Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Á telefon I A könnyűipar 1971.évi beruházásaiból A legnagyobb oetoba- ság lenne a „bez­zeg a régi idők”- höz hasonlítani a [ *iai —» telefon igényt. Em- | lékszem, s gondolom, hogy nem egyedül emlékszem azokra az időkre és fil­mekre, amikor a „vamp” régignyúlt a széles fehér ágyon és a filmvásznon, s úgy telefonált milliomos szeretőjének. A telefon és az „édes élet”! De nálunk a telefon a csendőrséget, a bankot és a temetkezési vál­lalatot jelentette inkább. Másrészt a polgári jómódot. Mint valami címer. Egy fe­kete telefon a fehér asztal­káit, alul a csatlakozó du­góval. Egy-egy kisebb vá­ros telefonkönyve könnyű volt, mint a pille és polgá­ri értelemben egyet jelen­tett a gótai almanachhal. Benne lenni ugyanaz volt, mint „benne lenni”, a jobb Körökben. Ma belekerülni a telefon-' könyvbe, egyet jelent „ben­ne lenni” a szerencsés száz­ezreik között. A telefon, ma­napság életszükség lett. Amennyiben a szocializmus­nak van valami köze akor- szerűhöz és a modemhez, és amennyiben a modem és a korszerű elképzelhetetlen a távközlés eme formája nél­kül, úgy — most már szel­lemeskedés nélkül — nyu­godtan leszögezhetjük, hogy a telefon „kelléke’5 a szo­cializmus építésének. Olyan kelléke, amelyre különös gondot fordít az idei évi •terv, olyan kelléke, amelyet 28 ezer alközponttal bővíte­nék az idén, s olyan kellé­ke egyben, hogy „...Mind­ezek ellenére a távbeszélő­igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni...” Ahogy a Minisztertanács megfogalmazta az idei terv kapcsán! Nélkülözhetetlen: kellőd amit sokaknak mégis nél­külözniük kell. Mart olyan a felfutás azf igényekben — sz igényeket természetesen mi teremtettül?: meg —, hogy szinte lehetetlennek tűnik a lépéstartás is vele, s a teljes kielégítése, a táv­közlést. illetően is, hosszabb időt vesz igénybe. Az el­múlt húsz esztendő alatt, csak vidéken, 1970 végére az akkori 46 ezerről (!) a múlt év elejére 300 ezer fölé emelkedett a fő- és mellék- állomások száma. Egyedül Heves megyében 14 ezer a jelenlegi telefon-előfizetők száma és legalább újabb 2 ezren várják, hogy bekap­csolják őket ilyen formában ■ is a „világ” és az ország vérkeringésébe. A beruházások százmillió­it fordítja és fordította ed­dig is a posta és fordítja to­vábbra is a távközlés bizto­sítására — de ebben a szi­szifuszi küzdelemben rend­re és mindig a beruházó posta marad alul. Nemcsak egyes emberek otthona ma­rad telefon nélkül, vagy egyes utcák várják egyre reménytelenebből a „főveze­téket”, hanem épülő új vá­rosrészei?: számára sem tud egyik napról a másikra te­lefonvonalat biztosítani a posta. Ezek olyan, tények, amelyek miatt lehet morgo­lódni, amelyek néha nem­csak bosszúságot, de komoly kellemetlenségeket is okoz­hatnak — betegség, baleset stb, —i de amelyeken en­nek ellenére sem lehet az együk napról a másikra se­gíteni, A telefon-békapcso- lásra is érvényes a régi mondás, azazhogy annak változata: addig nyújtóz­kodj, ameddig a kábeled ér! S ezek a kábelek nem ér­nék el mindenhová és ezek a kábelek ráadásul túl is terheltek. És legyünk őszinték* az időben is és a számban is sok és felesleges beszélgetés miatt is. Ka valami titkos kis számítógép megfigyelné — pardon: nem lehallgatná! —, hogy mennyi ideig be­szélnek munkaidőben csak a vállalati telefonokon fér­jek és féleségek, barátok és barátnők, menyasszonyok és vőlegények, kártyaparti -ta­gok és vadászcimborák —, nem hivatalos ügyekről, a csúcsidők idején és még vé­letlenül sem három percig és naponta többször is... Félelmetes nagy szám jön­ne ki. Egy kisebb alközpont terhelése! E példából is kiviláglik, hogy most e cikk keletében nem a posta dolgát feszege­tem, nem a távközlő szer­veknek akarok tippeket ad­ni: miből és hogyan. Ma­gunknál?: inkább! A megle­vőből hogyan. Sem jogom, sem okom megszabni, ki .mennyit és mikor