Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
\ Számok és emberek BIZONYARA SOKAN emlékeznek rá, néhány évvel ezelőtt meglehetősen kevés tekintélye volt a mezőgazdasági, termelőszövetkezetekben a könyvelőknek, a könyvelésben dolgozó adminisztrátoroknak. Sokszor elhangzott olyasfajta vélemény a szövetkezeti tagok részéről, hogy a könyvelés dolgozói csupán a kávéfőzéssel törődnek, amikor a többiek kint a napon nehéz fizikai munkát végeznek. Ma már egészen más a helyzet s magának a példának a felidézése is disszonáns érzéseket kelt az emberben. A számok emberei — a könyvelés dolgozói, minden gazdaságban kivívták tekintélyüket, olyan tiszteletet kapnak mindenkitől, amely munkájuk, emberi magatartásuk után joggal jár. Önkéntelen® felvetődik S kérdés: vajon hogyan s miért változott meg ennyire a szövetkezeti dolgozók véleménye a számok munkásairól? Elsősorban talán azért, mert a fejlődés törvényszerű velejárója, hogy az emberek egyre tisztábban látnak, egyre jobban meg tudják érteni és ítélni mások munkáját, s amikor már valaki tisztán Mtja a másik tevékenységének nehézségeit, akkor meg is tanulja becsülni azt a tevékenységet A kérdés másik oldalapo- dig az, hogy az új gazda- ságirányításí rendszerben gazdagabb és' sokrétűbb iar"° talmat nyert a könyvelők munkája. A szövetkezetek önállóbbá váltak, de ugyanakkor megnövekedőit a felelősségüli is. Éppen ezért a helyes döntésekhez egyre szükségesebbé váll, hogy a könyvelők olyan elemző, feltáró számításokat végezzenek, amelyek Icellő alapot szolgáltatnak & döntések hozatalához. Ma már az elemző számítások nélkül elképzelhetetlen a gazdálkodás. A termelés szerkezetének megváltoztatásához, új profilok kialakításához aligha merne hozzákezdeni egy termelőszövetkezeti vezető anélkül, hogy a számok birtokában ne látná előre a várható fejleményeket. Elemző számítások nélkül senki sem tudhatja, hogy mennyi például a kukorica önköltsége, érdemes-e termeszteni, vagy helyette más növényfajtát szükséges-e választani. A KÖZELMÚLTBAN egy termelőszövetkezeti elnökkel beszélgettünk a szövetkezeti mozgalom kezdetéről. Elmondotta, kogy abban az időben néhány papírcetlit hordott a zsebében, arra voltak felírva a legfontosabb adatok. Akkoriban mindössze ennyiből állt a könyvelés. Ma már minden, gazdaságban képzett számviteli szakembereik dolgoznák, sőt arra is akad példa, hogy nagy értékű, korszerű gépek segítik a könyvelés munkáját. S nem lehet azt mondani, hogy erre nincs szükség. A szövetkezetek munkája egyre sokrétűbb, bonyolultabb, a gazdaságok egyre több vállalattal, gyárral, szövetkezettel áll-, nak kapcsolatban. Ezek a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok pedig meglcövete- lik, hogy a könyvelés is egyre korszerűbb legyen, több és pontosabb adatot szolgáltasson, napra készen tükrözze az adott szövetkezet gazdasági, pénzügyi helyzetét. Mindez világos és közismert a szövetkezeti tagság, a szövetkezeti vezetők előtt. Éppen ezért becsülik és értékelik a ákámok embereinek munkáját. Ilyenkor, a zárszámadások előkészítésének idején az átlagosnál is nagyobb figyelem kíséri a könyvelők, adminisztrátorok tevékenységét. Hiszen az ő munkáj uk nyomán tárul fel, hogy eredményesei}, vagy kevésbé jól gazdálkodott az év folyamán a szövetkezet, mennyi lesz a munkaegység, hol szükséges a jövőben változtatni. A MAGÄNYBA vonuló, számoszlopokon töprengő, más iránt érdektelen könyvelő típusa a múlté. Manapság talán a könyvelési dolgozók érzik leginkább a gazdaság egészséges lüktetését, ők veszik észre a káros tüneteket, s ők tesznek leggyorsabban javaslatot a hibák kijavítására. Nem tétlen szemlélői, hanem befo- lyásolói a gazdálkodásnak. Munkájuk éppen annyira szükséges és létfontosságú, mint bárkié. Ezért is vívták ki a más munkaterületeken dolgozóik: becsülését s ezért nem mondja ma mái* senki, hogy jobb lenne, ha többen lennének kint a földön és kettősebben az irodába n. (kaposij Tsz-nyugdíjások és járadékosok r X termelöszöv etkezeti • nyugdíjasok és járadékosok helyzetét vitatta meg szerdai ülésén Szombathelyen, a Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mint megállapították, a megye szövetkezeteiben a nyugdíjasok és járadékosok száma az elmúlt évben meghaladta a 13 700 főt. A tsz-tagok több mint 50 százaléka 60 éven felüli, s a negyedik ötéves terv időszakában a jelenlegi tsz-tagok közül további 3812 fő éri el a nyugdíjkorhatárt. Ez a helyzet kettős feladatot ró a tsz-ekre: gondoskodniuk kell a kieső munkaerő pótlásáról és az idős, tsz-tagok életkörülményeinek javításáról. Ma már * tsz-tagok köz® egyre többen vannak, akik 800—900 vagy 1000—1500 forint nyugdíjat is elérnek. Ez jó hatással van az egész tagságra, s elősegíti a fiatalok közeledését a tez-ekhez. A nyugdíjasok közül több mint négy és fél ezren részt vesznek a közős munkában, a többiek azonban majdnem kizárólag a nyugdíjból, járadékból élnek, vagy eltartásra szorulnak, A nyudíjasolknak a tsz^ ek döntő többsége térítés nélkül biztosítja a háztáji föld megművelését, s a szociális alap terhére nyugdíjkieg'észítést, segélyt folyósat részükre. X nyugdíjasoknál nehezebb helyzetben vannak a járadékosok. Velük az eddigieknél többet kell törődni. Nem megoldott a csökkent munkaképességű tsz- tagok helyzete sem, s igen nehéz a helyzete azoknak az özvegyeknek is, akiknek férje nyugdíjjogosultságának elérése előtt meghalt. Problémáik megoldása fontos feladat, s ehhez nyújt lehetőséget a tsz-efc szociális és kulturális alapja, melyre az elmúlt évben például 18 millió 760 ezer forintot tartalékoltak a gazdaságok. 1971. év nehézipari beruházásaikéi 1971-ben készült el a Tiszai Vegyikombinát legújabb beruházása, j*. 2,5 milliárd forint költséggel épült polietilén-üzem. Képünk az állandóan fejlődő gyár esti fényeit mutatja. (MTI foto — Mező Sándor) Csaknem félmilliárd forint megtakarítás forgaiomáttereléssei Több mint 600 kilométer gazdaságtalan Yasűtvonalat szüntettek meg A közlekedéspolitikai koncepciónak szerves részé a gazdaságtalan vasútvonalak és vasútállomások forgalmának megszüntetés^, illetve átterelése közútra. Az utóbbi három év eredményei a program helyességét, nép- gazdasági szükségességét igazolják. A 12 évre tervezett teljes program összesen 2240 kilométernyi kis forgalmú — normál és keskeny nyom- közű, ' valamint gazdasági vasút — forgalmának közútra terelését irányozta elő. Ezzel együtt 65 körzeti vasútállomás kiépítésével, mintegy 300 forgalomfelvevő és iparvágány-forgalmú állomás kialakításával, valamint 298 kis forgalmú vasútállomás megszüntetésével szá- j moltafc. Három év alatt 616 kilo-1 méternyi vasútvonalat szüntettek meg, s ezekről a személy- és a teherforgalmat a közhasználatú autófuvarozás vette át. A ’ 12 éves program 26,2 százalékát valósították meg eddig, valamivel többet, mint amennyit Ijjf i végéig eredetileg előírtak. A forgalomátterelés ' évi 8,2 millió utast és 905 ezer tonna árut érint." A program 1968—1971. évi végrehajtása — a megszűnő vasútvonalak felújításának feleslegessé válása s a felszabaduló vasúti állóeszközök értékével számolva a forgalomátterelésekkel kapcsolatos, útépítések, korszerűsítéseji, több- letjárművek költségével is — csaknem félmilliárd forint beruházási megtakarítást hozott a népgazdaságnak. A program végrehajtásának' eddigi legfontosabb tapasztalata, hogy a megszüntetett kis forgalmú ‘vasútvonalak helyett indított autóbuszjáratokon a magasabb viteldíj ellenére is többen utaznak, mint korábban a vonatokon. A népgazdaságban kialakult beruházási' feszültség átmenetileg érinti a program végrehajtását is. ezért az 1972. évi terv csaknem 20 százalékkal kisebb az eredetileg előírt ütemnél. Ebben az évben mindössze négy normál nyomközú vasútvonal teljes és egy gazdasági vasútvonal részleges forgalmának átterelését tervezik. A normál nyomközű vonalak hossza 81 kilométer, évi forgalmuk 1,4 millió utas és mintegy 450 000 tonna áru. Az idei intézkedések hatása évi 11,8 millió forint megtakarítás. (MTI) Az idén 22000 paneles lakás épül az országban KISS DÉNES: N em értek egyet: azzal, amit a kútról írt apám. Azt írja, hogy maguknak már nem lesz szükségük vízvezetékre. Jó lesz az öreg kút, amíg élnek. Azt is írja, hogy nem futja abból a kis nyugdíjból árokásásra, csővezetékre. Hiszen nem, hajlik már dereka, napszámost kellene fogadnia Ha még az árkot ki tudná ásni. akkor hevesebb a hozzájárulás. Mindent egybevetve, jó lesz maguknak az öreg kút vize. Nézegetem• a levelét, a már annyiszor látott írást, a nagv kézmozdulatokkal foi'mált betűket, amelyeken a mellékelt dátum nélkül is látszik a kezek bizonytalansága, a test öregsége. Igen, tudom, az idő elsuhant, elvillant, mint a kertben a fütty ős sárgarigók arany szárnycsapása. A betűi mögött felrémlik az öreg kút. Jól látom földbe süppedt káváját. a megrepedezett fahengert, amire a lánc feltekeredik és az apró zsindely tetői, amelyen akár a zöld patina, moha virít. Az is az, eltűnt éveket mutatja. Én is meghatódom, ha megmoccan bennem ez a látvány. He más is eszembe júi. Arra is emlékszem, apám, amikor nagy esők jöttek ^ és K kút vize kifelé, folyt. Zavaros lett, békanyálas és estén- kint kuruttyolás hallatszott a hátból. Apám is emlékezhet arra. hogy ilyenkor el kellett menni a harmadik vagy negyedik szomszédba vízért, de ott sem volt sokkal tisztább. Esőzések idején hetekig hordtuk máshonnét a vizet, mett a mi hutánkban csak nagyon lassan apadt. De az öreg szülői házra is emlékezhet, ami a kúthoz közel épült és ma mar a föld színén is alig látszik, hogy ott nyolc éve még ház állt. Igaz, tömésház volt, földből verték. Nem is bírta sokáig a talajvíz alattomos nyaldosását. Ugyanaz a víz kezdte ki az alapjait, amit a régi hátból ittunk. Hogy jó lesz még az a víz magunknak? Amíg a ház fiatal volt, bírta. Amint öregedett, könnyebben bírt vele a víz. Tálán így van ez az emberrel is. Arra is emlékszem, hogy amikor aztán valamelyest leapadt, akkor is ki kellett merni, hogy később használhassuk. Azt is tudja apám, hogy ez nemcsak a mi hatunkkal volt így, hanem a faluban, sok helyen. De eszembe jut még más is. Az iskolában állandóan jfádtabletiákat osztogatlak nekünk, mert a faluban sok veit Tiszta «. golyván ember. Valami mindig is hiányzott a mi kútjaink vizéből. Én azt hiszem, hogy az igazi tisztaság és mindenféle jótékony ásványi só, ami nem volt meg a föld felsőbb rétegeiben. Mert a mi kutunk- ba csak a felső rétegekből gyűlt össze a víz. Nem szűrte meg eléggé a a föld. Ki tudja, mennyiféle betegséget ittunk nap mint nap. Hányféle fertőzéssel birkózott akkor is a szervezetünk, amikor nem tudtunk róla. Olyan mély kutakat pedig, amelyekben jó víz gyűlhet össze, kevesen ásattak. Sokba került. Nemcsak azért, mert mélyre kellett ásni, hanem azért is, mert szigetelt betongyűrűket kellett volna egymásra rakni benne, a fenekétől a kávájáig éppen' azért, hogy a felső rétegekből ne folyjon bele a talajvíz, hogy amire belefolyik, vastag földréteg szűrje meg. "Látja, apám, annyi minden eszembe jut a régi kútról. Tudóin, hogy a törpe vízmű sokba kerül, de azt is tudom, hogy az emberi élet mindennél drágább. Azt is írja, hogy öregek már, úgysem élnek sokáig, és magukat már kiszolgálja .a régi kút. Egyébként is nagyon megterhelné a nyugdijat a rájuk eső rész. Majd segítünk, mert segítenünk kell. Talán azért is, hogy tovább éljenek, hiszen a jó, egészséges víz ezt is elősegítheti. És még valamire gondolni kell, apám. Ezután is élnek a faluban öregek, f iatalok, akik - talán nálunk is erősebbek, egészségesebbek és hosszabb életűek lesznek, ha a zavaros víz helyett, áttetszőt, tisztát fogyasztanak. Mert az embernek nagyon fonos, akár minden más élőlénynek, hogy napfényt kapjon, friss, jó levegőt és tiszta vizet. S hogy mi legyen a régi háttal? Tudom, hogy sajnálná. Azt sem kell betemetni. Abból öntözhetik a kert palántáit, amiket anyám annyire szeret. A növények szomjúságát az is jól oltja és az egészségüknek sem árt, ha rájuk loccsant egykét békát is. De az ember ivóvize legyen tiszta, hogy tiszta és egészséges maradjon a gondolata is. Ami pedig az öregséget illett, én úgy gondolom, kedves apóm, hogy az idősek élete éppen olyan drága, mint a fiataloké. A törpe vízműről írott levelére, ezt tudom válaszolni, apám Az építésügyi ágazat számítási anyaga szerint az idén a népgazdasági tervben előirányzott csaknem 75 ezer lakásból majdnem minden második új otthon, összesen 35 600 lakás inár korszerű technológiai módszerekkel épül fel. A leghatékonyabb módszerrel, a paneles építésmóddal két évvel ezelőtt 14 400, tavaly 17 000 lakás épült, s az idén mintegy 22 ezer új otthon átadása az előirányzat. Ebben az érben tehát a korábbinál gyorsabb ütemben terjed a paneles lakásépítési módszer. A legutóbb Szegeden átadott új létesítménnyel együtt ugyanis jelenleg már hét nagy házgyár és hat kisebb panelüzem szállít korszerű falelemeket a lakásépítő vállalatoknál. Ebben az évben fognak hozzá az építők az évi 2400 —2400 lakásos veszprémi és kecskeméti házgyár kivitelezéséhez, - maj;d később az óvj. 200.0 lakásos szombathelyi ’ új házépítő . kombinát megépítéséhez. A negyedik ötéves terv végén tehát már összesen 17 gyártó bázisa lesz az országban a korszerű paneles lakásépítési technológiának. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy gazdaságosabban, az eddiginél rövi- debb szállítási távolságokon láthassák el az ország építkezéseit korszerű panelekkel. A házgyári, paneles épí$gpnckl towábMejlesztésóben rendkívül jelentős munkát fejeznek be most a 43-as Építőipari Vállalat, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, a BUVÄTI. és a Lakóterv szakemberéi. Az Építésügyi és Városfejlesztési • Minisztérium felkérésére kétéves vizsgálat alap ján pontos műszaki részletbe menő javaslatokat dolgoztak ki a házgyári termékek méret- és szerkezet- egységesítésére, a csereszabatosság feltételéinek megteremtésére. Ez a nemzetközi viszonylatban is jelentős munka lehetővé teszi, hogy a különféle házgyárakban gyártott termékeket .bárhol felhasználhassák, s miután nem az épületeket, hanem csak a födémek, a falpanelek, a szerkezeti csomópontod! méreteit egységesítették, mód nyílik az eddiginél jóval nagyobb variációjú háztípusok gazdaságos gyártására. A városképek egyhangúságának feloldását .segíti. tellát ez a méret- es szerkezetegységesítés. Ez az egységesítés hosz- szabb távú,' öt-tíz éves program,. amely megnyitja az utat a gazdaságos, katalógus alapján történő tervezéshez, a magas színvonalú munka- szervezéshez, a gépi progra mozáshoz is. 7fjy W)Z, január «.» csütörtőfc.
