Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Januári interjú

INTERJÚSOROZATUNK KERETEBEN JANUÁR HÓNAPBAN MÁZÁN SÁNDORT, A MAGYAR NEMZETI < BANK HEVES MEGYEI IGAZGATÓJÁT KERESTÜK FEL KÉRDÉSEINKÉT OLVASÓINK SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE. i

LAPUNKAT MARKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE.

Gyöngyösi Építőipari Kisipari Szövetkezet lav a * « -» ■& 1

Megítélésem szerint a hitelpolitikai irányelvek gyakorlati végrehajtása nem okoz különösebb problémát megyénk fejlődésében, mert a vállalatok nagyobbrészt olyan célkitűzéseket kívánnak megvalósítani, amelyek megegyeznek a központi irányelvekkel.

— A fentiek alapján, kérjük, fogalmazza meg, hogy milyen beruházást és fejlesztést részesít előnyben a Nemzeti Bank?

— 1972-ben elsősorban azokat támogatjuk, amelyeknek célja a fizetési mérleget javító árualapok növelése, az építőipari kapacitáshiány csökkentése, az építőanyag-ellátás javítása, a lakossági szolgáltatások bővítése, az állattenyésztés és a zöldségtermelés fokozása, továbbá a mezőgazdasági munkák elvégzésézésne, holott számos példa bizonyítja, hogy ezen a téren sok tartalékát lehet feltárni.

A pénzügyi fegyelem nagyjából kielégítőnek mondható, s az előző évekhez képest valamit javult is. Néhány gazdálkodó egységnél tapasztalhatók azonban komolyabb bajok is. Leggyakoribbak a beruházási teljesítmények agy részének szabálytalan elszámolása, az eredmények pontatlan kimutatása, a pénzügyi kötelezettségek késedelmes teljesítése.

— Es mi a véleménye megyénk mezőgazdaságáról ? Milyen módszerrel lehetne továbbfejleszteni a szövetkezeteket és eredményesebbé tenni azok pénzügyi gazdálkodását?

— Osztozom a megye mezőgazdasági szakembereinek abban a véleményében, hogy tekásépítő kapacitásának bővítéséhez szüksege6 fejlesztési kérelem elbírálása. Ugyanakkor nehézségek mutatkoznak az Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a múlt évi stabilizálás után isimét előre kellene lépni, a pénzügyi helyzet azonban nem teszi lehetővé a hitelnyújtást és a vállalat által kért dotáció engedélyezésének is nehézségei vannak. A támogatás elmaradása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a vállalat nem lesz képes az igényeket kielégíteni.

— Ha a kereskedelem áruellátását kifogásoljuk, gyakran találko-m v panasszal: a bank megköti a ken&e- delem kezét, ha túllépi a mcgengeu-’.t’ árukészletet, az anyagilag há érinti; a plusz összeget a fej ..

alapjukból kell kiegyenlíteni, nik: ez a módszer nem szolgálja a v > sárlók érdekeit. Mi a véleméi t

— A kereskedelmi forgalom évi f- -?•' ra- zaléikos növekedése mellett is jogos í

rálát, hogy a .vásárlók nem minid meg a keresett árucikkeket, vagy a kívánt választékiban állnak rend« re. A kereskedelem ezt időnként azz rázza, hogy a készletfel töltést fim módszerek nehezítik. Ez az okfejtét. ’

nem fogadható eL A forgóalap

Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Mázán Sándor, a Magyar Nemzeti

Bank Heves megyei igazgatója

— Bevezetőül, kérjük, fogalmazza meg: napjainkban mi a Nemzeti Bank feladata?

— A Magyar Nemzeti. Bank feladatai oly sokrétűek, hogy részletes felsorolásukra az interjú keretében nincs is lehetőség. Az egyik legfontosabb feladat a kormány hitelpolitikájának érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló hitelforrásokból mindenek - eLótt azt a fejlesztést támogatjuk, amely a leghatékonyabb és a legjövedelmezőbb. Feladataink sorába tartozik többek közt az is, hogy kizárólagos joggal vezetjük a szocialista gazdálkodó szervek bankszámláit, rövid-, középes hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk és devizahatósági feladatkört is ellátunk. Megemlítem még azt is, hogy mi gondoskodunk arról is, hogy megfelelő mennyiségű fizetőeszköz álljon rendelkezésre a készpénzforgalom számárai

A múlt évben végrehajtott bankszervezés ftfca — ennek részleteiről a Népújság már korábban tájékoztatást adott — bővültek a Nemzeti Bank feladatai. November 1-től «gyanús mi látjuk el valamennyi vállalat és Szövetkezet álló- és forgóeszköz-hitelezését.

