Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

VWAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVWv Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Ünnepélyes külsőségek között aláírták a magyar—román 13 és fél millió torma j barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződési bomba EZEN A CSÜTÖRTÖKÖN a párizsi Kiéber sugár­úton csak megkezdődött a Vietnam-értekezlet, de nem szabályosan fejeződött be. Azzal kezdődött ugyanis, hogy Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője nyilatkozatot olvasott fel, amelyben erélyesen tiltakozott az USA-nak az utóbbi napokban felfokozódott légitámadásai ellen. Ezek a bombatámadá­sok a VDK lakott területeit sújtották. Ezért a VDK küldöttsége úgy döntött, hogy felfüg­geszti csütörtöki, február 24-i — sorrendben a 145. ülés munkáját, egyúttal indítványozza, hogy a következő ülést március 2'án, jövő csütörtökön tartsák meg. Egyetértett a nyilatkozattal és csatlakozott a javaslathoz a DIFK dele­gációjának tagja, Nguyen Van Tien is. Később azonban William Porter, az USA-küldöttség szóvivője, valamint a saigoni rezsim delegátusa kijelentette: nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy jövő csütörtökön rendezzék a kö­vetkező ülést. Ilyenformán a párizsi Vietnam-értekezlet következő időpontja egyelőre bizonytalan. Bizonyos azonban, hogy az amerikai lógiagresszió a VDK ellen egyre súlyosabb méreteket ölt. Az amerikai háborús bűnöket kivizsgáló bizottság csütörtökön Hanoiban sajtókonferenciát rende­zett és itt memorandumot adott át a VDK-ba akkrediált külföldi tudósítóknak. elszomorító és felháborító adatokat sorol fel a memorandum. Johnson volt amerikai elnök 1968-ban ígér­te meg a VDK bombázásának megszüntetését. Ezzel szem­ben 1969. elejétől 1971. végéig 35 700 támadás során több, mint 60 ezer USA-repülőgép hatolt be a VDK légiteré­be. Az eszkaláció fokozódását mutatja, hogy amíg 1969- ben 7620, addig 1971-ben már 15 111 amerikai repülőtáma­dást intéztek a VDK ellen. 1965. óta — ez az év volt az amerikai intervenció széles körű kibontakozásának esz­tendeje —, 13,4 millió tonna bombát dobtak le Indokí­na országaira. S ennek többségét — 6,9 millió tonnát —, már Nixon elnökségének idején, holott Nixon tette a leg­több, s legünnepélyesebbnek ható ígéretet a vietnami há­ború befejezésére. A RIDEG SZAMOK mögött szörnyűségek, emberi katasztrófák húzódnak meg, a washingtoni kormány ag­ressziójának megannyi következménye. Az azonban nem­csak a memorandumból, de a vietnami nép egész múltjá­ból, jelenéből, s minden megnyilatkozásból kiderült: bár­mily súlyos és hosszan tartó is az ellene folytatott agresz- szió, Vietnam nem hátrál meg. Nem adja meg magát. S bármennyi ideig tart is, de győzelemre viszi igazságos harcát hazája szabadságáért, függetlenségéért, az ország­nak az idegen csapatoktól való megtisztításáért. ^^WVSWWWW'WWWWW/VWvVWWWWNMAŐŐ/VW^Ő/WWWS ­(Folytatás az 1. oldalról) tagja, és loan Cotot, buda­pesti román nagykövet, az RKP KB tagja. A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Délben ez államtanács épü­letében megkezdődtek a ma­gyar és a román párt- és kormányküldöttség hivata­los tárgyalásai. A magyar tárgyaló delegáció élén Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, küldöttségünk veze­tője áll. A román tárgyaló delegá­ciót Nieolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, az államtanács el­nöke vezeti. A tárgyalások első szaka­szának befejeztével a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Mi­nisztertanács ebédet adott az államtanács épületében a vendégek tiszteletére. Az ebéd után az államta­nács épületében folytatód­tak a párt- és kormánykö­zi tárgyalások. A tárgyalásokon őszinte, elvtársi,\ szívélyes légkörben folytattak eszmecserét a Két ország, a két nép, a két nárt kapcsolatainak, együttműkö­désének sokoldalú tovább­fejlesztéséről. Délután — a csütörtöki tárgyalások befejezését kö­vetően — az államtanács épületének fényárban úszó szalonjában ünnepi külsősé­gek között került sor a ma­gyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. Az ünnepélyes aktust a román televízió egyenes adásban közvetítet­te. A nagy jelentőségű doku­mentumot Fock Jenő, az az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kor­Nixon „sajtóértekezlete" a nagy falnál Nixon amerikai elnök csütörtökön reggel kirándu­lást tett a kínai nagy fal­hoz és néhány szóban nyi­latkozott az amerikai újság­íróknak pekingi látogatásá­nak eddigi tapasztalatairól. A sajtó képviselői, akik a kínai fővárosban szokatlan „információhiányban” szen­vednek, „rögtönzött sajtóér­tekezletnek” minősítették a rövid beszélgetést. Nixon a többi között ki­jelentette: „tapasztalataimat összegezve azt mondanám, hogy hosszú utat — 16 069 mérföldet —1 tettünk meg idáig, látogatásunk alatt azonban máris sok minden történt, amiből arra követ­keztetek, hogy érdemes volt eljönnünk”. Az amerikai el­nök „rendkívül érdekesnek” minősítette a kínai vezetők­kel folytatott tárgyalásait. Nixon csütörtöki pekingi programja azzal a zártkörű vacsorával fejeződött be, amelyet Csoü En-laj kínai miniszterelnök a késő esti órákban adott az amerikai elnök és kíséretének több tagja tiszteletére. Nixon és Csou En-laj az amerikai küldöttség Peking- be érkezése óta több mint 24 órát töltött egymás társa­ságában, s ennek több mint a felét hivatalos tárgyalá­siknak szentelte. Az UPI amerikai hírügy­nökség rámutat, hogy a csü­törtöki tárgyalást is a leg­teljesebb titoktartás jelle­mezte. Ronald Ziegler, Nixon el­nök sajtótitkára, az elő2» napokhoz hasonlóan csütör­tökön is kitérő választ adott a sajtótudósítóknak a tár­gyalások haladásával kap­csolatos kérdésekre. Csak annyit mondott „nem ké­szültem fel rá, hogy erről beszéljek.. WSZ. február 23» péntek féptdvírónkon érkezet Szabadlábra helyezték — több, mint százezer dollár ellené­ben — Angela Davlst, aki képünkön elhagyja a Santa Clare-i megyei börtönt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Megkezdődött, de az USA újabb légitámadásai elleni tilta­kozásképpen meg Is szakadt csütörtökön Párizsban a szokásos Vietnam-értekezlet. Képünkön balról Xuan Thuy a VÜK küldöttségének vezetője, középen William Porter USA fő­delegátus, jobbra Nguyen Van Thien, a DIFK-küldötíség képviselője nyilatkoznak a csütörtöki félbeszakadt ülés esemé­nyeiről. ITfdefoto — AP—MTI—KS) mány elnöke és Ion Gheor- ghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és állandó el­nökségének tagja, a mi­nisztertanács elnöke írta alá. Az aláírás után. a jelen­levők nagy tapsa közben Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer melegen gratulált egymásnak, s a két tárgya­ló küldöttség vezetői és tag­jai szintén szívélyesen kö­szöntötték egymást. Ezután Ion Gheorghe Mau­rer lépett a mikrofonhoz: Tisztelt Kádár FAvtárs! Tisztelt Fock Elvtárs! Tisz­telt Elvtársak!... Románia párt- és állami vezetői, egész népünk nevé­ben szeretnék hangot adni annak a megelégedettség­nek, amely eltölt bennün­ket most, amikor a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének megkötésével ilyen jelentős fejezetét írjuk a pártjaink, országaink és népeink közötti testvéri szo­lidaritás krónikájának. Ez alkalommal melegen kö­szöntöm önöket és kifejezem meggyőződésemet, hogy a szerződés előmozdítja a ro­mán—magyar kapcsolatok sokoldalú fejlődését, ugyan­akkor a szocializmus és a vi­lágbéke ügyét szolgálja. Tisztelt Elvtársak! Befejezésül szeretnék han­got adni pártunk és álla­munk, egész népünk bizako­dásának, hogy a most aláirt szerződés előírásainak meg­valósítása új távlatokat és új jelentőséget ad a román —magyar barátságnak és együttműködésnek, hozzájá­rul az összes szocialista or­szágok, az egész földkerek­ség haladó erői egységének erősítéséhez, közös eszmé­nyeink — a megértés, az együttműködés, a szocializ­mus és a világbéke eszmé­nyeinek — érvényesítéséhez — fejezte be beszédét Ion Gheorghe Maurer. Ezután Fock Jenő szólt. Kedves Ceausescu Elvtárs! Kedves Maurer Elvtárs! Tisztelt Elviársak! A Magyar Népköztársaság és a Roman Szocialista Köz­társaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésé­nek, e nagy jelentőségű ok­mánynak aláírása alkalmá­ból küldöttségünk nevében szeretettel üdvözlöm önöket és országaink szocializmust építő népeit, akik érdekében ezt a szerződést megkötöt­tük. Kedves Elvtársak! Országaink 1948. januárjá­ban aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződése nagy szerepet játszott népeink ba­rátságának fejlesztésében. Az ezt követő időszakban or­szágaink kapcsolatai jelentő­sen bővültek, szélesedték, $ állami szerveink között szá­mos területen gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Most e kölcsönösen kedvező fejlődésnek újabb szakaszá­hoz érkeztünk; uj barátsági, együttműködési és kölcsönös, segítségnyújtási szerződést ír­tunk alá. Az új szerződés szemlélte­tően tükrözi azokat a váltó-. zásokat, amelyek az elmúlt 24 esztendő alatt országaink­ban a közös úton végbemen­tek, s ez, új távlatokat nyit­va, megfelel népeink érde­keinek. A magunk részéről a szer­ződés «elleniében a jövőben: is őszintén arra törekszünk, hogy bővítsük az országaink közötti kapcsolatokat politi­kai, gazdasági, kulturális és tudományos téren egya-; rant Országaink életbevágó ér­dekei követelik mindezt; hi­szen csakis így, közös érövéi, közös összefogással hiásit- hatjuk meg az imperializmus, a reakciós és antiszocialista erők ellenünk irányuló alan­tas szándékait, támadásait. A két ország közötti ba­rátsági, együttműködési ps; kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásánál meg­jelent Kádár János vezeté­sével a magvar párt- és, kormányküldöttség, továbbá a román tárgyalódelegáció, élén Nieolae' Ceaüséscu váí. Magyar-román barátsági, együttműködési és köicsönös segítségnyújtási szerződés A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság attól az elhatározástól vezetve, hogy állandóan erősítsék és fejlesszék a két szomszédos szocialista állam tartós barátságát, együttműködését és kölcsö­nös segélynyújtását; hangsúlyozva az 1948. ja­nuár 24-én aláírt magyar— román barátsági; együttmű­ködési cs kölcsönös segély- nyújtási szerződésnek a két állam kapcsolatai fejlődésé­ben betöltött szerepét, abban a meggyőződésben, h.ogy a Magyar Népköztár­saság és a Román Szocialis­ta Köztársaság kapcsolatai­nak fejlesztése megfelel a két ország népei, valamint minden szocialista állam alapvető érdekeinek és hoz­zájárul a szocialista világ­rendszer egységének és ösz- szeforrottságának erősítésé­hez, tudatában annak, hogy a szocialista államok nemzet­közt szolidaritása a társa­dalmi rend közösségén, a célok és az alapvető törek­vések egységén, az imperia­lizmus és a reakció elleni harc közös érdekein alapul, szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa bé­kéjének és biztonságának megerősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű euró­pai államok együttműködé­sének fejlesztéséhez és hogy fellépnek az imperializmus, a revanstzmus és a militariz- mus ellen, . kifejezésre juttatva azt a szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én, Var­sóban aláírt, a NATO kato­nai csoportosulásának fenye­getésére válaszként megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés rendelkezései­vel összhangban járnak el, annak érvényességi idősza­kában, követve az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapok­mányában meghirdetett cé­lokat és elveket, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság szo­cialista építő munkájának és együttműködésének tapaszta­latait, valamint az Európá­ban és a világban végbe­ment változásokat. elhatározták, hogy ezt a szerződést megkötik és cvég- böl az alábbiakban állapod­tak meg: 1. cikk: A magas szerződő telek a szocialista internacionaliz­mus, a szuverenitás és a függetlenség, az egyenjogú­ság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segít­ségnyújtás elveinek megfele­lően erősíteni fogják a két állam közötti tartós baráti kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést. 2. cikk: A magas szerződő felek a szocialista államok közötti kapcsolatok, a kölcsönös se- gítségnyúj tiás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveiből kiindulva elmélyítik gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésüket és hozzájárulnak az együtt­működés kiterjesztéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagállamai kö­zött, valamint a többi szo­cialista állammal. 3. cikk: A magas szerződő felek fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket a tudo­mány, az oktatásügy, a kul­túra, a sajtó, a rádió, a tele­vízió, a film. az idegenfor­galom, az egészségügy és a testnevelés terén. A szerződő felek támogat­ják a két ország társadalmi szervezeteinek együttműkö­dését. 4. cikk: A magas szerződő felek tevékenységükkel következe­tesen hozzájárulnak a szoci­alista országok barátságának és együttműködésének fej­lesztéséhez, a szocialista vi­lágrendszer egységének és összeforrottségának erősíté­séhez a haladás és a béke biztosítása érdekében. 5. cikk: A magas szerződő felek erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítá­sára. Európa biztonságénak és tartós békéjének biztosí­tására, valamint az európai államok közötti együttműkö­dés és jószomszédi kapcsola­tok előmozdítására. A szerződő felek kijelen­tik, hogy az európai bizton­ság egyik legfőbb előfeltéte­le a meglévő európai ál­lamhatárok sérthetetlensége. Kifejezik azt az elhatározá­sukat, hogy a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban biz­tosítják a tagállamok hatá­rainak sári hetei lenségét. 6. cikk: A magas szerződő felek következetesen folytatják a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett elesések politikáját, és további erőfeszítésekét tesznek a béke és biztonság megóvásáért, a nemzetközi viszályok békés eszközökkel történő megoldásáért, a nem­zetközi feszültség enyhítésé­ért, az általános és teljes lé-'“' szerelés megvalósításáért, a kolonializmus, a neokolonia- lizmus és a faji .megkülöp- böztetés minden firmájának végérvényes Jpíszámolásá- ért, valamint a népek ama jogának tiszteletben tartá­sáért, hogy maguk döntsenek sorsukról. A szerződő felek támogatást nyújtanak a gyar­mati uralom alól felszaba- .. dúlt, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilár­dítása útján haladó orszá­goknak. 7. cikk: Abban az esetben, ha á magas szerződő felek egyikét valamely más állam vagy államcsoport részéről fegy­veres támadás éri, a másik magas szerződő fél az egyé- • ni vagy kollektiv önvédelem természetes jogán, az Egye­sült Nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfelelően, minden rendelkezésre álló eszközzel haladéktalanul megadja számára mindazt • a sokoldalú segítséget, bele­értve a katona! segítséget is, amely a fegyveres támadás visszaveréséhez szükséges. Az e cikk alapján fogana­tosított intézkedésekről a :"í magas szerződő felek hala­déktalanul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Biztonsági Tanácsát, és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapo'.tmányábah foglalt rendelkezéseknek megfelelőén járnak el. 8. cikk: A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják égymást és tanácskoznak a két állam közötti együttmű­ködés fejlesztéséről, vala­mint az őket érintő nemzet­közi kérdésekről. 9. cikk: A magas szerződő felek kijelentik, hogy a hatályos nemzetközi szerződésekben ■ vállalt kötelezettségeik nin­csenek ellentétben e szerző­dés rendelkezéseivel. 10. cikk; Ez a szerződés a megerő­sítő okiratoknak B lapesten történő kicserélése napján lép hatályba. . . Ez a szerződés húsz évig marad érvényben. A szerző­dés hatálya lovát»! i öt-öt év­re íüegaossza bbod lk, ha azt valamelyik magas szerződő fél bármely lejáratot tizen- ,• két hónappal megelőzően közölt értesítéssel fel nana mondja.

Next

/
Thumbnails
Contents