Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

Koszigin fogadta a VDK diplomatáit Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta Vo Thuc Dongot, a VDK moszkvai nagykövetét és Dang Quang Minht, a DIFK moszkvai nagykövetét. A szívélyes légkörű be­szélgetés során a nagyköve­tek tájékoztatták Alekszej Koszigtnt kormányaiknak az indokínai rendezésre vonat­kozó nyolcpontos amerikai tervvel kapcsolatos nyilatko­zatairól. A vietnami diplo­maták hangsúlyozták: „kor­mányaik visszautasítják Wa­shington újabb manővereit, amelyek arra irányulnak, hogy a vietnami probléma amerikai módon történő meg­oldását kényszerítsék ki. Alekszej Koszigin kijelen­tette, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szov' jet nép változatlanul támo­gatja a vietnami nép igaz­ságos harcát, a VDK kor mánya és a DIFK javaslata' it, amelyek az indokínai probléma politikai rendezé' sére irányulnak, a függet­lenség, a szabadság és az in­dokínai népek érdekei alap­ján. PEKING: A kínai kormány pénteken közzétett nyilatkozatában szilárd támogatásáról bizto­sította a DIFK február 2-i nyilatkozatát, amely lelep­lezi Nixon elnök nyolcpon­tos „béketervét” és részlete­sen kifejti a DIFK hétpon­tos béketervének két kulcs- fontosságú kérdését. Példátlan biztonsági intézkedései* Észak-lr országban fi LONDON: Negyvennyolc órával az északír polgárjogi szövetség által bejelentett békés tün­tetés előtt a 17 000 lakosú Newry hatarvárost brit ka­tonai alakulatok zárták kö­rül. A normális körülmények között 650 főnyi helyőrséget 45 alakulat katonáival duz­zasztották fel úgy, hogy mi­re elérkezik a vasárnap, már 4000 angol katona őrizze a várost. A példátlan biztonsá­gi intézkedések célja a pol­gárjogi szövetség megfélem­lítése és a köztársasági ha­tár lezárása. Pénteken a Newryba vezető utakat már 17 helyen zárta el úttorlasz. A gépjárműveket és a gyalo­gosokat egyaránt megállítják és igazoltatják. Külügymi- nisztériumi igazolvánnyal rendelkező újságírókat is megmotoztak. A polgárjogi szövetség kö­zölte, hogy letenne a felvo­nulás tervéről, ha Heath mi­niszterelnök teljesítené a mozgalom programjának legalább néhány pontját. A kormány azonban egyelőre kitart az irányvonal mellett, amelynek sorrendisége egy­re beljebb sodorja a zsákut­cába: először rendcsinálás s csak azután tárgyalás a re­formokról. Pénteken váratlanul Lon­donba érkezett Brian Fulk- ner, a belfasti unionista re­zsim vezetője, és felkereste Edward Heath miniszterelnö­köt a Downing Street 10-ben. A tárgyalásokról azt közöl­ték, hogy az egész ulsteri kérdéscsoportot” tekintették át Nyilvánvaló azonban, hogy a newryi, kialakulóban levő válsággóc tette szüksé­gessé Fulkner utolsó pilla­natig titokban tartott utazá­sát Meghívás Brezsnyevneb Szadat Moszkvából Belgrádba utazott Anvar Szadat, az Egyipto­mi Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió ve­zetője pénteken a koradél­utáni órákban, elutazott a Szovjetunióból. A Vnukovói repülőtéren a magas vendégeket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Andrej Kirilenko, Borisz Ponomarjov és más szovjet hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Az egyiptomi elnök Moszk­vában tett kétnapos nem hi­vatalos baráti látogatása so­rán a két ország kapcsolatai­ról és a közel-keleti helyzet­tel összefüggő problémákról több megbeszélést folytatott a szovjet vezetőkkel. A kon­zultációkra az 1971. máju­sában. létrejött szovjet— egy iptomi barátsági és együtt­működési szerződés alapján került sor. Szadat meghívta Brezsnyevet, látogasson Kai róha. Péntek délutánig a láto­gatásról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a pénteki szovjet sajtóbeszámolók utal­nak arra, hogy a szovjet— egyiptomi eszmecseréket ezúttal is a barátság és egyet­értés jellemezte. Anvar Szadat, egyiptomi elnök Tito meghívására pén­teken Belgrádba érkezett. Hél további állam ismerte el a Hangba Hesht Pénteken délig hét további állam, köztük egy nagyhata­lom — Nagy-Britamiia —, is­merte él a független Bangla Desh Népi Köztársaságot. Nagy-Britannia elhatározá­sáról Sir Alec Douglas-Home külügyminiszter tájékoztatta az angol alsóházat. Közölte, hogy Edward Heath minisz­terelnök üzenetben értesítette Mudzsibur Rahman sejket, a Bangla Desh miniszterelnö­két a fiatal kelet-bengáliai állam hivatalos brit elisme­réséről. Az angol diplomácia veze­tője jelezte azt is: ez évben még alkalmat talál arra, hogy ellátogasson Bangla Desh-be. Négy északi ország — Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország —, szintén pénteken jelentette be, hogy hivatalosan elismeri Bangla Desht. A svéd külügyminisz­térium szóvivője szerint a négy kormány elhatározásá­ról táviratilag értesítették a daccai kormányt. Hasonló bejelentés hangzott el Bonnban is. A nyugatné­met külügyminisztérium köz­lese szerint az NSZK kormá­nya „mint független államot nemzetközi jogilag elismerte” a Bangla Desh Népi Köztár­saságot, s javasolta a daccai kormánynak, hogy a két or­szág nagyköveti szinten léte­sítsen diplomáciai kapcsola­tokat Újabb légitámadás a VDK-ellea SAIGON Amerikai Phantom regülő- gepek pemteken ismét bom­bázták a VDK területén. A saigomi közlemény nem em­líti a légicsapás közelebbi he­lyét, csupán annyit mond, hogy a keletkezett sűrű füst miatt nem lehetett megítélni a bombázás eredményét. Ez volt idén már a 35. ame­rikai légitámadás a VDK el­len. Magyarország és a Közös Piac G azdasági életünkben nelkülö^hétetlen sze­repé van « külkereskede­lemnek, Kz abból adódik, hogy nálunk minden gazda­ság reálícűyamat — az ipari termelés, a beruházás, a fo- •gyasetás — importigényes, ugyanakkor a gazdaság majd minden ágazata — a belső piac korlátozott méretei kö­vetkeztében — termékeink kisebb-nagy óbb hányadát csak külföldi piacokon érté­kesítheti. Kereskedelempoli­tikánk — ilyen körülmé­nyek között szükségszerűen — az ország külgazdasági kapcsolatainak állandó fej­lesztésére törekszik. Ennek eredményességét a közel­múltra — a harmadik ötéves terv időszakára — vetítve az tükrözi, hogy az árucsere­forgalom öt esztendő alatt több mint 50 százalékkal bő­vült. A külgazdasági ' kapcsola­tok, a nemzetközi árucsere­forgalom fejlesztésében Ma­gyarország elsősorban a KGST-országokkal való együttműködésre támaszko­dik, ami természetesen nem zárja ki annak tehetőségét, hogy árucsereforgalmát a KGST-n kívüli országokkal — köztük a fejlett tőkés or­szágokkal — is bővítse. Az 1966 1970 közötti időszak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reális le­hetőség a KGST-országokkal való szoros együttműködés mellett egyidejűleg fejlesz­teni a tőkés országokkal va­ló árucsere-forgalmat. A harmadik ötéves terv idősza­kában árucsere-forgalmunk a fejlett tőkésországokkal csak­nem megkétszereződött; azok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban az 1965 évi 23,2 százalékról 1970-re 28,7 százalékra emelkedett. Magyarország tehát a köl­csönös előnvök hasznosítá­sával, a teJlK. Ukjsors— 1972. február •» gokkal Is bővíti kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban koránt­sem zavartalan, mert a Kö­zös Piac országai olyan ke­reskedelempolitikát folytat­nak, amely a kívülállókkal szemben hátrányos megkü­lönböztetést alkalmaz, s ez sérti minden partner, kö­zöttük Magyarország gazda­sági érdekeit is. A Közös Piac a közel­múltig — Anglia, Dánia, Ír­ország és Norvégia belépé­séig — hat országot, Belgiu­mot, Hollandiát, Luxembur­got, Franciaországot, a Né­met Szövetségi Köztársasá­got és Olaszországot tömörí­tetté a gazdasági csoporto­sulásba. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünk több mint felét, a teljes kül­kereskedelmi forgalom kb. 14 százalékát e hat országa gal bonyolítjuk le. Ám az új tagokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 százalékra módosul. A folyamatban le­vő tárgyalások alapján az is előre látható, hogy az euró­pai fejlett tőkésországok zö­me valamilyen formában — társult tagként, vagy pre- ferenciális szerződéssel — kötődni fog a Közös Piac­hoz. Ily módon pedig a Kö­zös Piac megkülönböztető kereskedelempolitikája hat­ványozott mértékben gátol­hatja külkereskedelmünket a fejlett tőkésországokkal. A Közös Piac a tagorszá­gok közötti vámhatárok le­bontásával előnyben része­síti a vámhatáron belüli tag­országokat, a kívülállók szá­mára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési hely­zetet teremt. Még súlyosab­ban érinti a külső kereske­delmi partnereket — így ha­zánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban azonban j-üniój .igr.„rméknél —pl. tojás, baromfi — kizárja, vagy mennyiségileg korlá­tozza a beviteli lehetősége­ket. Mindennek -— az árvesz­teségtől függetlenül — az a következménye, hogy az ag­rártermékek vonatkozásában nehezíti a hosszútavú ex- porttervezésL Magyarország és a közös piaci országok kereskedelmi- gazdasági kapcsolatainak jö­vőbeni alakulásában két alapvető tendenciával lehet számolni. Az újabb belépé­sek és társulások következ­tében várhatóan erősödni fog a „belkereskedelem” — a tag- és társult országok egymás közötti forgalma, s ez számunkra a versenyhely­zetet élezi. S bár a Közös Piac a tőkés világ vitatha­tatlanul legnagyobb felvevő piaca, amely a tagországokat előnyben részesíti, előbb- utóbb számukra is telítődik ez a piac. s növekedni fog a kívülállókkal, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének je­lentősége. Nem véletlen, hogy az újabb országok csatlako­zásakor is minden közös pia­ci ország képviselője utalt a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fontos szerepére. Ezzel függ össze az is, hogy az utóbbi években — leg­alábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberá­lisabb beviteli politikát al­kalmaz a szocialista orszá­gokkal szemben. Köztudott azonban, hogy Nyugat felé irányuló exportunk összeté­telében még mindig az ag­rártermékek dominálnak, így a mezőgazdasági cikke­ket sújtó hátrányos megkü­lönböztetés hatása erőtelje­sebb, mint egyes iparcikkek bevitelének liberalizálása. Külgazdasági politikánk fel­adata, hogy a Közös Piac vonatkozásában is küzdjön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci or­szágokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — sa­ját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyu­gati tőkés integráció a me­zőgazdasági cikkekből előbb- utóbb önellátóvá válik — számos agrártermékben már­is exportőrök. Ezt a realitást pedig nem hagyhatjuk fi­gyelmen ki vés.- • Garamvölgyi István Kazánfűtői tanfolyam AZ EGRI GÉPIPARI TECHNIKUM MÁRCIUS 1-EN, 3 HÓNAPOS, ÖNKÖLTSÉGES, kis- és középnyomású szén- olaj- és gáztüzelésű I f f »T . . kazánfűtői tanfolyamot indít A felvételhez legalább 3 hónapos fűtői gyakor­lat és orvosi alkalmassági igazolás szükséges. Jelentkezés: február 20-lg a Dobo Gimnázium könyvelésén kapható jelentkezési lapon. (Eger, Széchenyi utca 19.) A SALT-tárgyalásoU záróülése Pénteken a délelőtti órák­ban az Egyesült Államok bé­csi nagykövetségének épüle­teben véget ért a SALT-tar- gyalások 6. fordulója. A tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség záró- ülése 65 percig tartott. Ennek beíejeztevel a delegációkat, búcsúlátogatáson fogadta Franz Jonas köztársasági el­nök. Moszkvában közleményt adtak ki a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások, novem­ber 15-től február 4-íg tartó bécsi szakaszáról. A közle­mény tudtul adja: a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között 1971. május 20-án létrejött megegyezés értelmé­ben a két küldöttség folytat­ta azoknak a kerdeseknek a vizsgálatát, amelyek kapcso­latban vannak a rakélaelhá- ritó védelmi rendszerek kor­látozásáról szóló szerződéssel, továbbá egy olyan ideiglenes megállapodással, amely a stratégiai támadó fegyverze­tek korlátozására teendő in­tézkedéseket tartalmazza. A tárgyalások során több kér­désben haladást értek el. A küldöttségek kifejezik eltö­kéltségüket, hogy továbbra is folytatják egy megállapodás elérésére irányuló erőfeszíté­seiket. A szovjet és az amerikai küldöttség tárgyalásai márci­us 28-án Helsinkiben folyta­tódnak —, jelenti be a köz­lemény. Románia— Magyarország labdarúgó-mérkőzésre cso­portot szervez az EXPRESS Utazási Iroda Időpont május 11—15. Irányár 1000 Ft. Jelentkezési határidő feb­ruár 18-ig, Eger, Széchenyi u. 5. alatt. A Budapesti Közlekedési Yáliaiat felvételre keres VILLAMOS KOCSI VEZETŐKET ÉS AUTÓBUSZ­VEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általá­nos iskolai végzettségű. 20 eletévet betöltött szakkép­zettség nélküli férfi és női dolgozók, mert vállalaton -jelül kiképezzük VILLAMOS KOCSI VEZETŐNEK! 21 életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3.5 tonnás — tehergépjármű- vezetői gyakorlattal rendelkez­nek. és vállalaton belül kiképezzük a utóbusz-vezetőnek Autóbusz*vezetők részére 10 000,— Ft EVES FORGALMI -JUTTATÁS! A Budapesti Közlekedési Vállalattal munkaviszonyban álló iárművezetök részére 1973. fanuár t-töl 5 EV NYUGDÍJ- KORKEDVEZMÉNY! Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagja löszére autóbuszra, villamosra. HÉV-re, és Metróra szóló, díj­mentes utazási lgazolváuyi biztosítunk. Felvétel: Budapest, VT!., Kertész a. 1*. és a vállalat valamennyi telephelyén. SEX—SÁL—LINK (BARNA TOJÖHIBRID) BESZEREZHETŐ AZ URAIÚJFALU1 ÁLLAMI GAZDASÁGNÁL A NAPOSJERCE 13,— Ft db, NAPOSKAKAS 3,— Ft db. VEGYES IVARÜ CSIBE 7.— Ft db áron kerül eladásra. 500 db-on felüli rendelés esetén a csibét házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. Megrendelést az Uraíújfalui Állami Gazdaság, Uraiújfalu címre kérjük megküldeni. Telefon: Uraiújfalu 4. Telex: 037—355. 1972. szeptember 1-ével vállalatunk ipari tanulókat iskoláz be s kiképezi őkeí az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadiózo és műanyagburkoló, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos, központifűtés-szerelő, viz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkő­készítő. V vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés és teljes ellátás. Bejárásra felveszünk: szobafestő és (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat Jelentkezés: 1972. február 28-lg. a 43. számú ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKOKTATÁSI CSOPORTJÁNÁL, BUDAPEST; XX. Dombóvári út 19. I

Next

/
Thumbnails
Contents