Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

Akinek lakás kell, forduljon az OVH-hoz Egy gyöngyösi és egy pesti — Egy férfi és egy asszony Most kiderült, nagyon sok Amikor a sok tűi érága Juhok, juhászok — romantika nélkül naiv ember él Gyöngyösön. Mennek kilincselni éveken át a tanácshoz, segítséget kémek az országgyűlési kép. viselőjüktől, de lakést nem kapnak, mert nincs. Beázik a tető? Nem lehet a cemen­tes helyiséget kifűtani? öten laknak egy konyhában? Min­denki elismeri, nagyon saj­nálatos tényék ezek, de any- nyi lakás még sincs, ameny- nyi elegendő lenne. Tehát a családok egy részétől türel­met kérnek. Mindenki így ismeri a kö­rülményeket Gyöngyösön.. Most azonban kiderült, csak az OVH-nak kell szóim, és mindjárt jut lakás. Nem is egy, hanem kettő. Gyöngyö­sön is, Budapesten is. Egy lakás Gyöngyösön Az Országos Vízügyi Hiva­tal igazgatási főosztálya nagyvonal! Csak egy átírat, és máris kiutalják a végzést: tessék a kétszobás lakás. Itt van például a gyöngyö­si lakás. Ezt az Észak-ma. gyaxországi Vízügyi Igaziga­tóság szerzett joga alapján utaltatta ki egyik dolgozójá­nak. Kétszoba-komfortos lakás. Hogy ezt megtehesse, semmi másra nem volt szük­sége, mint a bérlőtoijétödési jog biztosítására. Ismerjük a gyakori esetet: nincs munkaerő egy fontos beosztásra. Aki elvállalná a megbízatást, lakást akar. Mit lehet ilyenkor tenni? Vagy szereznek lakást az illető­nek, vagy betöltetlen marad az állás. Áldozatot kell hoz­ni, a kereslet-kínálat kény­szerű törvénye alapján szem­be kell nézni a könyörtelen helyzettel. Csodálatos módon Gyön­gyösön volt azonban dolgo­zó is, aki már több mint tíz éve töltötte be ezt a posztot, és bár megérte élete negye­dik évtizedének delét, nem nősült meg. ö kapta meg a gyöngyösi két szoba-komfor­tos lakást. Hja, a Vízügyi Igazgatóság útjai kiszámítha­tatlanok! Egy lakás a fővárosban Évekkel ezelőtt elvált a férjétől Racskó Gyuláné. A Gulyás bácsi 70 éves Gulyát József, a munkás­mozgalom régi harcosa, a Munka Érdemrend bronz, il­letve arany fokozatának, a Szocialista Hazáért Érdem­rend és a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérem kitünte­tésének tulajdonosa tegnap töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból a járási párt- bizottság felkereste az idős harcost, Gulyás bácsit, s szü­letésnapi köszöntővel és aján­dékkal kedveskedett neki. Gulyás József ma is szülőfa­lujában, Makiáron él. A mun­kásmozgalommal Budapesten, 1928-ban került kapcsolatba, mint a BESZKÁRT vörös se­gély szervezője, » 1930-ban belép a kommunista pártba is. Tevékenyen részt vett a párt féllegális és illegális sajtójának terjesztésében: a „100 %”. a Társadalmi Szemle, a Gondolat, a Vörös Villamos című folyóiratokat juttatta el munkatársaihoz. 1937-ben betegsége miatt nyugdíjazták, s Makiár köz­ségben kezdte a szervezke­dést, ahol a szóbeli agitáció mellett terjesztette az idő­közben Budapestről, általa le­hozott féllegális és illegális sajtótermékeket. A felszaba­dulás után 1950-ig községi bíró Makiáron, majd az Ál­lami Gazdaságok Heves me­gyei Központjához kerül he­lyettes vezetőnek, később igazgatónak. Második nyug­díjaztatása előtt, 1960-ban pedig a Heves megyei Szesz­ipari Vállalat igazgatója volt. A mozgalmi munkából ma is, idős kora ellenére, aktívan I kiveszi a részét, rendszeresen éljár m' ' pártbizottsági tag 1 A járási p írtbizottsági űlé-! kétszoba-komfarbos lakás­ban ő maradt a gyermekével. Aztán 1969-ben felutazott Budapestre és ott vállalt munkát. A gyöngyösi laká­sát nem adta fel, de beje­lentkezett a szüleihez, mint családtag. Aztán megtudhatta Racs­kó Gyuláné (született Éliás Katalin), hogy az OVH fel­karolja a lakásra várakozó­kat. így is történt. Igaz, két esztendő telt él addig, amíg ezt a felvilágosítást megsze­rezte, de utána tüneményes gyorsasággal megszületett az átirat a Fővárosi Tanács la­kásügyi főosztályához, amely az OVH bóriőkijelöilési joga alapján megküldte a Hl. ke­rületi tanács szakigazgatási szervének a döntést, adja­nak egy kétszwba-összkom- fartos lakást a Zápor utcá­ban Bácskáménak. A tanácsi szerveik nem tudtak mit csinálni, az ér­vényes rendelet szerint köte­lességük a lakást kiutalni annak, akit a lakás tulajdo­nosa, jelen esetben az OVH erre kijéLö! Pikantériája ennek m. utóbbi ügynek csak az, hogy a lakás bérlője pedagógus. Hasznos tanács Egy nagyon fontos taná­csot már kaptak azok, akik évek óta hiába várakoznak lakásra. Most egy másik ta­nácsot az OVH részére fogal­mazunk meg. Ahhoz, hogy dolgozóját la­káshoz juttathassa, elegendő lett volna egyetlen lakás. Ugyanis a gyöngyösi techni­kusa a kulcsfigura ebben az ügyben. 0 a vízügyi szakem­ber. Bár ő egyáltalán nem ragaszkodott a kétszobás la­káshoz, lévén magányos fér­fi. De ha már az OVH ilyen gavallér, mert nála néhány százezer forint kikerül a medlényzsebből is, akkor csak hadd mutassa meg, mennyire szivén viseli a dolgozói sor­sát. Minek kellett viszont a fővárosi lakás? Racskóné nem volt hajlandó másként a fővárosba költözni? És ez nagyon, fájt az OVH-maik? De hiszen Racskóné már két éve Pesten élt, és csak két év után jutott egy újabb ga­valléréra gesztus útján ké­nyelmes lakáshoz, amelyben másodmagával igazán jól megférhet. Szóval: meg lehetett vol­na úszni ezt az egész bonyo­lult tranzakciót egyetlen, la­kással. Félhaogos töprengés Milyen jó egyeseknek. Van egy lakásuk Gyöngyösön, az­tán bejelentkeznek a fővá­rosban családtagként, majd két év múlva ajándékba kap­nak egy lakást egy országos intézménytől. Micsoda fon­tos szerepük lehet az ilyen embereknek! Az OVH nem tudhat létezni nélkülük. Ke­rül, amibe kerül, legyen la­kásuk Óbudán, a Zápor ut­cában. De hát bizonyára elcserél­te Racskóné a gyöngyösi la­kását. Ilyen is lehetséges lett vol­na. De a gyöngyösi techni­kus nem a Zápor utcából költözött ebbe a mátrai vá­rosba. Különben sem lehetett csere, mert a két szóban for­gó lakás a vízügy rendelke­zésére állt. A gyöngyösi az­után, hogy onnan kiköltözött Racskóné. Addig éppen olyan tanácsi bérlakás volt, minta több néhány ezer... Még valami nehezen vilá­gosodik . meg előttem. Micso. da rendkívüli képességekkel rendelkezhet ez a két ember, hogy érdekükben országos intézmény mozdult meg? És csakugyan: sem pénzt, sem fáradságot nem kímélteik. Mióta jótékonysági egylet egy országos intézmény? Miért nincs joguk az ille­tékes tanácsi szerveknek megvétózniuk az olyan la­káskiutalást, ami nyilvánva­lóan zavaros? Hát senki nem akadt sem a fővárosiban, sem Gyöngyösön, aki legalább egy halvány kérdést megfogal­mazott volna? Valahogy ágy: Tessék már megmondani, mi­féle érdekek diktálták a két lakás kiutalását? Mi az igaz? Van lakás Gyöngyösön, vagy nincs lakás? Miért kell életveszélyes és egészségte­len körülmények között lak­niuk több , gyermekes csalá­doknak, nehéz anyagi heHy? zetben lévő embereknek, ha egy magányos férfi is kap­hat lakást, de a főbérleti la- lással ' rendelkező fiatal asz. szony is ezüst tálcán jut egy egészen frissen megépült la­káshoz a fővárosban? Ki meri ezekre az esetek­re azt kimondani, hogy meg­felelnek a társadalom igaz­ságérzetének? Hogy az ilyen példák nélkül arcpirulás nél­kül íehessen évek óta vára­kozó, könnyes szemmel pa­naszkodó asszonyoknak mon­dani: sajnos, nincs lakás? Groteszk helyzet: csak­ugyan nincs lakás — ele­gendő! Az OVH viszont csodáikra is képes. Tessék odafordulni lakásügyben. A két említett példa bizonyítja: érdemes! G. Molnár Ferenc Valamikor kedvenc nótája lehetett a nyájak őrzőinek: „A juhásznak jól megy dol­ga.” Ma már aligha akad kö­zöttük olyan, aki ezt énekel­né. Hiszen, amíg a sertéste­nyésztők, szarvasmarha-te­nyésztők szinte ipari mun­kásként a modem telepeken dolgoznak, addig ők továbbra is csak terelgetik a nyájat egyi dombról a másikra. A gyér füvű legelőkre. □ □ □ A statisztika szerint jelen­leg megyénk 57 termelőszö­vetkezetének van juhószata. Az utóbbi öt esztendőben több mint tíz közös gazdaság számolta fel teljes egészében a juhtenyésztést. Évről évre csökken az anyák száma, s ami ennél még kedvezőtlenebb, az állo­mány tanyészértéke rohamo­san romlik. A szövetkezetek évente az anyák tíz százalé­kát váltják fel fiatalokkal csupán, ez annyit jelent, hogy az állomány teljes kicserélé­séhez tíz év szükséges. Az elöregedés tehát aggasz­tó mértékű. Ha ez a tenden­cia tovább tart, akkor a szak­emberek szerint két-három év múlva a tenyészérték majdnem a nullára csökken­het Felszámolódik tehát a Ju­hászat? Véget ér egy állatfaj, egy szakma mítosza? 0 □ 0 Korábban a juhot a gyap­júért és a húsáért tartották, az elsődleges azonban a gyap­jú volt Hazánkban, így me­gyénkben is az állomány döntő része a merinó fajtá­ból áll. Ez a fajta úgyne­vezett vegyes hasznosítású, gyapja is van, húsa is van A gyapjú azonban nem a leg­jobb minőségű. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt főleg a Szovjetunióból hoztak be kü- •lönbözp fajtájú kosokat, hogy (Tudósitónktól): A téli időszak a megérde­melt pihenés mellett ma már a tanulás, a továbbképzés, a szabad idő hasznos eltöltésé­nek időszaka is a falusi em­ber életében. A közkedvelt és nagy lét­számokat megmozgató téli tanfolyamok mellett a terme­lőszövetkezetekben folyamatos a tagság szakmai ismeretei­nek bővítése, a mezőgazdasá­gi szakoktatás. Nagyúton, az Üj Élet Tsz állattenyésztési szakemberei szaktanfolyamot vezetnek az állattenyésztők részére. A tanfolyam előadá­a birkáknak több, szebb gyap­júk legyen, de azért a húst is el lehessen adni. Ma az ország gyapjúszük­ségletének felét biztosítja a hazai állomány. A többit a szocialista és a kapitalista or­szágokból hozzák be. Ez az arány, úgy látszik, kedvező, a jelenlegi közgazdasági ösz­tönzők inkább a hústermelést helyezik előtérbe. Nem vé­letlenül, hiszen a szocialista és kapitalista országokban egyaránt kelendő cikk a bá­rány. Érthető tehát, hogy me­gyénk juhtenyésztő gazdasá­gai is áttértek az új „vonal­ra” — a gyapjútermelés he­lyett arra törekszenek, hogy minél több bárányt értéke­sítsenek. A gyapjú mennyi­sége az 1968, évi 2328 mázsá­ról 1970-ben 1983 mázsára csökkent, viszont amíg 1968- ban 26 ezer bárányt exportál­tak, addig 1970-ben már kö­zel 34 ezret □ □ □ A báránynak nagyon jó ára van. Volt olyan év, amikor 44 forintot is fizettek egy ki­logramm húsért. Olyan jő ár ez, hogy szinte túl jó, a szö­vetkezetek többsége a fiatal anyabárányokból szinte alig hagy meg valamit, min­dent eladnak. „Nincs szívünk visszatar­tani őket” — mondta egy szö­vetkezeti vezető, hiszen olyan sokat adnak értük. A bárányok — köztük a legszebbek, legjobbak is — tehát többnyire külföldön ta­lálnak gazdára. Közben mindezért meg kell a szö­vetkezeteknek is fizetniük az árat, hiszen az állomány romlik, öregszik. Nem egy olyan juh tenyésztő gazdaság akad megyénkben, amelyik több éven át a teljes szapo­rulatot értékesítette és érté­kesíti. Aztán bekövetkezik a vég és nem marad más hátra, sain többek között a szarvasmarhák betegségeivel, a szarvasmarhák etetésével, gondozásával, a szopós ma­lacok nevelésével és a gépi fejés technikájával ismerked­nek meg a hallgatók. Kaiban, az Egyetértés Ter­melőszövetkezetben hathetes zöldségtermesztési tanfo­lyam kezdődött, Korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés címmel. Az első foglalkozá­sok a korai zöldségfélék ter­mesztésével, majd a nagyüze­mi zöldségtermesztés gépesí­tésével ismertetik meg a hallgatókat. Szihalmon, a Ri­mamente Tsz gépszerelő és traktoros szocialista brigád­ja is rendszeres szakmai to­vábbképzésen vesz részt. Elő­adások hangzanak el az új tí­pusú mezőgazdasági gépso­rrrint az egész állományt M- számolni, s a juhászok talpá­ra útilaput kötni. □ □ □ Ha ugyan lesznek. Az öre­gek ugyan ma is szívveWé- lekkel dolgoznak, mestersé­gük szerelmesed, a fiatalok azonban más pályát válasz­tanak. Hogy miért? A juhászat talán az állat­tenyésztés legmostohább ága­zata. Megyénkben egyetlen korszerű juhtenyésztő telep sincs, de az országban is olyan kevés, hogy az ember a fél kezén meg tudná számolni. A tenyésztési körülmények, ha egyáltalán beszélhetünk tenyésztésről, alig különböz­nek az ötven, száz évvel ez­előttitől. S ki vállalja ma a mostoha körülményeket, ha jobbakat is taläL 0 □ □ Amíg a gyapjú volt a fon­tosabb — vélekednék a szak­emberek —, addig lehetett még a régi módon is ju- hászkodni. Extenzív, primi­tív körülmények között. Ma, amikor a hústermelés a fontosabb, változtatni kell a hagyományokon. A barom­fi, a sertés, a szarvasmarha tenyésztése alapvetően módo­sult, előtérbe került az ipar­szerű termelés, modem tele­peken, intenzív módszerek­kel. Mi más lehetne az út a juhtenyésztésben ? A szamárháton kocogó, nyájat terelgető, furulyázó juhász képe úgy eltűnik majd, mint a délibáb. A kérdést azonban a gaz­daságokban szükséges eldön­teni: ki akar szakítani a ju- hászattal és ki akar korsze­rű, modem tenyésztést meg­valósítani? roknál, a villamosításról, a gépjárművek biztonsági be­rendezéseiről és a korrózió elleni védekezésről. Kápol­nán és Mezőtárkányban Ga- csal György rendőrtiszt a KRESZ szabályaira és azok betartására oktatja a terme­lőszövetkezeti fogatosokat, gépjárművezetőket. A kom- polti kísérleti intézet dolgo­zói a MEDOSZ szervezésé­ben a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás kérdé­seivel ismerkednek. Besenyő- telek, Szihalom és Kompolt termelőszövetkezeteiben TIT- előadók tartanak szakmai előadásokat, sorozatokat a modern agrotechnika leg­újabb eredményeiről. pedagógus hobbyja. Parasztkocsik kicsinyített mását faragja tökéletes hitelességgel. A ko­sikészítés ötletét az adta, hogy kisdiákjai nem ismerték kellőképpen a paraszti munkaesz­közöket. Azóta — nyolc éve — az országban megtalálható 22 változatból 15-öt már kifara­gott. A kész példányokai sokszor felhasználta szemléltető tárgyként az iskolai foglalko­zásokon. A még hiánvzó változatokat is elkészíti, s hamarosan megkezdi más paraszti munkaeszközök faragását is, ___ ÍKTÍ-feto — Kozák Albert felvétele) T # I. # r leli vásár a CVÖMCVSZÖ Áruházban Február 7-től 20-ig 20—50 százalékos engedménnyel vásárolhat az áruhág méter-, lakáé textil-, cipő-, női, gyermek- és férfiosztályain. PÉNZT TAKARÍT MEG, HA FELKERESI a-gvöngtszöv Áruházát Kapóst Levente Téli tanulás, művelődés a füzesabonyi Járásban

Next

/
Thumbnails
Contents