Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

A helyszínen is felülvizsgálják a kérelmeket Elkészült az egri lakásigénylők besorolása Válaszolt: Dobi Ántaí, az Egri Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője „Értesítjük, hogy a lakáské­relmek feldolgozása befejező­dött, az ön kérelmét a követ­kező kategóriában és igényjo­gosultsági mutatóval tartjuk nyilván5'. így kezdődik majd az a le­vél, amelyet az Egri Városi Tanács igazgatási osztálya a közeljövőben valamennyi egri lakásigénylőnek eljuttat. — Az igényjogosultsági mutatót mi alapján állapí­tották meg, illetve mit fejez ki? — Azt, hogy a lakásigény­lő a személyi és szociális kö­rülmények figyelembevéte­lével, a gépi feldolgozás alap­ján, milyen pontértéket ka­pott. Hogy egy példával is illusztráljuk: a legsúlyosabb körülmények között élőknek 19.00, a viszonylag ked vezőbb, illetve elfogadhatóbb körül­mények között élő lakás­igénylőknek pedig 0.01 az igényjogosultsági mutató­juk. Az összes többi igénylő a két szám között oszlik meg. — A lakásigénylőknek kül­dött tájékoztatóból kiderül-e majd, hogy melyik évben várható igényük kielégítése? — Az nem, mindössze ar­ra less majd lehetőségük, hogy az iktatószám alapján megnézhetik a kimutatásban, hogy milyen kategóriába, il­letve a sorrendben hová ke­rültek. Az viszont benne lesz a tájékoztatóban, hogy „ha a jogszabály vagy egyéb ki­záró ok nem merül fel, az ön lakásigényét 1975. végéig ki fogják elégíteni”. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi épí­tőipari kapacitás mellett még ezt megígérni is a maximu­mot jelenti. — Milyen kategóriákat ál­lapítottak meg a jogosultság' szerinti csoportosításnál? — A tanácsi bérlakáson (állami) belül: külön cso­portba kerültek, akik életve­szélyes, akik egészségtelen lakásokban laknak, a lakással nem rendelkezők, az állandó lakásra alkalmatlan helyen lakók, és az egyéb lakás- igénylők. Ugyanez a csopor­tosítás van a tanácsi értéke­sítései (szövetkezeti) lakások­ra jogosultak besorolásánál is. Ugyancsak külön csoport­ba tartoznak, akik társasház­ra jogosultak, illetve a lakás­csere-igénylők. — A gépi feldolgozás ada­tai kész tényeknek vehetők, vagy előfordulhatnak még változások, módosítások? — Igen. A társadalmi la­káselosztó bizottság vala­mennyi lakásigénylő kérel­mét a helyszínen is felül­vizsgálja és amennyiben je­lentősebb változások történ­tek, a személyi és szociális körülményekben, a gépi adat- feldolgozás óta, úgy törvé­nyesen is mód van a gépi besorolás módosítására. Ismeretes, hogy a végre­hajtó bizottság jóváhagyása előtt a társadalmi bizottság által összeállított névjegyzék- javaslatot ogv hónapra köz szemlére tesszük ki a városi tanácson. Az egy hónapot követő 15 napon belül még észrevételeket lehet tenni a kifüggesztett listával kapcso­latban. Ezeket az észrevéte­leket a társadalmi bizottság­nak és az igazgatási osztály­nak kötelessége megvizsgál­ni. és ha a lakásigénylők va­lótlan adatokat közöltek, il­letve jogosak az észrevéte­lek, úgy még a kifüggesztett lista sorrendjét is módosítani leliet. Ä végrehajtó bizottság által jóváhagyott névjegyzék viszont már végleges. De térjünk még vissza a lakás­igénylők jogosultság szerinti csoportosításához. A már em­lített kategóriákon belül kü­lön csoportba tartoznak a fi­zikai munkások, a fia­tal házaspárok, a nem fizi­kai munkások és a nem fia­tal házaspárok is. — A különböző csoportosí­tás jelent-e előnyt, kedvez­ményt? — Természetesen. Hogy csak mást ne mondjak: az érvényben levő jogszabály kimondja, hogy a lakások 75 «wézalékát fizikai munkások­éit keli adni és csak 30 szá zalék adható a nem fizikai munkásoknak. Ugyancsak rendelet írja elő, hogy a la­kások 20 százalékát fiatal há­zasoknak kell kiutalni. — Mindezek ismeretében hogyan történik ezután a la­kások elosztása? — A végrehajtó bizottság meghatározza, hogy az adott tervidőszakban rendelkezés­re álló lakásokból hány la­kást kell, illetve lehet az egyes kategóriákban, cso­portokban szétosztani. A ka­tegorizálás nem azt jelenti tehát, hogy például az egész­ségtelen lakásban lakó igény­lők csak akkor kaphatnak majd lakást, ha az előző élet- veszélyes csoportban levők már valamennyien lakást kaptak. A lakásokat tehát előbb a csoportok között osztjuk el, és ezután kerül sorra az igénylő kérelmének elbírálása. — Bár lapunkban mór többször is írtunk róla, de a városban még ma is so­kan nem tudják: ki milyen lakásra tarthat igényt Eger­ben? — A városi tanács 2/1971. számú rendelete szerint ta­nácsi bérlakásra (államira) azok jogosultak, ahol az igénylő, vagy a vele együtt Hakó házastems jateiitősebb va­gyonnal— ház, gépkocsi — nem rendelkezik, és a család egy főre jutó átlagos havi jöve­delme az 1200 forintot nem haladja meg. A tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakás­nál ez az összeg 1800 fo­rint. — Ä lakás-használatbavé­teli díj megállapításánál mi' lyen kedvezményben része­sülhetnek a leendő lakástu­lajdonosok? — Több formája is van: részletfizetés, fizetési halasz­tás, illetve az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény, amely a gyermekekre, vala­mint a közös háztartásban élő családtagokra terjed ki. Egy gyermek után 20 száza­lék, minden további gyer­mek után pedig 25 százalék kedvezmény illeti meg a la­kásigénylőt. A közös háztar­tásban élő eltartott családta­gok után is személyenként 20 százalékos kedvezmény biz­tosítható. A fiatal házasok pedig, ha vállalják, hogy há­rom illetve hat éven belül gyermekük születik, ugyan­csak jelentős kedvezmény­ben részesülhetnek. Ha már lehetőséget kan­tám. szeretném felhasználni az alkalmat, hogy elmond­jam: a lakásigénylők besoro­lásáról és a lakáselosztás rendjéről egy tájékoztatót adtunk ki, amelyet megkül­dünk valamennyi lakásigény­lőnek. Érdemes alaposan át­tanulmányozni, mert az el­mondottakon kívül részlete­sen tartalmazza a legfonto­sabb tudnivalókat. — Végezetül még egy kér­dés: A lakásigénylők mikor kapják meg az említett érte­sítést és a tájékoztatót? — Kis türelmet kérünk, hiszen több mint 1200 igény­lőről van sző. Rövidesen megkezdjük az anyagok pos-, • Koós József i Ot év a mezőgazdaság szolgálatában 99.’ Egerben, a Technika Há­za mögötti épület egyik eme­leti szárnyában fehér köpe­nyes mérnökök, technikusok, műszaki rajzolók dolgoznak. A MEZÖBER Heves megyei kirendeltségén járunk. Fel­göngyölített pauzpapír teker­csek, fénymásolt metszetek, dossziékba foglalt jegyző­könyvek, vélemények és szá­mítások. Mindezek itt készül­nek, ezekben a szobákban. Több mint száz dolgozó mű­ködik közre, s munkájuk nyomán állattenyésztő-tele­pek, szőlő- és gyümölcsfeldol­gozók, tárolók, tisztítóüze­mek, gépműhelyek, növény­házak készülnek. öt esztendeje, február ele­jén alakult a vállalat. Most tehát kis jubileumot ünne­pelnek a MEZÖBER dolgo­EÓi, — Heves megye szinte va­lamennyi termelőszövetkeze­tével. és állami gazdaságá­val kapcsolatban vagyunk — mondja kalauzunk Drávucz István főkönyvelő. — Az el­múlt öt év alatt számtalan tervdokumentációt készítet­tünk, főként épületberuházá­sokkal, talajvédelmi mun­kákkal, csatornázásokkal és vízrendezéssel kapcsolatos terveket. Egy fekete borítóval fe­dett katalógust mutat. Eb­ben a katalógusban • gyűjtöt­ték össze az utóbbi öt év leg­sikeresebb tervdokumentu­mait, amelyeket az országi 19 MEZÖBBR-Mrendeltségei-1 nek sruénnökei és technikusai j terveztek. Belelapozunk. . A | színes papírlapokra nyomta­tott országos kiadványban olyan tervek is vannak, amelyeket itt, Egerben ké­szítettek. Például a Heves megyei Állategészségügyi Ál­lomás terve, vagy a legújabb MEZÖPANEL-elemekbol ké­szült sertéstelep, amelyet Gedeon Sándor, a műszaki osztály csoportvezetője terve­zett. Azután a gördülő nö­vényház terve, melyet Sem- perger József főmérnök ké­szített és a karcagi termelő- szövetkezetben már fel is építettek. — Ezek természetesen csak a legkiemelkedőbb mintater- vék, jegyzi meg Drávucz Ist­ván. — Az öt év alatt szám­talan olyan mezőgazdasági beruházás terveit készítettük el, amelyek már felépültek, vagy rövidesen átadásra ke­rülnek. — Felsorolna néhányat? Vaskos dossziéból áll össze a lista. — Mi készítettük, hogy csak a legnagyobbakat em­lítsem, a Gyöngyösi Felsőfo­kú Mezőgazdasági Techni­kum, a Heves megyei Állat­egészségügyi Állomás és az egri Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet kpillé- gi urnának tervdok umen rá­cióit. Ezenkívül a parádfür- döi Cifra-istállónak, a Füzes­abonyi Állami Gazdaság te­henészeti telepének, a kom­lói Május 1.. és » liszanúnai Petőfi Tsz-ek sertéstelepei­nek terveit is. Ugyanakkor Heves megyén kívül Pest és Nógrád megyékben mezőgaz­dasági bekötő utakat is ter­veztek munkatársaink. mészetesen nagyon sokat fejlődött az építési technoló­gia, s ez a vállalat által ké­szített tervekben is nyomon követhető. — Különösen az elmúlt két évben nagyon sokat tö­kéletesedett a mezőgazdasá­gi építészet — mondja Ge­deon Sándor műszaki cso­portvezető. — Csak a leg­újabbat, a M'EZÖPANEL- technológiát említeném, amely ma a legkorszerűbb. Ezekből az élőin gyártott be­tonelemekből készülnek az általunk tervezett szakosított sertés- és szarvasmarha-te­lepek. Például a tisaanánai Petőfi Tsz tehenészeti telepe, . a hatvani és a gyöngyösi SE'RKÖV, amelyek az idén átadásra kerülnek. Az utóbbi öt évben ter­A MEZÖBER Heves me­gyei kirendeltsége 1967-bem 2,3 millió forintos termelési tervet teljesített. 1971-ben ez a szám már megtöbbszörö­ződött és csaknem elérte « 10 millió forintot, A követ­kező öt évben további növe­kedésre számítanak. Aktívan közreműködnek majd a ser­tés- és szarvasmarha-prog­ram megvalósítására irányu­ló újabb szakosított telepek és húsfeldolgozó üzemek ter­vezésében is. Meatusz Karoly fiz új hid - lezárva Fanyar bölcselkedéssel azt is mondhatnánk a gyöngyö­si Vachott utcai hídról, hogy — ha valami nem megy, átok ül rajta. Ennek a híd­nak a felújítása éveken ke­r Panaszolták — megvizsgáltuk • f OL AJKERE S O BE N Nemrégiben töfotí mint hét- száz káli olajkályha-tulajdo- nos szemlélte megelégedetten jái’tában-keltében azt a na­pokig tartó munkát, amellyel egy közel nyolcezer literes olajtároló tartályt helyeztek a földbe a munkások. Aztán eljött a nap, amikor az ada­golócsőből szinte kifogyhatat­lanul áradt az olaj a hordók­ba, a kannákba. Ám az öröm korainak bizonyult, mert eb­ből a hatalmas tartályból is kifogyott egyszer az olaj, s hiába várták a tankkocsit, nem jött. Ekkor aztán ki-ki ahogy tudott, ment át Kápol­nára, onnan meg a közeli községekbe olajat keresni. Az olajkeresőket azonban az egész Tanú mentén üres tá­rolók, hordók fogadták, s mintha az elárusítók össze­beszéltek volna, még a vála­szok is egyformák voltak: — Sajnos, fűtőolaj nincs, s nem is tudjuk, mikorra érke­zik az újabb szállítmány! Az ok: 28GQ forint hátralék . . kedétad osztályának a veze­tője. így nem maradt más hát­ra mint az, hogy 30-án be jelen, tettük a másnapi készpénzes vásárlási igényünket. Amikor 31-én átmentünk Füzes­abonyba, a telepen azt a vá­laszt adták, hogy leltároz­nak, sajnos nem tudnak ola­jat adni. Csak január 3-án sikerült fűtőolajat vásárol­nunk, de ekkor sem elegen­dőt. Mert mint mondották az ÁFOR-nál, nekik elsősorban a saját kútjukat kell ellátniuk, s elégedjünk meg ennyivel... Mkópzeihebő. hogy ez a kis mennyiség csali újabb „olaj'’ volt a fogyasztók „tüzére”. Az ÁFÉSZ illetékesei ezután már az ÁFOR miskolci központjá­ba írtak ebben az ügyben. A válasz meg is érkezett, amelyben többek között az állt, hogy mi ved a banktól megérkezett a pénz, feloldják a szállítási tilalmat, s tovább­ra is lehetővé teszik az in­kasszós, nagy tételes vásár­lást! Hát nem érdekes? — Mi, kérem, a központ utasításának tettünk eleget akkor, amikor nem szál­lítottunk a kápolnai ÁFÉSZ •területére olajat. Ez rész­ben érthető is, hiszen több olyan céggel állunk kap­csolatban, amelyek közül egyik-másik már több millió­val is tartozik — fogad a te­lep vezetője, Márkus Sándor. — Ez • az összeg azonban nem .milliós tétel volt, csupán 2800 forint, amelyet a bank át is utalt néhány nap múl­va, hiszen a szövetkezet hi­telképes, jól gazdálkodik, van pénze. S külön ben is nem ez az elsődleges dolog, ha­nem hét község több ezer családjának az ellátása! — A rendelkezésről, a le­tiltásról mi is éppúgy csak írásban értesültünk, mint a szövetkezet. Az utasítás sze­rint jártunk el. Különben pe­dig azóta’már tárgyaltunk az ÁFÉSZ vezetőivel ebben az ügyiben, s előbbre is léptünk a rendezés területén, — Éspedig? — Üjabb harminc hordót adtunk bérbe a szövetkezet­nek, s amennyiben a szállí­tókapacitásunk megengedi, az igényeknek megfelelően szál­lítunk. Csali 24 órával előbb jelentsék be, hogy mennyire és hová van szükségül!. És még valamit: éppen most in­dul Kaiba egy tartálykocsink 7500 liter olajjal... Furcsa egy eljárás ... Az ügy tehát rendeződött. Legalábbis egyelőre, hiszen azóta — néhány napja —, fo­lyamatos az olajellátás. S újabb javulás várható: szer­ződéskötés és ezzel talán a jobb ellátás is. Ilyenkor általában meg­nyugszanak a kedélyek. Eb­ben az ügyben is így lesz. ám kissé keserű szájízzel. Furcsa egy eljárás volt ugyan­is az ÁFOR-é! Afféle játék hét község lakosságával, s mindez a leghidegebb napo­kon — 2300 forint késése mi­att. Éljen a bürokrácia!? Szilvás István A Kápolna és Vidéke Kör­zeti ÁFÉSZ kereskedelmi osz­tályára egymás után futottak be a jelzések, hogy nincs olaj, nem jött a várt szállít­mány'. A szövetkezet vezetői ekkor összeszedték az ösz- szes üres hordót, autókra rak­ták és átküldték az ÁFOR füzesabonyi telepére. Innen rövid, néhány perces tárgya­lás után. üresen fordultak vissza a járművek. Nemhogy a szükséges mennyiséget, de még néhány litert sem kap­táié. A miértre ez volt a vá­lasz: — A főkönyvelőségen letil­tották a szállítást. Amíg az ÁFÉSZ nem rendezi a határ­időre be nem érkezett 2800 forintos hátralékát. addig csak készpénz ellenében szol­gálhatunk ki olajat. .. ! S ezzel itt le is zárták az ügyet. — Ez a két ünnep között történt, az év végén. A bank már nem utalt át pénzt, így az a bizonyos 28U0 forint va­lóban. íuan érhetett oda ha- 1 téridőre — világosít fel Ha­is« Imre, az ÁFÉSZ keres­resztül adott témát a váro­si szerveknek, a műemlék­re ügyelő intézménynek, de a közúti igazgatóságnak is. Előbb azon folyt a vita: műemlék-e a keskeny, kő­ből készült híd. Sok víz le­folyt a híd alatti patakme­derben — pedig ugyancsak sekélyke vizecske az —, amíg eldöntötték, hogy az egész lényegében egy, toldo- ■ zott-folitozott alkotmány', amit többször is újjávarázsoltak, de szélesítettek is. Nincs mit őrizni rajta. Ha lebontják, nem vesztünk azzal semmit. Aztán jött az építkezés. De nem a hídé. Következett a bontás. Ez sem volt könnyű. Szellemes ötlettel sikerült mégis idő­ben és munkában lerövidí­teni. Majd a vasbeton-cölöpök beverésére került sor, hogy megfelelő ágyat adjanak a szerkezetnek. A híd maga is vasbetonból készült el. Múlt év decemberének elején kezdték a befejező munká­kat. Egy kicsit hidegebbre fordult az idő, mégis az ün­nepek előtt már vígan köz­lekedtek a hídon a jármű- - vek és a gyalogosok. Né­hány nap múlva pedig le­zárták a hidat. Ámuldoztak a gyöngyösiek. Mígcsali azt nem kezdték mesélni, hogy a híd betonja a hideg miatt nem kötött meg, amit pe­dig a betonhoz kevertek anyagot a fagy hatásának ellensúlyozására, az' megtá­madta a vasbetéteket. Tehát vagy le kell bontani az új hidat, vagy alája kell épí­teni egy másikat, Legyen, ami megtartja a súlyt. Forgách Miklósnak, a Heves megyei főépitésveze- tőség irányítójának vélemé­nye szerint műhiba nem tör­tént. A decemberben két al­kalommal is kitűzött mű­szaki átadást elhalasztot­ták, mert a beton megszi­lárdulásához. szükséges, meg­felelő hőmérsékletű napok még nem teltek le. Most már nincs más hát­ra, mint megvárni a ta­vaszt. Ezek után hadd emlékez­tessünk a bevezető sorokra: ha valami nem megy!... íme: már elkészült az új híd. Már jártak is rajta. Az­tán most ismét várhatnak a gyöngyösiek a tavaszi nap­fényre. Legalább azt sze­retnék remélni, hogy a sok nehézség után a híd meg­elégeli eddigi rendhagyó és zűrös viselkedését, és na­gyon békésen, rendesen vi­selkedik majd a jövőben, minden további meglepetés nélkül ellátja fontos felada­tát. Ügy legyen! {§. -málnáéi Lám. az ÁFOR füzesabonyi telepén több mint egy tucat csövön folyik az olaj, énnel ellenére az év elején bél község lakóihoz mégsem jutott el a fűtőolaj. {Foto; Kiss)

Next

/
Thumbnails
Contents