= Az előbbi gondolatkört folytatva megkérdezzük: hogyan és milyen módszerrel érvényesíti elképzeléseit a Nemzeti Bank?

— A bank tevékenyen részt vesz; a beruházási politika és a középtávú tervkoncepció, valamint az ezeknek megfelelő pénz- és hitelpolitika kialakításában. A kormány által megállapított hitelpolitikai irányelvek megvalósítását a hitelezési, pénzforgalmi és devi- aagazdálkodásd tevékenységre vonatkozó szabályok és irányelvek kialakításával érvényesít!.

Állandó kapcsolatban vagyunk a vállalatokkal, szövetkezetekkel — röviden; a gazdálkodó egységekkel —, így lehetőségünk van arra, hogy adatokat gyűjtsünk, gyors elemzéseket, jelzéseket készítsünk, s így segítsük a legfelsőbb szervek folyamatos tájékoztatását. A közvetlen kapcsolat révén a bank természetesen igyekszik pénzügyi oldalról a népgazdaság számára is kívánatos irányban befolyásolni a vállalati döntéseket.

Itt említem meg azt is, hogy a megyei igazgatóság rendszeres kapcsolatot tart fenn a párt- és az állami szervekkel, hogy a legfontosabb gazdasági kérdésekben kölcsönös információ jöjjön .létre és gyakori véleménycserére kerüljön sor.

— Köztudott, hogy a közelmúltban hitel- politikánk változáson ment keresztül. Mi jellemzi ezt a változást és . hogyan érintik ezek megyénk fejlődését?

—- Lényegét tekintve nem történtek alapvető változások, inkább csak bizonyos módosításokról van szó, olyanokról, amelyek a pénzügyi fegyelem erősítését, s a hitelek körültekintő elbírálását szorgalmazzák. Mindez azért történik, hogy a bahkszervezet a rendelkezésre álló források felhasználásával is biztosítsa a népgazdaság egyensúlyát. A beruházási hitelek engedélyezésénél a jövőben előtérbe helyezzük a jövedelmezőséget, a tervben kiemelt központi programok és gazdasági célok megvalósítását. A forgóeszköz-hitelezéssé] többek között a fogyasztók igényeinek megfelelő termelést kívánjuk előmozdítani. Ugyanakkor igyekszünk megakadályozni a készletek indokolatlan növelését. Az eddiginél is következetesebben törekszünk arra, hogy a gazdálkodó szervek csakis pénzügyileg megalapozott fejlesztést kezdjenek el, és ugyanakkor folyamatosán és a kívánt mértékben feltöltsék forgóalapjukat.

hez nélkül özhetetlen gépek beszerzése. Megjegyzem, hogy megyénkben ez idő szerint is több jelentős beruházáshoz nyújtunk hiteit Csak példaként említem a Heves megyei Bútoripari Vállalatot, amelynek áttelepítéséhez és bővítéséhez 53 millió forintra van szükség. Ehhez 24 millió forintos hitelt nyújtottunk, s még további tízmillió forintos közvetett állami támogatást is kap a vállalat

Az építőanyagipar fejlesztését évek óta igyekeztünk előmozdítani. A Mátravidéki Kőbánya Vállalat üzemeinél például nagyméretű rekonstrukciókra került sor. Számottevő az a hitelösszeg is, amelyet a mezőgazdaság részére nyújtottunk.

A vállalati forrósok kiegészítésére 1972-ben további hiteleket adunk. Üjabb kérelmek elbírálása is folyamatban van. Itt azonban megjegyzem, hogy a kormány rendelkezése szerint egyelőre csők á hitelpolitikai irányelvekben külön megjelölt (preferált) gazdasági célokkal összefüggő, új kérelmekkel lehet érdemben foglalkozni. Ennek alapján éppen az elmúlt napokban mérték fel az illetékesek a lakossági javító-szolgáltató tevékenység bővítését szolgáló, hiteligényeket. A felmérés szerint elsősorban a fodrászat, a mosoda és a háztair-,, tási gépjavítás iránt mutatkozik érdeklődés.

— Az eddig! válaszokból is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Banknak ellenőrző

szerepköre is van. Ebből következik, hogy betekintést nyer a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodásába. Ezért is kérdezzük: hogyan ítél! meg a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei igazgatója megyénk üzemeinek, vállalatainak gazdálkodását, pénzügyi fegyelmét?

— A bánik, hitélek nyújtásával, szerződéses kapcsolatba bőrül. a gazdálkodó szervekkel. Ezt azért hangsúlyozom, mert a bank általános ellenőrző tevékenysége mindenekelőtt a hitelezési funkcióval függ össze. A mi ellenőrzésünk arra irányul, .hogy megállapítsuk, hitelképes-e a gazdálkodó szerv, rendelkezik-e a hitel megfelelő fedezetével, fennállnak-e a hitel pontos visszafizetésének előfeltételei, a hitelt az adott célra használják-e fel, s teljesítik-e a kikötött feltételeket.

Természetesen egyéb bankszerű ellenőrzési feladataink is vannak. Egyes kivételes esetekben például a bank az állam külön megbízása alapján ellenőrzi az állami pénzek felhasználását. Az ár- és számlaellenőrzés keretében az állami támogatás igénybevételével megvalósuló beruházások körében ellenőrzi az árszabályok betartását. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a bank mindenekelőtt saját tevékenységéért, a gazdálkodó szervek vezetői pedig a helyes gazdálkodásért felelősek.

A kérdés második része nagyon sokrétű. A megye gazdaságát összeségében dinamikusan fejlődőnek tartom. Ez megmutatkozik a beruházások volumenének gyors növekedésében, a termékszerkezet helyes irányú' változásában, a termelés és a forgalom emelkedésében. Aki nyitott szemmel járja a megyét, annak szükségtelen bemutatni, mennyi új gyár, korszerű üzem lépett termelésbe a legutóbbi időben. Az előrehaladás szemléltetésére csak néhány számot említek: nem végleges adatok szerint a megye' iparának termelése 1971-ben 10 százalékot meghaladóan nőtt; a lakosság bevétele J1 százalékkal emelkedett; a beruházásokra öt milliárd forintot fizettünk ki.- A fejlődés természetesen nem probléma- mentes, Ismeretesek azok a nehézségek, melyek a beruházások területén találhatók. Több gazdálkodó egységnél indokolatlan mértékben nőttek a készletek, a termelőberendezéseket nem használják ki megfelelően. A vállalatok egy része nem fordít elég gondot a belső ellenőrzésre a termelés részfolyamatainak elemzésére, a munka- és az üzemszerverületünkön. évek óta egészséges fejlődési folyamatnak vagyunk tanúi. Ez egyaránt megmutatkozik a termelés emelkedésében, a műszaki színvonal javulásában és a személyi jövedelmek növekedésében is. A rendelkezésre álló anyagi eszközök és források azonban erőteljesebb fejlődést is lehetővé tesznek. Ehhez általaiban magasabb forgóeszköz — műtrágya, gyomirtó szer, állatlétszám — szükséges. Ezt a folyamatot mi is elősegítjük. A múlt év végén például műtrágya Vásárlására soron kívül jelentős összegű középlejáratú hitelt engedélyeztünk.

Megítélésem szerint a termelőszövetkezetek döntő többségében kielégítő munka folyik és helyenként kimagasló eredményeket érinek el. Ugyanakkor a pénzügyi helyzet nem mondható a legkedvezőbbnek. Ennék sok összetevője van. Többek között befolyásolják a terméseredmények, a melléküzemágak eltérő jövedelmezősége és helyenként a körültekintő gazdálkodás hiánya is.

Az eredményes gazdálkodás feltételének az elmaradó termelőszövetkezeteknél a termelési színvonal emelését tartom. Ez természetesein megkívánja a megfelelő szakemberek beállítását, a valóban nagyüzemi módszerek alkalmazását és az állattenyésztés fokozását. Nagyobb gondot kellene fordítani a meglévő gépek kihasználására is. Kedvező jelnek tekintem, hogy 1972-ben. újabb közös társulások kezdik meg tevékenységüket.

— Tudjuk, milyen súlyos gondokkal küzd megyénk építőipara. Ezért kérdezzük: milyen elképzelése van a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatójának építőiparunk nagyobb arányú fejlesztésére?

— Az elmúlt évek során megyénk építőipara valóban sok problémával küzdött. Megjegyzem, hogy ezek országos problémák, többnyire abból adódtak, hogy a beruházások gyors növekedésével a kivitelezői kapacitás nem tudott lépést tartani Nehezítette a helyzetet a létszámflulituáció, a szervezésben és az anyagellátásban mutatkozó számtalan hiányosság, a létesítmények késedelmes átadása, a kifogásolható minőség és egy-két vállalatnál a jövedelmezőség romlása is. Persze, amikor az építőipart az említett hiányosságok miatt sok támadás éri, nem téveszthetjük szem elől, hogy gyakran a tervező, a beruházó, a lebonyolító szervek részéről elkövetett mulasztások is a kivitelezés során jelentkeznek. De nem hallgathatjuk el azokat az erőfeszítéseket sem, amelyek építőiparunknál tapasztalhatók. "A III. ötéves tervben — ha voltak is hullámzások — a megye építőiparának termelése az országos átlagot meghaladóan 57 százalékkal nőtt, s az elmúlt évben további 6 százalékos fejlődést ért eL

Felméréseink szerint a IV. ötéves tervben főként a magasépítést végző szervezetek fejlesztésére van szükség. Létszámbővítéssel a feladatok már nem oldhatók meg, ezért a korszerű technológia szélesebb körű alkalmazását, a gépesítés fokozását és a szervezési intézkedéseket kell előtérbe helyezni. Van is ilyen tendencia. Ezek a törekvések az állam, a tanácsok és a bank részéről támogatásban részesülnek. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál például 56 millió forintos fejlesztést valósítanak meg, túlnyomórészben tanácsi juttatásból és bankhitelből. Jelenleg folyamatban van a

ugyanis nem a bank, hanem állami írják elő. A bank semmi esetre sem V it, a vállalatok kezét, nem szabja me kereskedelem milyen mennyiségű ér- teiű árukészletet tartson. A hitele természetesen — a bank a maga rés/aró* is megtartja a reá nézve kötelező állam■ rendelkezéseket, vagyis nem adhat rövk. • hitelt olyan eszközökre, amelyeket góalappal kell finanszírozni. Hiány« tam a kereskedelem infarmációjái. tapasztalatom szerint a vásárlók változó ig - nyeiről. gyakran csak megkésve ért« i<* Végül sókat lehetne segíteni a nag ségben, felhalmozódó és már neu 1 i

cikkek kivonásával, mert helyette a góalaip növelése nélkül tudnák bőví lasztéfoot..

— 1968-ban megváltozott a péi <i~a. rendszere. A vállalatok panaszolj hogy azóta elszaporodtak a késő! fi tések, a ennek la következni« e, h« .«■ meglazult a pénzügyi fegye! szaporodtak a döntőbizottsá,:;! ágy Ml a Véleménye erről?

— A reform megszüntette a ban.'- koc- hatósági jellegű, gyámkodó beavatkozása! gazdálkodó szervek egymás közötti fizetésében. A különböző fizetési módszerek J' -'.I- ,a- zásáról az érdekéitek általaiban szabadon állapodhatnak meg. Ez az intézkedés összhangban van a vállalati önállósággal. A bank a határidős megbízásokat csak akkor teljesíti, ha a vállalat arról a megadott határidőn belül rendelkezik. Sajnálatos, hogy a gazdálkodó egységek egy része a szerződési és pénzügyi fegyelem megsértésével ezt a kedvezményt arra használja fel, hogy a jogos követelések kiegyenlítését késleltesse. A gazdálkodó szervek felelősek a fizetésiek pontos teljesítéséért. A bank a fizetési morál javítása érdekében igyekszik a gazdálkodó szervek számára újabb és újabb lehetőséget teremteni. Erre azonban maguknak a vállalatoknak kellene elsősorban törekedniük. Lehetőségük van ugyanis előzetesen fedezetigazolást, bankgaranciát kérni azoktól a vevőktől, akik rendszeresen nem fizetnek. Kérhetik a döntőbizottságtól a követelések behajtását is, ami gyors eljárás keretében történik. Megjegyzem még azt is, hogy a késedelmes fizetőkkel szemben 15 százalékos kamatot lehet érvényesíteni.

— Befejezésül egy személyes jellegű kérdés: hogyan lesz valaki bankigazgató?

— Ha nagyon röviden akarnék válaszolni, azt mondanám: kinevezik. Persze, ennek előzményei is vannak. Én pénzügyi pályán kezdtem, a régi forgalmi adóhivatalnál. Az utóbbi 20 évben pedig különböző beosztásokban a Beruházási Bank megyei fiókjánál tevékenykedtem, nyolc éven ál mint igazgató. Közben különböző tanfolyamokat végeztem és okleveles könyvelői képesítést szereztem. Az eltelt hosszú idő alatt megszerettem a bankszakmát, amelynek sok szépsége van, sok ismeretet, széles látókört biztosít. Élvezhetem, közvetlenül láthatom Heves megye és azon belül egy sor vállalat, szövetkezet fejlődését, s örülhetek az eredményeknek.

— Köszönjük az interjút.