Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

RßdUt KOSSUTH 8.18 oporaréüzlctek 'ijio Különös házasság. 12. tolytatás 9.22 Zenekari muzsika 10.06 lskolaiHctió 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.43 Kórusmiivek 11.00 Tanzániai levelek. 1. rész 11.10 Bánk bán. Operarészletek 12.20 KI nyer ma? 12.06 Táncáén« 10.20 Népi zene 10.45 Riport 14.00 Oyermekrádió 15.10 A rivalda túlsó oldaláról. (Ifjúsági Rádió) 13.00 Könnyűzene 15.50 Dalok 10.05 Dokumentumjáték 17.20 Kamarazene 17.08 Mikrofóruro 17.59 Caruso-felvétclek 18.25 Népi muzsika 19.40 Rádiószinhaz 20.27 Dvorzsák: Gordonkaverseny 21.10 Láttuk, hallottuk .., 21.33 Regi magyar dalok 22.20 Meditáció ... 22.30 Dzsessz PETŐFI 8.05 Mezei csokor 8.25 .Klasszikus zene 9.03 *Ezeregy délelőtt 12.00 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig • 18.20 Húszas stúdió 19.18 Népi zene 19.39 Finnugor kutatás « Sorbonne-on 20.28 Irodalomtanítás 20.58 Kamarazene 21.16 Rossini: Mózes. Opera ff>g] MAGYAR 8.06 rrv lő.33 Szállnak a darvak. Szovjet film 17.05 Híreik 17.10 Képzőművészeti Magazin 17.40 Tájak, városok, emberek 18.00 Muziskus fiatalok versenye. V. középdöntő 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Urbán Ernő: Uborkafa. Tévéjáték 21.30 Európa bölcsője: Hellas 22.15 Tv-híradó \?HCZÍ ) EGRi VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután tél 4 órakor Az inkák kincse Színes, szinkronizált film Délután fel (i és este 8 órakor Nylrfallget Színes, szinkronizált lengyel Iliin. Rendezte: Andrzej Wajda EGRI BKODY (Telefon: t4-07) Fel 4 és fél 6 órakor Stau és Pan, meg a hölgyek Amerikai burleszk-összeállítás Este léi 8 órakor Vesztesek és győztesek Színes olasz—jugoszláv film Főszerepben: Francos Nero GYÖNGYÖSI PUSKIN Csermen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Lear király. 1—II. rész (Mérsékelt helyárak) HATVANI KOSSUTH Egymillió Lauráért FÜZESABONY Zöld rakéták HEVES Belorusz pályaudvar LŐRINCI Nincs jobb. a rossz időnél petf.rvasara Hangyáboly S. József, tiger: A szakmunkásképző inté­zetben tanuló gyermek után a harmadik esztendőben már nem jár családi pótlék. A rendeletben az tévesztette meg Önöket, hogy amennyi­ben a családban két gyer­mek van, s azok közül az egyik már harmadik éves szakmunkástanuló, akktur az otthon maradó. 16 évnél fia­talabb gyermek esetiben még egy gyermek után jogosultak családi pótlékra, ellentétben a korábbiakkal, amikor az 'Otthon maradó egy gyermek után már nem járt családi pótlék. A családi pótlék ösz- szege ilyen esetben egy gyer­mek után a munkaviszony­ban álló dolgozóknál havi 150, tsz-tagoknál havi 100 fo­rint. A rendelet további ré­szében külön hangsúlyozva is van, a gyermekek számának megállapításakor figyelembe veszik a II. éves ipari tanu­ló gyermeket is, bár utána mar nem jár családi pótlék. Tóth Endre, Gyöngyös: Munkahelyén tévesen tájé­koztatták. A korábbi rendelet szerint is, és most is, a gyer­mekeit egyedül nevelő, egye­dül álló apát éppen úgy meg­illetik a kedvezmények, miint az egyedül álló anyákat. A gyermeküket egyedül neve­lő anyák és apák családi pót­léka egy gyermek esetében havi 240, két gyermek ese­tében havi ösztáznegyven fo­rint. Erre akkor is jogosul­tak, ha közben másik gyer­mekük mar nem vehető szá­mításba családi pótlék igénynél — amenhyiben az erre jogosító egyéb feltéte­lekkel rendelkeznek. Igényét a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságnál kell benyújtania, amennyiben vállalata nem üzemi kifizetőhely. „Jubileumi jutalom” jeligé­re: Az 5/1967. (X.) Mü. M. ren­delkezés 10/A §-nak első be­kezdése szerint a „ ... depor­tált, illetőleg hadifogságba esett és a felszabadulást kö­vetően onnan visszatért sze­mélynek, ezen idejét munka- viszonyban töltött Időnek kell számítani, ha leszerelését il­letőleg hazatérését követően hat, hónapon bedül munkavi­szonyba lépett. Levele alap­ján tehát kérheti ennek az időnek beszámítását is. Színhőmérséklet Ezzel a fogalommal mind­untalan találkozunk a színes fényképezés gyakorlatárban. Mivel pedig esztétikai érte­lemben is beszélünk meleg és hideg színekről, tisztáznunk kell pontosan ezeket a fogal­makat. Annál is inkább, mert ezek ellentétes fogalmak. Azt hihetnők meggondolat­lanul, hogy a kék, mint esz­tétikailag hideg szín, egyben alacsonyabb színhőmérsékle­tet is jelent. A narancssár­ga, vörös, vagy a vöröses szí­nek, mivel ezek a meleg szí­nek csoportjába • tartoznak egyidejűleg magasabb szín­hőmérsékletű színek is. S ez az, ami nem így van, mert a valóság ennek éppen ellen­kezője. Nézük hát, hogyan is ál­lunk ezekkel a kérdésekkel. A hideg színek a kék, zöld és ibolya. Azért nevezzük őket így, mert asszociációs hatás miatt megnyugtató ér­zést keltenek. Hevesy Iván szerint a hideg a megnyugta­tó jelenségekhez: a természet, a növényzet, az ég és a víz kék színéhez kapcsolódik. A vörös és az azzal rokon sárga, narancssárga színek azért kaptuk az esztétikában a meleg jelzőt, mert asszo­ciációs hatásuk révén a nap­fényre, tűzre, vérre emlékez­tetnek. A színhőmérséklet fogalma nem asszociációs, hanem fi­zikai természetű. Mindenki, tudja, hogy a vö­rösen izzó test hőmérséklete alacsonyabb, mint a fehéren izzóé. Gondol junk csalt a kü­lönböző izzólámpákra. Más izzási hőmérséklethez pedig más színkép tartozik. Minél magasabb hőmérsékleten iz­zik egy test, annál inkább nevezzük fehéren izzónak és annál erősebb színképében a kék sáv, s ezzel egyidejűleg annál inkább lesz kék a fé­nye. Hogy pedig milyen ál­talában a fény színtónusa, az mindig attól függ, hogy mi­lyen sávok uralkodnak a szín­képében, vagy más szóval milyen a íénykibocsájtó test hőmérséklete Kelvin fokok­ban (Ku) mérve. Minden szín- tónust ezzel az izzási hő­mérséklettel mérünk és ezt nevezzük színhőmérséklet­nek. A Kelvin-skála az abszo­lút null-foktól, vagyis a —273 C°-tól indul ki. Adatai tehát minden esetben 273 fokkal nagyobbak a Celsius-skála adatainál. A színhőmérséklet tehát nem a fénytónus színének a hőmérséklete. A színeknek nincs is hőmérséklete. Ha így lenne, akkor a kék lenne a legkisebb hőmérsékletű szín, holott legnagyobb a színhőmérséklete, mert fehé­ren izzó íénykibocsájtó test­től, leggyakrabban a Naptól származik. Körmendi Károly Téli szezon a Balaton partján ezer látogatót csalt a balaton­füredi partszakaszra. A 15 cm-es jég kedvez a jeges sportok kedvelőinek. (MTI foto — Jászai Csaiba) Miért „édes" anyanyelvűnk? A rádióhan évek óta az egyik legnépszerűbb nyelv­művelő műsort Lörincze La­jos Állami-díjas professzor vezeti. Hétről hétre visszatér az ,,Édes anyanyelvűnk” adá­sa. De miért .,anya”-nyedv az anyanyelv? És miért „édes” az anyanyelv? Válaszoljon erre Lörincze Lajos: — Azt Íriszeim, legtöbbünk­nek nem okoz gondot egy pillanatra sem, ha valami­lyen hivatalos helyein erre a kérdésre kell válaszolnunk: ml az anyanyelve? Sőt, nyil­ván nagyon sokan egyáltalán nem is tudják elképzelni, hogy olyan ember is akad, akinek ez a kérdés gondot okoz. Pedig bizonyosan igen sok van ilyen: én is talál­koztam eggyel, ha nem is személyesen. — Azt kérdezték tőlem egy hivatalból, mit kell írnia a bejelentőlapra egyik kartár­suknak: angol vagy pedig magyar-e az anyanyelve? Mind a két nyelven jól be­szél, az anyja angol, az apja pedig magyar. Mi a hivata­los álláspont ilyen esetben? — „Hivatalos” állásfogla­lásról én nem tudtam, beval­lom, ma sem tudok. Csak azt felelhettem, hogy sem az Akadémia Nyelvművelő Bi­zottsága, sem más nyelvtudo­mányi intézmény nem illeté­kes ennek a kérdésnek az el­döntésében. Valószínű azon­ban, ilyen esetre nincs Is kö­telező érvényű szabály: ki-ki maga dönti el — értelmi vagy érzelmi alapon —, nyelvi ho­vatartozását. — De hát nem döntő-e ma­ga az anyanyelv szó? — tet­ték fel a kérdést. Ez világo­san mutatja, hogy az anya­nyelv: az anya nyelve, tehát az a nyelv, amelyen az anya beszél, vagy beszélt. Való igaz, hogy anyanyelv szavun­kat így magyarázzuk. Czu- czor-Fogarasi szótára — több mint száz évvel ezelőtt —, ugyancsak így értelmezi: „Azon nyelv, melyet, mint mondani szokás, anyánk te­jével szoptunk, anyánktól ta­nultunk”. Ez természetes is, hiszen a legtöbb esetben va­£zín hm Egerben, este 7 órakor: CIRKUSZHERCEGNÖ (G árdonyi-bérlet) BYELET Egérben: 19 órától szombat ^ ■igei 7 óráig a Bajpsy-Zsi-^ nszky utcai rendelőben. (Te-fc eíon • 11-10) Rendelés gyerme- $ kék részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat § reggel .7 órutg, a .»ókai Ai. szám alatti rendelőben. (Tesi* VWoa: 17-07). f '///////////////////////////////////////////////////////////////,/////. Drága Jucikámf Egy kis szívességre kérlek. Dezső fiam nősülni akar. és Kovács János lányát kívánja elvenni. Tudod, Kovács egy bérházban lakik veletek, márpedig aki egy házban la­kik, az megtud a másikról mindent. Nagyon kíváncsi vagyok, vajon milyen az a család, ahova Dezsőkém be­nősül. Váróm kimerítő leve­ledet, bocsáss meg a zava­rásomért. Számtalanszor csó­kol: Manci. Drága Mancikám! Megkaptam kecfves levele­det, együttérzek veled, de sajnos, Kovácsékat nem is­merem, mégkevésbé a lányát, akit Dezső f iad feleségül akar venni. Tudod, mi visszahú­zódva, ismeretség nélkül élünk, de ízlésem is tiltja, hogy a házbeliek magánéle­tébe turkáljak. Bár annyit mégis megtudtam, hogy ez a Kovács kislány, az Annuska nagyon rendesnek látszik, aki mindent megtesz szülei érde­kében. A múltkor Kovácsé! 'bejárónője beszélte, hogy olyan aranyos az Annuska, hogy a szabóhoz minden fi- zeíéskor személyesen megy U, ha a papája ruhakészle­$!NCí> tét nem bírják hirtelen kifi­zetni. Ilyenkor mindig ott marad éjfélig, kieszközölni, szép tőle, nem? Tudod, ná­lunk vékonyak a falak, node ne érts félre, nem hallgatóz- tam, csak a múltkor hajnal­ban kicsit becsípve jött ha­za az Annuska és az apja meg akarta fojtani. Amúgy gazán mondom, nagyon ren­des emberek, különben ne­kem fogalmam sincs, hogy ők milyenek. Persze, mostaná­ban csert« ír771 náluk. Ko- vácsnó típusa az odaadó fe­leségnek. Néhány nap óta minden nap egy ételhordó­val távozik otthonról, mert szeretett férjének ebédet visz, ugyanis szegényt bele­keverték ártatlanul valami pénzügyi manőverbe és a börtönkosztot nem nagyon szereti, tudod, ritkán főznek, odabent szilvás gombó­cot ... De a lakásuk búto­ra is nagyon elegáns, teg­nap láttam éppen a folyosón, remek darabok. Állami al­kalmazottak felrakták egy stráfkocsira és valahova ál­lóban az anya az, akitől a gyermek az első szavakat el­sajátítja, akitől beszélni ta­nul. Ebből a tényből azon­ban aligha lehet szigorú jogi következményeket levonni. Mert például néha — ilyen vagy olyan okból —, az api neveli a gyermeket kicsiny korától kezdve, esetleg vala­melyik rokon, vagy pedig — igen gyakran —, a nagyszü­lők. Természetes hát, hogy beszélni is tőlük tanul, tő­lük sajátítja el az „anyanyel­vet”. Furcsa volna, ha vala­kit — mondjuk —, német anyanyelvűnek kellene tarta­nunk, holott esetleg egy szót se tud németül, de édesany­ja német volt, tudott, beszélt is németül. Ügy gondoljuk hát, hogy Értelmező Szótá­runk meghatározását kell irányadónak tartanunk az anyanyelvre von atkozólag: „Az a nyelv, amelyet az em­ber legjobban és legszíveseb­ben beszél, s rendszerint az, amelyet gyermekkorában, fő­ként anyjától tanult.” — Anyanyelvűnk gyakori jelzője az édes. A szeretetni, a gyöngédséget fejezzük ki ezzel a szóval, úgy, mint az édes fiam, édes szívem, édes hazánk szókapcsolatokban is. Így használja már Arany Já­nos is ezekben a soraiban: „Lessz-e költő, aki az édes anyanyelven Rólatok korának csudát énekeljen? Ma tehát semmi kétségünk sincs afelől, hogyan értelmez­zük az édes anyanyelv kife­jezést. Nem ilyen egyszerű azonban a dolog a régebbi nyelvhasználatban. — Üdvözöljük hát az édes­anyákat, íme, kétszeresen is közük van anyanyelvűnkhöz. Mikszáth sziyapcsonHja és Chevalier szalmslialapja Színes hírt röppentett fel egyik külföldi hírügynökség a napokban a hires francia filmszínész és sanzonénekes, Chevalier világszerte közis- mer. szulmakaiapjával kap­csolatban. Ez a szalmakalap, amelyet, miközben a bűvös melódiák felszálltak ajkáról, zsonglőOTuitatványként for­gatott ujjai körül, úgy hoz­zánőtt egyéniségéhez, akár Chaplinéhez a kis kemény­kalap. A nemrég elment mű­vésznek ez a rekvizítuma ha­lála után számbelileg alapo­san megszaporodott. ÉleLmes emberek tucatjával kínáltak szalimakalapokat kegyeletes művészbarátoknak és hobbys gyűjtőknek, mint Chevalier egykori tulajdonát, természe­tesen borsos áron. Mondani sem kell, hogy a kalapoknak nem sok közül volt a fran­cia művészhez, aki fél évszá­zadon át ragadtatta el mű­„ ///✓////.. száüították. Biztosan reno­válni ... Van egy fiuk is, már húsz éves, a Tibor, róla pe- \ dig azt terjesztik a pletykás ; nyelvek, hogy Farmosra jár ) ki egy libásasszonyhoz, az iá- $ inógatja anyagilag. Még egyszer légy elnéző, | drága Mancikám, amiért fo-i galr/iam sincs, milyen csa-\ Iád Kovácsék. De örülök is^ ennek, hiszen nekem direkt $ fájna leírnom, ha valami$ rosszat megtudnék erről a na- $ gyón rendes családról. Node) , ismersz az iskolából is, tu-) dód, hogy ott is én voltam a i legfinomabb lélek. Ezerszer i csókollak: Juci. $ Utóirat: Jaj, képzeld, Man-) cikám, most jött éppen a föd-) rásznőm, megkérdeztem tő-| le, nem ismeri-e véletlenül5 Kovácsékat, különösen az $ Anna lányukat, és azt mond- ^ ta, hogy oda is bejár dauerol-$ ni és azt nagyon tudja, hogy) milyen rendes az Annuska,) mert amellett, hogy olyan) fiatal, 27 éves, ez a derék)' lány minden hónapban leuía-K zik Kalocsára, hogy láthassa i a gyermekeit... Hát nei 1 aranyos tőle? ^ Dénes Géza \ vészeiével a francia közönsé­get és a világ filmpubliku­mát. Annál több a szobá n forgó egyének élelmességé­hez. De ne higgye valaki, hogy élelmes es ötletes emberek csak Franciaországban van­nak. Ami megesett Párizsban és francia föld más pontja­in, arra van szinte tökélete­sen azonos példa Magyaror­szágon is a nagy palóc író­nak, a születésének 125. év­fordulójához érkezeit Mik­száth Kálmánnak alakjával kapcsolatban. A Csabai kultúrtörénész- csoport tagjai mondottak el, hogy néhány esztendeje Ba­lassagyarmaton gyűjtöttek adatokat Sántha Kálmánról, a nagy magyas tudós orvos- professzorról, annak a pa­lóc városban töltött éveiről és működéséről készülő mo­nográfiához. Természetesen e munkájuk során elvetődtek a palóc múzeumba is, ahol Mikszáth íróasztalán ott lát­ható egy vastag szivar csonk­ja. Az ehhez fűződő legenda szerint Mikszáth utolsó kéz­iratának papírra vetése köz-* ben hamvadt él háromne­gyed részben a szivar. Nos, a Mikszáth-csikk tör­ténete ezen a ponton érint­kezik a francia sanzonéne­kes tömegesen „piacra do­bott” szalmakalapjának histó­riájával. Volt ugyanis a Mikszáth családnak egy ked­vesen könnyelmű, bohém atyafia. Nos, a fáma szerint, ez a fiatalember pénzzavará­ban valami isteni szikra foly­tán arra az elhatározásra ju­tott. hogy pénzt csinál. El­kezdte nagyban gyártani a Mikszáth-féle utolsó szivar- végeket és azt megfelélő áron irodalombarátok és műgyűj­tők között forgalomba hozta. Mint a történet igazolja: nálunk is akadt ötlet, ha megszorult emberek pénzt akartak szerezni. 1972, január 28., péntek 1 .4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents