Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
1 Párttaggyűlpsehről jelentjük Gyöngyöspata: szorosabb kapcsolatot a tagsággal, az egész községgel! Nagyságát tekintve, a járásban a közepesnek mondható községi alapszervezetek közé tartozik a gyöngyöspatai —- felelőssége miatt azonban sokkal jelentősebb ennél, többre hivatott, hiszen napjainkban még egyes terhseteken az átlagosnál súlyosabb gondok terhelik a falut, jócskán akad tennivaló az egyetlen népesebb mun- ikahelyen, a tsz-ben. Mindezek á térzése tükröződött is a héten tartott taggyűlés előkészítésében és levezetésében. A vezetőségi beszámolót ismertető Nagy Miklós párttitkár szavaiból kicsendült, hogy a megelőző napokon folytatott beszélgetések _ során a községi kommunisták széles körből gyűjtött tapasztalataikról szóltak, számos közérdekű észrevételt, kérdést, javaslatot adtak a testület jelentéséhez. így került most a plénum elé — többi között —, hogy a tsz-ben nincs minden rendben^ a társadalmi tulajdon védelme körül,' lassan javul a tagság keresete. Sürgősen megoldást kell találni a községi ívövíz- / hálózat kiépítésére, nem szabad megfeledkezni a kulturális élet stagnálásáról. Az eddiginél több törődést érdemel a KISZ-szervezet, s nem utolsósorban törekedni kell például a társadalmi szertartások vonzóbbá tételére is. Másókról élőszóban, hozzászólások formájában beszéltek a kommunisták — akik között ott volt Juhász József, a járási pártbizottság képviselője is — a taggyűlésen. A szövetkezeti gazdálkodásban a kijelölt feladatok mindenkori, pontos betartását, a takarékosságra való törekvést, az általánosságban nagyobb ellenőrzést kérték, felhívták a figyelmet a község rossz állapotú útaira, az üzletek ellátásának fogyatékosságaira, amelyelv javítása igazán közügy. A szervezeti életet érintve hangoztatták, hogy a jövőben a pártvezetőség igyekezzék közelebb kerülni a tagsághoz, személy szerint a titkár is próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatát az összes kommunistával. Foglalkozzanak többet a káderhelyzettel, az egészséges pártépítéssel. Őszinte aggodalom, komoly felelősség, tenni akarás érződött mind a beszámolóból, mind pedig a hozzászólásokból. Kétségkívül szimpatikus vonása ez a község kommunistáinak. Ugyanekkor azonban sajnos az is igaz, hogy olykor megfeledkeznek a legelemibb kötelességükről: 65—70 százalékos a taggyűlések látogatottsága, kevesen vesznek részt az oktatásban, a tanulásban. Pedig nemcsak a hosszabb időszak eredményeit értékelő — mostam — taggyűlés, hanem valamennyi ilyen összejövetel a cselekedni akaró kommunisták kitűnő fóruma, az előrehaladást biztosítható hasznos munka- értekezlet, a tanulás pedig — hangsúlyozni sem kell — elengedhetetlen követelménye a ma emberének. S addig, amíg efféle alapvető dolgokról megfeledkeznek Gyöngyöspatán — néhéz elképzelni, hogy nagyobb feladatokat is megoldhatnak. (—ni)Pofon a demokráciának! Bóna Zoltán Term. ov. et, * 1 2 3 4 5 6 7 Belső levél Eger, 1911. április 1., 15 óra 30 perc Ügyintéző: Balogh/Bné M/124/71. Tárgy: Válasz T/46/71. sz. levelére. 1971. III. 30-án kelt T/46/71. sz. levelében felhívta figyelmünket egy sajnálatos tévedésre. Ezzel kapcsolatban köszönettel vettük tárgyban! megkeresését és megígérjük, hogy igyekszünk ezen túl hasonló hibákat elkerülni. ■Ez a hiba különben konkrétan egy nagyságrendbeli tévedése volt, minek következtében a beszerzett 45 négyzetméter fölös mennyiségű lemez elfekvő lett volna — kb. maximum kék hónaprtg, mivel a Dohánygyár részére készülő kerítéshez fel tudtuk volna használni. (A „másik” üggyel kapcsolatos téma). Azonban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy ha már mi tévedünk, legalább öu ne tévedjen, és legalább akkor ne tévedjen, amikor a mi tévedésünkre hívja fel a mások figyelmét is. Azonban van még egy kérésünk. Ha másokor — ígéretünkkel ellentétben — hasonló hibába esünk —, akkor építő jellegű bírálatával ne csak ktsz- ünk elnökét keresse fel, hanem értesítse erről: 1. A KISZÖV illetékes szerveit. 2. OKISZ-t. 3. A városi tanács ipari OSZTÁLYÁT. 4. Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. 5. Népújságot, Népszabadságot, Magyar Kádiót és Televíziót. 6. Legfőbb Ügyészséget. 7. Továbbá iiq felejtse el egy- egy példányban okítás céljából kifüggeszteni a ktsz minden telepén a faliújságokra. Amennyiben faliújságok nincsenek, úgy külön erre a célra, minden más munkát félretéve, sürgősen le kell gyártani, micélból a műszaki osztály hibátlan, műszaki előkészítést fog nyújtani t. Címnek. Volna még egy javaslatunk. Tekintve, hogy ilyen sok példányt egyszerre nem lehet úgy legépelni, hogy midden másolat jól olvasható legyen, ezért stencilre írják, és arról húzzák le kellő példányban. Kapják: Címzett Kie/ere Miklós elnök Irattár Balogh Sándor technológus Mielőtt bárki is viccnek gondolná e tartalmában és stilisztikájában is szó szerint idézett levelet, gyorsan eláruljuk: a levél nem tréfa, aláírója nem más, mint az Egri Vas és Fém Ktsz szövetkezeti ellenőrző bizottságának elnöke. A levél pontos története pedig ~ a következő.: Bóna Zoltán egri lakos, a szövetkezet termelési osztályának volt vezető jé, írásban bátorkodott néhány megjegyzést tenni a szövetkezet munkájúra, jaéhuny aiUla károsnak tartott hibára, többször is felhíva a szövetkezet vezetőinek figyelmét. Levelét hivatalos úton juttatta el a? ellenőrző bizottság elnökéhez, aki még aznap megírta a fent idézett választ Bóna Zoltánnak. Az ügy természetesen nem ezzel ért véget, hanem azzal folytatódott, hogy a szövetkezet vezetősége 1971, március 5-én tartott, ülésén úgy határozott: fegyelmit kell indítani Bóna Zoltán ellen. A fegyelmi tárgyalást kitűzték, s a fegyelmi bizottság a következő határozatot hozta; „Bóna Zoltán*, it termelési osztály vezetése alól azonnali hatállyal felmenti és egyidejűleg a műszaki osztályra helyezi nor- matechnológusi beosztásba. Havi munkadíját meghatározatlan időtartamra 2600.— forint, azaz Kettöezerhatszáz forintban állapítja meg. A fegyelmi bizottság javasolja a közgyűlés felé, hogy Bóna Zoltán elvtársat * a Munkaügyi Bizottság elnöki tisztségéből mentse fel. Az 1971. évi részesedését és jutalékát 20 százalékkal csökkentse”. A fegyelmi bizottság tehát Bóna Zoltánt leváltotta, s a korábbi négyezer forintos havi jövedelmét kétezer-hat- száz forintra csökkentette. Bóna igazságtalannak, tartotta a határozatot, ezért fellebbezéssel élt az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához. 1971. október 21-én a végrehajtó bizottság is meghozta döntését: A panaszos áthelyezését nem tartotta jogszabályellenesnek, a fizetéscsökkentés mértékét azonban igen, mivel az érvényben levő törvények értelmében az alapmunkadíj csökkentése a szövetkezeti tag havi átlagkeresetének 10 százalékát nem haladhatja n\eg. Végül felhívta a vég- rehajtó bizottság a szövetkezel vezetőinek a figyelmét hogy a határozat jogerős, további fellebbezésnek nincs helye. Az Egri Vas és Fém Ktsz azonban „felülbírálta” a jogerős határozatot, és 1972. ja nuár 5-én újabb levélben közölte Bóna Zoltánnal, hogy munkadíját 2600,— forintban állapították meg. Pillanatnyilag itt tart tehát az ügy. Gyűlnek az akták, amelyeknek a mérlegelése, kivizsgálása már az illetékes felügyeleti szervekre, s szerintünk: az igazságügyi hatóságokra tartozik. Annyi azonban máris biz-1 tos; ha Bona Zoltán nem nyitja M a száját, akkor ma aligha került volna ilyen helyzetbe. De megírta leveleit, többször is elmondta véleményét, s válaszként a szövetkezettől nemcsak ő, hanem a Sokat emlegetett szövetkezeti demokrácia is csattanós pofont kapott. Oldalakon lehetne még közölni érdekes részleteket az ügy irathalmazából, de a folytatást bízzuk az illetékesekre, a szövetkezetben jelenleg érvényesülő demokráciát pedig olvasóiifk fantáziájára»..: , í Koős József A kohó- és gépipar 1971. évi beruházásaikéi A Kismotor- és Gépgyár új bajai üzemét 1971. januárjában avatták fel. Ezen a telepen 1971-ben 153 millió forint értékű járműszerelvényt állítottak elő. (MTI foto — Mező Sándor) Belkereskedelmi mérleg 15 milliárd forinttal nagyobb forgalom Kevesebbet költünk már élelemre Csökkent a ruházati forgalom Á belkereskedelem múlt évi mérlege — az év végi számok hiányában — még nem pontos, a rendelkezésre álló adatok azonban szemléltetik a forgalom struktúráját, jellemző tendenciáit. A kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek 1971-ben hozzávetőlegesen 10 százalékkal — 15 milliárd forinttal — nagyobb forgalmai;. bonyolítottak le az előző évinél, s ezzel némileg túlteljesítették a népgazdasági terv előírását. A fogyasztási piac stabilitását, a kereslet és a kínálat javuló összhangját bizonyítja, hogy a lakosság összbevételének .egyre nagyobb részét fordítja áruvásárlásra. 1971-ben minden száz forintból 73 forintot költöttek el az üzletekben. Az élelmiszer-íparcikkfor- galom arányában már 1969 meghozta a fordulatot, ez volt az első év, amikor a lakosság — ha csak 0,2 százalékkal is — kevesebbet költött élelmiszerre, mint iparcikkre. Zsírból például 7 százalékkal kevesebb fogyott, viszont 5 százalékkal több étolajat és 2 százalékkal több margarint vásároltak. A ruházati forgalom mintegy két százalékkal elmaradt a várakozástól, jóllehet az áruellátás színvonala javult,; kevesebb volt a hiánycikk, s a minőségi panasz. Különösen a gyapjú- és gyapjútípusú, valamint' a selyemszövetek, a kötött alsó- és felső- ruházati cikkek forgalma növekedett, viszont az előző évinél kevesebb pamutméteráru, női felső konfekcióáru, férfi- és íiúing, harisnya fogyott. Összességében a számításoknak megfelelően, továbbra is az átlagot meghaladó ütemben, dinamikusan fejlődött a vegyes iparcikkek értékesítése. A kereslet változása miatt azonban a kereskedelem az -első félévben 700 millió forint értékű megrendelést vont vissza a KGM vállalataitól, csökkent például a gázkészülékek iránti kereslet. A viszonylag magas ellátottsági szint miatt mérsékeltebb volt az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek, főleg a híradás- technikai készülékek iránt.' Az összességében megfelelő árukínálathoz nagyban hozzájárult az import; a forgalomba hozott áruk 17 százaléka külföldről származott. A fejlődő országokból 20, a szocialista piacokról 15 százalékkal több árut hoztunk be, mint 1970-ben, a csehszlovák határmenti árucsereforgalom pedig mintegy négyszeresére növekedett. Mezőgazdasági világtükör GÉPESÍTÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Pragropress prágai orgánum szerint a jövőben erőteljes fejlődés várható a csehszlovák mezőgazdaság gépesítésében, A mezőgazdaságban dolgozók száma a jelenlegi több mint egymillió főről 1975-ig nyolcszázezer főre, 1980-ig pedig hétszázezer főre csökken. Az élő munkaerő pótlására éppen ezért a mostani ötéves terv során körülbelül 25 milliárd koronát fordítanak gépek, berendezések vásáriásására. Megfontolandó azonban, hogy ezt a hatalmas ösz- szeget milyen gépekre költik. A csehszlovák mezőgazdaság jelenleg is viszonylag jó gépparkkal rendelkezik. Éppen ezért megfontoltan, tudományosan szükséges a gépparkot korszerűsíteni. Olyan technikát kell alkalmazni, amely komplex gépesítésre vezet és a kívánt hatást biztosítja. A tervek szerint a mező- gazdasági gépgyárak 1975-ig 56 ««ezer traktort szállítanak a mezőgazdaságnak. A 40 lóerős traktorok részesedését azonban 1975-ig 10—15 százalékra kell csökkenteni, míg az erőgépek hatvan százalé- kának 80 lóerősnek kell lennie. Az állomány 15—20 százalékának pedig el szükséges érni a 130—150 lóerőt. A csehszlovák mezőgazdaság egyik legfontosabb növénye a cukorrépa, A jövőben a termőterület 95 százalékán gépesítik a betakarítást. A cukorrépa-termes?',tés komplex gépesítése érdekében 13 új géptípus kialakításával és gyártásával kell számolni. MELYIK VIRÁG KELENDŐ? A Commercial Grower c. londoni lap szerint a Virágtermelők Nemzetközi Szövetsége nemrég felmérést készített, .amelyben megállapította, hogy a vágott és cserepes virágok termesztése és értékesítése az utóbbi években jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a virághagyma és szaporítóanyag termesztése. A virághagyma és a gumók piacai Európában telítődtek, míg a cserepes és vágott virágok iránt a kereslet növekszik. A felmérés arról is tájékoztat, hogy a vágott rózsák továbbra is tartják. vezető pozíciójukat, viszont a szegfűre ráuntak a vásárlók. A frizia és írisz vágott virágai iránt a kereslet évek óta egyforma, viszont a cserepes krizantém — melyet 1960. előtt alig ismertek —, jelenleg’ a cserepes azaleával és ciklámennel a legkeresettebb virág. KANADAI BURGONYADÖMPING A Financial Times c. londoni sajtóorgánum arról tájékoztat, hogy a brit burgo- nyafeldölgozó cégek sürgős segítséget kérnek a kanadai burgoinyatermék-dömpmg ellen. Kanadában ugyanis tetemes burgonyakészletek halmozódtak fel. ennek következtében csökkentek az árak, s az olcsóbb burgonya özön- lik Nagy-Britanndába. A brit burgonyafeldólgo- zók amiatt panaszkodnak, hogy mig a kanadai burgonya ára tonnánként mindössze 150 font, addig a hazai terméké 250 font. A burgó- nyafeldolgozó cégek bejelentették, hogy amennyiben nem lesz változás, úgy kénytelenek lesznek üzemeiket beBURGONYA- KÉSZÍTMÉNYEK A SZOVJETUNIÓBAN A Zemedelec prágai orgánum arról ad hírt. hogy a Szovjetunió egyre több burgonyát dolgoz fel pürének, róseibilinek és más terméknek. Az elkövetkezendő években egyes burgonyatermő területeken. a nagy kolhozok és szovhózok új burgonyafeldolgozó gépsorokat helyeznek üzembe és a feldolgozó kapacitást évi 1,2 millió ton-, mára emelik. Ezzel a raktározásnál keletkező veszteséget 40 százalékkal sikerül csökkenteni. AFGANISZTÁNT ÉHÍNSÉG FENYEGETI Az Arbeiter Zeitung bécsi lap szerint Afganisztán rendkívül súlyos helyzetben van. Az országban ugyanis két éve rendkívül nagy szárazság volt. Becslések szerint búzából mintegy 500 ezer , tonna a hiány. A vízhiány nem csupán a búza termését viselte, meg, de azt a veszélyt ia magában hordja, hogy csökkenteni szükséges az ország szarvasmarha-állományát is, ugyanis takarmányból sincs elég. Ha nem érkezik segély, akkor az ország 26 milliós szarvasmar- ha-állományának mintegy 70 százalékát le kell vágni. TÁMADÁS A SIVATAG ELLEN Az APN szovjet hírügy-, nökség szerint Szíria valaha termékeny országnak számított. Azonban - tönkrement az ország öntözéses kultúrája és a valaha virágzó földeket lassan ’ befújta a homok, sivatagok jöttek létre. 1946-ban, amikor az ország népe véget vetett a gyarmatosítók uralmának, Szíriában mindössze 300 ezer hektár volt az öntözött terület. A hatalmas munkák során — amelyben, a Szovjetunió .is nagy segítséget nyújt —, elérték. hogy ma duplaj áfa növekedett ez a terület. A sivatag ellen intézett támadás része az országban megvalósuló agrárreíormnak. A szí- riaiak nagy reménnyel tekintenek a szovjet közreműködéssel épülő eufráteszi hidro- komplexumra, melynek felépültével ismét , megduplázható az ország ölitözött földterülete. Az új létesítmény környékén a terv szerint gépesített állami gazdaságokat, szövetkezeteket hoznak létre. 1978. .január 13,, csütörtök
