Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

Befejeződtek a félévi vizsgák az egyetemeken, főiskolákon Eredményesen fejeződtek be hazánk 6. felsőoktatási intézményeinek nappali, esti és levelező tagozatain az ei­st félévi vizsgák — tájé­koztatták az MTI munkatár­sát. A különböző tagozato­kon együttvéve mintegy 86 ezer egyetemista. főiskolás adott számot felkészüléséről. Az első gyorsmérleg szerint a- több mint öli ezer nappali tagozatos nyolcezer esti és 22 ezernél is több levelező hallgató többsége általában jól felkészülten jelentkezett vizsgára. A kedvező hely­zet a szakemberek vélemé­nye .szerint nagyban az ér­vényben levő vizsgaszabály­zatnak is köszönhető. A vizsgák jelenlegi rendje alapján ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egye­temek, főiskolák a helyi sa­játosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák rész­letes előírásaikat, a hallga­tók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra. Nagyobb lehetőséget kap­tak a vizsgarend kialakítá­sában az ifjúság képviselői is: megnövekedett a KISZ szerepe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. A munkás- és parasztszár- . mazású fiatalok a korábbi évekhez képest eredménye­sebben zárták első félé n munkájukat. Általában országszerte ja­vult a tanulmányi átlagered­mény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb súlyt helyeznek különböző, olykor felesleges taanyagre- szelc emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejleszté­sére. A tanulást változatla­nul nehezíti néhány elavult tankönyv, egyetemi jegyzet is. Ezzel szemben évről évre változatosabb és sokrétűbb a vizsgáztatás módszere, s a jelenlegi számadás is előre­lépést jelentett a korszerű követel menyekhez. A Budapesti Műszaki Egyetem több tanszékén pél­dául eredményesen kísérle­teztek a teszt jellegű vizs­gáztatással, de számos sza­kon összefüggő írásbeli té­teleket is kaptak a hallga­tók. A második félév oktatás- politikai feladatairól szólva a felsőoktatás illetékes szak­szet ű gazdálkodás egyaránt megköveteli, hogy a képzés­ben részt vevő tanszékek munkája összehangolt le­gyen. Minden tantárgynak szervesen kell beépülnie a képzés logikai rendszerébe, meg kell találni a természe­tes kapcsolódási pontokat, az egymásra épülő összefüggé­sekéi. Ezzel el kell érni, hogy megszűnjenek a tan­anyagban a -felesleges is­métlődések. átfedések, és a legésszerűbb m u n karnegosz- tás alakulhasson ki az egyes tantárgyak tanításában és tanulmányozásában. Keresni kell azokat a módszereket, amelyeknek segítségével a hallgatók önálló gondolko­dásra és munkára nevelhe­tők, és mellőzni azokat az avult metodikákat, amelyek­nek alkalmazásával ma már nem érhető el eredmény. (MTI) Hét vége Döbbenetes erejű, doku­mentumfilmet láthattak mindazok, akik nem siklot­tak át az egyszerű címen és szombaton a kora esti órák­ban bekapcsolták a televí­ziót. Szombat, 14 óra 10 perc... — ezt a címet vise­li Oláh Gábor író-rendező filmje, amely sikerrel kísér­li meg visszapergetni az időt, hogy a túlélők vallomásának segítségével idézze fel a (Marglt-híd felrobbantásának katasztrofális pillanatait. Érdekes és izgalmas volt ez a dokumentumfilm töb­bek között azért is, mert nem elégedett meg az ese­mények elmondásával, szem­beállította egymással az em­lékeket, s ily módon kutat­ta, miként őrzi három évti­zed múltán is az emlékezet egy nagy megrázkódtatás so­hasem felejthető pillanatait. S a tanúk, akik olykor-oly­kor egymásnak ellent is mondtak, ismét átélték a tragédiát. Ezt tükrözték a felvételek, ezt vallotta a képernyő. Igazi drámát láttam a do­kumentumfilm eszközeivel. Érdemes megjegyezni az ügyes operatőr, Bánok Tibor nevét is. ★ Az esti műsorról már nem beszélhetek az elragadtatás hangján. Bulgakov komédiá­ját két alkalommal láttam Budapesten, a Katona József Színházban. Érdekes előadás emberei hangsúlyozzák: aj képzés célszerűsége, logiká­ja, a tanulmányi idő opti­mális kihasználása, a hall­gatók energiáival való ész­Az ipari dolgozók és a fiatalok járnak élen a véradásban A véradómozgalom tavalyi mérlegét vonták meg a Ma­gyar Vöröskereszt Ország is Központjában. Dr. Soóky László főtitkárhelyettes el­mondta: a múlt esztendőben is több százezren járultak hozzá véradással embertár­saik eleiének megmentésé­hez. egészségének helyreállí­tásához, olyan orvosi be­avatkozások sikeréhez, ame­lyek vér felhasználása nél­kül nem vezethetnének ered­ményre. A térítésmentesen vért adók aránya az előző évihez képest 3 százalékkal növekedett. Az egy év alatt összegyűlt vérmennyiség 80 százalékát térítésmentesen adták a donorok. E tekin­tetben példamutatóalí a fegy­veres erők tagjai, hiszen a térítésmentes vér 19,1 száza­léka tőlük származik. Öt megyében végzett rep­rezentatív felmérés adaiai szerint a véradók közül 88,3 százalék férfi, 33,2 százalék nő. A foglalkozás szerinti megosztásból kitűnik, hogy a legnagyobb arányt az ipa­Kulliiráiis hírek | „A népdaltól a folk-beatig" ^ címmel két részből álló ősz- ^ szeállítást közvetít kedden és ^ pénteken délután a Petőfi^ adó. A programban, amelyet § Halkovics János szerkesztett, § hazai fiatal énekesgárdánk § szinte valamennyi kiválósága § felvonul. A közreműködők^ között találjuk Dévai Nagy§ Kamillát, Dinnyés Józsefet Harangozó Terézt. Bige Jó zsefet, Halmos Bélát és Sebö$ Ferencet, valahaint a Kaláka, $ a Tolcsvay, a Kamara-beat, a § Camerata Hungarica. a Bak$ fark Consort és az Erkel Női ^ Kamaraegyüttest. ^ ★ ^ Hétfőn dr. Kiss Kálmán, Magyar Rádió és Televíziói; elnökhelyettese ünnepélyesen^ átnyújtotta a Prix Javon dí-^ jat és oklevelet az ismerettel--^ jesztő műsorok 1971. évi to-!; kiói nemzetközi versenye ki-^ tüntetettjeinek, dr: Szőke Pé-$ tér tudományos kutatónak és$ Simonffy Géza szerkesztőnek.^ A távoli földrészen megren- ^ élezett versenyben a Magyar I Rádió „A madárhang felfe dezése” című műsorával ara-\ tolt sikert. 5 rí dolgozók képviselik: .75,6 százalékkal. A korcsoporton­kénti megoszlás pedig azt bizonyltja, hogy a véradás­ban a fiatalok járnak az élen: a 18—25 év közöttiek aránya 37.8 százalék, a 26— 40 év közöttieké 32,6 száza­lék, a 41—80 közöttieké 27,5 százalék, a 60 éven felülie­ké 2,1 százalék. Véradás szempontjából ki­váló megyének minősítették Nógrád, Fejér, Baranya, Tol­na, Somogy, Zala és Komá­rom megyét. liilrli d fulrás: Faltól faliig 't 1972. február 8„ kedd 20. A Hóvirág presszó tera­szán ülnek, fagylaltot esz­nek ezüst pohárból. A manö­ken gyönyörű, feltűnő jelen­ség, a barátnője — szürke kis veréb. Készen vett nyári ruha van rajta, a haja simá­ra fésült, turcsi orrán feke­te keretes, sokdioptriás szem­üveg. Egyébkén! egy kozme­tikai gyár mérnöké. Gitta nem azárt barátko­zik Marával, amiért a szép, fiatal nők közül sokan vá­lasztanak kevésbé előnyös megjelenésű barátnőt ma­guknak. Azért tudniillik, hogy még inkább szembe­szökővé váljék mellette az ő csinosságuk. Nem, Gittának nincs szüksége ilyen „háttér­ié". Gitta egyszerűen — bu­ta. De nem annyira, hogyne érné fel azzal a csöppnyi eszével, hogy ő buta. És azt is tudja, hogy Mara nagyon okos és rendkívül művelt. Szüksége van a tanácsaira. És Mara? Öt mi fűzi eh­hez a paradicsommadár­hoz? Igazságtalan lenne, ha elfogadnánk a mendemondát, ami kettejük körül kering. Az! ír: !-i ■ h ■ - v M ' Gu-a mellett, me így betekintést nyer a tün­dér! manöken változatos magánéletébe, olyan kalan­dokról értesülhet első kéz­Üjfajla faltól falig szőnyeg. A Soproni Szőnyeggyár több éve készíti a különféle faltól falig szőnyegeket. A választék bővítésére rövidesen egy új termékkel jelentkeznek, amely sok mindenben különbözik a korábbiaktól. Nagy előnye, hogy hátoldala gumírozott eljárással készül, amelyen tapadó felület van és önmagától — ragasztás nélkül — megmarad a padlón. A másik jó tulaj­donsága, hogy hangtompító hatású is. A hagyományos és az új szőnyegből ebben az évben 700 ezer négyzetmétert készítenek. (MTI foto — Ifadas János) bekből, mint az egész idény­ben. De hát ezek csak apró­ságok. Vegyük, ami még ez­után következik. Módosít­hatjuk a kommunális ter­vet, az idén már meglesz a fertályon a járda is, az arté­zi kút is. Tető alá hozzuk az új szövetkezeti boltot. Mit akar még? Safranek Mátyás, testes, kövér férfi, közel a hatvan­hoz, mereven nézett egy pó­kot, amint finom hálóján leereszkedik az ablak felső sarkából. — Már megmondtam, mit akarunk — szólt halkan, visszafojtott indulattal. — Kerek tíz esztendeje kér­jük, mindig elutasították. Hát most legyen meg! — De hát milyen alapon? M. község tanácselnöke levette szemét a pókról, le­hullt róla a magára erősza­kolt nyugalom is. — De a hétszentségit! — csapott az asztalra. — Még most is azt a nótát fújják? Hogy milyen alapon? Hát még ez sem elég alap? Ta­lán a megyeszékhelyre, a megye városaiba úgy száll­nak le az űrhajósok az ég­ből, mint legyek a cefrére? Mi lettünk világhíresek vagy mások? A Kopasz-hegy lesz ezután a legfontosabb ide­genforgalmi nevezetesség, vagy marad az a nyavalyás birtalani csordakút, amibe seréttel lőttek, hogy öregnek látszódjon, mintha a szú rágta volna meg? A megyétől érkezett elv­társak összenéztek. — Jól van, no — jelen­tette ki a legmagasabb rang­ban levő — egyezzünk meg. Mi pártulólag továbbítjuk az r ■' ’•'■■■ "s tokiói.i> szervekhez a helyi tanács kérelmét, te­gyen M. községből — város. Matyi bátyám meg elintézi azzal az. újságíróval, hogy Bártik elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá-i bői, amilyenekben neki nincs része. Szó sincs ilyesmiről. Bármilyen különösen hang­zik, Marának több sikere van a férfiaknál, mint Git­tának. Hosszú távon, persze. És azért vonzódik Gittához, mert szereti és sajnálja. Van ilyen. — Hülyén viselkedtél, nem vitás — jelenti ki rövid gon­dolkodás, után. — Azt vár­tad talán, hogy egy kezdő újságíró olyan villával fo­gad benneteket, mint ami­lyenek a nápolyi dombokon vannak? És ha a többiek belementek a játékba, miért kellett épp neked felhúznod az orrodat? Különösen, ha már kezdettől az volt az ér­zésed, hogy tetszel annak a fiúnak, miattad csinálta -íz egész telekavató ünnepsé­get? De hát most már mind­ez a múlté. Viszont még nem mondtad el a legfontosab­bat! — A legfontosabbat? — Igen. Tetszik neked ez a fiú? Ez a Vipera, vagy Kobra? — Kopra. Kopra Tibi. Hogy tetszik-e9 Nem is tu­dom. Ezen még nem gondol­áim. Értsd meg, engem b ■ ít uí> a,ért másznék u aha, hogy ha akkor nem haragítom magamra, most biztosan helyet szorítana ne­kem a műsorában. Vagy eleg lenne néhány felvétel, mondjuk amint abban az új OKISZ-labor kisestélyi- ben állok amellett a gömb mellett. Az opálhoz jól men­ne a halványzöld. Vagy ab­ban a másik Rotshild-kreá- cióban, fehér nadrág, zsabós hímzett mellény, rámoso­lyognék arra a minimanusz- ra a labdában ... Címoldalon hoznák az összes világlapok. Talán még filmszerepet is kapnék. Komoly filmben. Nem reklámban. Mara gondosan kikanalaz­ta a pohár aljáról a fagy­lalt maradékát, aztán felsó­hajtott. — Reménytelen eset vagy, édes lányom. Valamit azért még megpróbálhatunk, ha neked a címlap a legfonto­sabb. A megyétől érkezett elv­társak az M.