Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

»ANGL* Dein INDIA /H­SZUDÁN .-I* «S2 STAR AB EMIRÁTUSOK SZÖVETSÉGE ~T-zI. A / támas;ponto»u aksz. ARAB KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGE JO • JOROÁNIA $ town ®'.Angoflámasjpont >• 8. • BAHREIN . ' «.^KAMBODZSA, ® Amerikai fámaszponfliBrlX* BRIT IN0IAI-ÖCEÍ8J TíflDtS* KA* KATAR * £*ga francia támaszpooMK frf i* fRANCIAORSZAG - KU* KUVAII laStr dl KWajmaiR .• * t# FRANCIA MAR ÉS1$$A tEfiflíO* Nbr/ NAGY BffTfW 'Ji'ajóiásT útvonalak A Ré?éit Ifliőheí^^^ » ^ IZRAEL Kedd esti külpolitikai kommentárunk Krómozott füllentés VALAMENNYI világlap vezető helyen közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatát. A döntés lényege: változatlanul érvényben van a világ- szervezet minden szankciója a fajüldöző rhodesiai rend­szer és mindazok ellen, aki ezt a rezsimet akár gazdasá­gi, akár politikai, akár más eszközökkel támogatják. A Biztonsági Tanács azonban már lassan négy esz­tendeje, 1968-ban is hozott egy Rhodesiával kapcsolatos határozatot, amely nemcsak szellemében, hanem betű­jében is jórészt megegyezik a mostanival. Jogos a kér­dés: akkor miért volt szükség erre a néhány órája meg­született döntésre, Illetve egy már régebbi elvi-gyakor­lati állásfoglalás megismétlésére. Kezdjük azzal, hogy erre az ismétlésre feltétlenül szükség volt. A világszervezet egyik legtekintélyesebb testületének az a határozata, hogy fenntartja 1968-as döntését, ezúttal látványos politikai gesztusként és az egyik állandó BT-tag, Nagy-Britannia súlyos veresége­ként értékelendő. Egy másik tag, az Egyesült Államok számára pedig vereségként, legfeljebb a „súlyos” jel­ző nélkül. A BIZTONSÁGI Tanácsnak azért kellett megismé­telnie 1968-as döntését, mert azóta a helyzet megválto­zott. 1968-ban London — bár titokban üzleteket kötött a salisburyi rezsimmel — hivatalosan még zendülőnek, árulónak tekintette lan Smith-t és telepeskormányát. Néhány héttel ezelőtt azonban rendkívül lényeges fordu­lat történt, amely már a konzervatívok választási győ­zelmének pillanatában előrevetette árnyékát. A London és Salisbury közötti tárgyalások eredményre vezettek: Anglia — ötmillió elnyomott afrikai háta mögött és ro­vására —i megegyezett egy kétszázezer főnyi kisebbség fasisztoid vezetőivel. A megállapodás annyit jelentett, hogy London szemében egyenrangú partnerré lépett elő a minapi zendülő. Csakhogy a világ szemében nem, és ezt a fontos tényt rögzítette a BT-határozat. Ezt a határozatot a tanács 13 szavazattal fogadta el. Két tartózkodó volt, természetesen London és Washing­ton. Az amerikai képviselő ráadásul megjegyezte: elke­rülhetetlen, hogy az USA Rhodesiából importálja a kró­mot. Erre nem a Pravda, vagy valamelyik nyugati kdm- munista lap, hanem a New York Tim« mutatta ki, hogy az importra nincs szükség, hogy a vásárlás lényege Smith-éfk támogatása. A FÜLLENTÉST as sem szépíti meg, ha csillogó krómmal vonják be. 1 AAMM/WWSéAAiM/WiAAWANAMMAVV/W/VWVWVWWWWVWWWi Titokban marad a pekingi tárgyalások tartalma Ma érkezik Moszkvába Rahman sejk Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla Desh Népi Köztársa­ság miniszterelnöke kedden egy delegáció élén, négyna­pos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A de­legáció tagjai még Adbusz Szamad Azad külügyminisz­ter, Nurul Iszlám az állami tervbizottság elnöke, továb­bá a pénzügy- és kereskedel­mi minisztérium államtitká­rai, szakértők és újságírók. A különrepülőgép útban Moszkva felé, üzemanyagot vett fel Bombayban és Tbi­lisziben, majd szerdán reggel érkezik a szovjet fővárosba. A miniszterelnök programjá­ban a moszkvai tárgyaláso­kon kívül szerepel niég egy leningrádi látogatás is, visz- szaútban pedig egy napot tölt Taskentben. Hofdkőzet A Holdról sikeresen visszatért Luna 20 szovjet automatikus űrállomás értékes zsákmányt hozott a Föld kísérőjéről. Képünkön: a Földre hozott holdkőzet egy része. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Párizsi provokációk Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Nixon elnök kedden dél­előtt kormánya tagjait és a kongresszus vezetőit tájé­koztatta kínai látogatásá­ról. Az elnök hazatérésekor mondott hétfő esti beszédé­ben nyomatékosan köszöne­tét mondott ugyan a „béke­utazását kisérő kétpártd tá­mogatásért”, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy héttel a New Hampshire államban lezajló első próba- választás előtt a Fehér Ház lakója számára rendkívüli korteselőnyt biztosít a kí­nai látogatást körülvevő óriási publicitás. A demokrata párti elnök­jelölt-pályázók többsége, kü­lönösebb lelkesedés nélkül ugyan, de elismeréssel adó­zott Nixon elnöknek „béke­erőfeszítéseiért”. Edward Kennedy szenátor, aki rit­kán talál dicsérő szavakat Nixon elnökre, most kije­lentette, hogy „a Pékinghez kiépített híd tartós emlék­műve lesz Richard Nixon el­nökségének”. A demokrata párti ellen­zék részéről eddig csupán Hubert Humphrey és Henry Jackson szenátor fejezte ki aggodalmait „Tajvan fel­adásával” kapcsolatban. Jackson szenátor azzal vá­dolta az elnököt, hogy „egy­oldalú engedményeket tett Pekingnek”. „Nem jó dolog az, ha egy újraválasztásért fellépő elnök megy csúcsta­lálkozóra és mindenáron egyezményt akar elérni” — mondotta. MOSZKVA: A szovjet fővárosban fi­gyelmesen tanulmányozzák az amerikai—kínai csúcstalál­kozóról kiadott közleményt, amelyet a TASZSZ hírügy­nökség jelentése alapján va­lamennyi keddi politikai na­pilap nagy terjedelemben is­mertet. A közleménynek ahhoz a részéhez, amely a két félnek Tajvan ügyében kifejtett ál­láspontját tartalmazza, Moszkvában egyelőre csak azt a megjegyzést fűzik, hogy ebben a kérdésben tel­jesen nyilvánvaló az állás­pontok közeledése. Aa indokínai álláspontok látszólagos változatlansága viszont eleve felveti a kér­dést, hogy mi szükség volta régi álláspontok részletes ki­fejtésére, ha azok valóban semmit sem változtak. Moszkvai megfigyelők ál­talában nyugtalanítónak tart­ják azt a körülményt, hogy gyakorlatilag mindkét tár­gyaló fél beismerte: a köz­lemény az egyetlen okmány, amelyet a világközvélemény rendelkezésére bocsátanak, s maguknak a tárgyalásoknak a tartalmát továbbra is ti­tokban tartják. Mint már jelentettük, ult­rabalos, magukat maoisták­nak valló csoportok hétfőn este Párizsban, a Metro Cha- ronne nevű állomás közelé­ben tüntetést rendeztek. A tüntetés szervezői elő­zőleg azt hangoztatták, hogy annak célja a Boulogne- Billancourtban pénteken le­zajlott véres incidens miatti tiltakozás lesz, a tüntetés során azonban a felvonulók elsősorban kommunistaelle­nes jelszavakat hangoztat­tak. Egyes szélsőbaloldali cso­portok hétfőin a Renault- művekben is megkísérelték, hogy tüntetéseket, sztrájkot szervezzenek, az üzem dol­gozói azonban, az FKP és a CGT éberségre intő felhívá­sait követve, visszautasítot­ták a provokációs kísérlete­ket. Az üzem 34 000 dolgozó­ja közül csak néhány száz szüntette be rövidébb időire a munkát. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kárhelyettese kijelentette, hogy a Renault-művek dol­gozóinak fegyelmezett, hi­degvérű magatartása, amely- lyel meghiúsították egy fe­lelőtlen sztrájk kirobbantá­sát, megmutatta az ultra­balos csoportok elszigeteltsé­gét. „A pénteki incidens so­rán hidegvérrel meggyilkolt fiatalember halála azonban nem hagy közömbösen ben­nünket — tette hozzá. — A vérontásért azokat terheli az igazi felelősség, akik poli­tikai spekulációikat arra építik, hogy ultrabalos cso­portokkal harcoljanak a kommunista párt ellen”. é7k WK, március 1, A* Imliai-óeessn stratégiai jelentősége Aa Indiai—pakisztáni háború idején, 1971. decemberében — az amerikai 7. flotta egységeinek a Bengál-öbölben történő felvonu­lása — az érdeklődést ismét az Indiai-óceánra irányította. A 75 millió négyzetkilométer területű Indiai-óceánt három ol­dalról kontinensek határolják. A térség tengeren nyugatról — a Szuezi-csatorna 1967-es lezárása óta — csak Dél-Aírika megkerü­lésével, keletről a nagyforgalmú Malaka-szoroson keresztül köze­líthető meg. (A szoroson havon­ta 1709 hajó halad át, lezárásá­val — a Japán külügyminiszter szerint — Japán gazdasági élete 45 nap alatt összeomlana.) Az óceán belső forgalma viszonylag csekély, csak a Perzsa (Arab)- öböl térségében kitermelt kőolaj Európa és Japán felé történő szállítása számottevő. Az Indiai- óceán jelentőségét tranzitfunk­ciója adja, az a szerep, amelyet a partjaitól távol fekvő orszá­gok Japán és Európa országai vagy a Szovjetunió balti-tengert és csendes-óceáni területei kö­zött betölt. (Nagy-Brttarmin k'u. kereskedelmi forgalmának 5') százaléka az Indiai-óceánon bo­nyolódik le, itt hajózik külön­böző országok zászlói alatt az angol kereskedelmi flotta har­mada.) A térség hadászati jelentőségét az Indiai-óceán partjai mellett elhelyezkedő államok fontos po­litikai és katonai helyzete hatá­rozza meg. 1970-ben Anglia elhalasztotta a kivonulást a „Szueztől Keletre” levő területről. Az 1965. novem­ber 8-án alapított új angol gyar­mat a 364 négyzetkilométer te­rületű, 1019 lakost számláló Brit Indiai-óceáni Terület ko- rallszigetei nagy jelentőséggel bírnak az angol—amerikai hadá­szati elképzelésekben. (Chagos- szigetek 47 négyzetkilométer. 803 lakos; Aldabra 307 négyzetkilo­méter, 242 lakos, Parquhar: 5 négyzetkilométer, 50 lakos; Des- roches 5 négyzetkilométer, 120 lakos. A lakosság kopra- és teknőspáncél gyűjtéssel és halá­szattal foglalkozik). A Chagos- szigetek egyik tagján, a Diego öareián épül a térség legna­gyobb atom-tengeralattjáró, légi és távközlési támaszpontja. Mes­terséges holdak segítségével a bázisról ellenőrizhetővé válik az óceán hajóforgalma és ezen ke­resztül kívánják biztosítani a földközi-tengeri 6. és a csendes- óceáni 7. flotta kapcsolatát is. Az Ausztráliában épülő Cock- burn Sound-i támaszpontról irányítják az Arab-tengeren és az Indiai-óceánon cirkáló. Polá­ris- és Poseidon-rakétákkal fel­szerelt tengeralattjáró flottát. A terület tömbön kívüli orszá­gai szeretnék, ha az Indiai-óceán békeövezetté válna és ezen ke­resztül lehetőség nyílna ar. ér­dekelt államok gyorsabb társa­dalmi és gazdasági fejlődésére. Bokor Pál, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy még a szovjet főváros eseményekben gazdag diplo­máciai életében is kiemelke­dő dátum lesz Mudzsibur Rahmannak, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszter- elnökének érkezése. A szov­jet rádió és televízió, vala­mint a TASZSZ-iroda mun­katársai az utóbbi napokban több interjút