Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Továbbra is jelentős a pedagógushiány Palócok mai szemmel Beszélgetés Ortutay Gyulával a néprajztudomány néhány kérdéséről Illést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége Csütörtökön dr. Csűrös Zoltán elnökletével ülést tar­tott a Pedagógusok Szakszer- veretének elnöksége. Az el­nökség tájékoztató jelentést fogadott el a pedagógusok munkaerő-gazdálkodásának Ugutóbbi tapasztalatairól. Az összegezésből kiderül: or­szágszerte változatlanul szá­mottevő a pedagógusi! iány, elsősorban óvónőkben. Álta­lános és középiskolákban egyaránt változatlanul kevés a matematika-fizika szakos tanár, középfokon pedig vi­szonylag sok közgazdászta­nárt keresnek. A különböző tanácsok egyre nagyobb erő­feszítéseket tesznek a peda­gógusok munkakörülményei­nek javításáért. A már állo­mányban levő pedagógusok számára sok helyen lakással hirdették meg az állásokat, egészében véve azonban saj­nálatos, hogy. a lakáslehető­ségek az elmúlt évekhez ké­pest csökkentek. Továbbra is sok pedagógus lakik albér­letben. Kedvezményes étkez­tetést országosan csak a mun­kahelyek 63 százalékához biztosítottak. Elgondolkodta­tó, hogy közel 700 frissen végzett pedagógus keresett más munkaterületet, ami majdnem 25 százalékos vesz­teséget jelent. A pedagógus munkakörrel szembeni érdektelenség első­sorban az egyetemet végzet­tekre jellemző. Az elhelyez­kedés első szakaszában a vég. zett középiskolai tanároknak több mint fele nem élt a pá­lyázati lehetőségekkel. Példá­ul az Eötvös Lórénd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi kax’án a 299 pályázat­ra jogosultból mindössze 77- en nyújtottak be pályázatot, vidékre pedig csak 19-en. Valamelyest csökkent az újonnan alkalmazott képesí­tés nélküli pedagógusok szá­ma az általános iskolákban: 1284-ről 1152-ve. Kevesebben mentek nyugdíjba is az ál­tala,nos iskolai pedagógusok közül, mint a korábbi évek­ben, s a munkahely-változta­tások száma is kevesebb lett 500-zal. A tényezők együttes hatá­sára a szakrendszerű okta­tásban a résztvevők aránya az' általános iskolákban 94,3 szá­zalékról 95,3 százalékra ja­vult. Érdemes megjegyezni, hogy a nők számaránya is to­vább növekedett majdnem egy százalékkal, k jelenleg a nyolc évfolyamon 73,8 száza­lékos a pedagógusinők aránya. A középiskolákban jelen­leg 598 tanerő hiányzik an­nak ellenére, hogy a létszám 152-vel növekedett. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárul az is, hogy 279 tanárnő vészi igénybe a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. A Herder-díjjal kitüntetett néprajztudóssal, dr. Ortutay Gyulával beszélgetett mun­katársunk a palóckutatás kérdéseiről. Az osztrák akadémia nemrég tüntette ki Herder- díjjal dr. Ortutay Gyula akadémikust. Néprajztudó­sunk az ötödik magyar szel­lemi kiválóság mindmáig, aki e magas elismerésben részesült. A napokban al­kalmunk volt beszélgetni ve­le a munkásságát fémjelző nemzetközi díjról, a Heves megyében folyó néprajzi gyűjtésről, s a tudományág néhány fontos problémájáról. — Nem számítottam a Her- der-díjra! Viszont a néprajz, a folklór olyan tudomány, amely a hazai művelés, a nemzeti kérdések művelése mellett mindig nemzetközi érdeklődést is kelt. így irá­nyulhatott reám a kuratóri­um figyelme. Illetve nem is reám, hanem a magyar nép­rajztudományra, amelynek a kutatási irányát ma már Európán kívül is az úgyne­vezett budapesti iskolaként emlegetik — mondotta ki­tüntetéséről dr. Ortutay Gyu­la. — Ebbe az Iskolába Tá- lasi vIstván kutatásai az anyagi kultúra területén open úgy beleértendők, mint > mi társadalmi jellegű folk­lór feltárásunk! — Mi a véleménye az északi megyékben folyó pa­lóckutatásról, s azok műve­lőiről'? Hogyan ítéli meg munkájuk jövőjét'! — Hazánkban a palócku- tetás egyike azoknak a ki­emelt munkáknak, amelyek egy-egy nagyobb etnikai egység kérdéskörével foglal­koznak. Állítom, hogy e te­vékenység jó kezekben van a különböző megyékben, akár Bakó Ferenc, akár Bodgál Ferenc irányító mun­káját teszem vizsga tárgyá­vá, vagy pedig a beosztott munkatársakat tekintem. Ügy érzem, hasznos segítsé­get jelentett számukra in­tézetem több kutatójának bekapcsolódása is a gyűjtés­be. Elsősorban Manga Já­nosra gondolok itt, akinek egész jelenléte a palócság történeti, kulturális, költé­szeti feltárásával függ össze. Egyébként ahogyan magam ellenőrizhetem, láthatom ezt a munkát: jó terv alapján, s következetesen halad előre! Csak azt kell tudni, hogy egy ilyen etnikum teljes fel­tárása, a történeti, néprajzi, művelődési összefüggéseinek vizsgálatában hosszú évekre nyúló feladat. És ha arra gondolok, hogy egy Heves megyei községnek, Atány fa­lunak a feltárása hosszú éveket vett igénybe, monog­rafikus feldolgozása pedig csupán több kötetben fér el, türelmet kell ajánlanom a vállalkozóknak. Valamint azt, hogy lassú tempóban, nyu­godtan a problematika egé­szének áttekintésére töre­kedjenek a kijelölt szigo­rúbb, szőkébb körű analízi­sek mellett. — Az utóbbi években sok szép intézménnyel, új nép­rajzi gyűjteménnyel gyara­podtak az északi megyék, kevés viszont a múzeumi há­lózatban a folklór-szakem­ber. Mi erről a Néprajzi in­tézet igazgatójának a véle­ménye? — Ez olyan realitás, amely- lyel egyelőre számolnunk kell. Általában a fiatal ku­tatók tanulmányaik végezté­vel szeretnének központi he­lyen maradni. így elsősor­ban Budapesten, vagy a né­hány nagyobb egyetemi vá­rosban. Kutatóintézetekbe, nagy múzeumokba töreksze­nek, s nem vállalják az ál­dozatosabb területi terep­munkát. Holott a vidéki közgyűjtemények elsősorban néprajzi kutatót, helytörté­nészt és régészt, a maguk területének régészeti gyűjtő­jét igénylik. Akiknek a mun­kája nyomán a nagy monog ráfiák, a múlt századvég nagy gyűjteményei is kelet­keztek. Ha most nem szá­molhatunk ilyesféle áldozat­tal, ennek okát a nevelő­munkában látom! Az egye­temi oktatásban, amely nem ruházza fel olyan erkölcsi magatartással a fiatalokat, hogy a centrális lehetőségek határain kívül megtalálják örömüket, munkájuk értel­mét, önmaguk egyensúlyát. De ezzel együtt említeném, hogy céljaink érdekében tö­rekedni kell arra Is, hogy az ilyen vidéki állások vonzó­ak legyenek. Ez viszont már a megyei tanácsokon múlik. Azok tudják biztosítani, hogv a lakáskérdéstől a státusig minden probléma rendeződ­jék, s ezáltal egyre több ku­tatónak legyen kedve vidék­re menni. Moldvay Győző Készül a kórházak és a rendelőintézetek új szervezeti és működési szabályzata Több mint húsz esztendeje, 1950-ben lépett hatályba a kórházak és a rendelőinté­zetek jelenleg is érvényes működési szabályzata. Az az­óta bekövetkezett fejlődés, a n legváltozott követelmények szükségessé teszik új sza­bi: iyzat kidolgozását. Ennek niunkáiatai megkezdődtek, a tervezet röv'-esen elkészül, s széles körű vita után a szak­emberek észrevételeinek, ja- v asla t a inak f ig.velmbe vét elé­vel állítják majd össze vég­leges formában. Amint a minisztérium ille­tékesei elmondották, a sza­bályozás átfogó, keretjellegű lesz. Ennek alapján készijik majd el az érdekelt intézmé­nyek az adottságuknak, helyi tő fontosságú, mert’ csak így biztosítható, hogy mindenki a betegségének, illetve állapo­ta súlyosságának megfelelő gyors és hatékony gyógyke­zelést adjon. Az új szabályzat a jelen­leginél részletesebb útmuta­tást ad szervezeti kérdések­ben és a működésre vonat­kozóan is, és íoko7x>ttabban biztosítja a kórházakban és a rendelőintézetekben a de­mokratikus elvek érvényesí­tését, például jutalmazásnál, rendkívüli béremelésnél, elő­léptetésnél. körülményeiknek megfelelő ^ saját szabályzatukat, amelyet^ az illetékes tanács hagy jó-^ vá. A szabályzat egyik lé- nVéges jellemzője, hogy szer­vezetileg és szakmailag egya­ránt biztosítja a fekvő- és járóbeteg-ellátásban érdekelt í t tészségügyi intézmények^ c ívüttműködését, a munka 5 folyamatosságát. Ez alapve-j Siiirti András: Sorkatonák — közelebb a lakóhelybez A Honvédelmi Miniszteri- 5 um illetékes szerveinek in-$ tézkedése alapján — a csapa- $ toktól érkezett javaslatok fi-$ gyelembevételével —. a Uö-$ zelmúltban más alakulatok-$ hoz helyeztek át sorkatona-$ kát. Az intézkedés célja, hogy £ az érdekek mérlegelésével erősítsék a hadsereg igényei^ és az érintettek egyéni érdé- ^ kei közötti összhangot. ^ Az illetékesek arra törek- ^ szenek, hogv a csapatoknál ^ fennálló szükségletek szem előtt. tartásával — a lehető- í „ S, ség határain belül —, a nos. 5 gyermekes, szociális problé 5 mákkal küzdő .sorkatonák, va- ^ lamint azok. akiknek . idős, ^ beteg szülei vannak, a lakó- ^ helyükhöz viszonylag köze­lebb áUorr'-nzó alakulatnál töltsék szolgálati idejüket. Er­re természetesen nincs min­den esetben és mindenütt le- , hetőség. mivel az esetek egy ' részénél a magánérdeket alá kell rendelni a szolgálati ér-ij delinek. § mmmmH }#12. január 28., péntek í 11. — Hát tudod, ezzel kap­csolatban , még szükségem volna valamire, mondjuk ... afféle népszerű ismeretter­jesztő cikkre. Mint amilyene­ket az Esti Hírlap hoz egy hasábon. Csinálnál egy ilyet a Marsról ? — Terjedelem? — Úgy gondolom, három flekk elegendő lenne. Címek, alcímek, tipografizálús. — Mikorra? A főszerkesztő lesüti a sze­mét. maga is restellt a lehe­tetlen határidőt. — Nézd, nagvoh szorít az idő. ytudnád csinálni egy óra alatt? Komoróczy nem felel, le­teszi a pipáéit az asztal sarr kára, köz ilebb húzza magá­hoz az írógépet, befűzi a pa­pírt. Egy pillanatra maga elé mered, csodálatos agyának megfelelő rekeszei most csa­pódnak lel. most ömlik ki be- ’. "lük a hihetetlen mennyisé­gű ismeretanyag. Aztán a tíz ujja szinte egyszerre csap le a billentyűkre ... Negyed nyolc. A Kopasz-hegy platóján, egy nagy méretű katonai sá­torban fiatal utász-százados jelenti a köriét parancsno­kának: — Alakulatom ' az Árkos utca egyerigetését megkezd­te Két szakasz a kőbányá­ig terjedő útvonalon dolgo­zik. A tnr'T.áim'bn vett tech­nika: négv dömper, kél u>- lajgyalú, Három terepjáró, öttan,nás teherautó, három markoló. Anyag, szerszám ■— kellő mennyiségben. — Rendben. A munkát úgy szervezze meg, -hogy tizen­négy óra nulla perckor vé­gezzenek. Meleg ételt, hűsí­tő italt a kőbánya mögött le­vő elosztóban vételezzen. Ör­si őrnagy elvtársnál. Van sza­bad embere? — Egy fél szakasz, pihenő­ben'. — Irányítsa őket át a hír­adósokhoz. Ott lemaradás van a távbeszélő-vonalak ki­építésénél. — Értettem. A százados tiszteleg, távo­zik. •k Nyolc óra. — Megbolondultak ezek?! — forgatja ujjai között a táviratot Josuah Gass, a New York-i AFÉ>-hírügynök- ség állandó magyarországi tudósítója. — Nézd, darling — viszi oda a blankettát a feleségéhez —, ma délutánra sajtótájékoztatót szerveztek. 7 Vasárnap! Sem azt nem köz­ük, hogy ki tartja, sem azt, hogy miről lesz szó. Kérik, legyek fél négykor az Újság­író Szövetség székházéban, onnan indulunk. De hogy ho­vá, azt Is elfelejtették megír­ni. — Magyar slen ág - biggyeszti le a szája széléi mi stressz Gass, született Nagy .Piroska. k Nyolc óm, hét perc. Az M.-i postahivatal abla- Icából hajnal óta figyeli Ili­ke a bábeli nyüzsgést. Em­beremlékezet óta nem volt ennyi egyenruhás ember a faluban. Rendőrök, munkás- őrök, főleg pedig katonák. Lám. nemhiába álmodott ró­luk az éjszaka. —• Mi ez itt tulajdonkép­pen, kislányom? — áll meg az ablak előtt Pelsőczi Já­nos, nyugdíjas tanító. — Ilad gyakorlat ? Ilike vállat von. — Valami tudományos szenzáció. De mondja csak tanító bácsi, vannak ezek kö­zött a katonák között tüzé­rek? k Nyolc óra tizennégy perc. Komoróczy Péter benyit a főszerkesztő szobájába, né­mán leteszi a kéziratot a fő­nök elé. Gyors olvasás. Mit tudunk máig a Mars­ról? A Mars helye a Naprend­szerben. A Naprendszer tömegének 99.8 százalékát a Nap foglal­ja magá.ban, két tized száza­lék jut tehát a kilenc bolygó­ra és azok holdjaira. A bolygók két csoportiét különbözteti meg a tudo­iv. ny. Az egyik az óriásboly­góké. ide a Jupiter, Uranus, Satumus és a Neptunus tar­tozik. A Mar* a másik, a Földszerű bolygók csoportjá­nak tagja, a Merkur, a Ve­nus, a Föld és a Plútó mel­lett. A Földszerű bolygók jel­lemzői: viszonylag kicsik, nagy sűrűségűéit, tengelylor- ,gásuk lassú, kevés holdjuk van. Számok, adatok, tények. A Mars távolsága Földünk­től 55,5—400 millió kilomé­ter. Űrrakétával a Földről fél év alatt elérhető. A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, töme­ge kilencszer kisebb, mint a Földé. Tengelyforgásának periódusa 24 óra, 37 perc, 23 másodperc. Cekély légköre főleg nit­rogénből, széndioxidból, ke­vés vízgőzből, oxigénből áll és legfeljebb 80 higanymilli- méter nyomást gyakorol a felszínre. A bolygó pólusain válta­kozva fehér foltok mutat­koznak, valószínűleg száraz­jégből. Felszínének jó részén vöröses színeződésű, főleg H- monit porréteggel borított sivatagok találhatók, A Mars átlagos hőmérsék­lete —15 Celsius-fok alatt van. A sarkok felé haladva a hőmérséklet, fokozatosan csökken. A nyári félgömbön levő sarkvidéki övezetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj hőmérséklete —130 fok­ra is lehűl. Ezen a vidéken a legerősebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a fel­szín felett 180 méter a má­sodpercenkénti legnagyobb sebességük. Ezzel szemben a szinte állandó marsbeli sze­lek, hóviharok átlagsebessége mintegy 40 méter másodper­cenként. Az eddigiekhez két fontos megállapítás tartozik: 1. A tudomány mai állás­pontja, hogy földi űrhajósok — a Hold mellett —, a boly­gók közül egyedül a Marsra szállhatnak le. 2. A Marson nitrogén is, széndioxid is van a légkör­ben. Márpedig a nitrogén, amely a földi levegőnek is négyötöd részét teszi ki, a fehérjék jellegzetes alkotóré­sze! A széndioxid viszont, ez a színtelen, gyengén savanyú szagú és ízű gáz (a földi le­vegőnek kb. 0,03 térfogatszá­zalékban alkotórésze), szer­ves anyagok lassú és gyors égésekor keletkezik. Követ­kezésképpen a Marson van élet! Sejtések, feltételezések. A Naprendszer egyetlen bolygójával kapcsolatban sem született a Földön annyi hi­potézis, mint a Mars esete­ben. Két kis méretű holdjának, a Phobosnak és a De i mos­nak eredetére vonatkozóan felmerültek például olyan el­gondolások, hogy ezek mes­terséges égitestek. 1636-ban Franciscus Fonta­na olasz csillagász távcsö­ves megfigyelések alapján el­készítette a Mars „térképét”. 1666-ban az ugyancsak olasz Cassini fedezte fel, hogy en- * nek a bolygónak sarki sap­kái vannak és két különleges fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olympicának, illetve Elysiuranak nevezett el. 1877-ben Giovanni Virginio Schiaparelli sötét, vonalas képződményeket vett észre a Marson, amelyeket csator­náknak nevezett el, és nem természetes képződmények­nek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a felfogást S. K. Runcorn angol tudós, szerin­te a csatornák tíz-tizenkét kilométer hosszú, mestersé­ges építmények. ' Ellentétes ezzel az ugyancsak angol d' Wels álláspontja: egymáshoz láncszerűen kapcsolódó krá­terekről van szó. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents