Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
Nem felfedezni indultunk a hevesi járást, s látogatásunk a teljesség igénye nélkül zajlott le; csupán felvillantani igyekszünk egy-egy jellemző képet megyénk e déli területén élő dolgos, szorgalmas emberek hétköznapjairól, gondokról és eredményekről. Tizenhét községben élnek, nem sokkai kevesebben, mint a megyeszékhely lakossága. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a járásban 45 ezer 75 ember él. (Eger lakossága 45 229.) Foglalkoztatásukat a mezőgazdaság eleve meghatározza, bár érdemes hangsúlyozni, hogy az utóbbi években figyelemre méltó iparfejlesztés színhelye is a járás, de főképpen Heves nagyközség. A járási székhely fennállásának 700 évfordulóját ünnepelte a közelmúltban — néhány száz év alatt azonban kevesebb változást értek el, mint az utóbbi esztendők során; gondoljunk csak arra, hogy például az Egri Flnomszerelvénygyár odatelepülő részlege miképpen forradalmasítja a helyi ipari térképet! De nem maradhat ki a felsorolásból a híres-neves háziipari szövetkezel sem, amely hevesi központtal, s nemcsak a járás, hanem a megye más kerületén levő községeiben is megteremti a munkalehetőséget. Es a hírnevet! Exportjuk eg'/re terebélyesedik: mind több ország jelentkezik vásárlási igénnyel. A lehetőségek tehát élnek, funkcionálnak, hogy a nagyközségből város nőjön ki, s hogy maga a járás is haladjon a további fejlődés felé. Ide kívánkozik még az a megállapítás is, hogy az odatelepített üzemek elsősorban női munkaerőket foglalkoztatnak, s ez sokat jelent. Látogatásunkkor elmondották, hogy most már a meglevő létesítmények elégnek bizonyulnak a feladathoz, ezeket kívánják még erősíteni, stabilizálni. A későbbiek folyamán különösebb fejlesztést nem szorgalmaznak a járás vezetői. Amikor ott jártunk, a kellemes tavaszi időben mér élénk volt a határ, zajlott, pezsgett az élet mindenütt, ahogy a hétköznapok köveiből a szorgalom a munka sze- retete emeli egyre magasabbra a járásban élők közös, ablakaival a jövőre néző épületét. Uvegtuizban zöldellnek a palán lak ... $VVVWVVVVVSZvVVVVS/VVVV\^^yWVX/VWVVVVVVVVWVVVVVVVVVWVVSAAAAr Tarnaszentmüilési „g'óbus” 1970-ben kezdte meg a fővárosi Metalloglóbus tama- Bzentmiklósi telepének építését; itt válogatják ki a fémhulladékok közül az értékes színesfémeiket, és itt tárolnak, raktároznak bérben a szovjet—magyar alumínium program részeként alumínium tömböket, — E részlegnek az a féladata — mondta az üzemvezető —hogy alapanyaggal és félgyártmánnyal ellássa a környező, elsősorban a borsodi Iparvidéket. Azért is telepítették ide, mert könnyű mindenhonnan megközelíteni, ahol szükség van a termékeinkre. — Honnan járnak ide dolgozni ? — Elsősorban Tamaszentmlklósról, de jönnek sokan 1 levesvezekényből és Pélyről is, elsősorban nők. Hamar megtanulták a munkát, nem lehet kifogásunk. Jelenleg UO-en dolgoznak itt, s ahogy folytatódik továbbá telep fejlesztése — sok még itt is a feladat — tudunk majd több munkaerőt is foglalkoztatni. Eddig negyvennyolcmfllió forintot költöttek a támaszén tmikl ősi „glóbus” beruházásaira. Jelenleg a fél- gyártmány- és a késztermékraktár épüL Nagy gondot okozott eddig a szociális létesítmények hiánya — ma már ez sem gond: korszerű öltöző, mosdó várja a dolgozókat, s erről a létesítményről érthető megelégedéssel beszélnek. Ezért te csodálkoztunk, amikor kiderült: csak a központ engedélyével fényképezhetünk a telepen.., Napirenden: a cukorrépa Az elmúlt gazdasági évben jelentősein — mintegy hét százalékkal — esett a cukorrépa termésátlaga a hevesi járásban. A legtöbb helyein ugyanis a munkaerő és, a gépek hiánya miatt nem tudták megfelelően előkészíteni a termőterületet, de közrejátszott a lemaradásban az időjárás is. A járás mezőgazdasági szakemberei, valamint a járási pártbizottság vezetői közösen értékelték a helyzetet, s megvizsgálták a lehetőségeket A megbeszélések során arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben mindenképpen növelni kell és lehet is a cukorrépa termőterületét. Mint beszélgetéseink során Tatai László, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának a vezetője elmondotta, azóta lényeges lépéseket tettek e feladat megvalósítása érdekében. A Hevesi Állami Gazdaság például 90 holddal növelte a területet, de nagyobb darabon, 30 és 50 holdon termelnek majd cukorrépát az átányi és a tamazsadányi tsz tagjai is. A napokban lezajlott tárgyalások nyomán a járás 13 szövetkezete kötött szerződést a Hatvani Cukorgyárral, s így nem kevesebb, mint 900 holdnyi területről szállítanak majd répát a feldolgozó üzembe. A másik szerződő fél, a cukorgyár ennek fejében vállalta, hogy elősegíti a megfelelő mező- gazdasági gépek beszerzését, is a kamatmentes hitel megszerzését. Ilyen feltételek mellett vállalta a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet is azt, hogy újra — két év után —, termel majd cu- toarrépát. Igaz, hogy ez a tsz *em gépeket, hanem vegyszereket kért a termésátlag növeléséhez. S amint azt Kolozsvári László elnök elmondotta, ha ez a módszer beválik, akkor jövőre még nagyobb területen ültetnek cukorrépát. , , Köztudott dolog, hogy a hevesi járás a zöldségtermesztés egyik elismert hazája. Nincs az országnak — s talán Európának sem — olyan pontja, ahová nem jutott el innen még a primőr paprika, paradicsom, dinnye, vagy az uborka. Az öntözéssel virágzóvá varázsolt homokos földből egyre nagyobb darabokat hasítanak ki e célra a kertészeti szakemberek. Az elmúlt évben 11,7 százalékkal növelték a zöldségtermesztő területet, s ezt az idén még újabb és újabb holdakkal bővítik majd. Rövid időn belül 3 és fél ezer holdnál is nagyobb területről takarítják be a kiváló minőségű zöldségféléket a közös gazdaságok, hogy aztán eljuttassák a fogyasztókhoz, a SZÖVTER- MÉK hűtőházaiba, a konzervgyárak feldolgozóüzemeibe. A lakosság ellátásának javítása érdekében minden községben felmérték az értékesítési lehetőségeket, s ahol még nincs zöldség-gyümölcs elárusítóhely, ott a tsz-ek, az ÁFfiSZ-ek feladata lesz megoldani az ellátási problémákat. Mert zöldség lesz, hiszen a közös gazdaságok egyre többet és többet termelnek. Az erdőtelki Szabadság Tsz például paradicsomból afc idén több mint 200 mázsával nagyobb meny- nyiséget ad át a kereskedelemnek, de emeli a zöldpaprika, a káposzta, a görögdinnye termőterületét is. Még januárban megkezdték a melegágyak előkészítését, így ma már négy üvegházban és közel 8 ezer négyzetméternyi üvegtető 'alatt zöldéi! nek az apró palánták. — Az üvegházban 20—24 fokos melegben fejlődnek saláta-, a káposzta-, a paprika- és a paradicsompalánták. Ha az időjárással nem lesz baj, úgy április 20-a felé megkezdődhet a kiültetés — tájékoztatott bennünket Varga József kertészeti bri- gádvezető. Hónapok kérdése __ M ár csak hétszázezer Ennyi pénz, hétszázezer forint hiányzik ahhoz, hogy letudják magukról a hevesve- zekényiek a vízgomdot; az ötéves tervben a közművesítést tűzték ki a legfontosabb feladatul. A kilencszáz lakos vízszükségletét egy artézi és egy szivattyús kuliból fedezik, s mondanunk sem kell, hogy ez édeskevés! Az egész beruházás hárommillió-háromszázezer forintba kerülne, amelyből már csak hétszázezer forint hiányzik. Meg a kivitelező... bár a tárgyalás a hanyi-sajfoki társulattal bizonyára eredményes lesz. A’ lakosság sem nézné tétlenül a munkát; felajánlották segítségüket, társadalmi munkájukat. Bizonyára sikerül hamarosan előteremteni a még hiányzó összeget, s akkor — remélhetőleg nemsokára — ismét egy község lehet elégedett a járásban: nem gond már a víz... í j lakótelep Hevesen A nagyközség egyre erőteljesebben fejlődik. Bizonyítéka ennek egyebek között az is, hogy két évvel ezelőtt, 179-en, tavaly már 264-en, míg ebben az esztendőben eddig 36-an kértek építési kölcsönt. Az OTP segítségével már felépült egy hatlakásos társasház, most készül a második, s a távlati tervekben még 11 ilyen tömb felépítése szerepel. A helyi lakásépítési programról beszélgettünk Nagy Józseffel, a nagyközségi tanács titkárával is, aki elmondotta, hogy a negyedik ötéves terv során 41 millió forintot fordítanak új lakások építésére. Ebből összesen 131 családnak biztosíthatnak majd modern otthont, részben tanácsi értékesítése részben pedig bérlakásokban. A központban levő Erkel utcában például már folynak a két lakótömb alapozási munkálatai. Elkészültük után az alsó szinten egy GELKA-szerviz és egy Patyolat-részleg kezdi meg a működését a környéken élők igényeinek a kielégítésére. Elmondotta még az ügyben illetékes tanácstitkár, hogy ezzel a lakásprogram nem fejeződik be Hevesen, hiszen 1975-ig a Zrínyi utcában is átadnak egy 62 lakásos telepet. Mindez csak megerősíti a járási székhely vezetőinek és a lakosságnak a közös elképzelését: várossá fejleszteni Hevest. Nemcsak a járás, hanem a megye, sőt az ország egyik büszkesége Is az épülő Tisza II. Vízlépcső. A jól szervezett, szorgalmas munkának köszönhető, hogy szinte napról napra változik, közeledik a befejezéshez. A tervek szerint ez év június 30-án kezdik meg a talajvízkutak lezárását, majd nem sokkal később a meder átvágását. így, ha minden jól megy, már csak hónapok kérdése, hogy új mederbe folyjon a Tisza, vagyis; hogy e nagyszabású munka egyik legfontosabb szakaszával végezzenek. Képünk az építkezés egyik pillanatát örökítette meg. Zene és da Néhány esztendővel ezelőtt — hasonló terjedelemben — számoltunk be a hevesi járásról, s akikor is helyet kapott a hevesi zeneiskola és a járás kórusmozgalima. Mondanunk sem kell, hogy nem véletlenül írtunk minderről; ékesszólóan beszéltek, és beszélnek ma is az eredmények. Ma már a hevesi zeneiskola önálló intézetként tevékenykedik — régebben az egri zeneiskolának volt a tagiskolája —, s munkájához a község és a járás vezetői minden segítséget megadnak. Uj helyiségekkel bővült, kényelmesebb, megfelelőbb körülmények között folyik a hangszeres oktatás hegedű, zongora, fafúvó, rézfúvó és gordonka tanszakon. Ebben a tanévben 180 hevesi és környékbeli gyerek igyekszik megtanulni a választott hangszerét, ellesni a muzsika szép - titkait. Ugyanakkor a zeneiskola más formában is segíti a nagyközségben a zenei műveltség fejlesztését: a filharmóniai bérletsorozatra több mint háromszáz bérletest tervezett. Igen látogatottak emellett a növelőtök, és t,v nári hangversenyek is. Újdonság: megalakult az intézet növendékeiből a vonós- zenekar, amely hamarosan a járási kulturális szemlén mutatkozik majd be. Nemcsak a zeneoktatás, a kórusmozgalom is szép eredményekkel büszkélkedhet a járásban. A járási pedagógus- kórus Szabó Tivadar vezetésével a legutóbbi minősítésen megkapta az ezüstkoszorút a diplomával, s a megyei tanács nívódíjának is birtokosa lett. A sikeres hangversenyeken túl továbbra is betold a kórus a szakmai továbbképzés funkcióját: tagjai odahaza a községükben ugyancsak vezetnek énekkart, méghozzá eredményesen! Egyik legjobb példa erre a komlói tsz-kó- rus, amely — mint községi énekkar — több évtizedes, eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Május 15-én a zeneiskola és a pedagóguskórus közös hangversenyt rendez, amely- lyel nagy zeneszerzőnkre^ Kodály Zoltánra emlékeznek, A ten ki klubkönyvtárban *0™zím vezetésével működik a szépen berendezett, háromezer-ötszáz kötetes klubkönyvtár Tenken. Jelenleg 110 állandó tagja van a könyvtárnak, felnőttek és gyerekek egyaránt. Az olvasótábor gyarapításához maguk a gyerekek is lelkes segítségei adnak: hónuk alá véve néhány érdekes kötetet, bekopognak a házakhoz, s túlságosan nagy rábeszélésre nincs is szükség, hogy szívesen fogadják a könyvtár figyelemre méltó, szép gesztusát. Képünkön: válogatás az „akció” eiÖH, az idén (érinél a hevesi Kossuth Tsz húsüzeme Az egész országot érintő húsprogram megvalósításában, a lakosság mind jobb ellátásában már eddig is nagy részt vállaltak a hevesi járás közös gazdaságai, A kiskörei yörös Hajnal Tsz az ellátás további javítása érdekében például egy 320, a tiszanánai Petőfi Tsz 360, a kömlöi Május 1. Tsz 320, mig a tarnamérai közös vállalkozás 360 férőhelyes szakosított sertéstelepet létesít és üzemeltet Az elmúlt évben a járás területéről közel 31 és fél ezer hízott sertést adtak át a húsfeldolgozó vállalatoknak. Ebben az esztendőben még több sertés háztáji és gazdasági hizlalásával és átadásával kívánnak reszt venni a húsprogram megva ’ ósíté >- ábon. Erről az idei elképzelésről Szabó Ágoston, a járási hivatal merögsdasági osztályának a vezetője a következőket mondotta el: — Korábban a járás lakosságának az ellátása főleg tőkehúsból és töltelékáruból volt problémás. Hízott sertés lett volna elegendő, csak éppen a vágóhíd és feldolgozóhely hiányzott. A legnagyobb örömünkre ebben az esztendőben ez is megoldódik: most épül ugyanis a hevesi Kossuth Tsz alatkr.i központjában az a korszerű üzem, amely évente ötezer sertés feldolgozására lesz alkalmas, s amelynek a tőkehús- és töltelékáru-termékeivel nemcsak a járás, de még Eger ellátásán is segíteni tu /" dunk. Ettől függetlenül nem lesz kevesebb az államnak átadott hízott sertések száma sem. — Hogy oldjak meg innen a járás és a megyeszékhely lakóinak az ellátását? — Az előzetes megbeszélések során üzleti megállapodás született a Kossuth Tsz, valamint a hevesi és a tarnamérai ÁFÉSZ vezetői között. Ennek értelmében a két ÁFÉSZ az Itteni hús-, üzemtől szí. <tja majd a' körzet ellátás.,noz szükséges hús- és töltelékáru-mennyiséget. Ami az egriek ellátását illeti, már megoldott dolog: a tsz ugyanis megvásárolta a Hortobágyi Állami Gazdaság volt üzlethelyiségét, s itt mindig friss áruval várja majd a vásárlókat. írták: KÁTAI GÁBOR SZILVÁS ISTVÁN Foto: TÓTH GIZEUUA
