Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
Nyolc-tíz százalékkal fejlődik a javítás-szolgáltatás K.m 8.1? 9.22 10.05 11.52 12.20 12.35 13.50 14.34 11.40 15.10 16.05 16.22 16.30 16.40 17.05 17.45 18.00 18.30 19.25 19.37 20.32 21.02 21.32 22.20 22.30 22.40 23.00 0.10 KOSSU1H Könnyűzene Kársán a kürtszó! Verdi: Falstaff. 3 telvonásos opera. Közben: Kelés anyanyelvűnk Induló Ki nyer ma? Melódiákok tél Szavaló verseny Gyöngyszem Gyöngyi Éneklő Ifjúság Uádióiskola Opereítclalok Kantái a Az élő népdal Packázik a hivatal? Áriák Látogatás az Akadémiai Kiadónál Könnyűzenei Híradó A Szabó család HaydnX Esz-dur szimfónia Népdalok Ra.neau: E-Uúr szvit. Mezőgazdaságunk nagy öregei Szólistaparádé Változó harmadik világ. 2. rész Madrigál • Világgazdasági Figyelő Zenekari muzsika Gulyás; Békési esték PETŐFI 8.05 9.03 11.45 12.02 12.30 13.03 13.23 14.00 18.10 18.40 19.37 20.28 21.29 22.23 23.15 Zenekari muzsika .lan Smidru csodálatos Kalandjai. I. rész Irigység. Elbeszélés Nóták Mozart: I)-dúr divertimento Törvénykönyv Kórusművek Kettőtől — hatig ... Zenés délután Kutatás tárgya, az ember. 2. rész A népdaltól a folkbeatig. 1. rész Gondolatok filmekről Tóbiás és a többi Messiás. Rádiójáték Fischer-Dieskau Schubcrt-felvételei. 3. rész Világslágerek zenekari változatban Opereltrészletck MAGYAK i:.o$ Ki. 00 KV00 19.05 10.15 18.45 19.15 19.30 20.00 20.40 21.30 rrv Közvetítés a téli olimpiáról Hírek Krakkói órák Nótaszó Rólad van szó! Esti mese Tv-hiradó Könnyed lélegzet. Magyarul beszélő csehszlovák film Európa bölcsője. IV. Bizánc összefoglaló a téli olimpiáról Tv-hí ráció EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, Cél 6 és este 8 órakor Mr. Tibbs nyomoz Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film EG RT BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Középiskolai filmklub Délután fél 6 és este fél 8 órakor Haiti hercegnő hozománya Színes román kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Felszabadítás III. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A feketeszakáll szelleme HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nyulak a ruhatárban HATVANT KOSSUTH Az elhagyott házban HEVES Csárdáskirálynő FÜZESABONY És hamarosan a sötétség iQmm ÍJ GYEPET — Jó úton halad az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programjának végrehajtása — tájékoztatta az MTI munkatársát Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese. — Mint már ismeretes, a tavaly indult programnak az a célja, hogy 1980-ra az ipari szövetkezetek végleges központi telephellyel, megfelelő szociális létesítményekkel, korszerű gépekkel rendelkező modern kis- és középüzemekké váljanak. Az első csoportba sorolt 440 szövetkezettel nem sok dolgunk van, ezek ugyanis gazdaságilag megalapozottak, megfelelő saját fejlesztési eszközökkel rendelkeznek. Most a fő gondunk az a 362 szövetkezet, ahol e feltételek nincsenek meg, a vezetés színvonala, a rendelkezésre álló, vagy feltárható források azonban lehetővé teszik, hogy még ebben az ötéves tervben korszerű üzemekké váljanak. (A mintegy 260 szövetkezetét magába foglaló harmadik csoportnál csak az ötödik ötéves terv időszakában következhet be jelentősebb fejlesztés.) I Újabb 72 korszerű szövetkezet Figyelemmel a népgazdasági szintű beruházási intézkedésekre, a szövetkezeteknek is felül kell vizsgálniuk fejlesztési elképzeléseiket. Általában kívánatos, hogy a folyamatban levő beruházások mielőbb befejeződjenek és termeljenek. Hatékony szervezési és egyéb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy 1980-ra valamennyi szövetkezetünk korszerű üzem lehessen. 1972. végéig elképzeléseinknek több mint 20 százalékban meg kell valósulniuk, ami szám szerint 72 szövetkzeet korszerűsítését jelenti. — A forrást jórészt a szövetkezeteken belül kell megteremtenünk. 1971. ehhez jó alapot teremtett. A szövetkezeti ipar össztermelése az 1970. évi 27 milliiárddal szemben 1971-ben 30 milliárdra nőtt. Ezen belül az export- szállítások értéke 600 millióval növekedett, azaz elérte az ötmilliárd forintot. A javitó- szolgáltató ágazat termelése azonban a vártnál kevésbé, mindössze nőtt. 2—3 százalékkal Kooperáció külföldi partnerokkal — A már említett tízéves fejlesztési program megvalósításának egyik alapvető útját a szocialista és tőkésországokkal létesítendő további kooperációkban látjuk. 1971- ben a szocialista országokon kívül kooperációs és bérmunka-együttműködés jött létre svájci, francia, nyugatnémet és olasz partnerekkel is. Ezekben az országokban mindinkább keresik a magyar szövetkezeti iparral közös kooperációk lehetőségeit. Eddig főként a könnyűipar területén alakultak ki ilyen együttműködések, újabban a gép- és műszeripari, a finommechanikai, valamint a fémtömegcikk-ipari kooperációk iránit is érdeklődnek. Leendő svájci partnerekkel például épp a napokban tárgyaltunk új fémtömegcikk-kooperáció megteremtéséről. Szó van óragyártósi együttműködésről, amelyben a svájci fél adná az alkatrészeket, az órákat pedig mi szerelnénk ösz- sze. Tárgyalunk a svájci órák Magyarországon, történő garanciális javításáról is. Kisgépkölcsönzö hálózat létesül — Építőipari szövetkezeteink is ugyancsak igénylik a korszerű technikát, az ötéves terv időszakára kitűzött 50 ezer, illetve a VI. küldöttgyűlésen vállalt további 10 ezer lakás felépítéséhez. Mindehhez csak úgy, mint a javítás- karbantartás fejlesztéséhez azzal kívánunk hozzájárulni, hogy korszerű kisgépkölcsönző bolthálózatot hozunk létre. A szövetkezetek így külön beruházás nélkül hozzájuthatnak ezekhez az eszközökhöz. Ennek nyomán nemcsak a magánlakások karbantartása megy majd jobban és gyorsabban, hanem megpróbálkozunk azzal is, hogy' a takarítási és házmestergondokkal küszködő városi IK.V -kai felvegyük a kapcsolatot, s velük udvarok, lépcsőházak időszakos takarítására szerződést kössünk. Az első kisgépkölcsönzőt terveink szerint még ebben az évben megnyitjuk Budapesten — fejezte be nyilatkozatát az OKISZ elnökhelyettese. (MTI) Vágják a jeget a balatonkenesei öbölben. (MTI Foto — Bara István felv. — KS) Az óceánok tufa jósa Heyerdahl Budapesten PEREG A FILM. Thor Heyerdahl az egyiptomi piramisok szerkezetét tanulmányozza, majd a mexikói azték piramisokhoz látogat. Aztán a Csád-tó mellett tűnik fel, ahol ugyanolyan formájú nád csónakokon utaznak a négerek, mint amilyeneket a piramisok falfestményein láthattunk, s amilyeneket a film tanúsága szerint a Húsvét-szigetek népei is megörökítettek ősi építményeiken. Csodálatos egybeesése lenne a véletlennek, hogy Mexikóban, Afrika mélyén és az óceántól körülölelt Polinézia szigetein szinte megegyező kultúrára bukkanhatunk? A norvég tudós eleve kizárja ennek lehetőségét, s arra a megállapításra jut, hogy az amerikai kontinensről vándoroltak az óceáni szigetekre Afrika érintésével Polinézia őslakói. És hogy a fejcsóvá- lókat, hitetlenkedőket meggyőzze, papiruszsásból hajót építtet, ugyanolyat, mint amilyenen hajdanában nekivágtak az óceánnak a merész otthonkeresők. Mi színes filmen nézhetjük az expedíció viszontagságait, küzdelmét a hullámhegyekkel, láthatjuk. hogyan pusztul el a Ra I. és hogyan ér végül célba a diadalmas Ra II. papí- ruszhajó. Heyerdahl, aki most itt, Budapesten közöttünk ül a zárt körű vetítésen, újból végigiéli a nagy kalandot. Persze, ez nemcsak kaland volt, inkább egy bátor vikingszellemű tudós vállalkozása egy történelmi hipotézis bizonyítására. Mint ismeretes, nem ez volt az első próbálkozása, valamennyien olvashattuk a Kon-tiki-expedíció- ról írott könyvét. Mégis, hadd kérdezzük meg tőle először is, mi késztette pályája kezdetén, hogy visszaigazítsa jó néhány évszázaddal a történelem homokóráját, s maga is elinduljon a múltba veszett hajósok útvonalának, méghozzá a régi, kezdetleges vízi járműveik hű másán? — DIÁKKOROMBAN az oslói egyetemen geológiát, zoológiát tanultam. Proíesz- szoraim egy polinéziai szigetre küldtek, hogy tanulmányozzam. milyen élővilág volt a szigeteken a jégkorszakok alatt. Hamarosan megállapítottam, hogy az erős vulkáni tevékenységek lehetetlenné tették az élővilág kialakulását, ezért csak jóval később került élet a kihűlt lávaszigetekre. A népesség Is az óceán túlsó oldaláról érkezhetett. Véleményem szerint Amerikából, tanáraim, s más tudósok felfogása szerint Ázsiából. — Nos, én bizonyítani akartam, s nekivágtam tutajjal a Csendes-óceánnak. Meggyőztem tudományos ellenfeleimet, mint ahogy ezzel e legutóbbi atlanti-óceáni „kirándulásommal’’ ugyancsak bizonyítottam feltevéseimet. Úgy beszél ezekről a viszontagságos utakról, mintha csak könnyű csónaktúrákon vett volna részt, és nem tette volna kockára életét tudományos állásfoglalásaiért. Bátor kiállása sokak csodálatát kivívta, sokfelé a világ legbátrabb sportemberei között emlegetik. De azt hiszem, valójában kevesen ismerik. Kevesen szólnak arról, hogy ez a hallatlanul szerény tudós minden jövedelmét, könyveinek minden honoráriumát közös célokra áldozza. Maga tart fenn Oslóban egy múzeumot, saját tárcájából áldoz a hatalmas költségeket felemésztő expedíciókra, s ■/sss////s/sss/ysys//ss/ssss//ss/////ss/s/ss//sss/sss/ss/sssssssssss/ss/ssss/s////s/ss////r//s/ss/ssjssfsssss*/s/ss//ss/fsssssssssyyss/sss/s/ss/sss//s//ss.ws///s/sj .wwwwxwvw Milan Kukucska (Csehszlovákia): Protekció Berta kidugta a kezét a fürdőszobából: — Richard, a pongyolámat! A férfi félretette az újságot és készségesen odaadta a kért ruhadarabot. — Tudod, mire gondolok most? — kérdezte Berta. Richard elmosolyodott. — Azt hiszem, tudom ... — Csodáik zni fogsz — folytatta Berta —, de most Dorninikra gondolok. ky ly-Hi r’ ■ Mn. nveron. les gyermekek ré1M0)/ Rendel szere is. <lyöngyösön : l‘l órától széni;i * reggel 7 órái; n Jókai utca 41. ^ srán i ;i kitti rendelőben. (Tele- ^ Xou: 17-27). * — No de, kiáltott < Richard. — ra?! Most?! — Ö! — fel az asszony. — Tudom, hogy egy lehetet■ :>rh k! — t idolt un ‘Dominiksóhajtott len alak, aki képtelen lendíteni a sorsán. De te segíthetnél neki... Mosolyogva, frissen és illatosán lépett ki a fürdőszobából. Richard átölelte. — Szép vagy... — Tudom, Richard, hogy segíteni fogsz neki. — Nem tudom, lesz-e rá módom ... — Csak ne becsüld le a lehetőségeidet! — Úgy illatozik a hajad, mint egy rózsáskert. — Dominik az élete regéig hálás lesz ne- ’ ed. Egy osztályvezetőhelyettesi állás kezdetnek éppen megfelelő lenne a számára. — Nem túl szoros az öv a pongyoládon? — Dominikánk nincs bátorsága, hogy személyesen kérjen meg téged. — Meglazítom. — Olyan gyámoltalan. — ügye, hogy jobb így? — Képes lenne ezer- kétszázért dolgozni a nyugdíjig. — Isteni gömbölyű a csípőd... — Mások bezzeg törtetnek. —■ A pongyolád..: ’ — Richard... — Ódat eszem a széktámlára ... — Szerezd meg i t a helyet Donnáiknál:! — Kérlek, hagyj békén azzal a Domini Ilkáit Magad mondtad, nemes alapítmég arra is futotta bőkezűségéből, hogy vényt létesített fiatal kutatók munkájának támogatásúra. Milyen is hát valójában Thor Heyerdahl? Próbálom határozottabb vonásokkal megrajzolni magamban portréját. Szívesen meséli, hogy három lánya és két felnőtt fia van, legidősebb fia ugyancsak az óceánok szerelmese lett. Ó maga legtöbb szabad idejét — tehát azt az időt, amikor nem utazik — könyvtárakban, múzeumokban tölti. Otthonát a napfényes Itáliában rendezte be, egyszerű parasztházat vásárolt, hogy távol a világ zajától meghitt kettesben lehessen készülő könyveivel. Hallatlanul szerényen, egyszerűen él, s nevetve mondja, egy-egy expedíció megszervezésekor kénytelen előre felvenni megírandó könyveinek honoráriumát is, így — szavaival élve — mélyebbre merül olykor az adósságokban, mint hajója az óceánban. szavai ijtAn mégis úgy véli az ember — boldog. A jól végzett munka öröme teszi boldoggá. — Valóban elégedett vagyok — mondja, — csak mostanában több dolog nyugtalanít. A legerősebben az, amit a legutóbbi Ra-expedí- ciónkon tapasztaltam. Nap mint nap olaj csomóitat, konzervdobozokat, hulladékot, szennyet fedeztünk fél az óceán legbensőbb pontjain is. Ez a szennyeződés nemcsak a vizek, hanem az egész élővilág biológiai egyensúlyát megbonthatja. — Mit tart a Ra-hajók legnagyobb sikerének? — Először is azt, hogy bebizonyosodott, ilyen apró lélekvesztőkön is megtehették a kőkorszakbeli hajósok a hosszú vándorutat új lakóhelyükre. Másodszor — és ez legalább olyan fontos számomra, — nemzetközi legénységem, amelyben szovjet. amerikai, afrikai, mexikói, japán, arab és európai is szerepelt, példát mutatott a világnak, hogyan is dolgozhatnak együtt és egymásért a különböző bőrszínű, nemzetiségű és politikai nézetet valló emberek. Ahogy a Ti- ticaca-tó parti ajmara indiánok által felépített Ra II. kiállta az óceánok ostromát, úgy állta barátságunk is a sok viszontagság ellenére a próbát. THOR HEYERDAHL Szófiából érkezett hozzánk filmjével, kedves történeteivel, s folytatja útját más országok felé. A Ra-expedíciók sorsának bemutatása mellett igaz emberségről ad hírt a világnak. Esztergomi László "iif egy lc’feleit rt — Itjcn, 4» azért segithetnSl neki csak a férjem! t’’1-mákból fordítottaZui. -vszky László 1973. február 8., kedd
