Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
A növekedés forrása: a termelékenység V éget ért a nagy „számolási verseny”, valamennyi üzem, vállalat mérlegelte s összegezte már múlt éves munkájának eredményeit. Sok helyen kiosztották a nyereséget is, ahol pedig nem volt, ezekben a napokban magyarázzák a sikertelenségek okait, összetevőit. Szerencsére megyénkben kevés ilyen üzem van, a többség eredményes évet zárt, jól dolgozott. Ahány üzem, ahány vállalat, annyiféle számok, tények jelzik a kollektív munka értékét, eredményességét. Van azonban egy közös vo- ' nása is üzemeink múlt éves munkájának. Ez pedig a termelékenység növekedése. Igaz ugyan, hogy a Pénzügyminisztériumban még nem ért véget a esaknem 7500 önállóan gazdálkodó üzem mérlegének összesítése, de az máris biztos: a jelentős termelésnövekedés elsődleges forrása: a termelékenység javulása. Szerencsére mindezt megyénk üzemeinek eredményeiből vett példákkal is bizonyíthatjuk. Az egri Finomszerelvérty- gyár úgy növelte termelését 11,2 százalékkal az elmúlt évben, hogy még a tervezett létszámnál is kevesebben dolgoztak a gyárban. Az év közben kiadott intézkedésekkel, a megvalósított műszaki fejlesztésekkel nem kevesebb, mint 300 hiányzó dolgozót pótoltak a Mátravi- déki Fémművekben. Mégpedig úgy, hogy a tervezettnél is nagyobb arányban nőtt a gyár termelése, lényegesen javult a gazdaságosság is. Az Egri Dohánygyár közel 50 százalékkal ért el nagyobb nyereséget 1971-ben, mint a bázisévben volt. Gyakorlatilag ugyanazzal a létszámmal, ugyanazzal a technikával. A valóban kiugró eredmény mögött elsősorban a munka intenzitásának fokozása, a termelékenység nagymértékű javulása áll. Több mint negyvenszer álltak le különböző problémák miatt a visontai Gagarin Hőerőmű blokkjai, az éves tervét mégis túlteljesítette a vállalat. Ugyancsak tervszerű, jó munka fémjelzi az Izzó gyöngyösi gyárának múlt évi teljesítményét is, s joggal lehetnek büszkék munkájukra a Mátra- alji Szénbányák dolgozói is. Jól emlékszünk még a 2— 3 évvel ezelőtti időszakra, amikor a termelékenység országos, megyei méretekben is stagnált, növekedése elmaradt a tervezettől. Mint az elmondott példák is bizonyítják, mindez már a múlté. A számok, az eredmények, a változások azonban bármennyire is biztatóak, értékesek, senkit se tévesszenek meg. Mert az idei feladatok a tavalyinál is nagyobbak, több és jobb munkát igényelnek. Ami ma jó, elég, holnap már kevés, több kell. Folytatást követel tehát a termelékenység további javítása is, mert százezreket, milliókat lehet az idén és az elkövetkezendő években is nyerni, vagy veszteni rajta. A z üzemszervezés, a ** technika, a technológia színvonalának korszerűsítése, a munka intenzitásának fokozása, a hatékonyságban, a termelékenységben rejlő értékek kamatoztatása ugyanúgy a mindennapos feladathoz tartozik, mint a legjobbak megkülönböztetett megbecsülése, a munkával, az emberrel kapcsolatos tervek maradéktalan teljesítése. KL *. Siető autósok9 üres délutánok Purcaa eaeraet m autó». Korán, reggel ott tülekedik a szerviz fogaidóhelyisegébeai és azon izgul, vajon sikerül-e még a délelőttre beszorítania a kocsiját az esedékes átvizsgálásra. Aztán ott tű órákon át, egyre idegesebben fészkelőévé, és minden köpenyes férfit élfog, aki a csarnokból jön, hogy megkérdezze: má van az ő kocsijával Ahogy Bártházy István, az autószerviz gyöngyösi üzemének vezetője elmondotta, náluk is teljes a délutáni műszak. Minden szakma működik, éppen úgy, mint a délelőtti műszakban. De az ügyfélforgalom csak a félét éri él annak, ami esik a délelőtti órákra. TELEFOKREJTÉLY Közel fél esztendeje, hogy az egri Hadnagy utca Mil-es épületében leszerelték a házmesteri telefont. A házmester ezután a lakók alútrúsával fordult az illetékes helyre, hogy szereljék vissza a telefont, nem. is az ű saját, hanem sokkal inkább a lakók érdekében. A harminc- nyolc lakás közül mindössze ötben van készülik, és nagyon sokszor égetően szükség lenne a technika e vívmányára. A válasz, amelyben értesítik a házmestert, hogy a távbeszélő- központ telítertisége, valamint érpár hiánya miatt a kérelmét érdemben tárgyalni nem tudják, egyebek között azt Is tartalmazza, hogy a „Toronyház Lakás- szövetkezet Igazgatósága beadványban kérte a toronyházakban lévő felügyeletes nyilvános állomások leszerelését.” A válaszban azt is megemlítik, hogy a leszerelésre azért is szükség volt, mert az előző házmesterrel „több esetben panasz merült fel a távbeszélő kezelésével.” Az illetékesek válaszával kapcsolatban, néhány apró furcsaságra szeretnénk felhívni a figyelmet. 1. Hogyan kérhette a Toronyház Laltásszövetkezet Igazgatósága az említett telefon leszerelését, amikor az M,l-es épület nem tartozik a lakásszövetkezethez, ugyanis tanácsi rendelkezésű. S. Ha a régi házmesterrel kapcsolatban „több esetben panasz merült fel a távbeszélő kezelésével” kapcsolatban, miért az új házmestertől szerelték le a telefont, aktvei kapcsolatban semmi panaszuk nem volt a lakóknak., * 3. Mindenki előtt köztudott az egri távbeszélő-központ zsúfoltsága. Ezért nem is kardoskodunk amellett, hogy minden új lakásban legyen telelőn, habár a XX. század vége felé ez sem tartozik a legutóptsztikusabb elképzelések közé. Csupán arról van szó, hogy • harmincnyolc lakásos házban legyen egy olyan készülék, «mely szükség asetén mindenki ára hozzáférhető. Bizonyára volna mit tennie az AFIT-nak is abban, hogy az autósok körében tudottá váljék a teljes délutáni műszak. Mert akik ezt ismerik, következetesen ebéd után viszik a kocsijukat átvizsgálni, javíttatni. Igenám, szúrhatjuk közibe, de a szerviz, tehát a kocsik lemosása csak az első műszákban folyik. Megtudtuk, ezen néhány héttel ezelőtt már változtattak. Azt is elérték, hogy ezt a látszatra szakértelmet nem igénylő munkát most már ne segédmunkások csinálják, hanem olyan, képzettséggel rendelkező dolgozók, akik tudják, egy zsírzóhely kihagyása vagy a megszakítón annak a bizonyos cseppnyi olajnak az elhagyása milyen műszaki hibákat okoz az autóban üzemeltetés közben. Miután a második műszak nyugodtafob légkörben zajlik, a szerelők is szívesebben munkálkodnalc ilyenkor. Nincs ricsaj,1 nincs állandó nyüzsgés, az átfutó javítások miatt sem íseS a megkezdett műveletet abbahagyniuk. Szóval: mindenkinek hasznos a második műszak. Csak az üzem bevétele szempontjából nem mindegy, hogy milyen a forgalom ilyenkor. Ügy mondta Bártházy István, ha valaki délután öt és hat óra között viszi be a kocsiját, lemossák, kijavítják és még aznap este haza is mehet azzal A gépkocsi tulaj dánosoknak az sem közömbös, hogy a napi munka után mehetnek a szervizbe, hanem ragaszkodnak a délelőtti órákhoz, tehát szabadságot sem kell kivenniük arra a napra. Miután a tájékoztatás autós olvasóink érdekeit is szolgálja, ezért hívtuk fel a délutáni műszakra a figyelmüket. Fogadják meg a tanácsot: kevesebb lesz a bosz- szúságük is. Márpedig az em beri idegrendszer a legdrágább autónál is értékesebb szerkezet. Erre sem árt gondolni időnként (gmf) ÉLTETŐ VÍZ mmm. A' • •• :/v/.v • léi* fi!-v, KI Az idei csapadék nélküli telet és a hasonlóan szárazon induló tavaszt sok helyen megé sínylették a vetések, ezért már most megkezdődött az öntözés. (MTI foto — KS> Tervezők főzött járok, a pauzpapír pár szobányi birodalmában. A szobákban, termő csönd, finom papír- zizegés. Az asztallapra feszített papírlepedőkön tűhegyes ceruzák nyomvonalai, geometrikus alakzatok. A pauzpapír különös dolog. Precízen megfogalmazható rajta minden vágy, álom, minden gondolat, egy egész jövő. Ezért a legparányibb pontnak, vonásnak, vomalda- rabkának sajátos jelentősége, fontos értelme van. Néhány szekrényt káné-' veztek irattárnak, s itt őrzik a végzett munka dokumentumait — tervrajzok köteteit, kemény hengertokba bújtatott papírtekercseket A gyöngyös—nagyrédei víztároló és öntözőfürt, a csányi komplex víztároló, a recski Búzás-völgy víztárolójának. Gyöngyössólymos vízellátásának tervei sorakoznak egymás mellett, sok más tervdokumentáció társaságában. Az idegen számára nem mondanak sokat a tervrajzok köteteinek feliratai, a szakemberek azonban segítségére sietnek készséges magyarázataikkal. .. A gyöngyös—nagyrédei víztároló 1,5 millió köbméter vizet fogad magába, s a hozzákapcsolt öntözőfürt (mennyire szép és kifejező sző!) 1350 ka- tasztrális hold föld öntözését biztosítja. A csányi tároló 1,1 millió vizet gyűjthet, a hasznossága több irányú, hiszen amellett, hogy 700hold- nyi területet öntözhetnek, még az árvízveszélyt is csökkenti azzal, hogy felfogja a AZ ÚJSÁGOKBAN nemrégen jelent meg a hír: a Füzesabonyi Állami Gazdaság eredményes munkája alapján elnyerte a kiváló juhtenyésztő gazdaság címet. Egy ilyen cím elnyerése jogos büszkeséggel tölthet el mindenkit. Antal Ferenc, a gazdaság főállattenyésztő-he- lyettese azonban nem egyértelműen boldog. Természetesen örül a kitüntetésnek, de arról tájékoztat, hogy a megye legnagyobb julite- nyészete nem kis gondokkal küszködik. Amíg a korábbi években a juhászat jól jövedelmező üzemágnak bizonyult, addig az elmúlt évben bizony ráfizetéses volt. Hogy miért? Korábban elsősorban a gyapjáért tartották a birkát s a gyapjúért jó árat fizettek. A helyzet azonban lényegesen megváltozott az utóbbi időben, a gyapjú ára erősen csökkent s ez a csökkenés veszteségessé tette az üzemágat. — A tenyésztés irányát a jövőben meg kell változtatnunk — mondja a főállatte- nyó«z tő-helyettes —, mert ugyan a gyapjú és a juhtej a továbbiakban sem elhanyagolható, de a döntő a hús. Éppen ezért állományunkat az aszkániai és német húsmerinó keresztezésével a fokozottabb hústermelés felé kívánjuk irányítani. A jelenlegi válságból talán ez jelenti a kivezető utat. Jelenleg az anyaállomány mintegy háromezerre tehető a gazdaságban. Ez a létszám mintegy ötszázzal csökken a jövőben, ugyanis a tiszai vízlépcső építése következtében a gazdaság a kétútközi területét termelőszövetkezeteknek adja át. A területcsökkenés miatt válik szükségessé az állomány csökkentése. Évente a juhászaiban mintegy 300—350 tenyészkost és mintegy 400— 600 jerkét nevelnek fel. A kiváló tenyészkosok a gazdaságból a köztenyésztésbe kerülnek, más szóval, különböző üzemekben járulnak hozzá a juhászat színvonalának emeléséhez. A gazdaság elsősorban ezért, a hosszú évek óta tartó, alapos tenyésztői munkáért kanta táeg a kiváló címet. A tenyésztés mellett természetesen nem becsülendő le az értékesítés sem. Átlagosan évente mintegy 1500 —1600 tejes és expressz bárányt adnak el, főképpen Görögországba, Olaszországba és részben Franciaországba. Leggazdaságosabb a tejes bárány értékesítése, hiszen kilogrammonként mintegy 38—40 forintot kapnak. Emellett bevételt képez még a gyapjú és a juhtej is. Az elmúlt évek átlagában juh tejből is mintegy 30—40 ezer litert adtak át a tejüzemnek. AZ ELMÜLT ÉV, az, hogy a juhászat nem volt gazdaságos, felvetette a kérdést: érdemes-e továbbra is fenntartani ezt az üzemágat. A válasz egyértelmű volt. nem felszámolni kell a juhászatot, hanem gazdaságosabbá tenni. Indokolja ezt a döntést, hogy a gazdaságnak sok olyan földterülete van, amelyet másképpen aligha hasznosíthatnának. A cél tehát ismert, remélhető, hogy a megvalósítás is sikerrel jár. • i . testpo&l. Tárnába lefutó mátrai patakok vízfölöslegét. A Búzás- .völgyi tároló 960 000 köbméternyi vizéből ugyancsak esőt permetezhetnek a szomjazó földekre, s innen kap •ipari vizet a recski kőbánya. S hogy Gyöngyössolymos vízügyi tervei mit jelentenek? Neon kevesebbet, mint 13 km vízvezeték-hálózatot, s a falu lakosságának napi 350 köbméter egészséges és jó ivóvizet. Temezóh te geodfetah Az ismertetett tervek mindegyikét, számos más tervekkel együtt — a KEVI- TERV készítette. A KEVI- TERV, a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, a megye egyik legfiatalabb vállalata. Keveset tudunk róluk, hiszen most alapozzák hírnevüket, s nincs még készen egy objektum, létesítmény sem, amely a terveik alapján épült. Az épít- kezésék ezután kezdődnek. — Mit kell tudnunk a KEVITER V -ről ? — kérdeztük Földeák Miklóst, az egri kirendeltség fiatal vezetőjét, akinek a vállalat idelátogató vezetői, Gál Tivadar főmérnök és Pápai János, műszaki fejlesztési osztályvezető is segítettek a válaszadásban. — A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat a múlt év januárjában alakult, Székhelye Szolnok. Kirendeltségei vannak Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Egerben. Adófizető vállalat vagyunik, önmagunkat tartjuk el. Feladatunk a vízrendezés, vízhasznosítás, valamint a vízkárelhárítással kapcsolatos munkák és az ezzel összefüggő beruházási tevékenység végzése. Elsősorban a tiszai vízlépcsők körzetében jelentkező öntözés-tervezési feladatok megoldásában kell közreműködnünk, de jelentős részt vállalunk a közművesítési program megvalósításából is. — Az egri kirendeltség 65 emberrel működik, s ebből 41 a termelő műszaki. Tervezők és geodéták. A múlt év során 4,8 millió forint ér«, tékű tervezési tevékenységet folytattunk, ami a vállalat teljes tevékenységének 21 százalékát teszi ki. — A vállalat teljes tervezési tevékenysége 23,2 millió forint értéket jelent. Tiszta nyereségünk pedig meghaladta az ötmillió forintot, úgyhogy 10 napi keresetnie megfelelő összeget oszthatunk dolgozói riiknak egy év után. Esi a Tisza nizMI Ez évben tovább folytatják a bevezetőben is ismertetett öntözőfürtök, öntöző- rendszerek tervezését. A tanulmánytervek után moss készülnek a kiviteli tervek. A csányi öntözőrendszer kiviteli terveit például inár át is adták a megrendelőnek. — Vallattuk az egri Cse- bokszári lakótelep geodéziai munkáinak elvégzését. Ezenkívül részt vesz kirendeltségünk a Borsod megyei vízügyi problémák megoldásában is. Elvégeztük például® múlt évben a Szeremcs-pa- tak rendezésével kapcsolatos teljes geodéziai munkát, * vízszintes és magassági felméréseket, térképezéseket, kisajátításokat stb. Ez a munka szinte rendkívülinek nevezhető ilyen fiatal vállalat történetében. A Tisza II. vízlépcsőliőz kapcsolódó munkák közül igen jelentős a Tiszanána— Komló—Sarud körzetében, létesítendő esőztető öntözőfürt terveinek elkészítése. Ez az öntözőfürt a három község termelőszövetkezetének belterjes gazdálkodását segíti majd elő, 6000 holdmyl területen permetezve szét a Tisza vizét. Tegyük hozzá ehhez, hogy a csőrendszerek segítségével nemcsak a Tisza vize, de minden, a vízben oldódó műtrágya is szétpermetezhető. Semmi túlzás nincs tehát abban, ha azt mondjuk: a program megvalósításával ma még felmérhetetlen változás következik majd a Tisza menti táj növénykultúrájában és természeti viszonyaiban. Paiaky Dezső Kerecsendi „tájékoztatás” A kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet az elmúlt évben jobb eredményeket ért el, mint korábban, Ez adta az indítékot, hogy lapunk hasábjain is beszámoljunk a közös gazdaság munkájáról, hétköznapjairól. Az ötlet azonban csak ötlet maradt. Hogy miért? A szövetkezet vezetői nem tudtak sem időt, sem fáradságot áldozni, arra, hogy az újságírót tájékoztassák a közösség munkájáról, eredményeiről vagy éppen gondjairól. Nem nagy ügy ez, de egy-két észrevételt hadd faiaiínk hozza. Elsősorban aaíj hősy aa ojoasá© érdeklődése nem magánjellegű, a közvéleményt szerette volna tájékoztatni a szövetkezet gazdálkodásáról. Másrészt hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának a tájékoztatással kapcsolatos határozatára, amely egyértelműen leszögezi. hogy a közvélemény tájékoztatása az egyes vezetőknek nem csupán joga, de kötelessége is. (kaposi) rNmiiság£* Í97L szerei«!» J&» coétort% Keresik a kivezető utat Egy kiürülő gosdasög gondjai
