Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

■ -•/ VCfS

r

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának 1972. január 28-i üléséről

i.

megyei pártbizottság meg___ vizsgálta a X. kongresszus, a

fe

lsőbb pártszervek, valamint a saját gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében hozott intézkedéseket. Megállapította, hogy a niegyed párt-, állami és tötnegszer- vezetek fokozott aktivitása, a megye gazdaságában dolgozók munkája eredményeként a megye gazdasága 1971. évben a IV. ötéves terv céüki- tűzéseinek, a központi- és megyei pártszervek határozatainak megfelelően — dinamikusain fejlődött. Az elmúlt évhez viszonyítva a megye gazdasági struktúrája tovább változott az ipar javára. Jelentősen, fejlődték a termelőágazatok és a forgalmi szféra. A mezőgazdasági termelés növekedésében kiemelkedő volta kalászosok terméseredmenye és a sertéshús-termelés. Pozitív vonás a termelékenység növekedése. A dolgozók étetssűovanala emelkedett,

Az általános fejlődés mellett néhány területen továbbra sem kielégítő az eüőréiépée. Az üzem- és munkaszervezés tartalékainak feltárása és hasznosítása — az ipari és mezőgazdasági üzemek többségénél —, lehetőségeinktől elmaradt Feszültség mutatkozik a beruházások területén. A mezőgazdaságban nem állt meg néhány fontos növény (zöldség, cukorrépa, dohány), termőterületének csökkenése, és nem kielégítő a szarvasmarha-ágazat termelése.

"TI A megyei pártbizottság meg- állapította, hogy a gazdaság- politikai célkitűzések megvalósítása megyénkben eredményesen folyik.

a) Az ipari termelés 1971-ben. 10— 12 százalékkal — az országos átlagot meghaladó üterriben —, nőtt. Továbbra is a nehézipar és a gépipar növekedése a legdinamikusabb, a íépiparoa belül folytatódik a ter- oiékstruktűra pozitív irányú változása. Tovább javult a termékek minősége, fokozódott piacképességük. A' termelésemelkedés 77—80 százaiéiba a termelékenység növekedéséből származott. Az élelmiszeripar termelése a növekedés éllenére sem éri el az 1961-es szintet. A megye építőipari termelése 1971-ben 13—15 szá- zalékkíil haladja meg a bázist. Az építőiparral szemben támasztott igény 1971-ben is meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást. Az építőipar anyagellátása javult, bár időszakonként néhány termékből előfordult hiány.

b) A mezőgazdasági termelés volumene minden szeli torban emelkedett. A vetésszerkezet a gépesíthető kultúrák részarányának növelése irányában tolódott el. A kalászosok termésátlagai kiemelkedően magasak voltak. A szőlő termésátlaga (körülbelül 24 q/kh), meghaladja az országos átlagot.

Csökkent a zöldségfélék, a cukorrépa ér a dohány termelése. Nem kielégítő a szálas- és tömegtakarmány-, valamint az abraktermelés.

Növekedett a sertés- és baromfi-, csökkent a szarvasmarha- és juh- állomá y.

c) A dolgozók átlagkeresete 3—5 százaié Utal haladta meg az elmúlt évi szi itét. Az összes foglalkoztatottak száma 4 százalékkal növekedett. A foglalkoztatottság szintje 82 százalékot ; a férfiaknál csaknem 100 százalékos, a nőknél 59 százalékos ez az arány.

A kiskereskedelem eladási forgalma közel 500 millió forinttal növekedett, 12—13 százalékkal magasabl volt az előző évinél. Az élelmiszerei eladása 9—10 százalékkal, az iparcikkeké 14—15 százalékkal nőtt. A2 áruellátás színvonala javult.---- A megyei pártbizottság megá

llapította, hogy a megy« simaságának 1972. évi feladatait ii a X. kongresszus és a felsőbb pártszervek határozatai, valamint a IV ötéves terv irányalvai «aSífcái még

Gazdaságpolitikai céUdtűzéseánk megvalósításához továbbra is szükséges a termelés volumenének növelése, összetételének javítása és a gazdasági hatékonyság fokozása.

Ennek megfelelően:

— az ipari termelés 8—10 százalékos, az építőipari termelés 6—8 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom 8—10 százalékos emelése szükséges;

— a termelőágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, az exporttermelés bővítése, az import csökkentése;

— tovább kell javítani a termelés szerkezetét — alapozva a munka termelékenységének növekedésére, az eszközök jobb kihasználására;

— csökkenteni kell a gazdaságtalan termékek előállítását;

— törekedni kell — a megyei párt- bizottság 1971. szeptember 30-i határozatának megfelelően — a beruházási feszültség csökkentésére, az építés és beruházások arányának mérséklésére, a folyamatban ‘ levők mielőbbi befejezésére; a beruházási összegek 1971. évi szintjének, illetve a IV. ötéves terv 1972. évi előirányzatának betanításait kell rnn előtt tartani:

!— a IV. ötéves terv célkitűzései- iiék megfelelően, az egy dolgozóra jutó reáljövedelem 5—6 százalékkal, az egy munkásra, illetve alkalmazottra jutó reálbér 2,5—3 százalékkal emelkedik; javítani kell az áruellátás színvonalát és bővíteni a választékot;— a megye?, lakásépítési tervnek megfelelően 1972-ben mintegy 2500 lakást kell felépíteni.

II.

megyei pártbizottság a

____Központi Bizottság határozata alapján foglalkozott a vállalati üzem- és munkaszervezés kérdéseivel és megállapította, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése szükségessé teszi az üzem- és munkaszervezési tevékenység megjavítását, hogy a vállalati munka magas fokú szervezettsége folyamatos és

t

artós tevékenységgé váljék. A jövő fejlődési útja — amelyet az iparban az automatizálás, az egy főre jutó eszközérték növekedése, a folyamatos tömeggyártás, a mezőgazdaságban pedig az ipari jelleg előtérbe kerülése, az alaptevékenység bővülése, a technikai színvonal gyors növekedése és a munkaerő csökkenése jellemez —, megoldandó szervezési feladatként állítja a gazdasági vezetők elé az alábbiakat;

— a termelési tervekkel összehangolt szervezési program ledolgozása,

— a vállalati szervezési helyzet elemzése a hatékonyság tükrében,

— az élenjáró bel- és külföldi tapasztalatok félhasználása a vállalati szervezés javításában; a gazdasági egységek információs, érdekeltségi és döntésel.őkészitési rendszerének korszerűsítése,

— a normák rendszeres karbantartása és a hatékonyabb bérezés alkalmazása,

A féLadatobbői kiindulva a megyei pártbizottság határozatokat hozott és megbízta a megyei párt-vég- nehajtóbizottságöt, hogy az irányítása alá tartozó pártszervék és alapszervezetek, az állami és tömegszer- vezeíek (tanács, szakszervezet, KISZ stb), bevonásával mozgósítson a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság — a vállalati üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó — határozatainak végrehajtására. Megfelelő politikai légkör kialakításával támogatni kell a gazdasági vezetés szervezési intézkedéseit; gondoskodjanak arról, hogy az intézkedések célját a dolgozók világosan lássák és aktívan részt vegyenek végrehajtásában,

H

Ä megye® pártbizottság a Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata alapjan foglalkozott a szocialista munkaverseny kérdéseivel és megállapította, hogy a szocialista munka verseny gazdasági és politikai eredményei nagy mértékben járultak hozzá pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a megye gazdaságának fejlődéséhez, a progresszív ágazatok súlyának megnövekedéséhez, a vállalatpolitikai elképzelések

Az egri Mnomszerelvénygyárban 1966-tól gyártják a különféle olajkalyá hák „szívét”, az olajszabályozókat. 1970-beu 400 ezer készült el 13 féle típusban, ez évben már 15 típusból 750 ezer hagyja el a gyárat. A gyártmányok 35 százaléka exportra (Irán, Szovjetunió, Bulgária) megy. A tervezők, Túri Sándor és Takács Dániel mérnökök, most egy újabb szabályozó-típussal jelentkeztek, amely kontsrukció egyszerűbb és gazdaságosabb mind a gyártó cégnek, mind pedig a fogyasztóknak. Képünkön: Nemes Lajósné a már bevezetett új eljárással méri be mä

adagolókat.