telefonál­jon, csupán egy nem para­dox paradoxont szeretnénk ideírni: mindenki szabadsá­ga addig terjed, ameddig más szabadságát nem sérti! Az 1972. évi terv sok részletében, így a. távközlés­ben,' a telefonozásban is előrelépést hoz. Többet, mint tíz évvel ezelőtt gondoltuk is, de kevesebbet, mint eb­ben az évben szeretnénk. Minden bizonnyal ellent­mondás ez, de ennek és más ellentmondásoknak feloldá­sa nem valósítható megmér ebben az esztendőben. Ép­pen e cikk írása közben lett volna szükségem egy adatra. Telefonon kértem, azazhogy telefonon szerettem volna megkapni. Telefonon! Majd eldobtam dühömben fezt az írást Az adat végű! & megér­kezett — a telefon útján. Ha hosszabb idő után is, de mégis gyorsabban, mint őse­ink idején érkezhetett vol­na bármilyen hír. Igaz, so­vány vigasz ez, de mégis­csak az! t , Gyurkó Géza Tavaly, az alkotmány ünnepére készült el a Magyar Gyapjűfonó és Szövőgyár új szövő üzeme. A 40 millió forint költséggel létrehozott üzemben naponta 7—8 ezer méter szőve készül. et (MTI foto — Érczi K. Gyula) Békemozgalmunk 1972-ben Sebestyén Nándorné nyilatkozata r MILYEN FELADATOKAT tűz maga elé az idén a ma­gyar békemozgalom? — er­ről nyilatkozott; Sebestyén Nándomé, az Országos Bé­ketanács titkára. — Az első félévben nem­zetközi agitációs tevékeny­ségünkkel segíteni kívánjuk a Hazafias Népfront V. kongresszusának politikai előkészítését, a különböző országokban működő nép­frontok és népfrontjellegű mozgalmai?;, tömörülések he­lyének, szerepének ismerte­tését. — Az új esztendőben, szo­ros összhangban az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­val, továbbra is aktívan részt veszünk az európai biztonságéit; folyó küzde­lemben. Serkentőleg hozzá­járulunk az európai népek fóruma megszervezéséhez. A magyar nemzeti bizottság képviselői ott lesznek e fórum nemzetközi előkészítő bizottságának január 11— 13-án Brüsszelben megtar­tandó ülésén. Megtisztelte­tés számunkra, hogy aBVT Brüsszelbe utazó delegáció­jának is lesz magyar tagja. Meggyőződésünk, hogy a különböző országokban mű­ködő bék e mo zg'al maknak és más társadalmi szerveze­tek tevékenységének és ak­cióinak is fontos szerepe van abban, hogy belátható közelségbe került az európai biztonsági értekezlet össze­hívása. Éppen ezért válto­zatlanul elsőrendű felada­tunknak és kötelességünk­nek tartjuk, hogy fokozzuk a párbeszédet a népek kü­lönböző szintű és nyilvános vitáin, május elején „Buda­pest-Helsinki” címmel a két fővárosban demonstrá­ciókat szervezünk az euró­pai biztonsággal összefüg­gésben. Május 6—13. között megrendezzük az európai biztonság hetét, hogy szeles körben ismertessük az eu­rópai szocialista országok­‘a kontinens békéje és biztonsága érdekéiben kifej­tett erőfeszítéseit, az SZKP XXIV. kongresszusán kidol­gozott békeprogramot, a Szovjetunió következetes bé­kepolitikáját ORSZÁGSZERTE megem­lékezünk Lidice lerombolá­sának 30. évfordulójáról, és ezekre a találkozókra cseh­szlovák delegációkat is ven­dégül látunk. — Idén is változatlanig előtérben álló feladatunk a szolidaritás erősítése az amerikai agresszió ellen küzdő indokínai népekkel Várhatóan kiemelkedő ese­ménye lesz a vietnami nép iránti szolidaritásnál? a. stockholmi Vietnam-konfe- rencia által kezdeményezett párizsi világtalálkozó az in­dokínai népek békéjéért és függetlenségéért, A találko­zó megrendezésére február 11—13-án a ^Párizs melletti Versailles kongresszusi pa­lotájában kerül sor. A ta­nácskozáson a nemzetközi békemozgalom , képviseleté­ben 900 küldött és nagy szá­mú meghívott vendég vesz majd részt. Az év folyamán rendsze­ressé tesszük az indokínai kérdéssel való foglalkozást. Szeretnénk fokozni az anya­gi támogatást is vietnami Testvéreink részére. Ezért azt kérjük a társadalmi és tömegszervezetektől és min­den békeszerető embertől, hogy az új esztendőben to­vábbra is segítsék akcióin­kat minél több