Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
Miből lesz a több bér? S okan úgy gondolják — és nem éppen alap- I telanul —, hogy például a | kitartó, sorozatos munkahelycseréből. Nemrég megvizsgálták, hogy a munkahelyek váltogatása valóban olyan jó üzlet-e, mint ahogy az a közvéleményben elterjedt? A vizsgálódók sem juthattak más eredményre, mint az egyéb felmérések: a munkaerő-vándorlás pillanatnyilag eredményes béremelési módszer. Sokszor eredményesebb, mint az egy helyben eltöltött évtizedek becsületes, szorgalmas munkája. Emlékeznek talán még a tv nagy visszhangot kiváltó dokumentumfilmjére, amelyet közgazdász egyetemisták készítettek a Soroksári Vasöntödében. A film munkásszereplői közül többen is nyersen kimondták: jelentősebb bérnövekedéshez csak az juthat, aki gyakran látja a munkakönyvét, és minden új helyen nagyobb és nagyobb igényekkel lép fel, amelyet rendszerint kielégítenek. Elképzelhetők persze egyéb módszerek is. Az intenzív túlórázás például, amely so-1 kak szemében már régen nem tűnik olyan átkos dolognak, mint ahogy erről az újságok vezércikkeiben olvasunk. A túlóra egy jelentős munkásréteg számára komoly jövedelemnövelő forrás, hiszen egy év végi hajrámunkában eltöltött vasárnap 300—400 forintot is megkereshetnek. Szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások, ha akarják, nagyon is beleszólhatnak abba: legyen-e, vagy ne legyen túlóra? S többnyire akarják: a vastagabb boríték reményében. Egyre többen vállalják azt is, hogy a lényegesen korszerűbb munkakörülményeket nyújtó nagyipart felcseréljék a primitív adottságú manufakturális technikájú tsz-kiegészítő üzemekkel, sőt vállalják a különböző fogyasztási szövetkezetek egyéb zugmunkaközvetítők által felkínált bizonytalan — de lényegesen többet fizető — munkaviszonyt is. Az állami ipar vezetői meglehetősen korlátozott eszközökkel vesznek részt ebben a mérkőzésben. Változatosabb lehet az üzemi étkezde étlapja, csillogóbb az öltöző és a fürdő, szebben beszélhet a főnök a beosztottal, de mindezzel, úgy tűnik, nem tudják ellensúlyozni a vélt, vagy valós bérproblémákat. Ezek a gyakran alkalmazott módszerek — a vándorlás, a túlóra, a kiegészítő üzem — lényegében a bér- követelés sajátos, hazai viszonyokhoz idomult megjelenési formái s önámítás lenne ezt tagadni. A több és jobb szőlőért Gyöngyös az országos kísérlet részeként munkálkodik Nagyon érdekes és jelentős kísérlet folyik Gyöngyösön a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Ez beleilleszkedik az országos törekvésekbe, amelyeknek célja a mostani szőlők termésének mennyiségi és minőségi fokozása. Erről a munkáról dr. Kiiszten Györgytől, a gyöngyösi intézet tanszékvezető tanárától kaptunk tájékoztatást. Rögtön egy feltűnő adat. A mostani termésátlag, amely 24 mázsának vehető holdanként, az ésszerűbb gazdálkodással legalább 30—50 százalékkal emelhető. Mint a kísérletek bizonyították, a legmegbízhatóbb szőlőfajta a rizlingszilváni. A mostani fajták között. Az olaszriz- ling egyik hátránya, hogy későn érik. A kísérletekbe huszonöt szőlőüzemet vontak be, tehát a következtetések általánosíthatók. Még egy adat. Az átlagtermésnek „normális körülmények között” el kell érnie a negyven mázsát. A mostani kísérleteknek a célja még csak nem is ennek a bizonyos négyven mázsás átlagnak a biztosítása. Jóval magasabbra állítják a mércét: a hatvan mázsát tartják reálisnak Merész hasonlattal élve: úgy vannak ezzel, mint^ a magasugró a léccel — már a helyére tette, most már csupán át keli jutnia felette. És ez nemcsak akarat kérdése. A kísérletnél sem. Meg kell találni a megfelelő fajtákat. Azokat, amelyek jól tűrik a fagyot, ellenállóali a rothadással szemben és termésük mennyisége csekély ingadozást mutat. Ezért hallunk egyre többször olyan neveket, mint a Vttis Amurensis, az Ezerjó- Bouvier, a Királyleányka és a Bornemissza Gergely liib- ridsorozat. Ezeknek a szőlőknek az elnevezése eléggé furcsa, de ezen most ne akadjunk fel. A névadás a névadó joga. A nagyközönséget a szőlő tulajdonságai érdeklik. Néhány meglevő fajta szelektált változatait a kísérlet során már be is tudták mutatni az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakembereinek. A megkóstolt borok még csak egészen kis wennyiségben lelhetők fel. ízlelésük szakmai érdekességnek minősíthető. Sok szüretet kell még addig elvégezni, amíg ezekből a fajtákból kifogástalan, a megemelt mércének megfelelő termést lehet majd nyerni. Nincs arról szó viszont, hogy ezek a kísérletek valamiféle újabb, átfogó szőlőrekonstrukciót szolgálnának. Szőlőinket már csak a természetes kiöregedés nyomán újítjuk fel. Ehhez a feladathoz keresik a megfelelő fajtákat ennél a most említett kísérletnél. Reméljük, siker koronázza fáradozásaikat. (gmf) A témával kapcsolatban divatos — és hálásan egyszerű dolog kritizálni a vállalatok bérezési gyakorlatát s e gyakorlatot meghatározó — egyébként gyakran ötlet- telen, fantáziátlan — vállalati bérpolitikát. S való igaz: a vállalatok a meglevő lehetőségeket sem használják ki eléggé, a megengedett módszerekkel sem élnek. Hiba lenne azonban kizárólag a vállalatoktól, azok vezetőitől számon kérni a bérproblémákat. Nekik rendeletek, szabályzók, egy meglehetősen komplikált szabályozó mechanizmus különböző hatásai szerint kell cselekedniük. S ez a mechanizmus — paradox módon — sokszor éppen azoknak kedvez, akik a kiskapukat keresik és meg is találják; akik ezt a furcsa, számukra előnyös, eredményes, de az egész népgazdaság számára rendkívül káros „béreme- lősdit” folytatják. Egyre inkább kitapintható társadalmi érdekkonfliktusról van szó, amely azonban nem megoldhatatlan. Csak annak a már felismert tételnek a gyakorlati érvényesítéséig kell eljutni, hogy a bér, a fizetés nem csupán az időegység alatt végzett — vagy nem végzett — munka ellenértéke, hanem a gazdasági fejlődés Ösztönző eszköze is. Következésképpen: nemcsak azt kellene .számolgatni, hogy egy adott időszakban elért gazdasági fejlődés milyen mértékű bérnövelést tesz lehetővé, hanem — s talán elsősorban — azt is, hogy a tervezett gazdasági növekedés milyen béremelkedés mellett valósítható meg! |z az érdekkonfliktus előbb-utóbb újszerű választási lehetőségek elé állítja a bérszabályozás szakembereit: vagy adminisztratív eszközökkel kell korlátozni a magasabb bért ügyeskedve kiharcolok lehetőségeit, vagy meg kell vizsgálni a bérszabályozás jelenleg érvényben levő rendszerének hatásait. Éppen azok érdekében, akik ma is, rendületlenül hiszik, hogy a több bér forrása a több és a jobb munka. És végül is: nekik van igazuk, még akkor is, ha egyelőre nehezen érvényesíthetik ez a becsülendő meggyőződésüket. (V. Cs.) GvÓré'bít.Ss Á itfrín ^ ^ Ajkai Timföldgyár építésében 9 vállalat vesz részt. a közel kétmilliárdos beruházás terv szerinti befejezését a vállalatok szocialista szerződése biztosítja. (MTI foto — Jászai Csaba) BViiaSrcagyca — f l A Heves megyei termelő- szövetkezetek köztudottan kevés műtrágyát használnak fel a szántóföldeken. A statisztikai adatok szerint 1970- ben nyolcvan kiló műtrágya került egy liatasztrális hold területre. Tavaly valameny- nyire növekedett ez a meny- nyiség, azonban országosan még mindig kevés. A Heves megyei AGROKER Vállalat tavaly ősszel ötezer vagon vegyes műtrágya szállítására kötött szerződést a termelő- szövetkezetekkel, amely ötszáz vagonnal több mint amennyit tavaly tavasszal rendeltek. Előházi Kálmán osztály- vezető arról tájékoztatott, hogy március közepéig el is szállítják a megrendelt mennyiséget a közös gazdaságok. A vállalat várja a további szerződéskötéseket, a termelőszövetkezetek újabb igényeit. Az utóbbi két évben különösen a komplex műtrágyák iránt növekedett az igény. Ezeket a műtrágyákat a Peremartoni Ipari Robbanóanyag Gyár és a Szolnoki Ve. gyi Művek gyártja. A vállalat ez utóbbi komplex műtrágyákból nem mindig tudta kielégíteni az igényeket, mivel a két gyár nem szállította folyamatosan a megrendeléseket. A következő hetekben azonban biztosítják az igényeket. Előházi Kálmán azt is elmondta, hogy az AGROKER „Wuxál” néven folyékony műtrágyát is forgalomba hozott. Gondoltak a háztáji- és a kiskert-tulajdonosokra is, egy-, öt- és tizkilós műanyag csomagban vásárolhatnak műtrágyákat. (m. k.) 1036 úi otthont adtak át az év első két hónapiában az ÉVM lakásépítői Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette előzetes mérlegét az Ott voltak a megalakulásnál... “Jubiláló KISZ-esek Jólesik, ha tanácsot kémek: a fiatalabbak... A meós Íme: három azok közül, akik ott voltak a megalakulásnál, amelynek dokumentumait már megsárgult papírlapok őrzik.. Részesei voltak a történelmi fordulópontnak, amikor a válságos időket leküzdve, új szervezetet hoztak létre a fiatalok. Mindegyi- kük régi dolgozója az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának. Volt, aki tanulóként, volt, aki már szakmunkásként lépett be a KISZ-be; közös akarattal, a jobb reményében ... A technológus Oszuald Mihály meg most is ott szerepel a KlSZ-veze- lők névsorán. Soltúig alap- szervi titkár volt, kétszer nyerte el a kiváló dolgozó címet. — 1957-beu én meg gimnazista voltam, ott lettem KISZ-tag a szervezés kezdetén, ha jól emlékszem, márciusban. Nálunk mar korábban is jó közösségi élet alakult ki, s valamilyen módon folytatni kellett a hagyományokat. így aztán elég sokan tagjai lettünk a szervezetnek, már az elején. — A gimnázium után. a MOM iparitanuló-intézetében eltöltött évele következtek. Fáklyás felvonulásokra, nagy demonstrációkra «eiiékszeni abból az időből: szerettünk együtt lenni. Nem mondhatom, hogy nagy volt a politikai előrelátásunk, s hogy pontosam, tudtuk, mit kell tenni, de akkoriban a felnőttek között is sokan, voltak í gy... — Két év után az Izzóba kerültem. Egy hónapig a nagykalapács volt a szerszámom, utána kerültem a meó- hoz. A KISZ munkájába a termelőszövetkezetek megalakulása idején kapcsolódtam be, alapszervi titkár is lettem. Jártunk a falvakba, segítettünk a mezőgazdasagi munkákban; délelőtt dolgoztunk, a délutánokat együtt töltöttük. Jó volt, azt hiszem, az ilyen közösségi életnek van értelme. Azt a szellemet azóta mintha kicsit kinőttük volna... nem is minden swmpontból u legelőnyösebben. Lelkesedéssel, segítő szándékkal beszél a ^mostani ifjúsági életről, a közösségi munkáról. Harminckét évesen a régi szabályzat szerint már nem is tartozik a KISZ- korosztályhoz. A technológiai osztályon dolgozik, egyetemre jár, családja van, KISZ-ak- cióban kapott lakást. Megbecsülik, mint régi dolgozót is. Az esztergályos Csendes, szerény embernek ismeri mindenki Kiss Barnabást Tizenhét éve dolgozik a gyárban, a legkényesebb munkákat is rá lehet bízni. A felesége szintén esztergályos, egy másik üzemben. Tagja a pártvezetőségnek, a műhelybizottságnak. Az idén vonult vissza az aktív KISZ- m unkából. —> A forgácsműhelyben dolgozom kezdettől fogva. Itt májusban alakult meg az ifjúsági szervezet, sokan be is léptünk, de akkor még olyan nagy volt a mozgás — ki katonának vonult be, ki más vállalathoz ment —, hogy időnként csaknem megszűnt az alapszervünk. A finom- mechanikai részlegnél szerencsés helyen voltam, mintának számított a mi KISZ- es csoportunk; sok érdekes dologban vettünk részt. — Nem volt fárasztó a sok társadalmi elfoglaltság? —■ Nem, helyt kellett állni. És meg is becsültek. Kaptam oklevelet, jelvényt is már, elismerik a munkámat. Az órabérem a legmagasabbak között van. Ilyen korban. az emberben kialakul az a szilárd elképzelés, ahogyan *■ •d'iiííümi szeretné. — Hát, az én életem nem volt göröngyök nélküli — kezdte Solti János. — Repülős voltam, majd Visontán, a 12-es aknánál dolgoztam. Ötvenkét márciusában itt is létrehoztuk a KISZ-t, már a kezdetnél szervező titkárnak választottak. Átszervezés után. kerültem az Izzóhoz, a .szakmám szerszámlakatos. Itt részt vettem a mozgalmi munkában, egy ideig a gyár KISZ-titkára is voltam. Azok az ellentmondások, amelyek a korszakot jellemezték, engem sem kerültek ki: bizalmatlanság, meg nem értés —•, ilyen, is előfordult. De ahogy konszolidálódtunk, úgy alakult az én életem is. A KISZ kezdeti éveiből a legemlékezetesebb élményem az volt, amikor eLnyertük az „Ifjúsági üzem” címet. Munkafegyelem, teljesítmény, tanulás terén kellett jól szelepeim. Egyik szervezője ón voltam. Ma már 38 éves, de jelenleg is tagja a szervezetnek. A „Szakma ifjú mestere” és az egyéb szakmai versenyeknél ő a tanácsadó, felkészíti a fiatalokat. Büszkén mondja, hogy a nagyvállalat budapesti vetélkedőin a harmadik helynél eddig nem adták alább. Munkásőr, pártalap- szervi titkár. Februárban aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyél tüntették ki munkái-: elismeréseként. Kékén Sándor ÉVM-vóUalatok első kéthavi munkájáról. Eszerint a januárban és februárban elvégzett építési-szerelési munkák értéke 20,5 százaléklcal haladta meg a múlt év azonos időszakában elért eredményt. E jelentős többletet viszont némileg csökkenti az építési munkák arszintjenek emelkedése. Az előzetes mérleg azonban mindenképpen arra mutat, hogy a kedvező téli időjái’ást jól kihasználták a vállalatok. Az ÉVM lakásépítő válla* latok ebben a két hónapban 1036 új otthont adtak át. 51 százalékkal többet, mint tavaly az első két hónapban. Jelenleg 37 333 lakást építenek az ÉVM-vállalatok, 5000-rel többet, mint egy évvel ezelőtt Az ÉVM építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatolt az előzetes adatok szerint 11,8 százalékkal több anyagot gyártottak ebben a két hónapban, mint egy óvvől ezelőtt. Veszprém és az egykori Jutás közölt több mint egymil- liárd forintos beruházást költséggel új, 3300 lakásos városnegyed épül. A 3300 lakáson kívül. 28 általános iskolai tantermet, óvodát, bölcsődét és együttesen 4500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi hálózatot alakítanak ki. Az épületeket a Győri Házgyár termékeiből állítják össze, később bekapcsolódik az építőanyagellátásba a leendő Veszprémi Házgyár is. 1972. március 15,, azmti