(Kiss Béla felvételei

realizálásához, a nmnkakorüiményeR -párt- és tömegszervezetek hatéfco- - up*«»,p

javításához, a szocialista embertípus kialakításáhpz, a brigádtagok politikai, szakmai és kulturális továbbfejlődéséhez.

Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a szocialista munkaverseny fontosságát alátámasztja a dolgozók körében elterjedő azon felismerés. hogy az életszínvonal emelése csak hatékonyabb munka eredményéként lehetséges. Emellett a szemléleti tényező mellett a szocialista munkaverseny- és brigadmozga- Jom fellendítésének alapját jelenti az a tény is, hogy a megye termelő ágazataiban dolgozók jelentős része vesz részt benne jelenleg is. A verseny- mozgalom az utóbbi időben megtor- pont — amely megnyilvánul a ior- analizniusban, a bürokratizmusban és ■a termeléstől való esetenkénti elszakadásban stb, — Ez a torpanás a

A Gagarin Hőerőmű központi vezérlőterme.

(Foto; Tóth Gizella)

nyabb politikai munkájával, az állami és gazdasági vezetők következetesebb intézkedéseivel leküzdhető.

A szocialista versenymozgalam továbbra is fontos eszköze a gazdaságpolitikai, vállalatpolitikai célok megvalósításának. Az öntudatos munkásság sajátjának tekinti a verseny- mozgalmat mind- formájában, mind tartalmában, ezen keresztül is kifejezi a szocializmus építéséhez fűződő viszonyát. A szocialista verseny- mozgalomban részt vevők alkotó és kezdeményező készségét, áldozatvállalását felismerve és felhasználva az üzemi párt-, gazdasági, és tömegszervezeti szervek jelehtős sikereket érhetnek el a mozgalom fellendítésében.

A megyei pártbizottság a feladatok ismeretében megfelelő határozatokat hozott. Megbízta a megyei pártvégrehajtóbizottságát, hogy az irányítása alá tartozó pártszervéit és pártalapszervezetek, tömegszervezetek, az állami és gazdasági szervek kommunistáinak bevonásával segítse elő a szocialista versenymozgalom fellendítését. A pártbizottság megállapította, hogy:

— a szocialista munkaverseny tartalmában az eddig nagyrészt meny- nyiségi célki tűzések helyett kerüljenek előtérbe a gazdaság intenzív fejlesztését szolgáló célok, a gazdasági egységek tevékenysége, minőségi elemzőinek javítása;

— a szocialista munkaverseny- mozgalom alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom;

— a munkaverseny szervezésében egyaránt vegyenek részt a gazdasági vezetők, a szakszervezetek és a tömegszervezetek. A szervezés során vegyék figyelembe, hogy a szocialista versenymozgálom elsősorban munkahelyi mozgalom, amelynek célkitűzései a termelés fokozására, a tervek teljesítésére, illetve túltéljesité- sére irányulnak. Fontos, hogy a szervezés során konkrét, közérthető és teljesíthető célokat tűzzenek ki, amelyek feltételei biztosítottak;

— a verseny folyamatosságának biztosítása érdekében rendszeresen értékelni kell a vállalások teljesítését, gondoskodni keli az eredmények széles körű propagálásáról és a megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülés biztosításáról. Az elismerés mértékét a munkaköri kötelességen felüli teljesítés határozza meg.