készítettek Daccában Mudzsibur Rah­man sejkkel, s ezekből egy­értelműen megállapítható, hogy Ázsia legfiatalabb ön­álló országának vezetője po­litikailag és érzelmileg ugyancsak nagy reményeket fűz első hivatalos moszkvai látogatásához. A Szovjetuniónak a Bangla Desh Népi Köztársasághoz fűződő viszonya nem igényel kommentárt: az egész világ tanúja lehetett, hogy Moszk­va és a testvéri szocialista országok kezdettől fogva tel­jes mellel kiálltak a volt Kelet-Pakisztán népének füg­getlenségi törekvései mellett. A köztársaság a maga ré­széről az el nem kötelezett­séget, a békés egymás mel­lett élést, az imperializmus elleni küzdelmet tekinti kül­politikája alapelveinek. Maga Mudzsibur Rahman „barátsági misszióként” jel­lemezte a napokban szovjet- unióbeli hivatalos látogatá­sát. Genfi leszerelési értekezlet Kedden Genfben — hoss- szabb téli szünet után — folytatta munkáját a 25 ta­gú leszerelési értekezlet. A résztvevőket a megnyitó ülésen üdvözölte Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára. A fő szónokok az értekezlet társelnökei, Alekszej Ros- csin szovjet és Joseph Mar­tin. az új amerikai fődele­gátus voltak. Felszólalt még Mexikó képviselője is. Isz'ám országok külügyminiszteri értekezlete Hétfőn a szaúd-arábiai Dzsiddában harminchárom ország képviselőinek részvé­telével megkezdte munkáját az iszlám országok külügy­miniszteri értekezlete. A napirenden a nemzet­közi helyzet időszerű prob­lémái, az arab országok egy­más közötti kapcsolatainak kérdései szerepelnek. Szabadlábon Taszfi Toll merénylői Fejenként ezer egyiptomi font óvadék ellenében ideig-: lenesen szabadlábba helye­zik Vaszfi Teli, a Kairóban meggyilkolt jordániai mi­niszterelnök merénylőit. A szíriai útlevéllel rendel­kező négy palesztin férfit a múlt év novemberében he­lyezték vád alá Kairóban. Megkezdődött Angelet Davis pere A képen: Angela Davis és Doris Walker, (jobbról) egyik ügyvédje megérkezik a tárgyalásra. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A 12 esküdt rendkívül hosszúnak ígérkező kiválasz­tásával hétfőn a kaliforniai San Jóséban megkezdődött Angela Davis perének tár­gyalása. Már ezen az első napon kiderült, hogy a vé­dők teljes joggal tiltakoztak a tárgyalásnak ebben a vá­rosban való megrendezése ellen, mert a túlnyomórészt konzervatív fehér lakosság nem is igen titkolja elfo­gultságát a több mint más­fél éves vizsgálati fogsága alatt világhírűvé vált fiatal néger polgárjogi harcossal szemben. Richard Arnason bíró hét­főn kénytelen volt elutasí­tani rögtön az első jelentke­zőt, egy Marjorie Morgan nevű háziasszonyt, aki be­vallotta, hogy politikai te­vékenysége miatt elfogult Angela Davis-szel szemben. Kínos jelenetek?« került sor egy újabb esküdtjelölt, William Hotaling vállalati igazgató kihallgatásakor. Jól­lehet, Angela Davist a bíró­ság „emberölésért, ember­rablásban és összeesküvés­ben való részvételért” vonja felelősségre, a hivatalos pro­paganda több mint egy év óta annyira a fiatal filozó- lusnő kommunista voltát ál­lította előtérbe, hogy a bíró­ság előtt a vád képviselője volt kénytelen felvilágosítani az esküdt jelöltet: a per nem a kommunista párt ellen fo­lyik. Hotaling a védő egyik kérdésére nyíltan kijelentet­te, hogy szerinte a kommu­nista párt tagjai „ellene van­nak amerikai kormány­nak” és ő a maga részéről nem tud páx’tatlan lenni An­gela Davis esetében. Az ügyész kérdéseire azután visszavonta ezt az állás­pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents