Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

v\\V'N^AAAAAAArV\AAAAAA/VVVVAAA; VV\AA/V\A/VW\A/VSAAAAAA/KA/V\AA/VV\/ ............ ..vvvvvvvvvvwvvVVVVVVVVVVWWV C sütörtök csti külpolitikai kommentárunk i Alíg©la OoVIS Okmány a barátságról és a testvériségről KILOMÉTEREKBEN számolva még a mai léglökéses korszakban is rendkívül messze esik tőlünk Vietnam. Ám ha a népek közötti érzelmek hullámhosszán vizsgáljuk a magyar és a vietnami nép, a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti távolságot, akkor kiderül, mennyire közel vagyunk egymáshoz. Kiderül ez mindennap, ha nem szólunk is róla, de kü­lönösen nyilvánvalóvá válik egy-egy olyan ünnepélyesebb alkalomkor, mint amilyennek most lehetünk tanúi. Egy tel jes hetet töltött a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége a Vietnami Demokratikus Közársaság- ■baci. Érdekes és dús programmal kedveskedtek vendége­iknek a vendéglátók. Fock Jenő miniszterelnök és küldött­ségének tagjai nemcsak Pham Van Dong miniszterelnök­ké] és más felelős VDK-vezetőkkel folytattak tárgyalá­saidat, de lépten-nyomon találkoztak a vietnami néppel is. Jártak gyárban és tudományos intézetben, felkerestek hős légiezredet és hallgattak sajátos varázsú művészetet sugárzó hangversenyt. Szinte késsel tapintható eleven erő volt ezen az egyhetes látogatáson a magyar—vietnami barátság. És ezt az erőt, elszántságot, testvériséget fejezi ki'a közös nyilakozat is, a közlemény, amelyet az út vé­gén magyar és vietnami vezetők együtt adtak ki. MIKÉNT ebből az okmányból is kitűnik, nem csupán azért álltunk, állunk és fogunk állni a jövőben is, hű fegy­ver társként, a vietnami nép oldalán, mert — a magunk történelmi múltjának példáiból —, oly jól megértjük egy másik kicsi, de büszke nép függetlenségi harcát minden­fajta külföldi elnyomó, betolakodó ellen, hanem azért is, mat korunkban népeink céljai annyira azonosak azzal az úttal, amelyet a vietnami nép is választott. Mindket­ten a szocializmust építjük, vállvetve a szocialista népek nagy családjának tagjaiként, s egyikünk sem engedi, hogy orsz ágainkba a kizsákmányolok rendje valaha is vissza­térjen.' A szocialista népek e nagy családjában, immár igen sok éve, kétségtelenül vietnami testvéreinknek a legne­hezebb a sorsa: még ma is nap nap után sújtja őket az amerikai agresszió, még ma is a háborús készültség óráit élik. Ezért természetes emberi, politikai, társadalmi köte­lességünk, miként erre a nyilatkozat is utal, hogy erőnk­höz mérten, mint eddig, úgy ezután is minden segítséget megadjunk a vietnamiaknak. A BARATSÄG ÉS a TESTVÉRISÉG őszinte doku­mentuma a magyar—vietnami közös nyilatkozat. Párt- és kormányküldöttségünk ezt a barátságot és testvériséget tovább erősítette. „Veled vagyunk Vietnam!” — évek óta miliők jelszava ez hazánkban. S vele is maradunk végső győzelméig, s miként addig, úgy ezután is erőnkhöz mér­ten minden segítséget megadunk a békés újjáépítés fel­adatainak megvalósításához. éptdvírónkon érkezeti Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (balról, mellette Andrej Gromiko külügyminiszter) a Kremlben fogadta, a moszkvai látogatásra érkezett Krister Wickman (jobboldalt elöl) svéd külügyminisztert, aki mellett Gunnar Jarring, Svédország szovjetunióbeli nagykövete látható. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) a tárgyaló­teremben Angela Davis Black Power (Fekete hatalom) — köszön­téssel lép be a San José-i tárgyalóterembe, mögötte Do­ris Walker és Leone Branton ügyvédek. (Telefoto — AP—MTI—KS) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének ze n ete a párizsi indokínai világtalálkozóhoz Tisztelt Elnök úr! Kedves Barátaim! A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magam nevében fogadják szívélyes, forró üdvözletün­ket. Tisztelettel és örömmel köszöntjük a világtalálkozó minden résztvevőjét, az em­beriség lelkiismeretének megszólaltatóit, az indokínai béke megteremtéséért küzdő né­pek képviselőit. Mélységes elismerésünket és jókívánságainkat küldjük az agresszió el­len hősiesen harcoló indokínai népeknek, amelyek erejüket és vérüket nem kímélve küzdenek az amerikai agresszorok és csatló­saik ellen. Ezekben a napokban az egész világ fi­gyelme — indokína csataterei mellett —, a versailles-i palota tanácskozótermére irá­nyul. A világ közvéleménye olyan új kez­deményezések elindítását várja az önök ta­nácskozásától, amelyek a harcos szolidari­tás kifejezése mellett magasra emelik a né­pek tiltakozásának fáklyáját, felrázzák az emberiség lelkiismeretét és újabb határo­zott akciókra mozgósítják a békeszerető százmilliókat. A magyar nép az agresszió első pillana­tától kezdve politikai, erkölcsi és anyagi se­gítséget nyújtott a vietnami népnek, s to­vábbra is minden eszközzel támogatja igaz­ságos, hősi harcát. Ennek jelentős megnyil­vánulása volt a magyar párt- és kormány­küldöttség közelmúltban lezajlott látogatása a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Népünk és kormányunk szilárdan támogat­ja a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi. Kormány hét, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kilencpontos rendezési javas­latát, és a Vietnamról folyó párizsi négyes értekezlet elé általuk ez év február elején benyújtott új békejavaslatokat. Követeljük, hogy távozzanak az agresz- szorok Indokinából, jelöljék meg a végle­ges és teljes kivonulás időpontját, szüntessék meg Thieu bábrendszerének támogatását és ne. avatkozzanak be az indokínai nepek beír ügyeibe. Kedves Barátaim! Történelmi fontosságú tanácskozásukhoz, nagyszerű küldetésükhöz az egész magyar nép nevében sok sikert kívánok, Szilárd meggyőződésem, hogy az önök munkája je­lentős hozzájárulás lesz az indokínái népek hősi harcának végső diadalához. PÁRIZS Megérkezett Párizsba az indokínai népek békéjéért és függetlenségéért összehívott vi­lágtalálkozón részt vevő magyar küldöttség, amelyet dr. Beresztóczy Miklós, címzetes' prépost, az országgyűlés alelnöke, az Orszá­gos Béketanács katolikus bizottságának fő­titkára vezet. PÁRIZS: Az Humanité vezércikké­ben Nixon külpolitikai üze­netével foglalkozva hangsú­lyozza, hogy az nem vet új fényt az amerikai külpoliti­kára, s inkább választási cé­lokat szolgál. Így az üzenet nem tartalmaz semmiféle olyan jelet, amely arra mu­tatna, hogy megváltoznék az Egyesült Államok indokínai politikája. Nixon továbbra is megtagadja a dél-vietnami néptől az önrendelkezés jo­gát és a háború „vietnami- zálására” törekszik. Az Humanité rámutat: ha­sonló törekvés mutatkozik meg Nyugat-Európával kap­csolatban is. Nixon ugyan azt ígérgeti, hogy „véget vet­nek az amerikai gyámkodás­nak „és lehetővé teszi, hogy a szövetségesek” független politikát folytassanak”. De az elnök azt is hozzáfűzte, hogy e függetlenség csak „a stratégiai célokat rögzítő közös kereten belül” képzel­hető el. Kissinger, a Fehér Ház szürke eminenciása már Az USA hibájából ismét megfeneklett a párizsi Vietnam-értekezlet Az Egyesült Államok hibá­iból ismét megfeneklett a írizsi V ietn am-értekezlet unkája: Porter amerikai ildöttségvezető a csütörtö­ki 144. ülésen közölte, hogy mindaddig nem járul hozzá az újább ülés időpontjának kitűzéséhez, amíg „fel nem mérhető” a versailles-i világ, "tekezlet „légkörének ha- ’-a”. Porter felháborodottan ki­•isolta, hogv az értékezle­mm február LL, péntek ten magas rangú VDK-kül- döttség vesz részt. Azt állí­totta. hogy a világértekezlet összeegyeztethetetlen a viet­nami négyes értekezlet cél­jaival, ami csak azért külö­nös, mert a versailles-i ta­nácskozás résztvevői az ellen a háború ellen készülnek ál­lást foglalni, amelynek békés megoldására hivatott a né­gyes értekezlet. A Vietnam-értekezlet 144. ülésén Nguyen • Minh Vy, a gyengélkedő Xuan Thuy VDK államm miszter, küldött- ségvezető helyettese élesen bírálta Nixon amerikai el­nök nyolcpontos javaslatát. Hangsúlyozta, bogy apt nem elfogadásra, hanem elutasí­tásra terjesztették elő, s így a terv ürügy a vietnamizálási politika fenntartására, a há­ború, elnyújtására, fokozására és kiterjesztésére, arra, hogy az amerikai csapatok Dél- Vietnam területén maradja­nak és Washington változat­lanul támogathassa Thieu bábkormányzatát. Nguyen Van Tien, a DIFK küldöttségének helyettes ve­zetője is arra hívta fel a figyel­met, hogy az amerikai elnök nyolc pontja a közvélemény félrevezetésére irányuló ma­nőver, nem célja a vietnami probléma tisztes rendezése. 1968-ban azf. möndta,' hogy az európai enyhülési törek­vések ellen „sokkal könnyeb­ben lehet küzdeni, mihelyt az európaiak saját felelős­ségük tudatára ébrednek, mintha Amerika gyámkodá­sa alatt maradnak”. Ez az értelme a Nixon doktríná­nak, amely az európai kon­tinensen az amerikai politi­kai „európaizálására” tö­rekszik, mint ahogy Indokí­nában „vietnamizálni” sze­retné a háborút. A mostani Nixon-doktrina arra irányul, hogy az ame­rikai beavatkozás különböző formáinak kevésbé visszata­szító formát kölcsönözzön — írja végül az Humanité. NYUGAT-BERLIN: A nyugat-berlini lapok bő terjedelemben foglalkoznak a moszkvai és a varsói szer­ződésnek a bonni Bundes- ratban lezajlott szerdai vitá­jával. A szociáldemokrata Teleg­raf határozottan állást fog­lal a szerződések ratifikálá­sa mellett. „A keleti szerző­désekre mondott igen egy­úttal igent jelent Berlinnek is” címmel részletesen is­merteti Klaus Schütz kor­mányzó polgármesternek a Bundesratban elmondott és a szerződések elfogadását tá­mogató beszédét. A konzervatív Der Ta­gesspiegel vezércikke szerint a CDU—CSU óvatosabb tak­tikájával, hogy tudniillik formálisan nem szavazott a ratifikálás ellen, arra akar­ja rákényszeríteni a bonni kormányt, hogy „egyes kér­déseket még világosabban és precízebben fogalmazzon meg és kezeljen”, A Springer-sajtó a tőle megszokott hangon uszít a szerződések ratifikálása el­len. A Die Welt azt állítja, hogy ezek a szerződések megrendítik az NSZK-nak a nyugati saövetségesokh a Atlanti Sző vétséghez ló viszonyát. MOSZKVA: „A Szovjetunió, más szo­cialista országokkal együtt, minden támogatást megad az amerikai imperializmus ag­ressziója ellen harcoló indo­kínai népeknek. A délkelet­ázsiai háborús tűzfészek fel­számolása és a politikai ren­dezés elősegítése e térségben elválaszthatatlan része a bé­ke védelmére és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tására irányuló szovjet po­litikának, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa fogal­mazott meg” — írja csütör­töki vezércikkében a Prav­da. Mint a lap megállapítja, az indokínai hazafias erők sikerei nyilvánvalóvá tették: kudarcra van ítélve Wa­shingtonnak a katonai meg­oldáson alapuló irányvona­la. Most, az elnökválasztá­sok előtt az Egyesült Álla­mokban arról kezdtek be­szélni, hogy keresik az in­dokínai kalandból való úgy­nevezett „tisztes kivonulás” lehetőségeit. Az amerikai el­nök előállt úgynevezett „bé­ketervével”, amely — mint a nemzetközi haladó közvéle­mény azonnal megállapítot­ta — semmi újat sem tar­talmaz. Ugyanakkor reális alapja van az indokínai probléma megoldásának és az indokí­nai béke gyors helyreállítá­sának. Azokról a konstruk­tív programokról van szó, amelyeket a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya, a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradal­mi Kormánya, a Laoszi Ha­zafias Front, és a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront dolgozott ki. Mint a Pravda vezércikke megállapítja, ezek a javas­latok magukban foglalják az indokínai probléma megöl­sát a’' i’t ói " ' ■ 'k t,ii any es j. .. L • alap* vé teszik az Egyesült Álla­mok számára is, hogy kike­rüljön a délkelet-ázsiai ka­tonai kaland zsákutcájából. Véget ért a berlini tanácskozás A Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszte- ■ reinek bizottsága szerdán és csütörtökön tartotta meg Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság főváro­sában rendes ülésszakát, amelyen a résztvevők megvi­tatták az európai katonapo­litikai helyzetet. Ezen kívül megtárgyalták a szállítási módok és eszközök tökélete­sítésének kérdéseit, ..-Valamint az egyesített fegyveres erők tevékenységének más. Prob­lémáit. Pompidou-Brandt eszmecsert Pompidou elnök és B'randt kancellár az Elysée-palotá- ban két és negyed óra hosz- szat tanácskozott négyszem­közt. Mint később a francia és nyugatnémet szóvivők kö­zölték, a megbeszélés barát­ságos és őszinte légkörben folyt le, s a két államférfi a kelet-nyugati kapcsolatok té­májával foglalkozott, ezen belül megvitatták az európai biztonsági értekezlet előké­szítésével összefüggő kérdé­seket, s a Varsói Szerződés országai politikád tanácskozó testületének prágai nyilatko­zatával is foglalkoztak. Az eszmecsere során szóba ke­rült Nixon elnök legutóbbi külpolitikai üzenete, vala­mint az amerikai elnök kü­szöbönálló pekingi és moszk­vai látogatása is. Áltmann azonos Barbie-vel GENF—MÜNCHEN: A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője csütörtökön Genf ben bejelentette: a szer­vezet irattárában talált do­kumentumok alapján bebi­zonyosodott, hogy Klaus Alt­mann bolíviai üzletember azonos Barbie egykori lyoni gestapo-főnökkel. Barbie 1951-ben távozott Dél-Amerikába, s személyi adatainak, valamint ujjle­nyomatainak azonosítása bi­onyitja kilétét. Enic'"’-'es. fcnv Vlolf •liltvutn n i ! . i — —-*t u— i—t i ■. ..osS'.oigálat Dél-Amerikában megtalált, majd Izraelben bíróság elé állított —, szinten a Vörös­kereszt útlevelével utazott» Hartman névm

Next

/
Thumbnails
Contents