Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

/ KOSSUTH 8,]s Lányok, asszonyok. B.' Opereitrészletek. 8,30 A munkaerő-közvetítésről. 9.0(1 Kamarazene. 8.2» Artak. 9.14 Az elő népdal. #..)! Téli olimpia. 4V.05 Csalnál kéz. Il.jUsági Hailkjálék. 1«,I3 Schumann: Szinti, etűdök. II, IS Beethovens Hegedűverseny. 12.2« /éttel anyanyelvűnk. 12.3« Melódiákoktól. 14.04 Kamarazene. 14.15 Jegyzet. 14.25 Uj Zenei Üjság. 15.04 Ki* magyar néprajz. 15.10 Hsak fiataloknak! 10.00 105 óra ,.. 11.3« jtttn nevettek a régiek ... 10.00 t'sajkovszklj-művek. 10.40 Népi muzsik«. 10.3« Maya. Részletek. 20.05 Beethovent e-ntoll szonáta, 20.30 Katiin játék sieuiUnu Viirtis és fekete rím« regényéből. 21.34 Nóták, 22.» fUtniu* és inelOtlio. 0.10—2,«« Melódiákoktól. PETŐFI *.05 Barokk muzsika. 9.03 Népdalok. 9.45 válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 Jelképéit erdején út. 12.00 Goldmark operáinál. 12.30 Kitágult törzsasztal, 13.03 Korosok. IntngszerstOlók. 14.00 Napraforgó. 15.00 orvosok a mikrofonnál. 15.05 Haytlui l>-dűr szimfónia. 15.29 falvakban, mez.ökön. 10.05 Isgy rádiós uanUijából. 17.«J Megjelenés elén. 17.24 Holnap közvetítjük . . . 17.45 Egy hír a tniuruszkóp alatt. 18.15 Híres prímások muzsikálnak. 18.25 Ulporl. 18.40 Wagnert Tobengrlit. 3 felvonásos opera. 23.3« Népi zene. MAGYAH 4.33 Sapporo 'is. Köz.v. a gyors­korcsolya-, sllesiltló- és sí- foloWi-séllyékrtH. 10.30 Radar. n.M Kők tani... 10.25 Hírek, 10.40 «apport) 'fi. Kt>*v. a jég­korong . bulin Szánkó* é« m dkuroa jj yoveraeny ékről. 13,45 Masául ur kalandjai.... 5. M is szombat, 14 óra io pere. Dók,-film. 18.30 MUzouiul séták. 18.30 cica vízió . .. 19.30 Tv-liíradö, 20.00 Tabi László öt perce, 20.05 Vulgakov! Ivén, a rettentő, A Katona Józseí Színház előadása felvételről, (14 even felülieknek!) 21,8« Kocái János műsora. »3.25 Tv-utrado. POZSONYI 9.80 és 14.08 Téli olimpia. 18.0« Zenés műsor. 19.00 es 32.35 Tv-hlradő. 19.50 Szovjet természetfilm. 21.1« Mates. Szórakoztató műsor. 21.20 Ducliaclek majd elintézi. Ctégl cseh filmvígjáték. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) kél 4. fél 0 és este 8 órakor Mr. Ttbüs nyomoz Színes, szinkronizált amerikai bűnügy! film EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Halu liwrcuguő hozománya Színes román kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Felszabadítás III. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyulak a ruhatárban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Enyém a világ HATVANI KOSSUTH A hét mesterlövész (Felemelt helyárak.) FÜZESABONY A betyárkapitány pétervasAra Bűntény a Via Venctóu £zÍnhai Egerben, délután fé) 4 úrako: CIUKLiZilLltlEUMO (Móricz ifjúsági bérit') Este 7 órakor: CIRKUSZHERC LGNO iKátona-bérlct) Huszonegy gyermek any’a m*,,,, éves Ilse Saar boldokim nézi február 1-én leánykáját, Clau- diát. aki előző napon született az asszony huszonegyedik gyermekeként. Tizenkét fia és ClaudtéVal együtt 8 leánya van. Egy gyermeke születése után hamarosan meghall, Férje vízvezeték-szerelő. A képen anya és újszülött leánya a szülőotthonban, egy orvosnővel, (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Kiterjedt barlangrendszer a morva karsztban A Brnótól északra húzódó morva karsztban, a Punkva folyó föld alatti (forrásvldé- kén, csehszlovák kutatók fel­fedezték Európa egyik leg­kiterjedtebb barlangrendsze­rét. A ritka szépségű, hatal­mas barlangűröket gazda­gon díszíti cseppkő. A' Urnái Földtant Intézet munkatár­sai eredetileg az 1970-ben feltárt '„műkedvelők bar­langjában” Végezlek felmé­résekét. Útjukat egyszerre nehezen hozzáférhető sziíon (vízzel telt barlangüreg) zár­ta el, amelyből nagy teljesít­ményű szivattyúkkal eltávo­lították a vizet, s leereszked­tek az ismeretlen mélység­be. Csehszlovák szakértők sze­rint a barlangkutatóknak Immáron több nemzedéke hiába igyekezett megoldania morva karszt titkát, Ezzel a felfedezéssel végre valóra vált dr. Kaiéi Absolon pro­fesszornak. a barlangtan leg­nagyobb cseh alakjának régi álma. ti I j IKalnBí Nemzetköz! tudományos körökben nagy feltűnést kel­tett Milan Antal szlovák csillagász bejelentésé, anmly szerint a Halak csillagkép­ben 14,5-es fény rendű új kis bolygót ügyelt meg. A Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa a tát- rftl liőpatákl-lo (Hainan- Pleso) partján 1752 méter magasságban létesített aka­démiái csillagvizsgálóból pil­lantotta meg előszűr az égi­testet 1971. augusztus 20-áá, azóta a világ vezető obszer­vatóriumai is észlelték a kis bolygót. Mint Pozsonyban most közölték, legutóbb V. Sora, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája lehingrádi elméleti asztronómiai intéze­tének professzora kiszámí­totta a bolygó pontos pályá­ját, s az értékes adatokat megküldte Milan Antalnak. Hasonlóképpen fontos pálya­mérésekkel szolgált dr. B. G. Marsden, uz amerikai Cambridge-ben működő Smithson asztrofizikai meg­figyelőintézet kutatója. E számítások alapján a bolygó megfigyelésébe bekapcsoló­dott több más jelentős kül­földi obszervatórium. Fel­vették a kapcsolatot Po­zsonnyal Széki és Koima to­kiói japán csillagászok is. Általános vélemény, hogy kiemelkedő tudományos si­kerről van szó, annál is in­kább, mivel az ilyenfajta bolygók felfedezése a mai csillagászaiban már ritka­ságnak számít, HOLT KÖNYVEK... Termelőszövetkezeteket lá­togattunk meg, kutatva: van-e kézikönyvtáruk, akad­nak-e olvasói a szakköny­veknek, s ha Igen, akkor kik szomjúhozzúk az újat, a többet nyújtó tudományt. A TÉNYEK... A hevesi Rákóczi Terme­lőszövetkezet főkönyvelőjét láthatóan meglepi a kérdés. — Kérem, mi már annyi­szor adtunk könyveket a könyvtárnak. Nem maradt itt csak néhány szakkönyv. Szám szerint körülbelül negyven, — Vásárolnak újakat is? — Évente egy-kettőt. — Kik érdeklődnek a szak- irodalom Iránt? — Az elnök és a főagro- nómus. Később bekapcsolódott a beszélgetésbe Kiss József fő- agronötnus is. Neki más a véleménye: * — Több mint száz érté­kes kötetünk van. Évente legalább tíz új kötetei vásá­rolunk. Vagy én, vagy az el­nök. — Miért nem olvasnak a középvezetők és a szakmun­kások? — Mi próbáltuk meggyőz­ni őket, mert tudjuk, hogy a szaktudás hamar kamatozik. Sajnos, a helyzet ma is vál­tozatlan. Mindenki arra hi­vatkozik. hogy nincs ideje, leköti az itteni és az ottho­ni munka. — Kezeli valaki a könyv­tárat; akad. aki rendszereién ajánlja a könyveket? — Kincs. — Leltári jegyzék van? — KinCs. ÜGYELET Egerben: szombaton délután 3 órától, hétlő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben (Telefon: 11-10.) Gyermekorvos) ügyelet szom­baton 18 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai ren­delőben, (Telefon: 17-74.) Ren­delési Időn kívül az általános orvosi ügyeléten (Bajcsy-Zsi- linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zslltnszky utcában. Fogorvosi ügyelet: 9—13 óráig, ' a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: .Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt to órától 12 óráig, n Puskin utcában. (Telefon: 23- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órától ■hétfő reggel 7 óráig, a rcndi-lő- Inté/etben (Telefon: 10-04) Ron- leié,; 5p. ermekek részére Is .gyermekorvosi (levelei vasár­nap 10—12 óráig. 0 rendelőimé- gyerihekszakrendelóséri. (Téle- fon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óról» a rendelőintézetben. Hetek óla külön aludtak már. Irma beletörődött, hogy valami véget ért közöttük. Kár, hogy egyre gyakrabban klmaradozott. Ha kérdezte, ingerülten felelgetett, hogy talán neki is joga van egy kicsit, a saját életéhez. Rendben van, szívem, de gondolkozz, hogy meddig me­het ez így? Ilyenkor mindig ezt mondta Irma. ö rohant haza a kutatóintézetből. A két kicsit a szomszédasszony hozta a bölcsődéből és az óvodából. A nagyobbik már egyedül járt haza a napközi­ből. Vacsorafőzés, mosás, ta­karítás. Irma is unta. „Hát mi vagyok én, rabszolga? Vagy kiöregedett csat aló?” A fürdöszobalükör előtt néze­gette a testét. Soha senki nem gondolta róla, hogy három gyereket szült. Egy csepp súlyfelesleget sem talált ma­gán. Alakját megirigyelhették volna a gimnazisták is. „Es elvégre, mindössze 29 éves vagyok.” Károly öt évvel volt idő­sebb nála. Amolyan strand- fíu. Az expander és a súly­ok épp úgy a programjához tartózlak, mint mostanában a — Szépirodalmi írásokat senki. Még a könyvtárba sem érnek t-é járni az embe­rek, Magam sem voltam, vagy hat éve. — Nem lenne hasznosabb átadni a szépirodalmi anya­got a községi könyvtárnak, akkor legalább olvasóra ta­lálnának az értékes köny­vek? — Egyszer-kétszer már be ­széltünk erről, aztán vala­hogy abbamuradt, az ügy. Adminisztratív okok akadályozzák az átadást? — Kém. ’— Mi magyarázza a szak- könyvek iránti érdektelen­séget? — Kincs aki propagálja a könyveket, aki felkeltene az érdeklődést. Ehhez szerin­tem szakember, hozzáértő könyvtáros kellene. Nálunk viszont kölcsönzés sincs, a könyveket szekrénybe zárva tároljuk, s csak a Vezető szakemberek jutnak hozzá­juk. — S ha átadnák a szak­anyagot Is a községi könyv­tárnak? Ott a propagálás Is biztosítva van... — Erre nem gondoltunk még. deltük még az igen drága Világgazdaságot js. — Olvasnak-e szakirodal­mat a középkáderek és * szakmunkások ? — Lassan gyarapszik az érdeklődők száma, azt hi­szem azért, mert látják, hogy a tsz-vezetők számara nél­külözhetetlen a szakiroda­lom. Tennivaló azért, még álcád, annak viszont — azt hiszem —- joggal örülhe­tünk, hogy megtört a jég. A MEDITÁCIÓ... Vízi Gyula főkönyvelő mindjárt azzal fogad a tar- namérai termelőszövetkezet­ben, hogy elénk teszi a lel­tári jegyzéket. Ül öltig azt mondhatjuk, megérte belela­pozni. Gazdag és igényesen összeválogatott a szépiro­dalmi anyag. A művekéi .Jó­kai, Mikszáth, Ady, Móricz, Cttpek. Martin du Gan! ne­ve fémjelzi:. — Kik kölcsönöznek 1 A kiskörei termelőszövet­kezetben egészen másként gondolkodnak, cselekszenek. Erről dr. Orosz István fő­könyvelő tájékoztat. ■— Volt Viszonylag gazdag szépirodalmi anyagunk is. ezt azonban négy évvel ez­előtt. minden ellenszolgálta­tás nélkül átadtuk a közsé­gi könyvtárnak, meri tud­tuk: jobb helyen vannak ott, mint nálunk. — A szakkönyvek.’ — Azok itt maradtak, kö­zel négyszáz kötetünk van. Évről évre mintegy 8000 fo­rintot' fordítunk gyarapítás­ra. Ennyi feltél len szükséges ahhoz, hogy lépést tartsunk az agrotechnika rohamos fejlődésével. Véleményünk szerint korszerű ynzdálkodns elképzelhetetlen állandó (ti jékoződás n’lkfll. tízért nemcsak szak könyveinket gyarapítjuk, hanem igen sóit folyóiratul, szaklapul Jára­tunk rendszeresen. Megren­Eddig a tények, bemutat­tunk három sajátos alapul last. Sajnos a pozitív, a kis­körei egyáltalán nem álta­lános; a termelőszövetkeze­tek jó részében ugyanis gonddal zárt szekrényekben hevernek a holt könyvek, majdhogy senki sem igényli a bennük szunnyadó tudási. Gondoljuk csak eh megyei méretekben is milyen jelen­tős könyvanyagról van szú. Ezeknek többségé igen drá­gán kapható, értékes, ma is használható alkotás. Nem lőhet abba sem belenyugod­ni, hogy szép summa szép- irodalmi anyag hever par­lagon, ennék u községi könyvtarak polcain a helye, igy olvasóhoz jutnak a sem­mittevésre kényszeritett al­kotások. Más kérdés — le­het vitatni —. hogy hol a helyük a szakköny veknek. Legjobb helyen lennének a községi könyvtárakban, hi­szen így széles rétegek jut­nának hozzájuk. Am, ha ma­radnak a tsz-eknél, akkor gondoskodni kell propagálá­sokról, korszerűsítésükről, fejlesztésükről. Olyan véleményt is hul­lottunk: minek e körül ak­kora port kavarni, elvégre elsődleges nem a könyv, ha­nem a termelés. Nem ezt, vitatjuk, hanem azt hang­súlyozzuk, hogy a szakköny- vek adln ismeretanyag igen hamar kamatozik, méghozzá forintokban. Ezért kell, ezért érdemes erről, beszélni es sürgetni a megoldást. Pécsi István kimaradozás. Ha hazajött, csak ügy odavetette, mint ma is: — Szevasz. Van valami va­csora? Irma tálalt, Károly evett. Rendszerint, szótlanul. így ment már hetek óta. — Valami bajod van, Kar­csi? — Kekem? Ugyan, fiam. Este Károly az ágy szélére ült. — Irma, szóval... Figyelj rám — és a nő nyaka alá csúsztatta a kezét. Az asszony oldalára fordult, kezéhez törleszkedett. Puhán megcsó­kolta a tenyér fölött a fér­fi ütőerét. Károly érezte szá­ja nedvességét. Belezavaro­dott a mondatba. Csak érez­te, hogy a vér szivattyúerős lökésekkel tör előre. Irma le­húzta(Károly fejét, Károly a dereka alá nyúlt... Károly rágyújtott. Eelhú- zódzkodott az ágy támlájá­hoz. Lecsúszott róla a takaró is. Irma visszabújt az ágy­ba. Tekintete tisztán csillo­gott, úgy érezte, hogy most már képes tárgyilagosan gon­dolkozni. -------­— Kézd, Irma — kezdte kis szünettel újra Károly. — Tu­dod, hogy én szerellek .. Tényleg. Meg a gyerekeket is. De ez már nem a régi. Irma ránézett. Talán éle­tében először gyűlölt. Oj, is­meretlen érzés. Megborzon­gott tőle. Mellette feküdi egy férfi. A férje. Nyolc éve. Mindennap együtt feküdtek le, együtt keltek. Most, ha rá­néz, mégis annyira idegen. Egy más. Egy ismeretlen em­ber. Néhány perce még szin­te extázisbán ölelték egymást. Károly az első érintésre fe­ledte a „nagy jelenetet”. Most hideg. Kíméletlen hangon rá­kezdi. Károly nem nézett sehova. Nagy gonddal fújta a füstöt. Es Beára gondolt. Talán nem is jobb nő Irmánál. De még­is. Ahogy megszólal. Fel­húzza picit a szemét! És so­ha sem veszekszik. Pihenés mellette minden perc. Irma megszólalt: — Mi nem a régi? — s meglepődött nyugodt hangjá­tól. — Hát ez az egész. A min­dennapok. Az esték. A har­minc rossz között, egy jó. Nem előnyös ez az arány. — Arányban gondolkozol? Mit akarsz csinálni? — Nézd, Irma ... Arra gondoltam... Oöö ... vál­junk el. — És a gyerekek? Órájuk nem gondolsz? — De. Ügy szeretném, ha a fiú velem maradna. És a két lány veled. Neked is jobb lenne, hidd el. — Ne győzz meg! És a la­kás? — Hogy-hogy? Csak nem kívánod, hogy Gáborral al­bérletbe ,:ienjek? Ti r.eg, el­lehetnétek a mamánál. — öten egy szobában? T> meg ketten, a két szoba, hall bau?’... Ecce rxät valai ■nagy szociális érzéked. — Most kezded a Cirkuszi? — csattant fel a férfi. — Semmilyen cirkuszt nem kezdek. Azt meg sem kérdez­ted, én akarok-e egyáltalán válni? Csak a döntéseidet közlöd. Mit érdekel téged, a másr élete... Mindig megfu­tamodtál a nehézségek elől. Meg se próbáltad, hogy va­lami kiutat keressünk, — Dehogynem. Próbáltam. Nem bírom, vagy nem aka­rom tovább. Irmán végigfutott a reme­gés. „Nem bírja tovább, nem akarja tovább. Erre tényleg nincs mit mondani.” — Hát jó. Azért egy nap gondolkozást időt csak kapha­tok. — És elmosolyodott. Károly megkönnyebbült. Viharra, sírógörcsre is elké­szült. Nyolc évtg élt Irmával, és annyira sem ismerte, mint egy munkatársát. Károly korán kelt. Hétre ment a laboratóriumba. Irma még meg is csókolta búcsú­zóul. — Szóval, este válaszolsz, ugye? — Persze — felelte Irma. Délután Károly levelet ta­lált az asztalon: „Döntöttem. Igazad van, szívem. Ez így tényleg nem mehet tovább. A kicsiket hat­ra hozza haza Manci néni. Ma még a frizsiderben meg­találod a vapsorájukat. Kati­nak adjál hashajtót, Zsuzsi­nak kend be az arcát sárga kenőccsel. (A fürdőszoba­szekrényben!) Gábornak csi­nálj valamit vacsorára. Hogy mit? Találd ki! Hazaköltöz­tem a mamához. Hát jól van, szívem. — Váljunk el! Csók Irma.” Regős István MnmigjQ lf<7é. február 5., szol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents