Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
I Nyúltok to ruhatárban Színes magyar film \ A nyulak valóban a ruhától ban rejtőznek. A nézőtér jut derűt ezen, különösen, amikor kultúrházi sétára indulnak a szóban torgó tapsi- fülesek. Derűs pillanatok, csak az a baj, hogy kevés van belőlük. Bezzeg annál több a nyulakból. Igaz is, ügyeskedő vén svihák a gazda, aki nem kis leleménnyel „fiaztatja” a pénzt: a nyulacskák rántott bárányként kerülnek a vendéglő asztaléra, a megszorult emberek pedig borsos uzsorakamatot fizetnek a kölcsönökért. És Apuka — mert mindenki csak így becézi az öreg pitiánert, ezt a huszadik századi pénzimádót — jobb híján még a műfogsort is elfogadja zálogként. A kuporgató zsugori, az ügyeskedő pénzcsináló típusát sokan megrajzolták már irodalomban, művészetben egyaránt. Bácskai Lauró István filmje — Polgár András Apuka című regényéből: írta Herczenik Miklós és Polgár András — most megpróbál újat mondani erről' a témáról. Elsősorban azt vizsgálja hogyan változnak meg az emberek a pénz és a körülmények hatására. S a vizsgálat eredménye kicsit megdöbbentő. Apuka lánya szabadulni szeretne ebből a kuporgató világból s úgy hiszi, méltó társra talált a világot- ^s az embereket megváltani készülő lelkes népművelő személyében. Csakhogy ez az álmodozó fiatalember, aki elég távol él a realitásoktól, Apuka halála után megleli az elrejtett pénzt és lényegében a vén svihák örökébe lép. Ott folytatja, ahol amaz abbahagyta. Vitathatatlan, hogy társadalmunk kinövéseit, vadhajtásait igyekszik leleplezni Bácskai Lauró István újfilmje. Az is igaz, hogy típusai, szituációi valóságsze- rűek, és alkalmasak is arra, hogy formálják az embereket, a társadalmat. A végső kicsengés és a stílus azonban már nehezen elfogadható. Arról van szó, hogy a film alkotói menthetetlennek ítélik ezt a pénztől és kapzsiságtól megfertőzött világot és formálisan felrobbantják a kincsektől roskadozó külvárosi házikót. Igaz, láttunk ennél már nagyobb robbanást is, a Zabriskie Bálint András előadói estjéről A Fiatal előadóművészek estjei keretében szombaton Bálint András, a Madách •Színház tagja mutatta be műsorát, a Megyei Művelődési- Központ kamaratermében. A meghitt kamarakörnyezet kedvezett a művész adottságainak. Orgánuma be tudta tölteni a termet azzal az intimitással, amellyel érzéseit, gondolatait közölni akarta. Műsorát egy József Attilái idézet fogta át: Magyarország messzire van. A tragikus felhangú kérdésre, megállapításra — mert ezt a mondatot megannyi kérdőjellel is el lehet látni — a ^ magyar irodalomban fellel- J hető sok-sok nemes veretű^ szöveggel válaszolt: Bor- i nemissza Pétertől, Mikes Ke- S lemenen át Petőfiig, Marai ji Sándorig, Szomoryig, Babits J 'Mihályig, Ady Endréig, Kosz- i tolányiig, Radnótiig, Illyés ^ Gyuláig, nem hagyva ki aj magyar géniusz olyan nagy-J ságait sem, mint Janus J Pannonius.- vagy Apáczai ^ Csere János. § Azt mondhatnánk, hogy ezS a tragikus, vagy legalábbis J drámai hangvétel "nem egye- J zik Bálint András egyénisé-J gével, alap-adottságaival. A ^ műsorra tűzött szövegrészek- ^ hez, versekhez az ő egyéni- ^ ségétől elütően több pá-tj toszt, szenvedélyt kíván a $ hallgató. S mégis meggyő- J zott a művész hangjával, J halkabb, finomabb lejtésű J hangján előadott gondolatai- J val arról, hogy érdemes azj életben a nehezebb utat, a^ megpróbáltatásokat vállalni,^ ha hiszünk a nemzet, a ha- ^ zä, az áldozatvállalás és aj fiúi szeretet erejében. A zenei betétek csak J hangsúlyozták azt, amit aj szövegben Bálint András el-J mondott. A művész szelíd,^ póztalan gesztusokkal kí-^ sérte az egyórás monológgá^ szélesedő • mondanivalót, S mintha csak recitálni, lelso-J rolni, leltározni akarta vol-J na a nemzeti fájdalom J i gyászjelentéseit. A nemzeti J öntudat és hazaíiság ilyen ^ hangszerelésű megszólaltató- ^ sa már kísérletképpen el-^ hangzott Margitt^y Ági elő- ^ adóesüén, nem is egészen^ ■ "1 hátástalanul, s mégis úgy érezzük, hogy ezek a műsorok csak jelezni, érzékeltetni akarnak egy témakört, amely körül évek óta vitatkoznak, üléseznek. Mert egy dolog kétségtelen: a haza szeretetére nem elegendő az iskolában szövegeket felolvashatni, mindig és mindenütt ébren kell tartani ezt az érzést. Ilyen igények és gondolatok ébresztésére feltétlenül jó volt Bálint András színvonalas műsora. Farkas András Point című filmre gondolok, amelyben, a kétségbe-1 esett hősnő kiút hiányában szinte az egész társadalmat robbantja fel. A párhuzam önként adódik és természetesen a kérdés • is: A mi társadalmunkban valóban nincs kiút? Csakis a robbanás, a megsemmisülés fjöhet? Elhi- bázottnak érzem ezt a megoldást. Többek között azért, mert Apuka lányának még csalódása ellenére is számtalan lehetősége van arra, hogy kilépjen a pénz csábító varázsából és új életet kezdjen. Mert igaz ugyan, hogy a kis külvárosi - házikó és a bennelakó emberek életfelfogása régi és elavult, de körülötte mégiscsak más a világ. Ami a stílust, vagy még inkább a film műfaját illeti sajnos, az alkotók nem döntötték el pontosan mit akarnak: könnyed, szórakoztató vígjátékot, maró szatírát, vagy morális intelmet a pénz csábító erejéről. A filmben sajnos, megtalálható ez is, az is, szerencsésnek egyáltalában nem mondható adagolásban. Így nem meglepő, hogy a film nem találta meg az utat a köny- nyed szórakozást kereső közönséghez, de azokhoz semf akik művészi élményt keresnek a moziban. A Hamis Izabella sikere után a közönség és a kritika is többet várt a rendezőtől. Herczenik Miklós színes képei sem nyújtottak maradandó élményt. A szereplők közül elsősorban a tehetséges Schütz lla, groteszkre hajló játékát kell dicsérni. Páger Antal Apuka szerepében mintha megismételte volna rége'bbi nagy sikerét, a Hattyúdalban eljátszott figurát. Iglódi István elsősorban a szerep hibájából nem tudta érzékeltetni az álmodozó fiatalember pálfordulását. Gobbi Hilda vak Sári nénije megszokott öregasszony alakítás. Márkusz László „Őfelsége, a gyermek I« Az egri társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda még múlt év végén felhívással fordult a város általános iskoláihoz, illetve az úttörőcsapatok vezetőihez, hogy segítsék munkáját a névadó ünnepségekre alkalmas. ünnepi programok szerkesztésével, bemutatásával. Az iroda jelentős díjakat is felajánlott a műsorok bemutatóján legjobban szereplő úttörőcsapatoknak, s ebben támogatta a városi KTSZ-bizottság, úttörőelnökség és az MHSZ. Azok az általános igjcolák, ahol tartalmas úttörőélet folyik, s a társadalmi ünnepségekre való felkészülésben, műsoradásban is az ifjúsági mozgalom új, nemes vonását vélték felfedezni, éltek az alkalommal, s vonzó, i szép ünnepi programmal vonultak fel ’Vasárnap délelőtt a Megyei Művelődési Központba. Tatabányáról, Salgótárján- ból, Gyöngyösről eljöttek a társirodák vezetői, munkatársai az egri bemutatóra, hogy az itt látottakat saját területükön kamatoztassák, s mint Szilaj Gyula, a nógrádiak vezetője mondotta: „őfelsége, a gyermek valóban emelkedett hangulatú ünnepség keretében lépjen mindenütt a legapróbb magyarok közösségébe". A fődijat a 4-es számú iskola „Mező Imre" úttörőcsapata érdemelte ki, Pászti József és Rózsa Sándorné által komponált programjával. A második helyért járó oklevelet.. jutalmat a 3-as iskola „II. Rákóczi Ferenc" úttörőcsapatának Havasi István irodavezető nyújtotta át. lyiíg a harmadik a 10-es iskola „Gárdonyi Géza” úttörőcsapata által bemutatott műsor lett. A program és díjkiosztás végeztével a zsűri tagjai zártkörű megbeszélésre ültek le az úttörőcsapatok vezetői, vei, amelyen részletesen elemezlek a műsorok erényeit, kisebb gyengéit. Későbbiekre nézve célként tűzték ki, hogy egy-egy társadalmi ünnepségen zenének, versnek, prózának kellő egyensúlyt kell biztosítani, s több figyelmet kell szentelni a klasszikusok mellett a népi gyökerű kultúrának, s a kortárs művészeteknek. (m. gy.) A képtelenek Lehet, hogy kissé erőlte- tettnek tűnik a névtelenek anonimájaként a képtelen szó használata a televízió híradó szerkesztőire, munkatársai javarészére. Mert ők a televíziózás legrugalmasabb információ szolgálatának igen gyakran névtelen és képtelen osztályosai, akik estéről estére, mindig és pontosan ugyanabban az időben a ..hírek alakjában” jelennek* meg a képernyőn. Főszerkesztő és. napi szerkesztő, rendező és — a kommentátort, a bemondót leszámítva —. riporter, sőt vidéki tudósító is szolgálja a nézők kimeríthetetlen kommunikációs igényét — úgy, hogy nem ismerjük árcukat. Kétségtelen, hogy a televízió minden műfaját mész- sze megelőzve, utolérhetetle. nül vezet a népszerűségben a televízió híradója. Túlzásnak tűiinet, pedig félmérések igazolják, hogy egy-egy tv-hír- adó félórás műsorát az ország ossz-lak osságának több, mint egyharmada megnézi —, kereken tehát hárommillió ember. A közéi kétmillió készülék előtt ott ül hát az ország felnőtt lakosságának fele, sőt néha kétharmada. Majdneyi minden nap! Ezzel a számmal csak a Ki mit tud vetélkedhet. Bár, a Ki mit tud valóban lehet csemege, de a mindennapi kenyér a tv-híradó' A Ki mit tud nélkül meg tudtunk lenni éveken keresztül, de a tv. fiíradó még vasárnap este is hiányzik, pedig ott van Vasárnapi testvére, a mind népszerűbb Hét. És mégis! Nehéz, néha megoldhatatlannak tűnik, hogy a világ Vázlatok Dobó István életregényéből csak szenvedett, meg üldögélt és a börtön nedves levegője egyre inkább kezdte hasogatni csontjait. Megtört ivangú leveleket írt Miksához és kérte, tűzzön rövid határnapot ügye tárgyalására, s addig is bocsássa szabadon, mert a börtönben fog meghalni. Egyszer Radéczy püspök, aki híres volt rossz- indulatáról és Kherling királyi biztos megszemlélték a rabokat és megszabtál; életrendjüket, 1,eparancsolták a lepedőt Balassa ajtajáról, elrendelték, hogy szobájuk éjjel-nappal nyitva legyen, velük senki beszédbe ne eresz- kedhessék. Hacsak olyan egyén nincs jelen, aki a beszélgetést az őrség kapitányának tolmácsolja. Étkezni mindkét fogoly az őrség szeme láttára fog, s a kapitányoknak a cellák minden zugát gyakran kell motozni. Hanem Balassa ajtajáról lár későn parancsolták le a ;pedőt. Felsős — Sulyok mna — pénzt adott az őröknek, hogy igyanak és kockázhassanak, s Balassa a becsempészett szerszámokkal megásta a börtön falát, s a közelben várakozó lova hátán elvágtatott a zólyomi várba s onnan ki, Lengyel- országba. Most Sárának nem sikerült, ami Annának szerencséje volt. Eddig minden alkalommal kiszabadította urát, de most, éppen most semmit sem tehetett. Az őrséget megszigorították, s ezentúl feleségét sem engedték Dobó közelébe. A sötét börtönbe véletlenül világított be az igazság. Radéczy püspökék addig nyomoztak Balassa és Dobo ellen, míg sikerült egy igazi Kenderessy-levelet elfogniuk. A szökött pap és szélhámos ötezer aranyért felajánlotta szolgálatait a szultánnak, és tájékoztatta is mindjárt Miksa haderejének gyöngeségéről. Előkerült a véletlen folytán egy másik leve! is, amelyet Kenderessy egyenesen a király nevében • hamisított. Történt ugyanis, hogy Majláth (vagy Majlád) Gábor főúr, aki valamikor Fogaras várának ura volt, szerette volna Fogarast visz- szaszerezni. összehozta sorsa Kenderessyvel, akinek olyan híre volt, belső bizalmasa Miksa királynak. Kenderessy nem kevés aranyakért hajlandó ’ volt megígérni, hogy fölkéri közbenjárásra Miksát. Az aranyak megmozdultak, de Fogaras mozdulatlan maradt,' mintha fagaras lett volna. Majláth rosszat sejtett és érdeklődni kezdett Kenderessynél, mi történt az ügyben? Kenderessy erre felmutatta Miksa király levelét, melyben » király határozott reményekre jogosítja a kérelmezőt. Maj- l..,h hitt egy ideig, ■ aztán fogta magát és felnyént egyenesen Bécsbe, a királyhoz, megkérdezni, mit tett., már őfelsége a fogarasi vár dolgában? Miksa eleinte azt hitte, . hogy valamely ízléstelen tréfáról vagyon szó, de a beszélgetés során kiderült minden. Kenderessyt azonnal elfogták és akkor bevallotta azt is, hogy a Balassa—Dobó féle levél is hamisítvány, ő irta azt Kassa városában. A király toporzékolt dühében. Azonkívül, hogy ár- talanul fogva tart évek óta egy halálos beteg aggastyánt, kiderül, hogy őt, a királyt gyalázatosán becsapták, rászedték, hallotta egész Európa kárörvendő kacaját s még jó, hogy Dobó István életben van. Düngtek a- Burgiban a fehérre festett ajtók, 'sápadoztak kancellisták és kamarások, s egyszeriben nyilvánvalóvá lett, hogy itt nem a pozsonyi vár rabja a fontos, aki immár tisztán áll minden váddal szemben, hanem az a fő, hogy a király tekintélyét ne érje csorba. A király. őfelsége érdeke megelőzte a becsület és tisztesség őfelsége érdekeit, mint már any- nyiszor a történelemben. A magas diplomácia legváloga- tottabb kifejezései, mondatfűzési formái jelentek meg a titkos tanácskozásokon, amelyekbe most már a magyar tanácsot is bevonták. Különben maga Maximilian — ahogyan Buday Ferenta .eseményekben soha nem szűkölködő életéből félórára valót összeállítani úgy, hogy a lényeget kapja a néző, hogy semmiről ne maradjon le, hogy megértsen bizonyos összefüggéseket is, sőt mindezt az adott műfaj keretein belül, izgalmasan, érdekesen és vizuális hatásokkal oldják meg. Emiatt fordul elő, hogy az objektíve kikerülhetetlen protokoll mellett is még további elnökségek, értekezők 'villannak fel a képernyőn, hogy néha indokolatlanul elnyűj. tott egy-egy riport, máskor meg hallani véli az ember a vágó ollójának csattanását is. oly gyorsan metszik el a hírt. Kévés, igen kevés a világ és a haza életének, annak mindennapjainak derűs, kedves bemutatása, alig, vagy egyáltalán nem jut idő aktuális, és a politika néha bizony komor pillanatait feloldó érdekes kis szenzációkra. Ügy lehet érezni, hogy a tv-híradó munkatársai még mindig nem tisztázták kellően a ..határokat” a Héfi szerkesztőivel ... . Könnyű, de úgy vélem nem éppen népszerű feladat a tv-híradó adásait fennen bírálni. C-ak, alti maga is . „hírcsinál ássál” foglalkozik, tudja, hogy milyen kevés a nyolc, vagy a tizenkét oldal, a fél, vagy 1 akár egy óra is, hogy elmondhassa, elmondathassa azt, amit fontosnak tart. S ami az is! Nem irigylésre .méltó a „képtelenek” feladata, de nagyon felelősségteljes és _tiszteletreméltó. Én persze irigylem is! Gyurkő Gén rsSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSJ’jfSSrSSSSS/S/S/'. úr szokta volt írni — fiait bízza meg a tanácskozások megindításával: „hogy e fontos dologban a mi méltóságunk sérelme s tekintélyünk kisebbítése nélkül mi történjék”. Végre 1572. márciusának végén megszületett a döntés. A kegyelmet Miksa fia és leendő utóda, Rudolf főherceg hirdesse ki, mintha' azt valóban valamiért kapnák; vajon vétettek-e . és mit vétettek a király ellen, arról említés sem teendő. A szabadon bocsátottak" a főhercegeket Bécsbe kövessék, s ott ünnepélyes alkalommal a ‘ király lába elé borulva köszönjék meg á kegyelmet,- s Dobó adjon reverzálist. Tekintettel végül Dobó súlyos betegségére, olyan döntés született meg, hogy Bécsben Dobó fia boruljon térdre a király előtt. Miksa ezt a megoldást elfogadta és az agg Dobó elé tették április 16-án a börtöne ajtaját megnyitó „reverzálist”, amelyben: köszönd, hogy Őfelsége inikább kegyelem, mint a szigorú jog útján akarván eljárni, iránta való méltatlan kodását félretette, kötelezi magát, hogy ő Pozsonyban a főhercegnek, fia pedig Bécsben magának a királynak fog hálát adni. A jövőben hű szolgája leszen a királynak s törvényes utódainak, fogságáért sem maga, sem más által soha senkin bosszút állni nem fog. Dobó mélyen mellére hajtott fejjel írta alá az írást, s tette rá pecsétjét (Folytatjuk) 1 ! A király erre az alkalomra j kétszáz fegyveressel töltötte ; meg a pozsonyi várat, kik ! bizonyára rossz lelkiismere- i tét őrizték inkább a királyi : szószegés után. Mihdez pedig i 1569. október 12-én történt. : A rendek 200 ezer forint ! biztosítékot ajánlottak fel és : harminc nemes személyes ! kezességét ezenfelül, Miksa i hajthatatlan maradt, de egy i titkos bizottságot küldött ki • az összeesküvés felderítésére. I A bizottság elnöke Radéczy • váradi püspök volt, de bár- | hová mentek, bárkit kérdez- í tek, senki sem tudott bizo- ; nyosat mondani, csak éppen > hallottak valamit másod-, ! harmadkézből. Biztos adat ! nem kerül Radéczy kezébe. • > A börtön vasrácsos ablaka ! mögött pedig sorsát várta a ! két rab. Balassa fiatalabb ! volt és egészséges. Ö azt ta- í lálta ki, hogy lepedőből lüg- i gönyt készített ajtaja mögé, j senkinek semmi köze hozzá, mit csinál ő odabent. Dobó
