Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
Bélapátfalván is bebizonyosodott: Nemcsak túlórában lehet jól dolgozni - és pénzt keresni r Egy-időben — bizonyára jól emlékszünk még rá — különösen nagy divatja volt ipari üzemeinkben a normális műszakok után végzett munkának. Jellemző erre csupán bélapátfalvi gyárunk néhány adata: 1969-ben nem kevesebb mint 23 ezer, a következő esztendőben pedig már 34 ezer túlórát jegyeztek. Nagy számok ezek, s ha mögéjük pillantunk: tetemes az az összeg is, amelyet az elvégzett feladatok után — olykor feleslegesen — kifizettek. A tapasztalatokkal nyilvánvalóan nem lehettek elégedettek a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárában sem, érthetően a helyzet javítására törekedtek. S hogy nem is eredménytelenül, mindennél ékesebben igazolja a tavaly már — 16 ezerre esőkként túlóraszám. A kedvező változás okairól Horváth Jenő főmérnökkel beszélgettünk a napokban. Az elmondottakból kitűnt, hogy a gyárban több intézkedés is született, s természetesen több terv megvalósult a korábbi állapotok javítására. Említést érdemel ezek közül az anyagmozgatás gépesítésének fokozása, többi között az, hogy — ha ugyan csali az év végére is, de — ötvenről Csütörtökön délelőtt Egerben Berecz István elnökletével ülést tartott a Mátra— Eger—Nyugat-bükki Intéző Bizottság elnöksége. Az ülésen megjelent dr. Varga József, a megyei tanács elnök- helyettese is. Megvitatták a tájegységi intéző bizottság múlt évi hitelének felhasználásával, az 1972. évi támogatás felosztásával és az idegenforgalmi fejlesztésekkel kapcsolatos soron következő feladatokat. A múlt évi vissza nem térítendő hitelből közel 600 ezer forintot — kivitelezői kapacitás hiánya miatt — a Gyöngyösi Városi Tanács a Sástó közművesítésére nem tudott felhasználni. Az elnökség úgy döntött, hogy miután időközben a kivitelezői munkálatok meg is indultak, az ez évre rendelkezésre álló kétmillió forintos vissza nem térítendő támogatási hitelből félmillió forintot újra a Sástó közművesítésére biztosítja. Ennél a támogatásnál még jelentősebb az Egri Városi Tanács pályázatára odaítélt 800 ezer forint, amelyet a városi tanács közel 10 millió forintos idegenforgalmi jellegű fejlesztéseihez (parképítésre és -fenntartásra, úttisztításra, nyugatnémet úttisztító gép, szemétgyűjtő kukakocsik és szeméttároló edények beszerzésére (elsősorban a Szépasszony-völgy rendezésére és fejlesztésére szavaztak meg'. Ezeken túlmenően Szilvásvárad, Bélapátfalva (tókörnyék). Hatvan, Kisnána (várkörnyék), Erdőtelek (arborétum) idegenforgalmi fejlesztéseire további közei 400 ezer forintot nyújt az intéző bizottság. Továbbá ez évben is húszezer forintot juttattak az „Ültess több virágot” verseny díjazására, tízezret az egri strand vízinövény-kultúrája fenntartására, s ugyancsak tízezer forintot az egri nyári egyetem rendezéséhez, valamint a Bülck- fennsíki kulcsosház közművesítéséhez 25 ezer forintot. 100 ezer forint támoga' tást adnak a mátrai szennyvízhálózat kiépítéséhez, valamint ugyancsak 100 ezer forintot a megye szépségeit bemutató propaganda anyagokra, prospektusokra is. Az elnökség úgy döntött, Ángy a felsorolt támogatás: nyolcvan tonnára növelték a kötélpálya óránkénti kapacitását, időközben tágas kőtárolót létesítettek a mész- üzem számára. (Mindezek által a bánya rövidebb idő alatt teljesíthette feladatát, s ha például a „raktár” megtelt, akár le is állhatott, hiszen a mészüzem így egy darabig bánya nélkül is dolgozhatott a készletezett nyersanyagból. S nem kevésbé segített a gondokon az is, hogy az újabb cementmalom teljesítményét szintén sikerült tovább növelni. Így pedig még „rendes” műszakokat is megtakaríthattak, s néhány minimális kivételtől eltekintve valóban szabaddá tehették a szabad szombatokat és a vasárnapokat. A felsoroltak mellett jelentős az a túlóra-megtakarítási módszer is, miszerint például a vasúti kocsikirakásokat alkalmi munkaként biztosították a vállalkozó kedvű dolgozóknak. Még inkább hasznosnak bizonyult azonban egy másik gyakorlat, az, hogy egyösszegű utalványozással fizettek a gyárban egy-egy nagyobb munkáért, történetesen az elvégzett tmk-íeladatokért, nagyjavításért. Ez utóbbinál persze az is igaz, hogy nem sikerült minden esetben hitelek felhasználását az első félév eltelte után ellenőrzi, s ahol a támogatott fejlesztés időarányosan nem valósult meg, onnan visszavonja az odaítélt pénzt. Az ez évi feladatok között elsősorban a múlt évben meghozott — a Mátra— Bükk üdülőterület rendezését szabályozó — kormány- rendelet napi és távlati teendőit határozták meg. (faludi) Az eredmény jónak mondható: a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az elmúlt négy esztendő folyamán 36 különböző továbbképző tanfolyamot szervezett, s közel 1400 termelőszövetkezeti vezető szakembernek nyílt alkalma arra, hogy tudását.bővítse, — Mégsem vagyunk és nem is lehetünk elégedettek — mondja Vrbán Imre, a tsz-szövetség titkára. — Igaz, hogy ezek az oktatási formák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a vezetők sok új politikai, szakmai, közgazdasági ismerettel bővíthették tudásukat, de azt is el kell mondani, hogy a tanfolyamokról egy igen jelentős réteg kimaradt, a középvezetők rétege. Azt pedig fölösleges hangsúlyozni, hogy a termelés közvetlen irányítóin milyen sok múlik. Éppen ezért határoztuk el, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordítunk a középvezetőkre, valamint a különböző bizottságok vezetőire. — Hogyan érti ezt? — Az az elképzelésünk, hogy a következő négy év alatt tagszövetkezeteink valamennyi középvezetőjét szervezett továbbképzésben részesítjük. Megköveteli ezt a fejlődés, a korszerű gazdasági élet. Éppen ezért a Gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikummal käi'ottve — főképpen m ő úgy, mint az üzem vezetői szerették volna. A brigádok egyike-másika ugyanis nem sokat törődött az elvállalt részmunka idejével, néha bizony indokolatlanul is műszak után végezte a dolgát, a szabad idejéből szakított a megrendelés teljesítésére. Ráadásul az egy összegben kapott pénzen „természetesen” a ledolgozott órák arányában osztozott, miáltal igen éles keresetkülönbségek mutatkoztak a brigádokon belül. Volt olyan, aki hétezer forintot is kapott, s ugyanekkor a másiknak „csak” négyezer jutott. Szép, nagyon szép ugyan ez a négyezer is, de összeegyeztethetetlen „kicsit” a gyári, általános bérpolitikával, csakúgy mint a hétezres, túlzott fizetés. Éppen ezért most már jobban figyelnek erre, az eddiginél gondosabban ügyelnek a realitásokra, az igazságosságra. Tavaly 7,2 százalékkal emelkedett a bérszint, mert — s ezt szerencsére már egyre többen belátják — túlórák nélkül is vastagabb lehet a boríték. Hiszen a rendelkezésre álló bérkeretből nemcsak a szabad idő, a pihenés terhére lehet kapni kinek-kinek, hanem az igyekvő, becsületes munkáért a hivatalos műszak alatt is tisztességes fizetést adnak. Minden bizonnyal összefügghet a keresetekkel is, hogy — mondhatni — megállt a fluktuáció a gyárban, a korábbinál kisebb a vándorlás, a létszámmozgás: nincs munkaerőhiány. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a bélapátfalvi gyárnak nem ártott, hogy „hozzányúltak” a túlórákhoz, hiszen, mint köztudott, az üzem jelentős többlettermeléssel zárta a tavalyi évet. S kilátás lehet hasonló folytatásra az idén is, mert — ami az eredmények egyik fontos alapja — sikeresen hajtották végre a mostani téli nagykarbantartást: túlóra nélkül, jó minőség mellett. szellemi bázisukra építve — közösen szervezzük a továbbképző tanfolyamokat. Az elmúlt évben már 74 középvezetőt iskoláztunk be. A tanfolyamoknak a felsőfokú technikum ad helyet. — Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Első alkalommal az állattenyésztési brigádvezetők kaptak magas szintű szakmai oktatást. Véleményünk az. hogy az oktatás nagy igényességgel, kellő színvonalon indult, s’ reméljük, hogy ez így lesz a jövőben is. Meg kell említenem azt is, hogy a tanfolyamokon nem csupán a mi tagszövetkezeteink középvezetői képezhetik magukat, hanem arra is mód van, hogy esetleg más megyékből is jöjjenek hozzánk szakemberek. — Milyen időtartamúak a tanfolyamok? — Általában kéthetesek, de szükség esetén lehetnek kétszer kéthetesek is. Az a törekvésünk, hogy a szakemberek alaposan ismerkedjenek meg az új eredményekkel, s ne csupán elméletben, hanem a gyakorlatban is legyen alkalmuk meggyőződni a tanultakról. — Említette, hogy a közép veze’.őkön kívül nagy súlyt helyeznek a bizottsági vezetők képzésére is. —• Igen. Az idén például — szintén a gyöngyösi felsőfokú technikumban — kilenc taníolyamot szervezünk m különböző termelőszövetKormanyrendelef az építéstervezési jogosultság szabályozásáról z építéstervezés jelentősen kiszélesedett az utóbbi években, s most különösen fontos szerepet kapott a beruházási döntések előkészítésében, az építkezések hatékony megvalósításában. Ezért foglalkozott a Minisztertanács az építésügyi és városfejlesztési miniszter elő~ terjesztésével, amelynek alapján rendeletben szabályozta az építéstervezési jogosultságot Az előterjesztés alapján kiadott új kormányrendelet meghatározza az építéstervezési jogosultság alapelveit, amelyek összhangban állnak a műszaki tervezésről csaknem öt évvel ezelőtt megjelent kormányhatározat rendelkezéseivel. Az új szabályozás fontos alapelve, hogy elsősorban az építéstervezésre létrehozott szervezetek végezzenek építéstervezést. Az új rendelet szerint az eddiginél nagyobb, felelősségteljesebb szerepet kap a tervezési munkát irányító, vagy végző tervező. így ezek után csak a tervezés jellegének és bonyolultságának megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy tervezhet. Az új rendedet intézkedik az építéstervezési jogastdt- ság ellenőrzéséről és az előirt szabályok megsértőivel szemben alkalmazható szabályokról is. így a meghatározott esetekben sor kerülhet gazdasági bírság kiszabására, szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás megindítására és az építéstervezési jogosultság korlátozására, vagy visszavonására is. Ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben a kormány kiegészítette az egyes szabálysértésekről 1968- ban megjelent rendeletet azzal, hogy aki az építéstervező szervezetekre vonatkozó rendelkezések megszegésével jogosultság nélkül végez építéstervezést, vagy az előírt jogosultság kereteit túllépi, 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A kormány új rendelkezései a kihirdetéssel lépnek hatályba. kezeid bizottságok vezetőinek. A nőbizottsági elnökök részére szervezett tanfolyamot már be is fejeztük, a közeb napokban pedig a felügyelő bizottsági elnökök kezdik meg a tanulást. Köztudott, hogy a szövetkezeti demokrácia szélesítése folytán egyre nagyobb szerepet töltenek be a különböző bizottságok, viszont tevékenységükhöz egyre nagyobb szakértelem szükséges. Ezért fontos a bizottsági vezetők szervezett és rendszeres továbbképzése. — A korábbi tanfolyamokhoz képest a mostaniak je- leníenek-e előbbre lépést? — Feltétlenül. Nem csupán azért, mert a középvezetőket is bevontuk az oktatás körébe, hanem azért is, mert ezek a tanfolyamok megalapozó tlabbak, magasabb az oktatás szintje és azt is megemlíthetem, hogy a hallgatók elhelyezése is sokkal kulturáltabb körülmények között történik. A kezdeti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ma már a különböző szintű vezetők, bizottsági vezetők igénylik is a szervezett továbbképzést. Ezért mondhatom el nyugodtan, hogy az elkövetkezendő négy év alatt jóval több hallgatójuk lesz a tanfolyamoknak, mint az előző négy évben. Ennek pedig a gazdálkodás, a termelés látja hasznát. (kanosi) Kétmillió forint támogatós megyénk ez évi idegenforgalmi fejlesztéseire Gyón! Gyula A dél-hevesi tsz-szövetség terveiből A fejlődés megköveteli a szervezett továbbképzést Jubiláló keltetőállomás Ez évben ünnepli 10 éves fennállását a hatvankét termelő- szövetkezet által létrehozott Heves megyei Baromfikeltető Állomás. Alakulásukkor mindössze 28 gépegységgel kezdték a keltetést, s ma, tíz év után, 67 gépegységben látnak napvilágot a kikelt csibék. Mint Sárosi István, az állomás vezetője elmondotta, a 10 év alatt közéi 30 millió csibét keltettek, amelyből megyénkén kívül Nógrád és Szolnok megyének is jelentős mennyiséget szállítottak. A 86,5 százalékos kelési eredmény a berakott tojások után növelte a közös vállalkozás vagyonát is, most, a zárszámadáson már 17,4 millió forint vagyonnal rendelkeznek. Ez évben új húshibrid fajta (Pics-Dekolb) keltetését tervezik, amely fajtából a kikelt csibék hét hét alatt, 2,2 kg takarmány felhasználásával 1 kg tiszta húst adnak. Képünkön a legfrissebb csibék „triumvirátusát” mutatjuk be. Az üzem vezetője és a gép kezelője ellenőrzi a kelést a gépegységekben. (Foto: Kiss BeiaJ 1
