Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
v\\V'N^AAAAAAArV\AAAAAA/VVVVAAA; VV\AA/V\A/VW\A/VSAAAAAA/KA/V\AA/VV\/ ............ ..vvvvvvvvvvwvvVVVVVVVVVVWWV C sütörtök csti külpolitikai kommentárunk i Alíg©la OoVIS Okmány a barátságról és a testvériségről KILOMÉTEREKBEN számolva még a mai léglökéses korszakban is rendkívül messze esik tőlünk Vietnam. Ám ha a népek közötti érzelmek hullámhosszán vizsgáljuk a magyar és a vietnami nép, a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti távolságot, akkor kiderül, mennyire közel vagyunk egymáshoz. Kiderül ez mindennap, ha nem szólunk is róla, de különösen nyilvánvalóvá válik egy-egy olyan ünnepélyesebb alkalomkor, mint amilyennek most lehetünk tanúi. Egy tel jes hetet töltött a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Vietnami Demokratikus Közársaság- ■baci. Érdekes és dús programmal kedveskedtek vendégeiknek a vendéglátók. Fock Jenő miniszterelnök és küldöttségének tagjai nemcsak Pham Van Dong miniszterelnökké] és más felelős VDK-vezetőkkel folytattak tárgyalásaidat, de lépten-nyomon találkoztak a vietnami néppel is. Jártak gyárban és tudományos intézetben, felkerestek hős légiezredet és hallgattak sajátos varázsú művészetet sugárzó hangversenyt. Szinte késsel tapintható eleven erő volt ezen az egyhetes látogatáson a magyar—vietnami barátság. És ezt az erőt, elszántságot, testvériséget fejezi ki'a közös nyilakozat is, a közlemény, amelyet az út végén magyar és vietnami vezetők együtt adtak ki. MIKÉNT ebből az okmányból is kitűnik, nem csupán azért álltunk, állunk és fogunk állni a jövőben is, hű fegyver társként, a vietnami nép oldalán, mert — a magunk történelmi múltjának példáiból —, oly jól megértjük egy másik kicsi, de büszke nép függetlenségi harcát mindenfajta külföldi elnyomó, betolakodó ellen, hanem azért is, mat korunkban népeink céljai annyira azonosak azzal az úttal, amelyet a vietnami nép is választott. Mindketten a szocializmust építjük, vállvetve a szocialista népek nagy családjának tagjaiként, s egyikünk sem engedi, hogy orsz ágainkba a kizsákmányolok rendje valaha is visszatérjen.' A szocialista népek e nagy családjában, immár igen sok éve, kétségtelenül vietnami testvéreinknek a legnehezebb a sorsa: még ma is nap nap után sújtja őket az amerikai agresszió, még ma is a háborús készültség óráit élik. Ezért természetes emberi, politikai, társadalmi kötelességünk, miként erre a nyilatkozat is utal, hogy erőnkhöz mérten, mint eddig, úgy ezután is minden segítséget megadjunk a vietnamiaknak. A BARATSÄG ÉS a TESTVÉRISÉG őszinte dokumentuma a magyar—vietnami közös nyilatkozat. Párt- és kormányküldöttségünk ezt a barátságot és testvériséget tovább erősítette. „Veled vagyunk Vietnam!” — évek óta miliők jelszava ez hazánkban. S vele is maradunk végső győzelméig, s miként addig, úgy ezután is erőnkhöz mérten minden segítséget megadunk a békés újjáépítés feladatainak megvalósításához. éptdvírónkon érkezeti Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (balról, mellette Andrej Gromiko külügyminiszter) a Kremlben fogadta, a moszkvai látogatásra érkezett Krister Wickman (jobboldalt elöl) svéd külügyminisztert, aki mellett Gunnar Jarring, Svédország szovjetunióbeli nagykövete látható. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) a tárgyalóteremben Angela Davis Black Power (Fekete hatalom) — köszöntéssel lép be a San José-i tárgyalóterembe, mögötte Doris Walker és Leone Branton ügyvédek. (Telefoto — AP—MTI—KS) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének ze n ete a párizsi indokínai világtalálkozóhoz Tisztelt Elnök úr! Kedves Barátaim! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magam nevében fogadják szívélyes, forró üdvözletünket. Tisztelettel és örömmel köszöntjük a világtalálkozó minden résztvevőjét, az emberiség lelkiismeretének megszólaltatóit, az indokínai béke megteremtéséért küzdő népek képviselőit. Mélységes elismerésünket és jókívánságainkat küldjük az agresszió ellen hősiesen harcoló indokínai népeknek, amelyek erejüket és vérüket nem kímélve küzdenek az amerikai agresszorok és csatlósaik ellen. Ezekben a napokban az egész világ figyelme — indokína csataterei mellett —, a versailles-i palota tanácskozótermére irányul. A világ közvéleménye olyan új kezdeményezések elindítását várja az önök tanácskozásától, amelyek a harcos szolidaritás kifejezése mellett magasra emelik a népek tiltakozásának fáklyáját, felrázzák az emberiség lelkiismeretét és újabb határozott akciókra mozgósítják a békeszerető százmilliókat. A magyar nép az agresszió első pillanatától kezdve politikai, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtott a vietnami népnek, s továbbra is minden eszközzel támogatja igazságos, hősi harcát. Ennek jelentős megnyilvánulása volt a magyar párt- és kormányküldöttség közelmúltban lezajlott látogatása a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Népünk és kormányunk szilárdan támogatja a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi. Kormány hét, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kilencpontos rendezési javaslatát, és a Vietnamról folyó párizsi négyes értekezlet elé általuk ez év február elején benyújtott új békejavaslatokat. Követeljük, hogy távozzanak az agresz- szorok Indokinából, jelöljék meg a végleges és teljes kivonulás időpontját, szüntessék meg Thieu bábrendszerének támogatását és ne. avatkozzanak be az indokínai nepek beír ügyeibe. Kedves Barátaim! Történelmi fontosságú tanácskozásukhoz, nagyszerű küldetésükhöz az egész magyar nép nevében sok sikert kívánok, Szilárd meggyőződésem, hogy az önök munkája jelentős hozzájárulás lesz az indokínái népek hősi harcának végső diadalához. PÁRIZS Megérkezett Párizsba az indokínai népek békéjéért és függetlenségéért összehívott világtalálkozón részt vevő magyar küldöttség, amelyet dr. Beresztóczy Miklós, címzetes' prépost, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára vezet. PÁRIZS: Az Humanité vezércikkében Nixon külpolitikai üzenetével foglalkozva hangsúlyozza, hogy az nem vet új fényt az amerikai külpolitikára, s inkább választási célokat szolgál. Így az üzenet nem tartalmaz semmiféle olyan jelet, amely arra mutatna, hogy megváltoznék az Egyesült Államok indokínai politikája. Nixon továbbra is megtagadja a dél-vietnami néptől az önrendelkezés jogát és a háború „vietnami- zálására” törekszik. Az Humanité rámutat: hasonló törekvés mutatkozik meg Nyugat-Európával kapcsolatban is. Nixon ugyan azt ígérgeti, hogy „véget vetnek az amerikai gyámkodásnak „és lehetővé teszi, hogy a szövetségesek” független politikát folytassanak”. De az elnök azt is hozzáfűzte, hogy e függetlenség csak „a stratégiai célokat rögzítő közös kereten belül” képzelhető el. Kissinger, a Fehér Ház szürke eminenciása már Az USA hibájából ismét megfeneklett a párizsi Vietnam-értekezlet Az Egyesült Államok hibáiból ismét megfeneklett a írizsi V ietn am-értekezlet unkája: Porter amerikai ildöttségvezető a csütörtöki 144. ülésen közölte, hogy mindaddig nem járul hozzá az újább ülés időpontjának kitűzéséhez, amíg „fel nem mérhető” a versailles-i világ, "tekezlet „légkörének ha- ’-a”. Porter felháborodottan ki•isolta, hogv az értékezlemm február LL, péntek ten magas rangú VDK-kül- döttség vesz részt. Azt állította. hogy a világértekezlet összeegyeztethetetlen a vietnami négyes értekezlet céljaival, ami csak azért különös, mert a versailles-i tanácskozás résztvevői az ellen a háború ellen készülnek állást foglalni, amelynek békés megoldására hivatott a négyes értekezlet. A Vietnam-értekezlet 144. ülésén Nguyen • Minh Vy, a gyengélkedő Xuan Thuy VDK államm miszter, küldött- ségvezető helyettese élesen bírálta Nixon amerikai elnök nyolcpontos javaslatát. Hangsúlyozta, bogy apt nem elfogadásra, hanem elutasításra terjesztették elő, s így a terv ürügy a vietnamizálási politika fenntartására, a háború, elnyújtására, fokozására és kiterjesztésére, arra, hogy az amerikai csapatok Dél- Vietnam területén maradjanak és Washington változatlanul támogathassa Thieu bábkormányzatát. Nguyen Van Tien, a DIFK küldöttségének helyettes vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai elnök nyolc pontja a közvélemény félrevezetésére irányuló manőver, nem célja a vietnami probléma tisztes rendezése. 1968-ban azf. möndta,' hogy az európai enyhülési törekvések ellen „sokkal könnyebben lehet küzdeni, mihelyt az európaiak saját felelősségük tudatára ébrednek, mintha Amerika gyámkodása alatt maradnak”. Ez az értelme a Nixon doktrínának, amely az európai kontinensen az amerikai politikai „európaizálására” törekszik, mint ahogy Indokínában „vietnamizálni” szeretné a háborút. A mostani Nixon-doktrina arra irányul, hogy az amerikai beavatkozás különböző formáinak kevésbé visszataszító formát kölcsönözzön — írja végül az Humanité. NYUGAT-BERLIN: A nyugat-berlini lapok bő terjedelemben foglalkoznak a moszkvai és a varsói szerződésnek a bonni Bundes- ratban lezajlott szerdai vitájával. A szociáldemokrata Telegraf határozottan állást foglal a szerződések ratifikálása mellett. „A keleti szerződésekre mondott igen egyúttal igent jelent Berlinnek is” címmel részletesen ismerteti Klaus Schütz kormányzó polgármesternek a Bundesratban elmondott és a szerződések elfogadását támogató beszédét. A konzervatív Der Tagesspiegel vezércikke szerint a CDU—CSU óvatosabb taktikájával, hogy tudniillik formálisan nem szavazott a ratifikálás ellen, arra akarja rákényszeríteni a bonni kormányt, hogy „egyes kérdéseket még világosabban és precízebben fogalmazzon meg és kezeljen”, A Springer-sajtó a tőle megszokott hangon uszít a szerződések ratifikálása ellen. A Die Welt azt állítja, hogy ezek a szerződések megrendítik az NSZK-nak a nyugati saövetségesokh a Atlanti Sző vétséghez ló viszonyát. MOSZKVA: „A Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt, minden támogatást megad az amerikai imperializmus agressziója ellen harcoló indokínai népeknek. A délkeletázsiai háborús tűzfészek felszámolása és a politikai rendezés elősegítése e térségben elválaszthatatlan része a béke védelmére és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló szovjet politikának, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa fogalmazott meg” — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda. Mint a lap megállapítja, az indokínai hazafias erők sikerei nyilvánvalóvá tették: kudarcra van ítélve Washingtonnak a katonai megoldáson alapuló irányvonala. Most, az elnökválasztások előtt az Egyesült Államokban arról kezdtek beszélni, hogy keresik az indokínai kalandból való úgynevezett „tisztes kivonulás” lehetőségeit. Az amerikai elnök előállt úgynevezett „béketervével”, amely — mint a nemzetközi haladó közvélemény azonnal megállapította — semmi újat sem tartalmaz. Ugyanakkor reális alapja van az indokínai probléma megoldásának és az indokínai béke gyors helyreállításának. Azokról a konstruktív programokról van szó, amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya, a Laoszi Hazafias Front, és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront dolgozott ki. Mint a Pravda vezércikke megállapítja, ezek a javaslatok magukban foglalják az indokínai probléma megölsát a’' i’t ói " ' ■ 'k t,ii any es j. .. L • alap* vé teszik az Egyesült Államok számára is, hogy kikerüljön a délkelet-ázsiai katonai kaland zsákutcájából. Véget ért a berlini tanácskozás A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszte- ■ reinek bizottsága szerdán és csütörtökön tartotta meg Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában rendes ülésszakát, amelyen a résztvevők megvitatták az európai katonapolitikai helyzetet. Ezen kívül megtárgyalták a szállítási módok és eszközök tökéletesítésének kérdéseit, ..-Valamint az egyesített fegyveres erők tevékenységének más. Problémáit. Pompidou-Brandt eszmecsert Pompidou elnök és B'randt kancellár az Elysée-palotá- ban két és negyed óra hosz- szat tanácskozott négyszemközt. Mint később a francia és nyugatnémet szóvivők közölték, a megbeszélés barátságos és őszinte légkörben folyt le, s a két államférfi a kelet-nyugati kapcsolatok témájával foglalkozott, ezen belül megvitatták az európai biztonsági értekezlet előkészítésével összefüggő kérdéseket, s a Varsói Szerződés országai politikád tanácskozó testületének prágai nyilatkozatával is foglalkoztak. Az eszmecsere során szóba került Nixon elnök legutóbbi külpolitikai üzenete, valamint az amerikai elnök küszöbönálló pekingi és moszkvai látogatása is. Áltmann azonos Barbie-vel GENF—MÜNCHEN: A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője csütörtökön Genf ben bejelentette: a szervezet irattárában talált dokumentumok alapján bebizonyosodott, hogy Klaus Altmann bolíviai üzletember azonos Barbie egykori lyoni gestapo-főnökkel. Barbie 1951-ben távozott Dél-Amerikába, s személyi adatainak, valamint ujjlenyomatainak azonosítása bionyitja kilétét. Enic'"’-'es. fcnv Vlolf •liltvutn n i ! . i — —-*t u— i—t i ■. ..osS'.oigálat Dél-Amerikában megtalált, majd Izraelben bíróság elé állított —, szinten a Vöröskereszt útlevelével utazott» Hartman névm