-i tanácsházán már félórája szorongatták Safranek Mátyást, de a helyi tanácselnök keményen tar­totta magát. — Vegyen elő papírt, ce­ruzát, Matyi bátyám — un­szolta egyikük. — Számolja ki, máris mennyit kapott a község. Egy, a katonák rend­be hozták az Árkos utcá’ Kettő, a híradósok ill. hal­ják azokat az oszlopokat, amiket leástak. Három. a Szakács-rét környékén lakók annyit üzleteltek egy nap alatt gyümölcsből, megegye­volt, tetszett. Most a képer­nyőn már kevésbé. Es nan az újszerűség, az új élmény hiányzott. Bunsa házfelügye­lő és Rettegett Iván cár komédiája most is olyan volt mint a színházon n, jól játszottak a színészek is. Csak éppen a televízió ját­szott rosszul saját lehetősé­geivel. A közvetítés vezető­je ugyanis csaknem egy az egyben adta az előadást, nem hangsúlyozott, nem emelt ki semmit. Pedig a kamera teleobjektive új színt, új hangulatot vará­zsolhatott volna a képer­nyőre, közel hozhatta volna az egész produkciót. Arn számítottam, hogy a képer­nyőn jól érvényesül majd a tehetséges színészek játéka, arca, de helyette olyan volt ez a közvetítés, mintha a színház utolsó széksorából figyeltem volna az előadást. Természetesen látcső nélkül. ★ Ügy látszik, még mindig nincs vége, tartja magát a Kicsoda, micsoda? Jó, le­gyen. De akkor készüljön is fel a játékvezető és a tisz­telt zsűri. Készüljön fel ar­ra, hogy a játékosok kérdé­seire válaszolni kell. Leg­alábbis így illik, ez a játék- szabály. Vasárnap este azt tapasztaltam, hogy elég gyakran hangzottak el az ilyen válaszok; ezt nem tu­dom, erre nem lehet vála­szolni, tessék mást kérdez­ni! ,.. Szerény véleményem sze­rint a játékosnak az a dol­ga, hogy kérdezzen, a já­tékvezetőnek pedig az, hogy válaszoljon. Persze csak ak­kor, ha tud. De hát neki az­tán tudnia kell! Vagy leg­alábbis vigyáznia arra, hogy csak olyan személy, tárgy, vagy fogalom kerüljön be a számozott borítékba, amely­re válaszolni is tud. A töb­bit tegyék félre egy követ­kező fejtörőre. (mérteim) nak elnöke felszólalhasson a holnap déli műsor alkalmá­val. Lehetőleg elsőnek és legalább egy percig. És ha netán az a Hax kartárs elő­jön a golyóból, Bártik elv- táts átnyújthasson neki, vendégszeretetünk ' jeléül, egy kis cipót és csipetnyi sót. Megegyeztünk? — Meg — bólintott Saf­ranek és széles mosollyal parolázott le a megyétől ér­kezett elvtársakkaJ. Halk kopogtatás a sufni ajtaján. — Bújj be! — kiált ki Kopra, lefekvéshez készülő­ben. — Nem megyek be — fe­leli félénken egy fiatalosan csengő női hang. — Anyu kérdezteti, hogy tetszett-e vacsorázni, mert ha nem, szívesen vendégül látná, biz­tosan nem evett ma még meleg ételt. — Egy-null a kedves ma­ma javára. De miféle anyu­ról van szó? — Az édesanyámról, öz­vegy Pauk AntalnéróL Én Erzsi vagyok, a lánya. — Kézit csókolom. Köszö­nettel elfogadom a meghí­vást. Cipőt húzok és már megyek is. Megvár? Nem fél odakint egyedül? — Megvárom. Nem félek. Nem vagyok egyedül, velem van Samu is. — Hát ez igazán nagyon megnyugtató — jelenti ki a fiatalember és körülnéz, mi­féle védőszerszámot vigyen magával... ★ — Felséges volt — mond­ja Kopra, miközben egy ké­ny árdarubkávai Us'.lára tör­li a tányért. — Suli paprikás krumplit ettem már hosszú és hányatott életemben, de ilyen jóizűt még sohasem. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents