Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
flz információ nem magántulaidon Egyik szövetkezetünkben addig-adcHg taktikázgattak, csűrték-csavarták a vezetők, amíg végül lg a* új- ságiró nem tudott tájékoztatást kapni és adni a közösség életéröl, munkájáról; egyik mini-üzemecskénk- ben több minden történi a dolgozók helyzetének javítása érdekében. De mindezt, sajnos, fotón nem mutathatjuk be olvasóinknak — például az új mosdót és öltözőt —, mert az csak a mini-üzemecske felsőbb vezetésének engedélyével volna lehetséges; egyik városunk állami vezetésénél olyan tájékoztatási szigort vezettek be, hogy lassan már minden ügyben csak egy ember nyilatkozhat a sajtónak; egyik-másik helyen fanyalogva, kelletlenül állnak a sajtó munkása rendelkezésére. éa ahelyett, hogy segítségére lennének. Inkább hátráltatják munkájában. Az információ, a tájékoztató munka nem kevés Időbe, erőfeszítésbe és tegyük hozzá, pénzbe kerül— Sajnos, sok helyre nem jutottak még el a Központi Bizottság titkárának a közelmúltban elhangzott szaval — az újságok írtak róla, a televízió bemutatta, a rádió sugározta —, aki a következőképpen vélekedik u tájékoztatásról, au Informálásról: mAs információ nem magántulajdon. Aki az információt adja, nem szívességet tesz, hanem kötelességét teljesíti. A közmondás. hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Itt még inkább Igaz. mert lehet, hogy áld későn ad, az nem feleannyit, hanem semmit sem ad. Ezért hangsúlyozottan kérjük mindenkitől, aki illetékes a sajtó tájékoztatására, hogy ne csak a pontosságra helyezzenek hangsúlyt, hanem a gyorsaságra is. A hírek, az információk gyors és pontos továbbítását nem elsősorban a sajtó igényli, hanem a közvélemény, s ehhez joga van. Az információ gyorsasága, pontossága fontos politikai kérdés.. Végső soron tehát: s közvéleményt rövidíti meg, a közvélemény jogát csorbítja az, aki magántulajdonnak tekinti, aki akadályozza, vagy lassítja a tájékoztatást! (papp) Megoldódnak a létszámgondok lavuló munkakörülmények Istenmezején A tárolóhelyen hatezer tonna bentonit vár elszállításra. (Foto: Tóth Gizella) Az tetenmezefl bentonttbányából tavaly 37 500 tonna ásványt hoztak a felszínre. A múlt év azonban mégsem volt zavartalan, elsősorban a létszámhiány és az ebből adódó nehezebb munkakörülmények miatt A mindössze 140 munkással dolgozó bányában néhány ember kimaradása is jelentős veszteségeket okozott, s a tavalyi vándorlási hullám ezért érintette súlyosabban a munkahelyeket Az idén a szénbányászat ból felszabaduló munkaerővel sikerűit far vítani a helyzeten. Az új munkások helybeliek, s ha megtalálják a számításukat szívesebben is maradnak Itt Mint az Graff József üzemvezető elmondta, a bánya megalakulásától kezdve állandó üzleti kapcsolatban áll egy NDK-beli deritőföld- gyárral. Kezdettől fogva változatlan mennyiségben, évente 9 ezer tonna nyers bento- nitot adnak el ennek a vállalatnak. A többit hazai előkészítésre u mádi üzembe szállítják, ahol derítőföld és öntödei bentonit készül belőle. A piaci igények néhány évvel ezelőtt csökkenni kezd tek, azután állandósultak, így az ország legnagyobb bentonitbányájában, Istenmezején sem várható jelentősebb fejlesztés. A technikai teltételeket az elmúlt években folyamatosan biztosították, sőt a mostani kapacitásuk nagyobb arányú termelést is lehetővé tenne, hiszen a harmadik műszakban pillanatnyilag karbantartásokat végeznék csupán. A készletek megfelelően feltártak, nagyobb ütemű feltároló munkát csak jövőre Indítanak. Az előzetes számítások szerint még legalább 20—25 évre elegendő készlet van a környék hegyei alatt, biztosított tehát az itt dolgozók jövője. Az idén kedvezőbb volt az évkezdés, a kijelölt tervfeladatokat az első hónapokban túltel telítették, bizonyos tartalékkészletet Is felhalmoztak. A törzsgárda megtartását s a jobb munkára ösztönzést ebben az évben már differenciáltabb anyagi juttatások szolgálják; a napokban döntöttek például arról, hogy kik kapjanak nyereségjutalmat A kiváló dolgozóknak pedig kétheti fizetés jár a jelvény mellé. Nyereséget nem sokat tudnak osztani az Idén, ugyanis a gyöngyösomszi központ ahová szervezetileg Istenmezeje tartozik, nehéz esztendőt zárt ■ a lemaradás rontotta az eredményeket. így a részesedések kifizetésénél Igénybe vették a tavalyi tartalékot ist fhj Kilencvennégy vagon sonka és füstölt hús az üzletekben Felkészült a kereskedelem a hűsvétra Feltöltött raktárakkal várják a húsvét előtti hét rekordforgalmát az élelmiszer- boltok, gondosan előkészítették a zavartalan áruellátást. Az ünnepekét megelőző héten a szokásosnál 50 vagonnal több sertéshúst szállítanak az üzletekbe, ösz- szesen 132 vagonnal, marhahúsból 27 vagon, egyéb hús- készítményekből 52 vagon eladásával számolnak. Az élelmiszerboltok között 50 vagpn baromfihúst osztanak el, ezért a szárnyast kedvelők is teli asztal mellett ünnepelhetnek. A húsvét slágere a sonka és füstölt hús, ebből 94 vagonnal kerül az üzletekbe, több mint az elmúlt évben. A választék is bő, kötözött sonka, lapocka, comb és füstölt tarja közül választhatja ki a háziasszony a legízletesebbet. Friss tojásból az igényeknek megfelelően utánpótlásról is gondoskodnak. A húsvéti ételek mellől a akkor a pékségek a kalács- hagyományos élelmiszerek sem hiányozhatnak. Tejtermékből lesz bőven, vajból 23 vagon az előirányzott tétel. A tapasztalat szerint, ha melegebb az Idő, több fogy a tejből, ezért egy hét alatt 4,3 millió liter eladásával számolnak, de ha ez is kevés, további szállítás is lehetséges. A kenyérellátást is megszervezték, a három napos munkaszünetre 168 vagon kenyeret sütnek, ugyan- és süteményellátást is megoldják. Az italok tránt la várhatóan nő a kereslet, az üveges sör mellett 80—110 féle palackos szeszes ital áll a boltok polcain. A húsvéti nyúl, tojás és egyéb csokoládéfigura is elmaradhatatlan, ezekből csaknem 10 százalékkal rendeltek a tavalyinál többet az édesipartól. A választék is bővül: a már ismert figurák mellett négy újféle, szemre is tetszetős csokoládé nyúl vásárolható. Visontai turbinaszerelők tat Gagarin Hőerőmű legújabb, 20Ö megawattos turbinája,, aminek hatalmas darabjait aprólékos gonddal szerelik a Láng Gépgyár szakemberei már jó ideje. Az ötödik, egyben utolsó energiablokkhoz tartozó berendezést — amellyel a hőerőmű már összesen 800 megawattos teljesítménnyel dolgozhat — a szerelők ígérete szerint a tervezettnél két hónappal korábban üzembe helyezik. (MTI-foto Sarkady János) Ahol az ösztönzők nem ösztönöztek... Miért nem gazdaságos a cukorrépa-termesztés Yiszneken? MINT ISMERETES, a kormány tavaly határozatot hozott a cukorrépa-termesztés fejlesztésére. E határozat nyomán megyénk néhány közös gazdaságában hozzáláttak a komplex gépesített cukorrépa-termeléshez. A szövetkezetek meghatározott területen vállalták az új technológia bevezetését, amelyhez a Mátravidéki Cukorgyárak szaktanácsadást adtak. Az ösztönző kormányhatározatnak, amely jelentős állami támogatásban' részesíti a cukorrépa-termesztő közös gazdaságokat, sajnos, nem volt meg mindenütt az eredménye. Megyénkben ezt a visznekl Béke Termelőszövetkezet jól példázza. A közöd gazdaságban tavaly kétszáz holdon kezdték meg a modern gépeket és korszerű vegyszereket felhasználó cukorrépa-termesztést. Azaz csak kezdték volna, mert az első év nem valami fényes eredményeket hozott. Ennek több oka volt. Mindenekelőtt, nem bizonyult elég hatékonynak a vegyszerezés. A cukorrépa-táblákon ugyanis a gyomok pusztítottak. A termelési tapasztalatok szeló az, ha jobban? Heves megyei Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felv esz ács. kőműves, vízvezetékszerelő zakmunkásokat. Jelentkezés: Építőipari Szolgáltató Osztály, Eger, Somogyi Béla u. 13. Á z ország egyik alföldi ” termelőszövetkezetében a közelmúltban különös eset fordult elő. A közös gazdaság minden igényt kielégítő, modem szarvasmarha-telepet építtetett Amikor a sok milliós épület elkészült, a szövetkezet tagsága és a vezetők úgy döntöttek, hogy hasznosabb lesz nekik, ha szarvasmarha helyett libát tenyésztenek. S a modem istállókba keltetőgépek, kislibák kerültek. Igen ám, csak a probléma az volt, hogy az építkezéshez jelentős állami támogatást Is igénybe vett a gazdaság. A támogatást pedig kimondottan a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez kapták. Az eset — amelyet nem lehet egyedülállónak nevezni, mert több helyen is előfordult hasonló —, különös és elgondolkoztató, ét első pillanatban az jut az ember eszébe, hogy a termelőszövetkezet vezetői bizonyára megalapozatlanul és felelőtlenül döntöttek a szarvasmarha mellett, s amikor rájöttek erre, akkor megváltoztatták az elhatározásukat. Másrészt olyan érzése is van az embernek, hogy a szövetkezet nem tett eleget erkölcsi kötelezettségének, hiszen a pénzt nem a liba-, hanem a saarvasmarha-tenyésztéshea kaptak. Az okok azonban sokkal mélyebbek, mintsem az első pillantásra tűnik. A példaként említett eset jól bizonyítja, hogy a mezőgazdaság támogatási rendszere nem mindig ér el kellő eredményt, azok a sokszor emlegetett közgazdasági ösztönzők néha gyengébben, néha pedig jobban szabályoznak a kelleténél. Az alföldi szövetkezet esetében az történt, hogy miután a szarvasmarha-telep létesítéséhez jelentős állami támogatás járt, a gazdaság kihasználta a lehetőséget és építkezett. Azonban miután a szarvasmarha-tenyésztés, mint ágazat gazdaságtalan, a közös gazdaság úgy határozott, hogy a telepet nem tehenekkel, hanem libákkal népesíti be. Biztosra vehető, hogy ez a döntés már az építkezés megkezdése előtt megszületett. S hogy eleve miért nem libatenyésztő telepet építettek? Azért, mert azt teljes egészében saját erőből kellett volna megvalósítani. Az esetből levont következtetéseket általánosítva tehát az mondható el, hogy az állami támogatósoknál sokszor az a baj, hogy csupán a beruházást támogatják, magát az adott tevékenységet nem. Ezért vari az, hogy a szárvas- marhatelep építése előnyös a gazdaságoknak, de a telei pék benépesítése, a tenyésztés már nem. Másrészt néha a támogatás olyan irányba tolja el a gazdaságok tevékenységét, ami nem célszerű. Van arra példa, hogy az olcsó építkezés miatt olyan gazdaságok is építettek sertéstelepet, amelyeknek nincs kellő takarmánytermelő területük, nem tudnak olcsón sertést tenyészteni. Ugyanakkor viszont a számukra gazdaságos tevékenységhez nincs — mondjuk —, támogatás. A közgazdasági szabályozórendszer az elmúlt időszakban beváltotta a hozzáfűzött reményeket, orientálta a gazdaságokat, befolyásolta őket a hatékonyság, a gazdaságosság irányába. Az élet azonban azt bizonyítja, hogy a szabályozórendszer is állandó finomításra , szorul, hogy valóban ott és olyan mértékben ösztönözzön, ahogy keil. (kapó») rint a száraz, kötött talajon nem vált be az import vegyszer. Ugyanakkor a közös gazdaság által megrendelt gépsorokat sem szállította az AGROTRÖSZT. Csupán a talajtömörítő kom- binátorok érkeztek meg, az NDK betakarító kombájnok szállítása azonban csak'ígéret maradt. A visznekiek senkitől sem kaptak segítséget! A betakarításkor kénytelenek voltak Szegeden vásárolni egy csehszlovák cukorrépa-kombájnt, hogy megmentsék a termést Ezzel a géppel azonban mégsem tudták tökéletesen betakarítani a répát, mert mint utóbb kiderült, hibás volt... A VISZNEKIEK egy featasztrális holdról a tervezett 160 mázsa helyett, csupán 70 mázsát takarítottak be. A gazdasági számítások szerint egy mázsa répát 83 Ft-ért termeltek, ezzel szemben mázsánként csak 56 Ft-ot kaptak az értékesítéskor. Mindez egymillió-kétszázezer forint jövedelemkiesést okozott a termelőszövetkezetnek. Vajon ilyen körülmények között gazdaságos-e a cukorrépa-termelés a közös gazdaságban ? Egyértelműen kimondhatjuk, hogy nem. Hinnék ellenére Viszneken mégsem számolták fel a cukorrépa-termelést, bár a korábbi terület a felére csökkent, kettőszáz hold helyett csak száz holdon termelnek répát. Nyolcvan holdon azonban visszatérnek a hagyományos agrotechnikához és a szövetkezeti tagok részesművelésben termelnek cukorrépát, a fennmaradó 20 holdon pedig meghagyják a korszerű technológiát. De hogyan! A Mátravidéki Cukorgyárak folyamatos szaktanácsadásával végeik a termelést, és csak akkor hagyják meg a korszerű technológiát, ha beigazolódik, hogy ezzel valóban gazdaságosabb, jövedelmezőbb lesz a termelés, mint korábban. S mindez nagyobb átlagtermésekben is megmutatkoAMENNYIBEN az idei terméseredmények sem lesznek kedvezőbbek, mint a tavalyiak, akk >r várható, hogy Viszneken még tovább csökken majd a cukorrépa termőterülete, s a komplex technológiát teljes egészében megszüntetik. Mentusz Károly 1972. március 19., vasárnap
