Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

ÍVl''pteli pselyek. felvétel! prognózis Miért esik ki a rostán sok jó tanuló? EZEKBEN A HETEKBEN Ismét diákok tízezreinek kell — pedagógusok, szakembe­rek. szülők segítségével —, dönteniük hivatásukról. Az egyetemi és főiskolai jelent­kezésekkel összefüggő tud­nivalókról tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztérium ill el ékesei Szőke Sándort, az MII munkatársát. — Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a kö­zépiskolák nappali tagozata­in közülük 29 ezren a gim­náziumokban. 27 ezren pedig a szakközépiskolákban. A gimnazisták zöme tovább kí­ván tanulni, a szakközépis­kolásaknak is csak alig több mint fele szándékozik mun­kába állni. A most végzők közül több mint 25 ezren kí­vánnak ősszel különböző fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatain tanulni, az el­ső évfolyamokra ugyanakkor 14 és féi ezer hallgató vehe­tő fel. Ha ehhez hozzávesz- szük a korábban érettségi­zetteket is, előreláthatóan a jelentkezők kétharmadának. csalódnia kell reményeiben. Hogy ez a csalódás minél ki­sebb legyen, ajánlatos alapo­san megfontolni, ki milyen felsőoktatási intézménybe je­lentkezik. AZ EGYETEMEK, főisko­lák többségénél túljelentke­zés, tapasztalható, a pályázók között tehát válogatni kell: el kell dönteni, ki az. aki „fel­vehető”. A felvehetőség krité­riuma minden jelentkező számára kettős. Egyrészt: tu­dása és a választott egyetem, főiskola állal igényelt képes­ségei megfelelöek'-e: más­részt: hány vizsgázó ér el nála magasabb pontszámot, s ezek a felvételi keretszámot betöltik-e. vagy sem. A fel­vételi vizsgán legnagyobb súllyal a ténylegesen produ­kált tudást, a felvételi vizsga eredményét veszik tekintet­be. de behatóan vizsgálják a jelöltek rátermettségét, er­kölcsi. politikai-emberi ma­gatartását, Például az orvos, a pedagógus, vagy a jogász munkájához nagy fokú em­berszeretet, szilárd erkölcsi magatartás szükséges. Az. ilyen személyiség-tulajdonsá­gok hiánya még a legmaga­sabb pontszámok ellenére is kizáró ok lehet a felvételnél. Bizonyos életpályára előké­szítő szakokra egészségügyi, pszichológiai, vagy egyéb okokból nőket, illetve férfia­kat egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben vesz­nek fel. — Téves viszont az a na­gyon elterjedt nézet, hogy egyetemre, főiskolára a leg­jobbaknak is igen nehéz be­kerülniük. Magunk is fog­lalkoztunk a kérdéssel, hogy mégis, mi az oka. hogy na­gyon sok jó előmenetelő ta­nuló próbálkozását nem ko­ronázza siker? Ügy véljük, a magyarázat a megpályázható helyekre jelentkezők számá­nak aránytalanságában rejlik. Irreálisan sokan jelentkeznek például az orvosi, a jogi ka­rokra és egyes bölcsészsza­kokra. csupán az oda kíván­kozó jeles rendűek száma is majdhogynem eléri a keret­számot. A keretszámon túli­ak — akik még a máshová jelentkezők között a legjob­bak közé tartoznának —, in­nen és egyelőre más egye­temről is kiesnek, hiszen oda nem* jelentkeztek. Szeptemberben például mindössze 1240 első éves or­vostanhallgató (beleértve a fogorvosokat és a gyógysze­részeket is), 420 bölcsészje­lölt és 320 joghallgató kezd­heti meg tanulmányait. Na- i gyón hasznos lenne a jelent- ' kezők átcsoportosítása, a rea­litásokhoz való jobb igazo­dás. Egv-egy érdeklődési kör ugyanis nem egyetlen életpá- j lyára determinál. Például az j élő természetet kedvelők nem csupán orvosok, vagy biológusok lehetnek, hanem agrárjellegű felsőfokú Intéz­mények sokaságában is ké­szülhetnek élethivatásukra. Kívánatos lenne, hogy mind a műszaki, mind pedig az. ag­rármérnökök száma növeked­jék, de szükséges, hogy a fel­sőfokú végzettségű üzemmér­nökök. üzemgazdászok, tech­nikusok is egyre többen le­gyenek. Ezek ugyanis hiány­zó szakembertípusok. A kü­lönböző műszaki egyetemek 2005. az agráregyetemek pe­dig 9t0 új elsőévest várnak. Ugyanakkor a műszaki, a me­zőgazdasági és a gazdasági jel­legű főiskolákon 4690 „gó­lya” kezdheti meg tanulmá­nyait szeptemberben, — Ami az érettségin nyert osztályzat figyelembevételét illett, a középiskolák értéke­lése nem egyenlő: az egyik iskola szigorúbb, a másik kevésbé az. Az egyetem, a főiskola a legjobbakat kí­vánja felvenni. A megköve­telt tudásszint ezért az orszá­gosan legjobbak tudásszint­je. A felvételi vizsgák ebből a szempontból ..országos ver­senyek” is, amelyben az is­kolák is részt vesznek tanu­lóikkal. A felvételi vizsgán gyengén szereplő tanulók nemcsak a felvételtől esnek el. hanem iskoláikat is „mi­nősítik”. A felvételin csak a legjobb jelesek kapnak je­lest, a legjobb jók kapnak jót és így tovább. AZ ELMONDOTTAKBÓL kiderül, hogy minden érder keltnek felelősséggel kell döntenie a pályaválasztásról. Társadalmi kérdéssé nőtt a fizikai dolgozók lehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sát segítő tevékenység, álta­lában: a tanulók differenci­ált, körültekintő pályairáriví- tása. (MTI) Milyen a jó papír? A papíripar jelenleg alkal­mazott technológiájának to­vábbfejlesztéssel, a papírok minőségének javításával, áj papírfajták ki kísérte telesé­vel és feldolgozott termékek kielemzésével foglalkoznak a Papíripari Kutató Intézetben. Az intézet külön egysége <i minőségi ellenőrző felügyelet, amely az ipar termékeit el­lenőrzi. t Képünkön: A vizsgálat előtt a papírokat előírt nedves­ségtartalomra klimatizálják. Atkozott kölyök (Kedd, 20.00) 0 Magyarul beszélő francia film. A Michel Boisrond ál­tal rendezett film legfőbb ér­dekessége, hogy Brigitte Bar - dot játssza a főszerepet (ma­gyar hangja: Detre Anna­mária). Bardot-nak ez a filmje abból a korszakból származik, amikor még csak felkapaszkodóban volt a sztárok ranglétráján. A film műfaja krimi-vígjáték. egy pénzhamisítással kapcsolatos ügy vidám izgalmairól szól. JÓ estét, nyár, jó estét, szerelem! (Csütörtök, 20.00) Tv-íilm. (A tilm második részét pénteken 20.00-kor sugározza a televízió.) Né­hány évvel ezelőtt jelem meg Fejes Endre azonos cí­mű kisregénye, amelyből most a tv-íilm készült. Az író saját maga írta televí­zióra művét. A Jó estét, nyár, jó estét, szerelem! egy tragikusan végződő bűnteit kifejlődését hozza a néző elé, s azt, hogy mi tette lehető­um. február 5* worobní Fontos emberek Én rendkívül fontos munkakörben dolgosom. As én munkám nélkül a főnök szinte megbénul. Bárki, bárhonnan jön, csak kiszól: — Mancika, kérem! Hozza csak ezt. a dossziét, és mond­ja meg ... A mérnök ismerős űrömmel újságolja, hogy vezeló he­lyet. kapott a vállalatnál. Minden ígéret megvan, befejeződ., tek az előzetes tárgyalások is. csalt még az okmányok varr­nak hátra, mivel „fontos" munkakörről van szó. Az orvos már kél éjjel nem aludt. Olyan betege volt. aki mellett úgyszólván ti szemét sem tudta lehunyni. Ami­kor máshová helyezését pendítik meg, az igazgató tiltakozik : — Szó sem lehet róla! Ez az ember itt fontos. Ha ő nincs, be lehet csukni az egész bel osztályt. . . A vezérigazgatót a tröszt üdülni küldi. Egyenesen a mi­nisztériumból kapott levelei, amelyben megírják: — Kérem, hogy rendes évi szabad'ágát vegye igénybe! Mellékeljük a beutalójegyet. Fontos népgazdasági érdek, hogy jól kipihenje magát... A minap a házban megszűnt a gázszolgáltatás A gáz­csapokból egy fikarcnyi gáz sem szivárgott, a konvektorok hidegen nyújtóztak a falak mellett. Egy liatalasszony jött szólni először: — Az ég szerelmére! Telefonáljon a gázosoknak. Jöj­jön, mielőbb jöjjön az a szerelő! Megfagynál? a gyermekeim! Álig teszem le a kagylót, csengetnek. — Telefonáljon, kérem! A csipetkés bablevesem fövet- lenül maradt a tűzhelyen. Kél óra múlva itthon a férjem és nincs vacsora. Maga még nem ismeri a férjemet! Ha éhes. olyan rainazurit csap. hogy ... — Mégiscsak disznósúg! Mi van ezzel a gázzal? Repe­dés. dugulás, általános üzemzavar? Mindegy, mi van. Most már csak az a legfontosabb, hogy jöjjön a szerelő' És egy órával később megjön a fontos ember. A szerelő. Sóvárogva les rá a ház apraja-nagyja. Olajos svájcisap­káját oijával megböki, földre huppantja hatalmas szerszám­táskáját.­Itt a s:-' Az emberek eltűnnek a lépcsőházból, újra melegítenek a konvektorok, lobban a láng a tűzhelyen es tovább fő a rsipetkés bableves. A fontos ember pedig összeszedi a szerszámokat és hét­köznapi egyhangúsággal odébbáll... Tegnap múlt egy hete, hogy a házmester elkapott • az ajtóban. — Ez íny tovább nem mehet, kérem! Nem viszik, egy­szerűen nem viszik a szemeiet. Tessék! Jöjjön és nézze meg a kukákat. Csordultig van mindegyik. Egy hámozósnyl krumpli nem fér beléjük.. Ügy teszek, mintha nem érdekelne az ügy. Elém áll, nem hagyja annyiban: — Nem tetszik érleni? Nem viszik a szemetet! Szólni lse" a szemeie-nvk. Ennél foivo-abb dolga nem lehet. Ez a ház •v-deke. Jöjjön a szemetes! i s a szemetes jött. A házmester megnyugodott. A sze­me-?s ejvrzez'e fontos munkáját. Es most. he >y írem e "okokat, most döbbenek csak rá: Ebben az országban mindenki. fontos enmey. Vagy me:i\ így van? toy b!zmv! ** ,:'W ’ÜJ.-u.* Éot! Így van jól.. És ilogy így va&Mtt a legfontosabb . . . , íjzulay Isi van és hasznos dolgok kereked- • hetnek ki belőle. Szeretetre méltó az a fő- kafejű teremtmény abban a labdában. Remélhetőleg sikeresen vissza tud majd térni u sa­ját világába, az övéihez. Azt az adást meg holnap délben mindenképp meg kell nézni! Hány óra is lesz ná­lunk, amikor Magyarorszá­gon dél van? A legszélsőségesebb indu­latokat Hax látogatása ter­mészetesen a tudósok, első­sorban a csillagászok köré­ben váltotta ki. Elkeseredett utóvédharcra készülődtek azok, akiknek hosszú évti­zedek során kimunkált hipo­téziseit döntötte halomra az űrvendég megjelenése, míg az ellentábor diadaimí tort ült. Ami viszont a különböző országok kormányét illeti, ezek álláspontja a Kopasz­hegyen történtekkel kapcso­latban nem derült ki. Egye­lőre nem is derülhetett ki, feltehetően ilyen rövid idő alatt nem is alakíthattak ki semmilyen álláspontot. Fel­becsülhetetlen tény azonban, hogy akár titkos utasítások eredményeként, akár spontá­nul, de ezen a napon elhall­gattak a fegyverek, ezen a napon nem volt háború a földön. Legalábbis azokon a helyeken, amelyek a tele­kommunikációs szervek sze­me előtt voltak. És nem ro­pogtak ezen a vasárnapon rendőrsortüzek, nem fordult elő bombamerénylet, ember­rablás, puccs, kivégzés, re­pülőgép-eltérítés. Kormány­zati szinten is szünetelt a brutalitás, magánemberi szinten is. A földlakó, ün­nepi, tiszta arcát akarta megmutatni egy furcsa kis lénynek, aki. pedig most zárt űrhajójában kuksol, nyilván a műszereit vizsgálgatja szo­rongva, aligha szerezhet tu­domást bármiről, ami közel és távul körülötte, lezajlik, ezen u 1, ótól számított har- : Jón, (Folytatjuk} KOPASZ-HEGYEN Milyen érzések támadtak e hírek hallatán az Öt földrész népeinek lelkében, miféle gondolatok születtek az agyukban? Vagy ha már er­re a kérdésre nem is lehet részletes választ adni, me­lyek voltak a legtömegesebb érzelmi megnyilvánulások, miként vélekedett a többség? A világszerte működő köz­vélemény-kutató intézetek sebtiben beszerzett adatai itt már nyújtanak támpontokat. Hitetlenség, megdöbbenés, félelem, kíváncsiság, izgatott várakozás. így reagáltak az emberek az első rádió-értesülésekre. Aztán, az újságközlenié- nyek, a telexen érkezett fényképfelvételek hatására már erősen csökkent azok­nak a száma, akik téves in­formációra, vagy tréfára gya­nakodtak. Némiképp a féle­lem is oszladozott, hisz a Mars-lakó kicsi, egyedül van. nem “ mutat ellenséges szán­dékot és ott marad a leszál­lási helyén. Ami messze tör­ténik, mindig kisebb riadal­mat kelt, ez érthető. Rövidesen megindultak azonban a találgatások, mű­ködésbe léptek a spekulatív elmék. Milyen fejlett lehet ott, azon a negyedik boly­gón a tudomány és a tech­nika, milyen, előttünk isme­retlen energiákkal rendel­kezhetnek a Mars-béliek, ha egy ilyen csoda-gömböt tud­tak építeni, amely szinte zajtalanul száll le, jövetelét nem jelzik a ra tarok, Mhá torok, nem veszik észre az obszervatóriumok teleszkóp­jai sem! Akkor lephetnek meg bennünket, amikor ked­vük szottyan. Meg az a der­mesztőpálcika. meg az a te­lepatikus tapadókorong. Ügy olvashatnak a gondolataink­ban, ahogy akarnak! Jó lesz vigyázni! És az utca emberének a szívében ismét felgyülemlett az aggodalom, a rettegés. Mi a célja tulajdonképpen an­nak a Haxnak? Mi a célja azoknak, akik őt ide küld­ték? 'Miért nem irányítottak ide előbb rakétát, üzenettel? Meg akarnak ismerni ben­nünket? Milyen célból? Ez­zel kapcsolatban az űrhajós még semmi érdemlegeset nem árult el. És nem nyilat­kozott arról sem, hogy ők hogyan élnek? Vagy az már nem1 tartozik ránk ? Mi az oka ennek a titkolózásnak ? Miért egy elhagyatott helyre szállt le az űrhajó, talán nem akarta a jövevény, hogy észrevegyék? És így tovább és így tovább. A délutáni sajtótájékoztató nyomán újabb fordulat kö­vetkezett be a közhangulat­ban. Már maga az a körül­mény, hogy százmilliók lát­hatták a televízió jóvoltából, amint a labda felpattan a gömb tetejére, s abban egy parányi figura mókásan in­teget, hajladozik, megnyerte a nézők jóindulatát. Ráadá­sul közben kiderült, hogy r a bátor kis fickó bajban van elromlott valami műs/.e. fogytán \alami . - tv 4 ja . Vd-él; f-wcuM s/ - ' Pedig olyan kedves, olyan udvarias, olyan szelíd! Társ nélkül engedték erre a hosz- szú útra, biztosan az irányí­tó-központtal is megszakadt az összeköttetése. Szép kis vezetők lehetnek, szép kis állapotok uralkodhatnak oda­át is! És ahogyan haragudni lehetett a „főnökeire”, perc­ről percre úgy nőtt a ro- konszenv Hax iránt. Újabb milliók szívébe lop­ta be magát, amikor fel­ajánlotta a hárortiperces koz­mikus közvetítést. Ezzel nagyjából eloszlatta azt a feltételezést, hogy kémkedni jött, hogy ki akarja fürkész­ni az itteni helyzetet, vissza­megy, jelentést tesz, jön a kegyetlen támadás. Nem, aki önként teszi lehetővé, hogy hírt adjunk magunkról a koz­mosz értelmes lényeinek, az nem törhet az életünkre. Aztán meg az is nagyon imponált mindenkinek, hogy bár az idegen űrhajós ve­szélyben forog, még ilyen körülmények között is köte­lességének tartjá, hogy szol­gálatot tegyen az emberi­ségnek. És nem kerített nagy feneket az egésznek, még csak nem is bízta hivatalos szervekre a műsor összeál­lítását, hanem arra a fiatal, kockás inges, íarmernadrágos újságíróra. Ez főleg az if­jabb nemzedékhez tartozók­nak tetszett. A sole hangulatváltozás, érzelmi ingadozás után vég­eredményben az egyszerű emberek zöme úgy érezte, hogy ebi íl-az űr-látogatásból nuii p„. i 1.•>sőt, jó 5 vé a gyilkos számára saját ^ szörnyű útja végigjárását.. . $ A regény (s a tv-film) va- $ lóságos eseményeken alap-J szik. § Delta (Vasárnap, 17.45) §-----------------------| A Delta ezúttal az év- i szakhoz kötődő, aktuális tér- 5 mészeti katasztrófákkal es $ ezek megelőzésével foglalko- $ zik. Bemutat néhányat a je- J ges árvíz elleni védekezés^ korszerű eszközeiből, a jég- ^ törőktől, a robbantási mód- ^ szereken keresztül a felde- ^ rítést szolgáló műszerekig. $ Egy szovjet újdonság a re- $ pülőgépek eljegesedését aka-J dályozza meg. Eddig igen ^ nagy mennyiségű villamos ^ energia felhasználásával ol- ^ dották meg a gépek szár- i nvainak fűtését. Az új be-1 rendezéc a madarakhoz ha- J sonlóan, amelyek lerázzák aj szárnyukról a jeget, a repü-J lőgépek számára teszi lehe- J tővé, hogy „lerázzák” ma- $ gukról a jeget. Ugyancsak a ^ téllel összefüggő gond al hajózásnál az, hogy a ke-J mény hidegben a kötelek J megfagynak, könnyen tör- J nek, s ez katasztrófák elő-J idézője lehet. Újabban mű-J anyagokkal kísérleteznek, ^ amelyek jól bírják a hide-v get. Végül a hurrikánokról szóló filmet mutatja b* at Deli*. J A. Gy $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents