Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
Tadéa ember éleu műve SH GOM LODDE Az ember, akiről beszélni akarok, már nem fiatal, ötvennyolc éves. Nyárizöld öltönyt visel, szarvasagancs gombú, zubbonyszerű kabátja alatt mellénye és inge is zöld, vastag csomóra kötött nyakkendőjén szép himzés- sel egy őzbak feje, hatos aganccsal. Erdészek, vadászok voltak Nagy Gyula, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatójának ősei, s neki is temploma maradt az erdő, oltóra a viharvert tölgy, bibliája a vadászkönyv. Ennyi is elegendő lenne bemutatásához, de hiányos maradna így a róla festett kép. Vadásznak lenni nagy és szép szenvedély, óm több ő ennél. Történész, természetbű- vár, tudományos szakíró és muzeológus. Nemzetközi szakmai körökben, mint ismert, kitűnő ornuológust, madarászt is számon tartják. Érdekes, izgalmas egyéniség, valami meghatározhatatlan delej esség, vonzást kirobbantó sugárzás van e körül a mozgékony, nyughatatlan loboncos ősz üstökű ember körül. A füredi szívkórházból is azzal bocsátották el: „újra a betegük lesz, ha továbbra is húsz évesnek képzeli magát...!” Több mint tíz éve beszélgetünk, összeköt bennünket rokon palócságunk (felnémeti fiú), az adomázó kedv, s a ki nem száradó, nagy témaforrás: az erdő, a vad és a vadászat. Életének elpergetett morzsái között válogatok most... ... Ott rugdalja a labdát, a harisnyaszárba kötött rongycsomót, a páston. Amikor elfáradt, távolabb, a patakparti szomorúfűzek alá húzódik, öreg törzsek bölcs és méltóságos kupoláinak árnyékába, s onnan bámulja a vizet. Rejtekhelyéről előszedi a maga készítette horgász- felszerelést: vékony bot, cukorspárga, a spárga végén hajlított gombostű. A tűhorog végére halak ezüst tál- lérai helyett nemegyszer rángatózó, s szamárfület mutogató zöld békák akadtak. A kanya bicskával felmetszette a békák hasát, s nem ám gyermeki szadizmustól vezérelve, hanem „tudományos” kíváncsiságból cselekedve. Azt hiszem, hogy az elpusztított békák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Nagy Gyula kitűnő biológus is lett. Egy ízben pedig, valahogy egy rákot is partra rángatott a horgával, mert mindaddig, amíg meg nem látta, nem hitte el, hogy a rák hátrafelé megy ... Sok rossz szagú, békanyálas tavacskát zavart fel botjával. Selyemgubókat rakosgatott nagy kartontálcákon kitéri- getett eperfalevelekre, csodálkozva bámulta aztán a fekete pontocskákat, s a kihaló gubókat, amelyekről képtelen volt egyetlen selyemszálat is legörgetni... És elszedte a tavaszi fészekaljak friss tojásait, elfogta a sárga csőrű félszálló madarat... Rég volt, a madarak és a fák napja ünnepségeire készült az iskolaássereg, s ő volt a fő versmondó. Útközben fiatal madarat fogott, nem akarta elereszteni, az inge alá rejtette a kis csipogót, s úgy állt ki a többiek elé, elmondani a verset. Szavalás közben a madárka nyugtalankodni kezdetű verdesett az ing alatt szunyáival. Tanítója kiszabadította a madarat, útjára engedte, két nagy pofont kapott, s ő mintha semmi sem történt volna, befejezte a megkezdett verset... Talán ez is hozzátartozik a természetbúvár történetéhez. Tízéves korában ejtette első vadját, s azóta a vadászattal él. Ügy vadászott, tfeogy és amennyire a körülményei engedték, de mindenkor szenvedélytől hajtva. Tőrt vetett fogolynak, fácánnak, léppel és lószőrhu- rokkal megfogta az apróbb madarak seregét, s a szántások mélyedéseiben meglapu- ló nyulat ősszel is kidobta