Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

Sx»rda esti külpolitikai kommentárunk Hadihajók és diplomácia A NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG és a Bolgár Népköztársaság után, szerdán a Mongol Népköz- társaság és a Lengyel Népköztársaság kormányai is kö­zölték, hogy szuverén államként elismerik a Bangla Desh Népköztársaságot. Most már talán a megmaradt pakisztáni állam ultrái előtt sem lehet kétségesr valóban új állam született, még hozzá tekintélyes létszámú (75 millió lakos), amely helyet kér magának « nap alatt. Rawalpindiben még hangzanak az ellenvélemények. Érvelnek például azzal, hogy milyen hosszú független­ségi harc előzte meg Pakisztán létrejöttét, hogy Pakisz­tán állam léte ősi juss, hogy születését világszerte elis­merték. Igaz. De az is igaz, hogy 1947-ben, a brit gyar­matbirodalom drámai — s később egyre gyorsabb ütem­ben haladó —- felbomlásának kezdetén még a gyarmato­sítók, a régi urak állapították meg, hol legyen India, s hol legyen Pakisztán. S úgy állapították meg a határo­kat. hogy kivonulásuk után Izzó nemzeti, nemzetiségi, vallási konfliktusok keletkezzenek a szándékosan viszály szítására meghúzott határok miatt. Mégpedig azért, hogy politikai befolyásuk, de legfőképp gazdasági hatalmuk to­vábbira is döntő tényező legyen a Hin’dusztáni-félszigeten. Igaz továbbá az is, hogy egyik pakisztáni vezetés a másik után játszotta el jogát a keleti tartomány, az ön­álló állammá vált Bangla Desh országrész feletti ura­lomra, kizsákmányoló, megkülönböztető politikájával. Most tehát csak azt eszik, amit főztek. VILÁGOS PERSZE, hogy Bangla Desh Népköztár­saság útja a sorozatos diplomáciai elismerések nyomán sem lesz síma. Akármennyi állam határozza el magát a következő időkben, hogy elismeri Bangla Desht — az or­szág gazdasági nehézségeit ez önmagában nem oldja meg. Ahhoz igen sok időre lesz szükség. Számolni kell továbbá azzal, hogy az Imperializmus nem adta fel még a harcot. Washington kezdettől fogva mélységes ellenszenvet érez Bangla Desh iránt, a most napvilágra került titkos dokumentumokból kiderült, hogy / miközben semlegességét hangoztatta, valójában és titok­ban arra keresett módot, hogyan fegyverezhetné fel to­vábbra is Pakisztánt. Ideje nem volt rá — Jahja Khanék túl gyorsan vesz­tették el a háborút. De az USA ebből a kudarcból sem vonta le a logikus következtetéseket. Sőt, a Pentagon to­vábbra is fenyegető hangot használ és csak a minap je­lentette be, hogy az amerikai hadihajók a jövőben gyak­rabban végeznek majd őrjáratot az Indiai-óceánon. EZÉRT IS VAN SZÜKSÉG Bangla Deshben nem csak gazdasági fcalpraállásra, de politikai és védelm: éberségre is. (KS) Mudzsibur Rahman sejk a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnöke letette a hivatali esküt Egri Gyula (1923-1972) Mudzsibur Rahman sejk kelet-bengáliai vezető szer­dán átvette a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszter- elnöki tisztét és letette a hi­vatali esküt. Az állameLnöki tisztséget dr. Abu Szajed Csudhuri, a daccal legfelsőbb bíróság volt bírája vette át. , Rahman sejk kormányá­nak szerdai ülésén .előterjesz­tette az új független állam tíz cikkelyből álló ideiglenes alkotmányát, amely azonnali hatállyal érvénybe lépett és a parlamenti demokrácia megteremtésére iránytű. Az AFP francia hírügynök­ség a giaccai kormányátala­kításból és a szerdán közzé­tett ideiglenes alkotmányból arra következtetett, hogy Mudzsibur Rahman sejk és munkatársai egyelőre elvetik egy koalíciós kormány meg­alakításának £s új választá­sok kiírásának gondolatát. A jelenlegi kormányban "csak az Avami Ligához tartozó poli­tikusok vesznek részt. V. V. Giri indiai köztár­sasági elnök szerdán fogadta Otto Winzert, a Német De­mokratikus Köztársaság Űj- Delhiben tartózkodó külügy­miniszterét. Elismeréssel nyi­latkozott arról, hogy az NDK nemzetközi jogilag elismerte a Bangla Desh Népi Köztár­saságot. Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök szerint mind­addig, amíg indiai csapatok tartózkodnak Pakisztán „ke­leti szárnyában”, nem ke­rülhet sor tárgyalásokra köz­te és Mudzsibur Rahman sejk között —, közölte szer­dán a pakisztáni rádió. P OR TJ£/ £ NIES UAfK SPANYOLORSZÁG— MAGYARORSZÁG 1:0 (0:0) Válogatott labdarúgó-mér­kőzés. Góllöyő. Arieta. GHALEBt Egyiptom továbbra is a politikai megoldásra törekszik Murad Ghaleb egyiptomi külügyi államminiszter befe­jezte négynapos szudáni lá­togatását, s ebből az alka­lomból nyilatkozatot adott az omdurmani rádiónak. Hangsúlyozta, Egyiptom to­vábbra is a közel-keleti vál­ság politikai megoldására tö­rekszik, és mindent megtesz azért, hogy a világközvéle­mény Egyiptom mellett áll­jon. Ghaleb elítélte az Egyesült Államokat, amiért állandó támogatásban részesíti Izra­elt, és kijelentette, az újabb Phantom- és Skyhawk-szál- lítmányok lényegében arra biztatják az agresszort, hogy'' tartson ki a megszállt terü­letek mellett. Az általában jól tájékozod—, A1 Ahram egyébként azt je lentette, hogy az egyiptomi vezetők fontos tanácskozá­sokat tartanak, amelyeken kialakítják az ország köve­tendő politikáját az Izrael­nek szóló újabb amerikai repülőgép-szállítások után. Az egyiptomi parlament jóváhagyta a Mahmud Fav- zi miniszterelnök által elő­terjesztett kormányprogra­mot. A kormányfő ezután beszédet mondott a képvise­lők előtt és közölte velük, hogy a kabinet jelenleg tíz­éves társadalmi-gazdasági fejlesztési terven dolgozik. A következő évtizedben nagy figyelmet fordítanak az or­szág villamosítására: mint­egy 5500 faluba vezetik be a villanyt ami 170 millió egyiptomi font értékű beru­házás lesz. „A közel-keleti válság mer ansűgáért az Egye­sült .üamok által támoga­tott Izraelt terheli a fele­lősség, mert makacsul szem­behelyezkedik a Biztonsági Tanács és az ENSZ rendezé­si határozataival” — mon­dotta a hét elején Kairóbar Juszef Bsz-Szibai, az afro- ázsiai szolidaritási szervezet főtitkára. A szolidaritási ta­nácskozás hétfői megnyitásá­val egyidőben került sor New Yor'tban Jarring ENSZ­jjj'Mrf* ' \r>-H rp Jarring ismét prék Élkazik ' » síkén át valóságos ingajá­rtat végzett a közel-keleti fővárosok között, de minden kísérlete kudarcot vallott, nem sikerült közös nevezőre hoznia a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos or„j £S j-7;t—[éli állás­Gunnar Tcrring, Svédország moszkvai nagykövete, az ENSZ közel leü megbízottja New Yorkban megbeszélést foly­tatott Kurv Waidheim új ENSZ -főtitkárral. Waldheim clsä ízben Ml ott Jarringgal, főtitkári minőségében. Képün­kön: Jarring (balról) és Waldheim. (Telefoto — AP—MTI—KS) eoro7r.nk megkezdésére: a svéd diplomata, akit még U Thant főtitkár bízott meg azzal, hogy segítse elő a Biz­tonsági Tanács közel-keleti határozatának végrehajtását, az új főtitkárral, az osztrák Kurt Waldhaimmel beszéli meg a misszió felújításának módozatait. A két esemény szorosan összefügg egymással. Jarring 0,mmm Om, Január 13„ csütörtök pontokat. Ezek lényege az, hogy Egyiptom elfogadja, Iz­rael pedig elutasítja a békés rendezésnek a BT-határozat- ban megszabott rendjét. Jarring a múlt év febru­árjában dűlőre akarta vinni a dolgot, és lényegében azo­nos kérdéseket tett fel Kai­róban és Tel-Avivban a kor­mányfőknek. Memorandu­mában kérte őket, adjanak egyértelmű választ kérdései­re. Egyiptomtól azt kérdezte: kész-e elismerni Izraelt és békeszerződést kötni vele, ha Izrael kivonul a megszállt területekről? Izraeltől azt kérdezte: kész-e kiüríteni a megszállt arab területeket, ha Egyiptom elispieri állanái lé­tét az 1937-es határok kö­zött és ezt békeszerződésben is rögzíti? Ebben a kettős kérdésben benne volt a konfliktus bé­kés rendezésének minden fontos alkotó eleme. Elfoga­dásuk esetén Izrael megkap­hatta volna az oly régóta áhított békét, biztonságot, el­ismertetést, Egyiptom pedig visszakaphatta volna az 1937-es „hatnapos háború­ban” megszállt területeit. Ez ezután megkönnyítette volna a további kérdések* rendezé­sét, így például a szabad ha­józást a Szu azi - csa tornán és a ' Tirani-tengerszorosfSan. Mindebből nem lett semmi, mert Jarring csak Egyiptom­ból kapott pozitív választ, Iz­rael viszont mindmáig nem válaszolt Jarringnak. Amikor felelet nélkül hagyta az ENSZ-közvetítő kérdéseit, ezzel ,már önmagában is je­lezte, hogy elutasítja a Biz­tonsági Tanács rendezési ter­vét. Jarring abbahagyta misszióját és csak most, az ENSZ-közgyűlés december 13-i újabb határozata alap­ján próbálkozik ismét. A múlt év végén az ENSZ elsöprő többséggel fogadta el azt a főleg afrikai országok által előterjesztett javaslatot, hogy erősítse meg a Biztonsági Ta­nács emlékezetes határoza­tát, s egyben szólítsa fel Jarringot missziójának foly­tatására. A svéd nagykövet ennek a közgyűlési határo­zatnak az alapján tárgyal Waldhelmmel missziójának kilátásairól. Jarring a válság egész so­rán rendkívüli szűkszavúság­ról tett tanúbizonyságot. Most sem s"'’"’! meg. Az azonban mind .latkozat nélkül is láthatu, hogy má'zióiára sö­tét árnyékot borít Izrael ma­gatartása. Tel-Aviv nem tit­kolja, hogy ellenzi Jarring tevékenységét: ellene szava­zott az ENSZ-ben, nem vála­szolt emlékiratára, s egész sor hivatalos nyilatkozattal is jelezte, hogy elveti a Bizton­sági Tanács határozatának lényegét, nem hajlandó visz- szavonulni a 67-es határokra. E területhódító tervek fe­lelősségében osztozik az Egyesült Államok, amely nemcsak pénzügyi és diplo­máciai támogatásban része­síti az izraeli kormányt, ha­nem hadseregének felfegy­verzésével, támadó harci re­pülőgépek szállításával is le­hetővé teszi számára, hogy folytassa az agressziót, az arab területek megszállását Semmi jel nem mutat ar­ra, hogy Izrael változtatna elutasító magatartásán. Csak a nemzetközi közvélemény félrevezetésére szolgálnak azok a kijelentések, hogy Iz­rael hajlandó tárgyalni, ha nem szabnak előzetes feltéte­leket. Ha közelebbről meg- aézi az ember, miről van szó, kiderül, hogy Izrael lényegé- ban „előzetes feltételnek.” te­kinti a Biztonsági Tanács ha­tározatát. Azt mondja, hogy a visszavonulás kötelezettsé­ge számára „előzetes felté­tel” lenne, tehát elutasítja. Azzal is álcázza területhó­dító terveit, hogy „biztonsá­gos határokat” követel ma­gának. Ezek a határok pedig újak lennének, vagyis kika- nyarítanának bizonyos terü­leteket az arab országok tes­téből. S amikor az ENSZ és a nemzetközi közvélemény többsége a Jarring-misszió felújításától várja a kibonta­kozást, az Egyesült Államok az izraeli Phantom-szállít- mányok felújításával vála­szol. Ez önmagában is meg­mutatja, milyen roppant ne­hézségekkel kell szembe­néznie Jarringnak. A politi­kai megoldás ilyen körülmé­nyek között rendkívül ne­héz, de nem lehetetlen. Más út pedig nem kínál meg­nyugvást a Közel-Keleten. R, 1. Mnszeeh — fegyverben Fegyvert adnak az észak­írországi minisztereknek —, jelentette be szerdán egy ulsteri kormányszóvivő. A döntést azzal indokolták, hogy miután múlt hónapban az ír Köztársasági Hadsereg tagjai megöltek egy szená­tort, attól tartanak, a jövő­ben a kormány tagjai ellen is merényletet kísérelhetnek meg a szélsőségesek. A tegnapi nap folyamán az angol katonák egy gyak­ran használt fegyverét ezút­tal az IRA vetette be — egy angol katonai megfigyelőál­lás ellen Londonderryben könnygáztámadást intéztek. Szerdán angol katonák Belfastban egy 16 éves fiú holttestére bukkantak. Az IRA nyilatkozatot tett köz­zé, s ebben kijelentette, hogy Michael Sloan — akivel re­volvergolyó végzett — halá­lát „baleset” okozta. Mély megrendüléssel éa fájdalommal tudatjuk, hogy Egri Gyula elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozga­lom régi, kiemelkedő harco­sa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ! Bizott­ságának tagja, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő 1972. január 11-én, szivbénulás következtében váratlanul el­hunyt. Egri Gyula elvtárs temeté­se 1972. január 15-én (szom­baton) 11.30 órakor lesz Pécsett a központi temető­ben. Az elhunyt elvtársai, ba­rátai, munkatársai és tiszte­lői 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest—Pécs, 1972. ja­nuár 12-én. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága, A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. • Egri Gyula 1923. április 13. án Tatabányán, munkáscsa­lád gyermekeként született. A polgári iskola után kita­nulta a lakatos szakmát, s 1940. elejétől a felszabadulá­sig segédként a tatabányai villamosműhelyben dolgozott. Édesapja és munkatársai példáját követve, már fiata­lon bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba. 1950. májusában a Heves megyei pártbizottság első titkára lett, 1952. közepétől két éven át a Baranya me­gyei pártbizottság elsői tit­kári tisztét töltötte be. Ez­után belügyminiszter-helyet­tes, illetve a miniszter első helyettese; közben megvá­lasztották a párt központi ve­zetősége titkárának. Az el­lenforradalmat követő kon­szolidáció éveiben az egri városi pártbizottság első tit­káraként, illetve a Baranya megyei pártbizottság első titkáraként szolgálta az or­szág, a nép érdekeit, hosz- szabb ideig tevékenykedett az MTSH elnökeként, tagja volt az országgyűlésnek, i a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek. Pártunk, népünk nagyra ér­tékelte Egri Gyula áldozat­kész munkásságát, érdemeit a Magyar Népköztársaság számos kitüntetésével — köz­tük a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével —, is elis­merte. Menekültek visszatí rése Bangla Deshbe Kelet-pakisztáni menekültek örömujjongással várják vlssza- Indulásukat hazájukba, a Bangla Desh Köztársaságba, az egykori Kelet-Paklsztánba január 7-én. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) i

Next

/
Thumbnails
Contents