Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

ENVÉM- TIÉD... SOK GONDOT okoz a »zülőknek az, ha a gyerme­kük szívesen „eltulajdonít” valamit a játszópajtásától, az osztálytársától, ha nem vi­lágos előtte az „enyém-tiéd” fogalma. Legtöbb gyermek egészen ártatlanul kísérli meg az első „csen”-ést. Tetszik a játszó­társ játéka: elveszi. Ha er­re nem figyel fel a szülő, el­tűri, hogy idegen holmi le­gyen a gyermeknél, akkor bizony ez szokássá válhat. Az enyém-tiéd fogalmának elmosódása később oda /fa­julhat, hogy a . gyermek pénzt, vagy komolyabb ér­téktárgyat is elvesz mások­tól, vagyis: lopni fog. Mit tegyünk, hogy ez ne forduljon elő? ., Mindenekelőtt meg kell ta­nítani a gyermeket arra, hogy a másét elvenni nem Szabad. Sokszor keil halla­nia már egészen kicsi kor­tól, hogy „ez a tiéd”, „ez nem a tiéd”, „ez Pistié, ezt neki vette az édesanyja” stb. stb. AZ ELSŐ csenési kísérlet­nél nem szabad kétségbees- hi. Majdnem minden gyer­mek megpróbálja egyszer! A szülők egy csoportja két­ségbeesik gyermeke első ilyen „megtévedésénél”. Zo­kogva panaszkodik, s már- már azt hiszi, javító intézet­ben végzi majd a kisfia, kis­lánya, s keresi: kitől örököl­hette ezt a tulajdonságot? Mi az ilyen nekikeseredett szü­lőt könnyen megvigasztaljuk, s együttes erővel hamaro­san példamutatóan becsüle­tes gyermeket nevelünk. Nehezebb dolgunk van azokkal a szülőkkel, akik fel sem figyelnek a táská­ban megbújó „idegen” hol­milíra, sőt, tudomásul ve­szik, hogy van a gyerme­küknek egy golyóstolla, ame­lyiknek az eredetét nem tudják. Legjobb esetben el-' fogadják azt, hogy „talál­tam”. Előfordult a pedagógiai gyakorlatomban, hogy egyik tanítványomnak eltűnt a töl­tőtolla. Napokig hiába ke­restük. A legközelebbi őrsi gyűlésen lelkiismeretet éb- resztgető történeteket mesél­tem a becsületességben pél­dát mutató volt tanítvá­nyaimról. A meghatódott hangulatban felállt az egyik fiú, s bevallotta, hogy ő vit­te haza a tollat több mint egy hete. Megmondta, hogy otthon van, anyukája látta, betette a konyhaszekrénybe. Aznap együtt mentünk haza. Az anya nagyon meglepő­dött, amikor a toll után ér­deklődtem. „Ennél mindig van valami kacat!” — mond­ta fiára mutatva, s látszó­lag dühös volt a leleplezé­sért. N KG YSZ J#A1 KÖZTI be­szélgetésben megkíséreltem BLINI (OROSZ PALACSINTA) Szabályos palacsintatésztát ké­szítünk, kb. 15 dkg lisztből, 3 dl tejből, egy evőkanál zsírral, két egész tojással, egy csipetnyi só­val és 1 dkg élesztővel. Vastag, a szokottnál kisebb palacsintákat sütünk belőle és kerek, tűzálló tálba rakjuk. Amíg valameny- nyi palacsinta elkészül, a tálat takaréklángon, nyitott sütőben tartjuk. Amikor a palacsinták ki­sültek, kétféle tölteléket készí­tünk. Egy tálkában 2 dl tejfölt, egy líkőrös pohár étolajat — ha lehet salátaolajat — és egy ká­véskanál pirospaprikát keverünk el. Picit sózzuk és az asztalra tesszük. A másik töltelék: 3 db pácolt beringet és egy kevés, a pácból kiszedett hagymát meg- darálunk, majd 5 dkg vajjal és egy evőkanál tejföllel keverjük össze. Tehetünk bele egy kevés mustárt is. A haltölteléket tá­nyérra halmozzuk és szintén az asztalra készítjük. Utána tálaljuk a forró palacsintát. Ki-ki az asz­talnál keni meg a tésztát az ál­tala kiválasztott töltelékkel. RÄNTOTT VELŐS PALACSINTA Elkészítjük a palacsintatésztát, amibe egy csipetnyi szódabikar­bónát szórtunk és néhány percig állni hagyjuk. Közben két sertés- Velőt szintén áttörünk, sóval, tö­röttborssal ízesítjük. Egy kisebb apróra metélt vöröshagymát for­ró zsírban vagy olajban meg- Jennyasztunk, végül hozzáadjuk » velőt és együtt 5—C percig pá rttijuk. Ezzel a töltelékkel aiv# meggyőzni arról, hogy hibát követett el, amit ő sehogy sem akart tudomásul venni. Nemtörődömséget színlelt, de nem vállalta a bűnpártolás vádját, pedig amit tett, az az volt. Nagyon sok esetben talál­koztam olyan szülővel, aki ahelyett, hogy megtanította volna gyermekét az enyém- tiéd helyes fogalmára, a rossz példa adásával, éppen ellenkező hatást ért el. Személyes tapasztalataimat mondom el, nem kitalált tör­téneteket. 6—7—8 évesek leplezték le saját szüleiket. A kis Klári, aki egyszer egy sótartóval akart nekem ked­veskedni. „Ezt Ilonka néni­nek hoztam!” — mondta. „Köszönöm, de vidd csak szépen haza, kell ez nektek otthon!” „Ó, nem — igyeke­zett a válasszal — van ne­künk annyi ilyen, anyukám hordja haza a kórházból, ahol dolgozik.” Pistinek egyszer a jó pu­ha POSTAIRON-ját találtam nagyon megdicsérni. „Hozok Ilonka néninek, nekünk van sok otthon, az apukám vé­ennek megfelelően vastagabb szálú fonállal, a színén si­mán, a bal oldalán fordítot­tan kötjük a mellényt. A pa- tenjrész 1 sima 1 fordított. Szélesebb copfminta, IS szemmel. l.sor:l fordított *4 szemet balra keresztezünk (2 szemet segédtűre szedünk, ezt a mun­töltjük és összetekerjük a kisült palacsintákat, majd lisztben, to­jásban és zsemlemorzsában meg­forgatva, forró zsírban még egy­szer kisütjük. MIKICA (BOLGÄR PALACSINTA) 3 tetőzött evőkanál lisztet egy kevés tejjel simára keverünk, majd folytonos keverés mellett annyi tejjel öntjük fel, hogy a megszokottnál hígabb palacsin­tatésztát kapjunk. Tegyünk be­le egy pici sót, és egy késhegy­nyi szódabikarbónát (a szóda­bikarbóna felemeli és könnyűvé teszi). Nagy lábasban bö olajat forrósítsunk és a tésztából evő­kanállal egymástól bizonyos tá­volságra kis, kerek lapokat szaggatunk. Takaréklángon, vil­lával forgatva, mindkét felét egészen világosra sütjük, utána tálra szedjük és vaníliáscukorral hintjük meg. Percek alatt elké­szül. Néhány darabot bármikor kisüthetünk az étkezés befejezé- / séül. KŐTTES PALACSINTA ALMÁVAL Élesztős palacsintatésztát készí­tünk. Utana negyed kg hámo­zott, savanyú almát megresze­lünk es kevés cukorral hintjük meg. Néhány percig a cukor­ban állni hagyjuk, majd erősen kicsavarva, a tészta közé kever­jük és együtt lapokat sütünk belőle, amelyeket mielőtt egy­másra raknánk, fahéjas cukor­ral hintünk meg. Törők Júlia SOROLHATNÁM továbbá se vége, se hossza leleplezé­seket. Gábort, aki óra alatt GEM-kapcsokból gyártott lánccal játszott. A „honnan van?” kérdésre így felelt: „Anyukám dobozban hozza haza a munkahelyéről.” Csak egy kis töredékét mondtam el az előfordult eseteknek, amelyeknek a szomorú tanulsága az, hogy az egyébként jóindulatú szü­lők őszinte meglepődéssel hallgatták szavaimat, ame­lyekkel elítéltem azt, hogy a munkahelyükről hazahorda­nak dolgokat. Mint mond­ták: fogalmuk sem volt ró­la, hogy ezzel rossz példát mutatnak, erősebben szólva: csenni tanítják a gyermeket. Egyik tanítványom, kinek édesapja — mint a gyerek elmondta — egész fióknyi borítékot hordott már haza a munkahelyéről, egyszer el­csente a színes krétámat a tábla mellől. A piros nyo­mok hamar elvezettek hozzá. Megbüntettem. Pedig ő csak egy krétát vett el a közös­ből. Nem őt kellett volna megbüntetni! ka élé tesszük, a következő 2 szemet simán lekötjük, majd a segédtűin levő sze­meket kötjük le simán) 2 si­ma, 1 fordított * egyszer Is- j mételjük. 2—4. sor: síimára simát, fordítottra fordítottat kötünk. 5. sor: 1 fordított * 2 sima, 4 szemet jobbra kereszte­zünk, (itt a segédtűt a mun­ka mögé helyezzük), 1 for­dított * egyszer ismételjük. 6—8. sorok: simára simát, fordítottra fordítottat kö­tünk. A fenti 8 sort ismételjük. Keskenyebb copfminta 2 szemmel. 1 fordított, 6 sima, 1 fordí­tott, a szélesebb copfmintá­hoz hasonlóan kötjük, de itt 6 szemet keresztezünk, vagy- : is 3 szemet veszünk a segéd- I tűre és egy sorban csak egy­szer keresztezünk. Zsebek. Két azonos darabot kötünk 24 szemmel, 4-es tű­vel színén simán, bal olda­lán fordítottan, 18 cm. ma­gasságnál biztosítótűre szed­jük a szemeket. Háta: 3 és feles tűvel 1 si­ma 1 fordított kötéssel 5 cm-t kötünk, azután 4-es tűvél folytatjuk a szabásmintának megfelelően kötésünket Eleje: Hasonlóan kezdjük munkáinkat és patentrész után 5 szemet arányos elosz­tással beszaporítunk. A min­ta elosztása: a mellény kö­zéprészénél 1 szélszem után a 15 szemes copfmintát köt­jük, míg az oldalnál 2 szél­szemet hagyva a 8 szemes copfmintát kötjük. 13 cm ma­gasságnál (a sima kötést mérve), a széles copfminta után 24 szemet fonalra fű­zünk és helyette az egyik zsebnek a szemeit szedjük tűnkre és folytatjuk a mun­kát. Ha kész az eleje a zse­beket fejezzük be. A bekö­tött zsebek kezdő szemeit tű­re szedjük és 2 sor, 1 sima, 1 fordított kötése után össze­kötjük a mellény fonalra fű­zött szemeivel. A zsebfedele: 25 szemet kötünk, a két első és két utolsó szemet mindig simán, míg a többi szemet színén simán, bal oldalán for­dítottan kötjük. 5 cm után mindkét oldalt minden sor­ban 1—1 szemet fogyasztunk, ha 10 szemünk lesz, akkor a két középső szemet összeköt­jük, majd gomblyukat kötünk bele és 3 szén miéi befejez­zük. Gomboláspánt: 11 szemmel 3 és feles tűvél 1 sima, 1 for­dítottan kötjük. E pántba kötjük bele a gomblyukakat és a pántot hátul a ny’akré- szen is átvezetjük. Kidolgozás: Az egyes da­rabokat átgőzöljük, kihűlés! után összevarrjuk, felvarr-! juk a zsebfedőket és hozzá- j varrjuk a keretpántot, a gomblyukakat Itörülhurkoil- juk. = Szegeclyné — telezi a hivatalból!” Dr. Gergely Károlyné Kézimunka Copf mintás kötött mellény 3 és fél— és 4-es tűvel és RECEPTEK PaSacsintakilöilegességek Divat ~ tavaszra A szoknyablúz olyan nagy divat — tavaszra is az ma­rad —, hogy egyik öltözkö­dési forma sem versenyezhet vele. Éspedig azért, mert a legpraktikusabb viselet. A divat a hosszak tekinte­tében eléggé változatos. A térden felül 15—20 cm-rel érő — úgynevezett kislányru­hák — és a térd körül mozgó szoknyahosszúság egyaránt a divatos. A tavaszi divatstílu­sok főleg sportos zsánert képviselnek, így tehát a hosz- szűnadrág, lefelé erősen bő­vülő változatban, továbbra is nagy divat lesz. Továbbra is a nagyon nép­szerű a férfiinghez hasonló lesznek, mert a megkötős sálrészt többféle formában lehet viselni, például: cso­korra kötve, férfinyakkendő- szerű kötéssel, vagy sálhoz hasonlóan megkötve. A madonnakivágású ruha és blúz fiataloknak, szintén nagy divat, alapanyaga lehet egyszínű és mintás jersey, vagy elegánsabb alkalmakra a csipke és a madeira is. A több színből összeállított tunika az erősebb termetű- eknek szoknyához és nadrág­hoz egyaránt előnyös. De­rékban szoknyába bekötős blúzt is inkább csak a vé­kony derekúak hordhatnak. A férfiing formáját meg job­2-es modellünk háromrészes. Mintás jersey, kézelós ingblúz, kihajtott nyakkal, — tavaszra ez az új gallérforma bizonyára keduelt lesz, — hozzá egyszínű, posztóból készült, mellény, elöl zippzárral záródik. A derékra övét is rakhatunk, amely bőr- pártokkal csukódik. A szoknya elöl két-két hóllal gazdagított, és könnyű kockás szövetből ké­szült. 3. Megkötött nyakú jersey blúz, vállrész alatt a mellbőséget adó húzásokkal. Nyakmegoldása olyan, hogy a sálszeríi rész elöl hozzá van varrva a blúzhoz, az­után hátulról előre megkötve. Ennél a blúznál hátul zippzár szükséges. Az ujja kézelőbe fo­gott. Derékban elhelyezett öve ólat átbújtatható a sál, a szok­nya csípőtől kifelé szabott két rakással készült, nagyon alkal- mas erre a fazonra a jersey, vagy a puha. szövet. blúz !esz majd s sztár, amely a legkülönbözőbb anyagokból készül: nyomott kartonból, kasmírhatású kel­méből. Neva puplinból, min­tás vagy egyszínű jerseyből, stb. Nem hiába nagy a nép­szerűsége az ingblúznak, ez a típus a legjobban kihasz­nálható szoknyához és kosz­tümhöz egyaránt. Nagyon fia­talos, de nemcsak a fiatalok hordhatják, a keményített fe­hér gallérral és kézelővel el­látott, Lavalier nyakkendős blúzt. Ennek alapanyaga pettyes, csíkos vagy egyszínű lehet, ki mit szeret, és kinek mi illik legjobban meglevő ruháihoz. Megkötött nyak­kal készülő blúzok, a fen­tebb már említett alapanya­gokból szintén népszerűek ban megközelítő fazon, ami­kor a tunikaszerűen lekar­csúsított blúz oldalvarrásá­nál hosszú nyitásokat alkal­mazunk. A szoknyák nemcsak hosz- szúságban, de fazonban is változatosak. Divat az egy­színű, a kockás, a csíkos és a mintás szoknya is, leginkább bővülő vonallal, rakással, vagy gloknis szabással. Az egyenes vonalú szoknya az erősebb termetűek részére előnyös, főként kosztümszok­nyaként. I-es modellünk blúza pettyes selyemből készült, pici vállrész­szel, amely alatt a rnellböséget húzás biztosítja. A keményített fehér gallér és kézelő, valamint egyszínű, csokorba kötött Lava­lier nyakkendő a díszítése. A szoknya patenttal záródik, két kis zseb és széles szabott mii­bőr lakköv egészíti ki. S. Madonnakivágású tunika, amely pamut jerseyből, vagy frottír-szerű jerseyből készülhet. Ez a fajta tunika készen is kapható. Hozzá színes sálat le­het hordani és trapéza* nulú, nagyléptékű nyomotimintás szoknyát. 5. A csípőt éppen takaró, „V"- kivágású, rövidujjú, tunika, há­rom szín kombinációjából, de természetesen egy színből is ké­szülhet. A színösszeállításra ja­vaslatunk: piros-fehér-kék; sára- (Lohányszín-fehér, stb. A tuniká­hoz körbe hóiba rakott szoknyát mutatunk be, amely a legprak­tikusabb poliészter szövetből, miután az a mosás, illetve tisz­títás után is éltartó marad. 6. Férfiinghez hasonló, kétol­dalt felnyitott és elgömbölyítélt tunika, elöl hólpántos záró­dással. kihajtható nyakkal. Min­tás Tricel anyagból, vagy köny- nyű, jerseytől nagyon kellemes viselet. A vékony termetűek szé­les szabott, óvet is tehetnek rá, de éneikül is jól viselhető az erősen karcsúsított tunika. Ez a. fajta főként nadrághoz való. Nádor Vera Lakberendezés Népművészeti tárgyak a lakásban A lakás — és vele együtt a berendezés — a maga egé­szében, szerves része éle­tünknek. Hányszor hangzik el azonban a kérdés: hogyan rendezzem be lakásomat, hogy az korszerűsége, mo­dernsége mellett meghitt, otthonos legyen? Az elmúlt esztendőkben számos könyv és tanulmány jelent meg a lakás berende­zésének gyakorlati kérdései­ről. Ezúttal csupán arról sze­retnénk beszélni, hogy mi­lyen módon és körülmények között alkalmazhatók a népi díszítőiművészet hagyomá­nyaiból táplálkozó népi ipar­művészet tárgyai -r- bútorok, szövött és nyomott textíliák, kerámiák (üvegek, porcelá­nok és ötvöstárgyak) — a korszerű környezetben, a mai kiírásban? Vajon a népmű­vészeti tárgyak, a mocjern iparművészeti tárgyakkal egy „társaságban” megférnek-e, együttes alkalmazásuk nem rontja-e a lakás egységes ké­pét? Semmiképpen sem rom­ja. Hogy miért nem? A hasz­nálhatóság és a díszítés te­rén a népi iparművészeti al­katások szinte azonos szere­pet tölthetnek be, ugyan-. olyan szervesen és közvetle­nül illeszthetők be a mai ember korszerű környezeté­be, mint a modem iparmű­vészeti tárgyak. Sőt, együt­tesen is előfordulhatnak, ugyanis kellő megvólogatás- sal harmonikusan, egészítik ki egymást, s gazdagítják a lakás képét. A népi formák sokfélesége és gazdag színvi­lága dísze lehet a „varia” rendszerű, vagy más egysze­rű vonalú bútorokkal beren­dezett lakásnak. A cserép mokkás- és italkészletek, vá­zák és hamutálak népi for­makultúrájukkal harmoniku­san illeszthetők a berendezési tárgyak sorába. Vidám szí­nükkel ugyancsak kellemes hangulatot teremthetnek ma­guk körül az egyszerűbb, vagy gazdagabb mintázású szőttes futók és falvédők, függönyök. A gy emlékszoba, vagy gyermeksarok berendezési tárgyai között is helyet kap­hatnak a népi iparművészeti munkált. Vesszőből font ba­babölcső, színes népviseleti babák, nemcsak mint játékok jöhetnek számításba, hanem mint a gyermek ismeretének, művészi érzékének fejlesztői is, s hangulatos környezetet teremtenek számára. Helyük van a lakásban olyan népművészei i termé­keknek, amelyeknek a díszí­tése funkció mellett haszná­lati szerepük is van. Ilyenek a faira akasztható „szökro- nyök”, népi motívumokkal díszített ládák, a népi kis bútorok, sarokpadok, egysze­rű székek. A kancsók, buté- liák, népi motívumok fel­használásával készült tányé­rok is egyre keresettebbek. Érdemes megismerni a nép­művészet kincseit azoknak, akik otthonukat vonzóbbá, szebbé és meghittebb« «se­rein ’k ■»n n i. Dr Mérő nwm I I X

Next

/
Thumbnails
Contents