önkéntes adomány befizetésével a 23 596 852 számú szolidari­tási csekkszámlára. Szeptember 2-án a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság támogatására demonst­rációkat, akciókat és októ­ber 15—22 között nagysza­bású indokínai szolidaritási hetet rendezünk. December 20-án a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítása Front évfordulóján megvonjuk szolidaritási munkánk mér­legét és szeretnénk remélni, hogy .Vietnam btkes építé­séről kell terveznünk 1973­ban. Nagy gondot fordítunk a közel-keleti térségben és az indiai szubkontinensen ki­alakult helyzet ismertetésé­re. Támogatunk minden olyan hazai és nemzetközi kezdeményezést, amely a helyzet normalizálására, a kontinensek békéjének és biztonságának megteremté­sére irányul, Szeptember 5 —15 között antiimperialista hét megrendezését tervez­zük. Célja: széles kőiben is­mertetni egy antiimperialis­ta világtalálkozó politikai célkitűzéséit és hazánk fel­adatait az előkészítésben. NAGY GONDDAL készü­lünk a BVT elnökségének január végére Helsinkibe összehívott ülésére. Ez a ta­nácskozás segítséget nyújt majd mozgalmunk 1972. évi 'programjának részletes ki­munkálásához, nemzetközi feladataink meghatározásá­hoz is — fejezte be nyilat­kozatát Sebestyén. Nándor- né. (MTI) Megtoldottak az évet Már decemberben teljesítette éves tervét a gyöngyösi vasöntöde Maguk .a tényék, a szé- ■'mok is érdekesek, de sok­kal inkább kíváncsi az em­ber az indítékokra. Hiszen a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat éveken át azzal baj­lódott, hogy az öntöde a termelésben lemaradt. Most pedig egyszerre az élre vá­gott. Sőt, még a forgácsoló üzemet is lepipálta. Mi történhetett? Meg le­het találni a magyarázatát? ra Veres Albin igazga­___ tó mondja az ada­to tkat. Ezek szerint decem­ber 9-én délben az idei 22,5 millió forintos évi árbevéte­li előirányzatát az öntöde teljesítette. Pénzügyileg is ellenőrizték a dolgot, és meg­nyugodva állapították meg, minden a legnagyobb rend­ben. Ez pedig nagy szó, mert a forint a döntő. Sakkal furcsábbnak tűnik, hogy az egész vállalat a nye­reségtervét már november­ben teljesítette. Drágábban adták az árut, vagy lénye­gesen olcsóbban termelték? Többet dolgoztak az embe­rek, mint amire számítottak? Az igazgató válasza sze­rint csak annyi történt, hogy a munka intenzitása meg­nőtt, a hiányzó negyven ember helyett is elvégiezték a feladatokat a többiek, sőt, még a tavalyi túlórakeret­nek is csak a hatvan-het- ven százalékát használták fel. Sokat segítettek az új gépek, a szervezettség és a munkafegyelem megszilárdí­tása. •Ahogy szafenyelven / mond­ják: profiltisztítást hajtottak végre. Nagyobb sorozatok gyártására rendezkedtek be. Még abból a termékből is, amit évékkel ezelőtt csak ráfizetéssel tudtak előállí­tani, és emiatt le is álltak N épf rontvezetők tanácskozása Egerben Kedden délelőtt megkez­dődött Egerben a Technika Házában megyénk községi, városi, járási népfrontveze­tőinek háromnapos tanács­kozása. Az első nap tanács­kozási munkájában részt vettek a népfront nőbizottr ságainak vezetői is. A ta­nácskozási dr. Csernik Jó­zsef, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságá­nál?: elnöke nyitotta meg. A megnyitón megjelent és fel­szólalt Hajduska István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, ott volt Sándor István, a , Hazafias Népfront Országos 'Titkársá­gának munkatársa, valamint a megyei pártbizottság kép­viseletében dr. Lévai And­rás, a megyei pártbizottság munkatársa. A megjelent mintegy 250 népfrontaktiva számára Poti Jenő, a Hazafias Nép­front Heves megyei Bizott­ságának titkára tartott elő­adást a nópfrontbizottságok időszerű feladatairól. Az el­hangzott előadásról délután járásonként és városonként szekcióülésen vitát rendez­tek. A tanácskozás ma, és hol­nap folytatja munkáját. vele egy időre, most jelen­tős nyereséggel számolnak. I I Az anyagellátás pe­I ~*l dig lehetne jobb is a forgácsoló üzemben. Az első fél évben olyan csehül álltak, hogy kénytelenek voltak szovjet .importot igénybe venni. A villanymo­tor mindig késett az anyag­gá!. Ahogy az Április 4-e Gépgyár sem nagyon ügyelt a határidőkre. Októberben aztán felkerekedtek, elmen­tek a gépgyárba, felvették a ikapcsolatot az egyik szoci­alista brigáddal. Azóta száz- nyolcvan fokos fordulat állt be. És itt vannak az öntők. Mindenki úgy ismeri őket, hogy szeretik az italt. A fe­leségek, az anyák a meg­mondhatói, mennyi pénzt adnak oda havonta szeszre. Ök talán egyszerre angya­lokká váltak? Ahogy Bodor László párt­tá tkár mondja, különös do­log ugyan nem történt, de tettek egy és mást. Az év elején, februárban azt álla­pították meg, hogy az ese­dékes terv teljesítése nincs , sehol. Legelsőnél?: a pártszer­vezet mozdult meg. Szót ér­tettek, megállapodtak a ten­nivalókban, aztán a kom­munisták az élre álltak. I **‘l Az üzemvezető, Bar­it Károly nem rejti véka alá. hogy az öntödében meg kellett fognia gyeplőt. Előbb szép szóval próbálkoztak, még a szeszbarátokkal is, majd komolyabb eszközök­höz is hozzányúltak. Ugyan­csak meglepődték néhányan. amikor az első elbocsátás megtörtént. Még ilyet, ál- mélkodtak az emberek. Hi­szen mindig azt hallották, hogy csínján kell bánni a munkással, mead ebbe a for­róságba, porba, amit az ön­töde jelent, lasszóval is alig lehet fogni valakit. Mi ütött a vezetőkbe, hogy csak úgy markába nyomjáic a munkakönyvét .valakinek? Akik mindig megfogták a dolog végét, most megnyu­godtak. Egyszerre több be­csülete lett a szorgalomnak, a jó minőségnek. Alá többet dolgozott, többet is kapott. Érdemes volt nekilátni,a ten­nivalóknak. Hallani is . furcsa, ___ hogy az öntödében h ávonta háromtól ötezer fo­rintig lehet keresni. A be­tanított segédmunkás is ha­zavihet ennyi temérdek pénzt. De aki kárt okoz, an­nak fizetnie kell. Bevasalják rajta azoknak a forintoknak' egy részét, amiket felületes­sége miatt kivett a többiek zsebéből. De a másik oldala is va­lóság: mert az emberek nemcsak a bérükét kapják meg az elvégzett munka utau, hanem még azon félül pré­miumot is felvehetnek, ha egy bizonyos, megállapított teljesítményt elérnek. Az is szokás, hogy az egyes munkacsoportokkal közük: ezért a munkáért ennyi pénz jár. Ha a csoport' létszáma közben csökken, nemi nyúl­nak az előre közölt bérhez, ha a meghatározott munkát a csoport kevesebb ember­rel végezte is el. Következetesek. . szigorúak a vasipariak, de’ egyaránt ■ figyelembe ’ veszik a több munkát is, ahogy a selejt mellett sem mennek el be- ’’ hunyt szemmel. A sokat em­legetett elvet: mindenkit a végzett munkája után elbí­rálni — itt nagyon komo- ' lyan veszik. [ _ I Nyolc embert rsbe­I **‘l utaltak elvonókúrá­ra. Most már mindegyikük ott dolgozik ismét az üzem­ben. Pedig annak idején ká­romkodtak, fenyegetőztek, nemcsak a szégyen miatt. Most már kimondták a szót: Köszönöm! A feleségük, a családjuk a leghálásabb a vállalat ve­zetőinek ezért a szigorú kö­vetkezetességért. Arra is van gondjuk azon­ban a vezetőknek, hogy utólag is skót értsenek ezek­kel az emberekkel, alak Iá- , gyógyultak betegségükből. Nem hagyják magukra őket azután sem. Az emberek komolyan ve­szik egymást, az emberek fe ­lelősséget éreznek egymás iránt. ★ Remélhetőleg senki nem von le olyan következtetést az elmondottakból, hogy en­nél a vállalatnál valami rendkívüli dolog történt. Nem váltották meg a vilá­got. egymást sem az itte­niek. Titkuk nincs, módsze­rük is nagyon egyszerű: a gyakorlatban is alkalmazzák azokat az elveket, • amiket annyiszor elmondtunk már a munkások megbecsülésé­ről, az üzemi demokráciáról, a szocialista bérezésről és egy sor egyébről. Teszik, amit tenniük kell, Hát nem egyszerű ez? G. Molnár Ferenc 19TI. január i. seerám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents