Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

*>AAAAiA>AAAAA/\*AAA»/SAAAAAAAAAAA/V\AAAAAAAAA'SAAAAAAAAAAAAAA*AAAAA; <; Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk ^ * Ut az európai biztonsághoz AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK ismét < bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politi- l kájuk központjában a kontinens békéjének megőrzése < áll. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének < kétnapos prágai ülésén elfogadott nyilatkozat kiinduló < alap lehet az európai biztonsági rendszer megteremtésé­I hez. Kontinensünkön immár huszonhét éve nincs háború, — ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy 5 földrészünkön a különböző társadalmi rendszerű orszá- | gok csoportjainak — megítélések szerint — közel egyenlő 1 katonai ereje van. A szocialista országok régóta hang­súlyozzák, hogy bár Európában béke van, nem egész­séges helyzet az, hogy a földrész biztonsága a haderők < bizonytalan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke í szilárdabb alapjának létrehozására, olyan biztonsági < rendszerre, amely a népek ás kormányok együttműkö- < désén, a kölcsönös bizalom, az erőszak elvetésén és agy- < más szuverénitásának feltétlen tiszteletben tartásán alap- < szik. > Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói i Szerződés 1906-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az i 1970-es berlini és a mostani, prágai nyilatkozataiban is. < A korábbi javaslatok és a jelenlegi nyilatkozat tartal- < mukban lényegében hasonlóak egymáshoz — hiszen a < cél az új európai biztonsági rendszer kialakítása akkor ■ is. most is azonos, — mégis 1972-ben alapvetően más a ; helyzet: a prágai nyilatkozat kimondja, hogy az európai < békéről, biztonságról és együttműködésről szóló konfe- ; rondát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimun- ; tálhatná, már ebben az évben össze lehet hívni — ez a szocialista országok határozott álláspontja, s egyre többen vallják azt a nyugat-európai országok kormányai közül is. SAJNÁLATOS MÓDON azonban, nem valamennyi. Az Egyesüt Államok — amely ugyan nem európai or­szág, de háromszázezer katonát állomásoztat földrészün­kön, s ezért kívánatos a jelenléte a konferencián — a halogatás taktikáját követi, s mint a legutóbbi Nixon- Brandt találkozón bebizonyosodott, befolyása erőteljesen érvényesül NATO-partnereire. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének Magai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alapja sincs a konferencia időpontja körüli huzavonának. A bizonyíték: annak a pozitív programnak a megfogal­mazása, amely az európai biztonsági konferenciát tartal­milag kitöltheti. A programpontok között szerepéi a há­ború után kialakult határok sérthetetlensége, az erő­szakról és az erőszakkal való fenyezetőzésről való le­mondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejleszté­se, az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesz­tése gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, ' a fegyverkezés csökkentése, az általános és teljes lesze- ; relés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének i Riogatása. A VARSÓI SZERZŐDÉS politikai tanácskozó testü- ; lete üléseinek sorában a történelem bizonyára úgy jegyzi í majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meggyorsí- i tóttá az új európai biztonsági rendszer megteremtésének > hosszú és bonyolult folyamatát. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWVVVWAAAAAAM/NAAA/VVWyAAVVVWWSAAAA Megfenyítik a diáktüntetések szervezőit Szadat Moszkvába utazik KAIRO: Anvar Szadat egyiptomi elnök rövidesen Moszkvába utazik kétnapos látogatásra, melynek során a közel-kele­ti válság legutóbbi fejlemé­nyeiről és várható alakulá­sáról tárgyal a szovjet ve­zetőkkel. Az utóbbi napok­ban Kairó és Moszkva a legmagasabb szintű diplo­máciai megbeszéléseken egyeztette a látogatás idő­pontját. Az A1 Ahram értesülése szerint Szadat a szombaton véget érő Bajram-ünnep után utazik Moszkvába, ezután pedig látogatást tesz több Gromiko - Szato megbeszélés Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön találkozott Szato Eiszaku ja­pán miniszterelnökkel. A barátságos légkörű be­szélgetés során Szato és Gromiko megvitatta a szov­jet—japán kapcsolatok kér­déseit és több nemzetköz* problémáról véleménycserét folytatott. Gromiko köszönetét mon­dott Szatónak a látogatás és a fogadtatás alkalmával ki­alakult meleg és kedvező légkörért. Mint megjegyez­te, a megbeszélésekből lát­ható, hogy mind a szovjet, mind pedig a japán fél elő kívánja mozdítani a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­tését és elmélyítését. arab és más baráti orszá­gokban is. A diáktüntetések és a di­áksztrájkok részvevőinek fe­lelősségre vonása egyébként két vonalon is folytatódik, az ügyészség úgy döntött, hogy továbbra is letartózta­tásban marad az a harminc egyetemista, akiket nem bocsátottak szabadon a hét­fői tüntetések után, s akik ellen azért indítottak eljá­rást, mert lényeges szerepet játszottak a diákmegmozdu­lások szervezésében és irá­nyításában. A hatóságok egy­úttal közölték az egyetemek­kel azoknak a diákoknak a névsorát, akik részt vettek az egyetemeken szervezett diáksztrájkokban, hogy őket az egyetemi fegyelmi taná­csok vonják felelősségre. Párizsi Vietna m-értekezlet A párizsi Vietnam-érte- kezlet csütörtöki ülésén a saigoni rezsim küldötte, Pham Dang Lam terjesztette elő Nixon amerikai elnök szerda hajnalban nyilvánosságra ho­zott nyolcpontos, úgynevezett béketervét, míg William Porter, az amerikai küldött­ség vezetője „magyarázatok­kal” szolgált elnöke javasla­taihoz. Porter amerikai nagykövet leszögezte, hogy az Egyesült Államok addig nem vonja ki teljesen csapatait, amíg a végleges megállapodást alá nem Írták, méghozzá a Ni- xon-javaslat minden vonat­kozásában. vép távírónkon A Csehszlovákiában tartózkodó Lconyld Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkári csütörtökön baráti látogatást tett Ludvik Svoboda cseh­szlovák köztársasági elnöknél. (Telefoto — CTK—MTI—KS A Mininztertanáee napirendjén t A tapasztalatok igazoltuk a lakstslialitrozalok Irányelveinek realitását A LAKÁSÉPÍTÉS fejlesz­téséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehaj­tásának tapasztalatait össze­gező jelentés megállapítja, hogy a közvélemény megér­téssel fogadta, általában idő­szerűnek. indokoltnak és igazságosnak tartotta az in­tézkedéseket. A végrehajtás eddigi tapasztalatai a lakás- elosztás és a lakbérek új rendszerére vonatkozó köz­ponti irányelvek realitását tanúsítják. A lakásigénylők Igazságos­nak tartják, hogy a lakásel­osztásnál, igényeik elbírálá­sánál mindenekelőtt szociá­lis, anyagi és jövedelmi hely­zetüket veszi figyelembe a tanács. Kedvező visszhangra talált a szociálpolitikai ked­vezmények új formája, kü­lönösen a fiatal házasok és a több gyermekes családok körében, hiszen a lakásjut­tatásnál a kedvezmények alapja a gyermekek és az el­tartottak száma. A közvéle­mény helyeslésével találko­zott, hogy a tanácsok min­den lakásigényt egyedileg megvizsgálnak és tájékoztat­ják az érdekelteket arról, hogy igényük 1975-ig kielé­gíthető-e, és ha igen. mi­lyen formában és feltételek mellett. Az igénylők megér­tették, hogy a lakással kap­csolatos terhekben minden családnak anyagi erejéhez mérten részt kell vállalnia, iff"»», január 28., péntek tehát a társadalmi igazsá­gosság követelménye volt a bérlakásjuttatás ingyenessé­gének megszüntetése. A lakáselosztás fejlesztése során a közvélemény egyet­értésével találkozott, hogy az igényjogosultak kijelölésé­be, a sorsolási, kiválasztási tényezők meghatározásába a tanácsok bevonják a társa­dalmi és a munkáltató szer­veket. A lakáselosztás helyi rendeletéiben a tanácsok meghatározták a jövedelem- határokat és azokat a szoci­ális, vagyoni és egyéb ténye­zőket, amelyek alapján ta­nácsi bérlakást vagy taná­csi értékesítésű lakást kap­hat az igénylő. így bérlakás­juttatásnál az egy családtag­ra jutó jövedelem felső ha­tára havi 1200—1500 forint, tanácsi értékesítésű lakás esetében pedig havi 2000— 2500 forint között változik, a helyi rendelkezéseknek megfelelően. A LAKASIGÉNYLÉSEK megújítása során az ország­ban 178 ezer kérelmező je­lentkezett ismét. A feltéte­lezéseknek megfelelően, jó­val kevesebben újították meg lakásigényüket, mint ahány lakásigény a tanácsi nyilván­tartásban szerepelt. A sza­bályozás elvei szerint az igénylők szelektálódtak, mert a megújított kérelmeknek több mint a felében nem bérlakást, hanem tanácsi ér­tékesítésű lakást kértek. Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a tanácsi ér­tékesítésű lakások iránt, Iliá­szén az ártámogatás és a szociálpolitikai kedvezmé­nyek következtében es a lakásépítési forma nyújtja a legkedvezőbb lehetőséget a saját tulajdonú lakás meg­szerzéséhez. Kedvezőek a tapasztalatok az új lakás­építő szövetkezeti forma be­vezetésénél is, mert ezek a szövetkezetek a karbantartó­javító szolgáltatások ellátá­sára saját részlegeket szer­vezhetnek. Az újonnan meg­alakult lakásépítő szövetke­zetek száma meghaladja már a százat. Az előtakarékossági intézkedések is jó hatást vál­tottak ki. Az- „Ifjúsági taka­rékbetét” akcióban részt ve­vők száma egy év alatt el­érte a 120 ezret. Az új rendelkezések lehe­tővé tették a lakásépítés vál­lalati támogatósának kiszé­lesítését. Az előterjesztés azonban megállapítja, hogy a vállalatok és intézmények eddigi segítsége elmarad a lehetőségektől. A tapasztala­tok szerint jobbára a dolgo­zók lakásvásárlási szándéka­it — az előtörlesztés, a kész­pénz-befizetés, a bérlőkijelö­lési jog megszerzését stb. — támogatják a vállalatok, s csak elenyésző számban fog­nak hozzá vállalati lakásépí­téshez. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem egy­millió bérlakást kellett fel­mérni és — a komfort nél­küli lakásokat leszámítva — mintegy 650 ezer lakásra kellett a lakbért ismét meg­állapítani. A tanácsok kö­rültekintő munkáját mutat­ja, hogy országosan a bér­lőknek mindössze 4,2 száza­léka tett észrevételt, s en­nek is csak töredéke került fellebbezésként a különféle jogorvoslati fórumok elé. A lakbérrendezés anyagi kiha­tásairól csak előzetes számí­tási adatokkal rendelkeznek, mert a feldolgozás méig tart. Annyi azonban máris meg­állapítható, hogy a többlet- lakbór-bevétel az első évek­ben a tervezettnél lényege­sen kevesebb lesz. Csökken­ti a bevételeket, hogy azokban a lakásokban, amelyekben a bérlők végeztek korszerűsítést, visszamenőlegesen 10 évi ko­rábbi lakbérnek megfelelő összeg erejéig bérbeszámítás­ban részesülnek. A bérbeszá­mítások teljes összege 300— 400 millió forint, amelyből az idén mintegy 100 millió csökkenti a bevételeket. A LAKBÉRHOZZAJARU- LAs megelégedést váltott ki a bérlők körében. A végre­hajtás során, néhány kérdés­ben méltányossági és szociá­lis okokból, felmerült jogos igények rendezésére több Ki­egészítő intézkedést adott ki a Pénzügyminisztérium. Az előterjesztés beszámolt arról .hogy az ingatlanok adás-vételének és cseréjé­nek, valamint a bérlakások cseréjének élénkítésére ho­zott kormányhatározat vég­rehajtása is megkezdődött. A lakásforgalom fejlesztésé­re számos jó kezdeményezés valósult meg a tanácsoknál. Megkezdődött az ingatlan- közvetítés új rendszerének bevezetése is. A jelentés rámutat arra, hogy a rendelkezések vágre- haj fásáról folyamatosan be­számoltak az érdekelt álla­mi és tanácsi szervek, s ér­tékelték az elvégzett mun­kákat. Ezek szerint az előké­szítő és végrehajtási munlcá- latofc eredményesen lezárul­tak, a lakáselosztás fejleszté­séről és a lakbérek új rend­szeréről szóló határozat vég­rehajtása tehát megtörtént. Az előterjesztés hangsú­lyozza, hogy a lakáshelyzet javítása nemcsak az új ren­delkezések maradéktalan vég­rehajtásán, hanem alapvető­en a tervidőszak lakásépítési programjának megvalósítá­sán múlik. A lakásépítési cé­lok teljesítésére már számos intézkedést tettek az állami és tanácsi szervek. Egyes tendenciák azonban az ed­diginél nagyobb erőfeszítések szükségességére figyelmez­tetnek. Ezért az érdekelt ál­lami, tanácsi és társadalmi szerveknek kiemelt feladat­ként kell figyelemmel kísér­niük a lakásépítést és segíte­niük a problémák megoldá­sában. A JELENTÉS melléklete tájékoztatásul felsorolja azokat a kérdéseket, ame­lyekben egyes lakosok, a ta­nácsok és más szervek a jog­szabályok kiegészítését, vagy további intézkedések kezde­ményezését javasolják. A felvetett kérdések egy része már korábban, a rendelkezé­sek előkészítésének során napirendre került, és akkor a problémák ismeretében döntöttek. A kérdések másik részében eltérő az illetékes szervek véleménye és ezért széles körű'vizsgálatok, egyez­tetések után lehet csak ál­lást foglalni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a fel­merülő problémák megoldá­sa érdekében meg kell vizs­gálni, milyen vonatkozásban indokolt kiegészíteni, vagy módosítani az új lakásügyi jogszabályokat. A miniszte­rek felhatalmazást kaptak, hogy hatáskörükben megfele­lő egyeztetés után tegyenek intézkedéseket, a hatáskörü­ket meghaladó ügyekben pe­dig terjesszenek javaslatot a kormány elé. (MTI) Uitz Béla 1887—1972 Mély megrendüléssel é* fájdalommal tudatjuk, hogy Ultz Béla elvtárs, festőmű­vész és grafikus, a Szovjet­unió érdemes művésze, a párt-, a magyar és a nem­zetközi forradalmi munkás­mozgalom régi harcosa, ja­nuár 26-án, Budapesten el­hunyt. Uitz Béla elvtárs temetése január 31-en (hétfőn) 11 ura­kor lesz a Mező Imre úti temetőben, Uitz Béla elvtársai, bará­tai és tisztelői 10.30 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1972. január 27. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Művelődésügyi Minisztérium • A Magyar Képzőművészek Szövetsége ★ Uitz Béla a XX. századi forradalmi művészet egyik úttörő, inter nactonális je­lentőségű mestere volt. Ele­iét és művészétét nem a ne­hézségek előtti meghátrálás, a beletörődés jellemezte, ha­nem az állandó harc, a szen­vedélyes vitakedv, a soha meg nem elégedett igényes­ség a társadalommal, önma­gával, a művészettel szem­ben. Művészi munkássága a mo­dern proletárművészet böl­csőjéig vezethető vissza. Az első világháború éveiben bon­takozott ki erős kontrasztú férfias lírája. Művészetében mindig a legnagyobbakat te­kintette mércéjéül. Hitvallá­sa szerint csak a világ mű­vészetének tudományos igé­nyű, füozófikus mélységű ta­nulmányozásán át juthat el a művész a kívánt mélységig. 1919-ben a Tanácsköztársa­ság új lehetőségei között, ere­jét nem kímélve látott hozzá a proletárifjak képzőművé­szeti iskolájának megszerve­zéséhez, és — egyebek kö- -zötí —,- nagy- erejűy-védelem­re toborzó plakátja megalko­tásához. Moszkvában a Komintern III. kongresszusának élmény­sora, s megszilárdult kom­munista világnézete egész to­vábbi életének, tevékenysé­gének meghatározója lett. Ez az új eszmeiség vezette, ami­kor rézkarcsorozatának té­máját a korai munkásmeg­mozdulásokból választotta. Uitz Béla állandóan válto­zó, a történetileg konkrét va­lóság festője volt. Műveiből szinte naplászerűen követhe­tők nyomon életútjának hely­színei, főbb állomásai: Buda­pest, Becs, Moszkva, Párizs, Collioure, Kirgizia, Krím és újra Moszkva. A kirgiz kormányzósági te­rem kialakításától a „Lán­coktól a csillagokig" című kompozícióig számtalan váz­latrajz bizonyítja monumen­tal ista tehetségét. Kezében a toll, a ceruza, a szén és az ecset azonos igényű műveket eredményezett, Ezek az alko­tásai a modern magyar rajz­művészet alapköveit jelen­tik. A Nemzeti Galéria több mint 500 művét őrzi. Mi okozta a légikatasztrófát ? A jugoszláv rádió csütörtö­ki adásában — nyugati je­lentésekre hivatkozva — utalt arra, hogy a szerdán Csehszlovákia felett lezu­hant jugoszláv repülőgép ka­tasztrófája esetleg szabotázs­akció következménye volt. A DC—9-es mintájú gép — mint ismeretes — előzetesen Stockholmban és Koppenhá­gában tartózkodott és itt ke­rülhetett sor a robbanóanyag elhelyezésére. A lezuhant DC—9-es repü­lőgép roncsai alól ezideig 23 holttestet emeltek ki. Prágá­ból származó legfrissebb ér­tesülések szerint a gépen utas és hat főnyi személy/- tartózkodott. A katasz* •• egy személy, Vesznu v vies légikisasszony élte de kétséges, hogy éleiben marad-e, mert állapota rend­kívül súlyos.

Next

/
Thumbnails
Contents