nehéz őlmos bottal. Évtizedek óta puskás sportvadász, jó lövő, biztos kezű és szerencsés. Képességei, kitűnő vadásztulajdonságai miatt mindenkor akadtak irigyek A felszabadulás után is többször előfordult, hogy az ilyen irigyek, kitalált, mondvacsinált okok, ürügyek alapján puskáját is elvették. Azt hiszem, ez a .rajzolat äs kell a hevesi vadászok m nesztorának portréjához. Ülünk egymással szembe® a múzeum hivatali szobájában. A szoba tele kávéillattal, cseresznyepálinkával, tele történelemmel és életrajzi adatokkal. „. Egerben volt prepa, tanítóképzőt végzett. Pap rokona juttatta ingyenes állásba Gyöngy össoljftmoson, s mint fiatalon ültetett fa, meg is maradt ebben a talajban. Tanítósága évtizedei során nemcsak kulturális életet teremtett a faluban, de országos rekordokat döntő, válogatott atlétákat is nevelt. Szerkesztett újságot, írt falumonográfiát, s befogott, gyűrűzött madarai F csőri szigetéig, Kelet-Afrika partjaira eljutottak. Közben felkutatott, összegyűjtött egész múzeumra való kincset, régiséget, történelmi és régészeti anyagot. Mindig is érdekelte, mi ennek a szép országrésznek, a Mátra vidékének a történelme, kik éltek itt régen, mivel foglalkoztak az emberek, milyen állatok barangoltak az erdőkben, a dombokon ...? Sokan segítettek, fáradoztak azon, hogy legyen múzeuma a Mátrának, a legtöbbet S azonban mégis 6 cselekedte.« Nem akarok kihívó, vagy fi- § togtató lenni, amikor azt | írom: Nagy Gyula nélkül so- ^ sem lett volna a Mátrának $ ilyen múzeuma! Milyen ez $ a múzeum? Legyen elegen-^ dő annyi, hogy Európa-szer- ^ te híre és rangja van a gyön gyösi természettudományi ^ gyűjteménynek. § „Én vagyok az igazgató és ^ egyben a legfőbb mindenes”^ — mondta úgy tíz évvel eze-^ lőtt. S ahogy a múzeum fej-^ lődött, gyarapodott, úgy tar- ^ tott lépést ezzel a fejlődés-^ sei, gyarapodással Nagy Gyu-^ la is. Elvégezte az egyetem^ történelem szakát, minden ^ vizsgát jelesen letéve. Ezt ^ sem tartotta azonban elegen-i dönek, s most egyetemi dok-\ tori címet is szerzett: summa^ cum laude. Teljes dicséret-^ tel. & Olvasom a vaskos, zöldke téses értekezést. „Vadászai történetünk problémái”. Gl- S vasása úgy hat, „mint a leg-S szebb regény, amelyben vál-§ tozatos, csudaszép mese van”. ^ Több mint mese. Gazdag^ kultúrtörténeti munka. Tel- § jességgel felöleli a szakíró-^ dalmat, a fontosabb jogfor-^ rásokat, levéltári adatokat, ^ amelyeket nagyszámú statisz- 5 tikai tanulmány és szakszerű^ illusztráció tesz teljessé. De s hadd idézzek itt pár mon-J datot a disszertáció szaksze-1 rű véleményezéséből: „Azér-: tekezés életmű értékű össze-} foglalás. Nagy Gyula szeren-^ esésen egyesíti magában történészt, a természetbúvárt,^ a vadászati szakírót és mu-^ zeológust. Csak e sokágú és| sokirányú tevékenység alap- ^ ján szerzett, évtizedeken át$ felhalmozódó ismeretek tét- $ ték lehetővé, hogy a maga nemében úttörő jelentőségű áttekintést adjon a magyar- országi vadászat történetéről, a legrégebbi időktől napjainkig: A vadászatot a fogalom legteljesebb értelmében ismerteti, a természeti környezet, a vadgazdálkodási problémák, a közigazgatási vonatkozások összességéből bontakozik ki az egyik jelenlég is jelentékeny hasznot hozó mezőgazdasági üzemág kitűnő rajza”. Milyen nehéz helyzetben is lehet a riporter, aki egyetlen találkozás alapján ír egy emberről! S milyen nehéz helyzetben van az, aki azt is tudja, hogy a riportalanyának hány zoknija van, melyek a kedvenc színei, s tudja azt is, hogyha nagyon elfárad, négy kézlábra ereszkedik és hátára veszi lovasát, az unokáját, és a legmélyebb, leg- esöndesebb éjszakákban is madárcsicsergésfc hallgat — magnetofonról! Tíz percig sem Wr egy helyben maradni, megülni a széken. Most is felpattan, beletúr loboncos ősz üstökébe. — A' kutya orvosok azt mondják, ne képzeljem magamat húszévesnek. Kár, hogy nem lehetek annyi — sóhajt — Mennyi mindenre juthatna még idő és erő. Most a rigóim adnak új munkát. El kell kezdenem az itt előforduló rigófajtákról szóló tanulmányom megírását ... Szó nélkül kfvíharzik a szobából. Valami eszébe jutott, majd visszajön... Hallom sietős, fürge lépteit a folyosóról, az árkádok alóL Fütyörészik. Rigófüttyöt utánoz. Milyen rigó lehet..? Talán szőkerigó... Pataky Doss8 Kürti Andrá»% Shakespeare és a számítástechnika A közelmúltban tudósításban számoltunk be arról, hogy az egri Ho Si Minh Tanárképző > Főiskolán egy ODRA 1204-es típusú elektronikus számítógép működik. Bemutattuk néhány mondatban, hogy mire képes ez a nagyszerű masina. Nem beszéltünk azonban arról, hogy alkalmazása milyen segítséget jelent a főiskolai oktató- és nevelőmunkában. Erre a kérdésre kerestünk választ, dr. Perge Imrétől, a számítástechnikai csoport vezetőjétől. A megzabolázott idő — Komputerek nélkül ma már nem képzelhető el jelentős tudományos fejlődés, így érthető, hogy a KGST- program rendkívül gyors fejlesztést határozott meg. Ennek illusztrálására csak néhány szemléletes adatot. Hazánkban 1970-ben csak 89 elektronikus számítógép működött. A negyedik ötéves terv során számuk négyszázra gyarapszik, 1985-ben pedig — a tervek szerint —, már 1500 komputerünk lesz. — Mire képesek ezek « korszerű alkotmányok? — Segítségükkel az ember megzabolázza az időt. Hadd érzékeltessem ezt is egy pél- dávaL Tíz építkezésre szállítanak tíz téglagyárból, a cél az, hogy minél olcsóbb, tehát gazdaságosabb legyen a szállítás. A gazdaságvezetőknek Variációk tömegéből kellene a legcélszerűbbet kiválasztani Ez azonban valószínűtlenebb, mint egy lottó ötös találat, hiszen három és fél millió lehetőség mérlegelésével gyakorlatilag lehetetlen megbirkózni, mert ez egy kollektívától is éveket igényelne. A gép viszont órák alatt rendezi, feldolgozza, értékeli a betáplált információkat, c megadja a precíz választ, kiválasztja — tévedés nem képzelhető el — a legcélszerűbb, a leggazdaságosabb variációt összegezve; a pontosság, a megzabolázott idő a két legrangosabb erénye ennek, az úgyszólván mindent tudó komputernek. A tudományos kutatás szolgálatában <=» Hogyan tudjak itt, a főiskolán hasznosítani a számítógépet? — Nemcsak a matematikusok munkáját segíti, hanem megkönnyíti úgyszólván minden tanszék tevékenysé- ’ gét. A fizikusok és a kémikusok különböző kísérletsorozatok értékelésére használhatják feL A gép megkíméli őket az időrabló tévedésektől, s jelzi a kutatás egyetlen helyes irányát, nem túlzás, ha azt mondom: szárnyakat ad az alkotómunkának. A pedagógiai tanszék munkáját könnyítjük azzal, hogy tesztvizsgálatok értékelését vállaljuk. A gép képes arra, hogy ezer embert is összehasonlítson, akár 31 jellemző jegy alapján is. A tévedés itt is kizárva, a gép minden esetben pontos adatokkal válaszol, s szinte pillanatok alatt megállapít olyan közös vagy eltérő jegyeket, amelyre a kutatók úgyszólván képtelenek. Érthető, hogy sokat várnak a komputertől así újkori történelem és a marxizmus—le- ninizmus tanszék tudományos munkatársai is. Igényeikkel jelentkeztek a földrajz, a biológia és a mezőgazdasági ismeretek oktatói, sőt a nyelvészek is a géptől várják nyelVstatisztikai problémáik precíz megoldását. Meggyőződésem az, hogy a komputer forradalmasítja m főiskolai kutatómunka minden ágazatát Nemcsak a főiskolán ■— Milyen változást jelent a matematika oktatásában az elektronikus számítógép? •— Oj szemlélet kialakítását eredményezi majd. Ez is rendkívüli előnye, hiszen erre van szükség, enélkül nem létezik tudományos-technikai forradalom. Ma még sokan akadnak, akik tévesen értelmezett humán alapállásból, lebecsülik a számítás- technikai ismeretek fontosságát. Nem gondolnak arra, hogy ez legalább annyira lényeges, mint Dante Isteni színjátéka, vagy Shakespeare LAToGATO KOPAttHEfiYEN M. község bábeli forgatagában egyetlen csendes, nyugodt hely volt csupán. Az a bizonyos háromszázhúsz négyszögöles parcella, fent, a hegy tetején. Ide nem hallatszott fel a zsivaj, a lárma, ide nem osonhatott be a legdörzsöltebb pesti jövevény, a legjobb terepismerettel rendelkező helybéli sem. Teljesen megváltozott a táj is. Gerendákból ácsolt figyelőtornyok meredeztek a plató szélén. Terepszínű katonai sátrak, lokátorok, an tennák körös-körül. Kissé beljebb' pedig, szint érintés- nyire egymástól, némán posztoltak a legbenső kordon tagjai, még egy egér sem surranhatott át köztük. Érintetlen volt viszont a telek csücskében az a bozótos, mely a kis tisztást övezte. És három karcsú lábán ott pihent a nagy gömb. Gyöngyházfénnyel csillogott a napsütésben. Mellette, az árnyékba húzódva, Kopra Tibor törökülésben kuporgott a füvön. Kócosán, borostásan, a kialvatlanságtól vöröslő szemmel. Az apró tapadókorong ott volt a homlokán. Keze ügyében vaskos könyvek hevertek a földön. Az Üj Magyar Lexikon hat kötete. A helyi népművelési otthonból hozatta fel, úgy tíz óra tájban. A fiatalember viselkedése, enyhén szólva, különös. Egy darabig a levegőbe bámul, aztán vagy némán tátogat, vagy gyorsan felkapja valamelyik lexikont, kikeres egy címszót, elolvassa a szöveget, ábrákat nézeget, ismét a semmibe mered, aztán vagy bólint, vagy tagadóan rázza a fejét, újabb kötet után nyúl. Majd kezdi elölről ezt a furcsa játékot. Nem, nem bolondult meg. Haxot tájékoztatja glóbuszunkról. Feleletet próbál adni azokra a kérdésekre, amelyeket a gömb belsejében levő űrhajós tesz fel neki. Főleg arról, hogy mi az ember, hogyan él, hol tart a tudományban, milyen viszonyban áll a természet más lényeivel, milyen problémák foglalkoztatják. Erre a konzultációra úgy került sor, hogy a különleges megbízottal folytatott rövid eszmecsere után áz űrvendég arra kérte a fiatal újságírót, maradjon vele. Ö visszavonul ugyan a kabinjába, de ettől még tarthatják a kapcsolatot, az űrhajó burka nem jelent akadályt a gondolatátvitel folytatásában. Még mindig nem tudja, mennyi ideig maradhat itt, ki kell használni a perceket is. Ekkor villant fel Kopra agyában az az ötlet, hogy amíg elkezdődik a sajtótájékoztató, amennyire csak erejéből telik, informálja az idegen bolygó küldöttét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A- házigazda előzékenysége, jóindulata tükröződött ebben a szándékában és az a személyes rokonszenv, amelyet kezdettől érzett ez iránt a furcsa kis lény iránt. Ez a célkitűzés — a józan ész számára — képtelennek tűnhet, de Kopra sohasem adott sokat a józan észre és az életben — anélkül, hogy ismerte volna — gyakran alkalmazta a híres napóleoni elvet: „A csatát mindenképpen el kell kezdeni, a többit majd meglátjuk.” Hozzá is fogott hát Hax oktatásához, és mindjárt az világhírű, időálló művészete. Nem telik el sok idő, 8 a számítástechnika épp olyan szerves, s tálán még nélkülözhetetlenebb része lesz az általános műveltségnek, mini a humán tudományok anyaga. Mi arra törekszünk, hogy felkészítsük az új szemlélet elsajátítására hallgatóinkat. Matematika szakosaink három félév során hallgatnak „numerikus és gépmódsze- rék” címmel, speciál kollégiumot. Arra is vállalkoznunk kell, hogy megfelelő szinten, bizonyos alapismeretekeí nyújtsunk az egyéb szakosok számára is, hiszen majdani kutatómunkájuk során ők sem nélkülözhetik a komputereket, mert a korától1 elszakadt tudós mankókkal áll a rajthoz. A komputercentrikus szemlélet kialakítása nem szorítkozik kizárólag főiskolákra, hanem az alapozást már meg kell leezdem az általános iskolákban. A diákok egykönnyen megismerik a kettes számrendszer lényegét — a komputer ugyanis ezzel dolgozik —>„ megszokják az újfajta matematikai szemlélet alapjait. Az oktatásnak arra kell törekednie, hogy érzékeltesse a diákokkal: egy-egy feladatnak nemcsak egy, hanem több megoldási lehetősége van. A középiskolásoknak ennél jóval többet nyújtunk az újból, ök már programozási feladatokkal birkóznak meg, a matematika tagozatos osztályok számára előkészítő berendezéseket vásárolnak, s a diákok programokat dolgoznak ki a komputer számára. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközép- iskola már vásárolt ilyen berendezést. A következő lépés a főiskola, itt már a géppel ismerkednek meg a hallgatók, bizonyos idő elteltével, már alkalmazni, hasznosítani is tudják. Amikor majd kikerülnek az általános iskolába, már élmény szerűen, — s ez nagyon lényeges — tudják oktatni a számítás- technikai alapismereteket. Ez persze a végcél, jelenleg a folyamat kezdetén vagyunk. Azt hiszem, ennek ellenére optimista lehetek,' s azi mondhatom: sikerül, „ő Pécsi István elején meglepő dolgok de« rültek ki. Először is, hogy nem hát« rány, hanem nagy előny, hogy partnere nincs a szeme előtt. Így nem oszlik meg a figyelme, minden idegszálával arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a képét idézheti fel magában, amiről közölni akar valamit a másikkal. A második órában már szinte folyamatosan társalogtak. Amaz a gömbben gyorsan és érzékenyen reagált, többnyire azonnal felfogta a gondolatban hozzá vetített kép értelmét, formáját, sőt színét is. Például Kopra elképzelte magában a forgó földgolyót, az óceánokkal és az öt kontinenssel. Feltételezte ugyanis, hogy ennyit a Marson is tudnak a naprendszer harmadik bolygójáróL Aztán sorra vette a vüágrészeket, először Európa körvonalait idézte fel magában, fehér emberekkel. Ázsiát sárga emberekkel, Afrikát feketékkel. és így tovább. Hax megértette, hogy különböző színű emberek yannak. Az országok, nemzetek fogalmával viszont Kopra már nem boldogult, azt már sehogyan sem tudta megmagyarázni, miért vannak a világrészek felszabdalva, miért vannak országhatárok, különféle nyelvek, államformák, azt sem tudta érzékeltetni, hogy hétmilliárd lakosa van a Földnek. Nem esett kétségbe, e tárgykör! könnyedén feladta és rátért az emberek életére. Férfi és nő, születés és halál, a különböző foglalkozások, földművelés, ipar, kereskedelem, szállítás, közlekedés, a technika,, s totío- mány.
