Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

Az elnök becsülete Javuló eredmények üpcon Á Qualitál egyre inkább megfelel az elnevezésének Gyetvai Istvánná présöntő, a Ságvári Endre szocialista brigád: vezetője. Pataki Ferenc \ párititkár és Veres István igazgató. (Kiss Béla felvétele) I nduljunk ki abból a lényeges igazságból, hogy a magyar gazdasági életnek nem a termelőszö­vetkezeti elnök — és a töb­bi választott tsz-vezető —■ a legfontosabb szereplője. Rangban, hatalomban, te­kintélyben az igazgatók és vezérigazgatók, más szerve­zetbeli elnökök hosszai sora előzi meg őket. De ha a gaz­dasági vezetők megbecsülé­séről szólunk, akkor ezt a tsz-elnök esetében feltétle­nül külön kell tenni. Nem azért, mert a tsz-el­nöki tisztség széles körű tár­sadalmi vita tárgya, és az elnöki jövedelmekhez szívó­san élő legendák kötődnek. Ma már elmondhatjuk, hogy­ha a szövetkezet betartja az érdekvédelmi szervezetek ajánlásait — és tartsa is be! — akkor ez a jövedelem, nem páratlan. Nem kevés mostoha adottságok között gazdálkodó termelőszövet­kezet egyébként jó képessé­gű elnöke örülne, ha elérné a havi háromezer forintot „<>« A tsz-elnökről azért kell külön beszélni, mert helyze­te a népgazdaságban, sőt, a társadalomban két szem­pontból is páratlan. Ezek egyike, hogy a ter­melőszövetkezeti elnök di­csekedhet ma a legnagyobb önállósággal. Mozgási szabad­ságát a legközelebbi múlt­ban picikét megnyirbálták ugyan. — joggal — bizonyos határozatok és rendeletek, ám döntési joga — a tagság­ra támaszkodva természete­sen — még mindig szélesebb körű, mint' egy ipari, vagy hatósági vezetőé. Ha az el­nök — háta mögött; érezve a tagokat — igazán elhatá­roz valamit, annak keresz­tülvitelében legfeljebb gaz-; dasági körülmények akadá­lyozhatják meg, de előírások alig. Ebből ered azonban hely­zetének másik páratlan vo­nása. Ez pedig: a kisiparo­sokat is beleszámítva, nincs ma hazánkban még egy tí­pusa a vállalkozónak, vagy vezetőnek, aki akkora kocká­zatot vállalna saját szemé- * lyes egzisztenciáját illetően. mint a termelőszövetkezeti elnök. A termelőszövetkezeti de­mokrácia —. titkos szavazás­sal alátámasztva — nem szó­lam ma már, hanem üdvözí­tő, vagy sárba taposó való­ság. Amennyiben a tagok úgy találják, hogy elnökük felelőtlen elhatározásai csök­kentették a dolgozók jöve­delmét, megingatták a közös vagyon szilárdságát, akkor menesztik. Az általánosító kifejezés mögött. meghúzód­hat a leszavazástól az elza- varásig bármilyen árnyalat. Az pedig, hogy a tagoknak milyen véleményük lesz a szövetkezet választott veze­tőiről, nem csupán előre kalkulálható tényezőktől függ. Egy merész vállalko­zás közben, vagy után, az időjárás szeszélye, a hitel- politika változása, sőt, a partnerek „betartása” is cső­döt okozhat. Csupa olyan tényező, amivel előre szá­molni nem lehet. A merész elnök — és ve­zetőség — tehát bizonytalan- sági tényezőknek szolgáltat­ja ki sorsát. Aki viszont nem vállal kockázatot, be­húzódik a hétköznapi szür­keség falai közé, előbb- utóbb az is megbukik. Mert a szomszédos szövetkezetek fejlődnek, s a tagság ezt is raegsokalíja, emiatt is eszé­be juthat, hogy új vezetők után nézzenek Az elnökök jő egynegyed ré­sze ma már diplomás. Zö­mük érettségivel rendelke­zik. Becslésem szerint azon­ban legalább egynegyedük egyszerű parasztember, aki­nek a mindennapi munka mellett nem maradt ideje kellő iskolai végzettséget szerezni. A kockázatot azon­ban nekik is vállalniuk kell. Mindezekből a következ­tetés, úgy gondolom, magá­tól értetődő. Ha a gazdasági vezetők sorában a választott tsz-veaetőket vizsgáljuk, ak­kor megállapíthatjuk, hogy ezek az emberek kiérdemel­ték, folyamatosan kiérdem­lik a megbecsülést. Méltány­talanság legendákat, rossz­indulatú pletykákat szőni tisztségük és személyük kö­ré. Mert kiemelt helyzetü­ket, amiben varrnak, kétség­kívül megérdemelték, meg­érdemlik. Itt azonban nem szabad még pontot tenni. Az elnö­kök körül ugyanis nemcsak az a fajta szóbeszéd terjeng, amiről eddig írtunk, hanem egy más típusú is. Ezt az adott szövetkezet tagjai pus­mogják maguk között, vagy harsogják egy-két pohár bor után a közgyűlésen. Ennek lényege más, és itt az új­ságíró már nem tud oly egy­értelműen a védelem párt­jára állni. Ez a fajta szóbeszéd álta­lában így hangzik: lenéz már bennünket az elnök — vagy a többi választott vezető —, nem kíváncsi a vélemé­nyünkre, basáskodik felet­tünk. Nem tömegesen, az ará­nyokat tekintve se jelentős mértékben, de az egyes kö­zösségek életében gyötrően, fájdalmasan valóban jelen van ez a tünet gazdasági — itt már hozzá kell tenni: és politikai — életünkben. Akadnak elnökök, akiknek energiája fölemészfcődik a külső partnerekkel való tár­gyalásokban. Ügy érzik, megengedhetik maguknak, hogy „odahaza”, a tagság körében már ingerültek le­hessenek. Sőt, eljutnak addig a tévhitig, hogy • tagság úgysem, érti a gazdasági ösz- szefüggések bonyolult háló­zatát, tehát legjobb a tagot meg sem hallgatni, hanem boldogítani, ha alkarja, ha nem. A termelősESvetfeeaeís szövetkezet. A va­gyont a tagok adták össze és gyarapítják, a kockázatot a tagok is vállalják, hiszen szanálás után az ő jövedel­müket fagyasztják be évek­re, alacsony szinten. Az el­nök nem a legfontosabb, ám fonté® gazdasági vezető, de nem több, mint első a tagok iközött. Énről megfeledkez­nie soha nem szabad. Földeáki Béla Amikor néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy kü­lönböző okok miatt az apci Qualitálnál a gondok eléggé összesűrűsödtek, né’nányan magyarázkodni kezdtek a gyáriak közül. Azt is mond­hatnánk: természetes velejá­rója ez a bíráló hangú írás­nak. Mintha személy szerint kellene pironkodnia egyik- másik vezetőnek, ha a terv teljesítése nem. úgy megy, ahogy kellene, a munka szer­vezése sem kifogástalan, de a munkavenseny és az üzemi demokrácia sincs egészem a helyén. Ilyen, és ehhez hasonló megjegyzéseink ugyan, aeim kötődtek személyekhez, de hát az adott posztom minden­ki érzi, mennyire kell magá­ra venni a dolgoäoait Most, amikor sor került az összevont taggyűlésre, ame­lyen a vállalat mintegy más­fél száz kommunistája ele­mezte. az eltelt egy esztendő eseményeit, érdeklődve vár­tuk a csúcsvezetőség beszá­molóját, illetve az utána kö­vetkező vitát. Mintegy ösz- szehasoniítási lehetőségként; Mennyire állják a sarat, mennyire néznek szembe a tényekkel, mennyire lehet azonosítani! a mi következte­téseinket a párttagság véle­ményével? rn Araikor tavaly az év I- ‘I második felében meg­érkezett az új igazgató, Ve­res István, mindenki nagyon, várta, mit fog kezdem. De arra is kiváncsiak voltak, va­jon hallgat-e majd a kétkezi munkások véleményére? Ezen az összevont taggyű­lésen azzal kezdődött min­den, bogy a csúcsvezetőség titkára, Pata-ki Ferenc közöl­te, a legutóbbi alkalommal felszólalók megjegyzéseire, javaslataira milyen, intézke­dések születtek. Mit lehetett azokból megvalósítani, mik azok, amik csak a későbbiek során kerülhetnek sorra, il­letve: számításiba sem jöhet­nék a távlati jövőben sem. Ügy szoktuk emlegetni ezt a gyakorlatot, hogy az üze­mi demokrácia része. Jelen­tős dolog ez? A feleletet at­tól kellene meghallgatni, aki már felállt valamiyen tanács­kozáson életre valónak tartott ötlettel. íme, ez már egy pozitív jelenség az utóbbi idők ke­retében. B Néhányam meg akar­ták lovagolni a kínál­kozó alkalmat, és egyre han­gosabban emlegették, hogy a szakszervezetnek a dolgozóid érdekeit kell védenie. Ma­gyarán: a szakszervezetnek: az a dolga, hogy minél több pénzt, minél magasabb jut­tatást csikarjon ki a gazdasá­gi vezetéstől, Nagyon határozottan álla­pította meg a csúcsvezetőség beszámolója, hogy a' jogokat csak annak lehet emleget­nie, aki a kötelességeket is hiánytalanul teljesíti. Mert a jogokat érvényes .rendelkezé­sek körvonalazzák, de a kö­telességek sem homály ba ve­sző ismeretlen fogalmak. Pénz is csak úgy lesz még több, mint eddig, ha a vál­lalat többet teljesít, mint tet­te azt eddig. Olyan egyszerű a képlet, még magyarázni sem kell. Itt említették meg a szocialista brigádoknak cí­mezve, hogy vállalásaikat mindig félreérthetetlenül kör­vonalazzák. Másrészről vi­szont: a vállalat vezetői je­löljék meg azokat a terüle­teket, ahol segítséget várnak a brigádoktól, a munkaver­senyben résztvevőktől. Még hozzátették éhhez, hogy na­gyon szeretnék, ha a mun- kaverseninyal év köziben is annyit foglalkoznának, mint az év elején, araikor szerve­zik és az év végén, amikor mégiscsak, meg 'kell állapíta­ni valamiféle sorrendet. Még a termelési feladatok végrehajtásaiban tapasztalt mulasztásokat sem tették szóvá. Erre mondták: , ha minden párttag a maga munkahelyén odafigyelne környezetére, ki­alakítania egy felelősségérze­tet sugárzó közvéleményt, akkor sokkal, könnyebb»! tudnának túljutni a nehézsé­geken. Igaz, mutattak rá, az sem jó, ha egy munkás napokon keresztül installál néhány ve­zető előszobájában, de bebo­csátást nem kap. Még annyit sem közöl vele az illető, hogy egyáltalán mikor ér majd rá szóba állni véle. Ezt az elzár­kózást nem hajlandók elfo­gadni a munkások. Zárójel­be: itt is az üzemi demok­ráciáról van szó! | . I Ebben az évben ismét 1 ‘**1 növekednek a tenniva­lók. A vállalati terv 590 mil­lió. Azt mondták rá reális cél, de erőfeszítéseket igényel. Lehet teljesíteni, ah­hoz azonban nagyon össze kell fogni az érőket. Az ex­portterv is emelkedett, túlha­ladja az ötvenmilliót. A tervezett második lép-, esős beruházáisokat a válla­lat nehéz pénzügyi helyzete miatt csökkenteni kellett. Furcsa ellentinondiás, hogy a kedvező exportlehetőségek miatt mégis további invesz­tálásira lesz szükségüli. Erre mondták: valahogyan majd­csak sikerül megoldani ezt a. nehézséget is. Mert a vállalat az elmúlt négy hónapban sok minde­nen úrrá lett. Decemberben olyan munkát produkáltak, mint még talán soha azelőtt. Ezek a körülmények is bi­zonyítják, hogy a Quálitál képes önmagát megújítani, csak ezt a szándékát önma­gának kell mindenekelőtt ko­molyan vennie. Ahogy most csinálják is. ~Z~ Bizony, ezen az össze­°* vont taggyűlésen is szóba került mindaz, amit mi annak idején felemlítettünk. Itt is arra a következtetésre jutottak a vállalat kommu­nistái, hogy szorgalmas mun­kával, igazságos szigorúság­gal, a határozatok felelősség- teljes végrehajtásával eleget tud tenni a Quálitál közössé­ge a ráháruló feladatoknak. A hangulat most már egy­re jobb. az elért eredmények visszaadták önbizalmukat, de nem tettek önelégültté senkit. Ne tűnjék elhamarkodott­nak a jóslat: ha ezt a mos­tani. józan mértéktartás, ami már jellemzi a vállalat párt- és gazdasági , vezetésének ténykedését, a kollektíva szándékát, továbbra is meg­marad, jó érzéssel tekinthet­nek majd vissza az év vé­gén 1972-re. G. Molnár Ferenc Géppel szedett hagyma, paradicsom A korszerűsítés kutatással, kísérletezéssel kezdődik Korábban is sok sző esett a mezőgazdaság gépesítésé­ről, voltait is látványos ered­mények e témakörben. Most azonban, a 70-es évek ele­jén immár elodázhatatlan, a munkaerőhiány diktálta szükségszerűség, hogy az ed­digi fehér foltokra, így a zöldségtermesztés, a cukor­répa-termesztés terepére is bevonuljon a gép. Ennek egyik előfeltétele: a kutatások dinamikus össze­fogása. . Elképzelhető-e más­hol ez, mint a jó száz esz­tendővel ezelőtt Mosonma- gyaróvárott alapított, s ma Gödöllőn található Mező­gazdasági Gépkísérleti Inté­zetben? A gyakorlati kísér­letek persze odakint, a szán­tóföldeken és az istállókban történnek — öt bázisgazda­sága van az intézetnek: a komáromi, a hidasháti, a szekszárdi, a balatonboglári állami gazdaság, valamint a Székesfehérvári Szabad Elet Termclöszöv elkezd. Mi volt az 'elmúlt év leg­fontosabb eredmény ei i > e k egyike? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be az intézet­be, ahol Balázs Ferenc gé­pészmérnök, a titkárság ve­zetője segített eligazodni a tömérdek kísérlet, vizsgálat sűrűjében. Annak érzékelte­tésére. hogy mennyire szer­teágazó ez a munka, álljon itt egyetlen adalék: tavaly 633 témát zártak le. Igaz. ezek többsége egyedi gép­vizsgalat volt, negyvenre szorítkozott a legfontosabb, s mindössze hétre az elsőbb­séget élvező témák száma. — A tavalyi eredmények­ig kiemelném, hogy bebizo­nyosodott a többi közötti géppel takarítható be a hagyma! Sikeres volt az év sl cukorrépa-termesztés gépe­sítését tekintve is. A fran­cia gépeket úgy sikerült im­portálnunk, hogy azok mind­járt a gazdaságokba kerül­hettek. Intézetünk bemutató­kait rendezett, így kiképzett emberek fogadhatták ezeket a masináikat, amelyek há­rom menetben végzik a mun­kát. A Szekszárdi Mezőgép Vállalat ugyancsak gyárt ilyen hárommenetes cukor- répa-betakarító gépeket. Két esztendeje a Csányi Állami Gazdaságban sikeres kísérletek folynak a kon- zervparadicsom kombájnnal történő betakarítására. A paradicsomtermesztés és -sze­dés gépesítését az Agromas elnevezésű magyar—bolgár közös vállalat inspirdlására kezdte az intézet. Bebizo­nyosodott az elmúlt, évi ered­mények alapján, hogy az úgynevezett helyreveléses termesztési mód a paradi­csom terület nagyobb részén alkalmazható. Az ,előfeltétel azon bail: talaj egy engetés, vegyszeres kezelés, öntözés — egyszóval megfelelő agro­technika. Az amerikai FMC- gépekre alapozott technoló­gia magyarországi elterjesz­tésekor csakis olyan gazda­ságokat szabad figyelembe venni, amelyek ezeknek a követelményeknek eleget tesznek. Az eredmény lé­nyege: kisebb területen na­gyobb termés érhető el. Mindent egybevetve, ebben a témakörben úgy ítéli - meg a helyzetet az intézet, hogy az PMC-géprendszer hazai. illetve szocialista országok­ból beszerezhető gépekkel ki­egészítve, megoldja a para­dicsomtermesztés technikai gondjait. Az idén is folytatódik aa esőszerű öntözőberendezé­sek kiválasztása —• kiemelt kutatási téma az öntözés. A' vizsgálatokhoz öntözőtelep- modellaket terveztek. Valószínűleg hamarosan ál­talánosan ismertté válik hazad mezőgazdaságunkben egy új elnevezés: a KERTITOX, amely növényvédő gépcsalá­dot jelöl, foglal egybe. Az intézet vizsgálatai szerint a család tagjaiból összeállítha­tók azok a gépvariánsok, amelyekkel a hatásos nö­vényvédelem a legmegfele­lőbben végezhető. Voltakép­pen nem pusztán a gödöllői kutatók munkájáról van itt szó, hiszen az intézet együtt­működött az NDK és Cseh­szlovákia hasonló intézmé­nyeivel, tehát közösen dol­gozták la a mindhárom or­szágban az állami minősítés alapjaui. szolgáló dokumen­tációt. Az állattenyésztés szerte­ágazó birodalmából megem - ütendő az újonnan kialakí­tott sertéstelepek összehason­lító vizsgálata. Eszerint a könnyűszerkezetes és előre gyártott elemeket használó építési mód kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyo­mányos, ám a beruházási költségek másfélszeresére rúgnak a hagyományosnál?:. Miként megy át a gya­korlatba a kutatások eredménye? — Intézetünk szaktanács­adó szervezete, valamint mér­nokä irodái útján hasznosít­ja az említett, s egyéb ered­ményeit. A mérnöki irodák például az állami és szövet­kezeti gazdaságok megbízása alapján tanulmányterveket készítenek, közreműködnek a tervezésben, a beruházások Végrehajtásában. 1971. veit műszaki továbbképző iro­dánk működésének első esz­tendeje, de már egy év alatt 33 tanfolyamot szervezett, amelyeken 1453 szakember ismerkedett az intézetben vizsgált új gépekkel, a kuta­tóink által kidolgozott tech­nológiákkal. Vannak rend­szeres kiadványaink, ame­lyek tavaly tovább gyara­podtak. A füzetek egy-egy növénytermesztési vagy ál­lattartási folyamait gépsora műszaki vizsgálatának ered­ményeiről adnak tájékozta­tást a gazdaságoknak. *— Mennyi pénz áll az intézet rendelkezésére a kutatásokhoz? — 1971-ben 20,7 millió fo­rint költségvetési kerete volt az intézetnek, de a gazdasá­gok, a kereskedelem, a me­zőgép ipar, valamint a Me­zőgép Tröszt és vállalataink megrendelései természetesen szintén hozzájárultak anyagi lehetőségeinkhez. Jóllehet szerény vázlatát nyújtottuk csak ezúttal i az intézet tevékenységének, any- nyi minden bizonnyal ebből is kitetszik, hogy az itt összpontosuló szellemi erők jó alapjául szolgálhatnak a magyar mezőgazdasagi gép­gyártás fejlődésének. Keresztényi Nándor 3. Nem lett volna igazi pártfórum, ha a kom­munisták személyes példa­adásának fontosságát nem han,gsúlyozták volna kellő­en. Mert előfordult, hogy a határozat meghozatala után is még folytatták a vitát né­hányan a határozatról. A végrehajtásban nem mindig serénykedtek, de elnézték azt is, ha mások csupán ímmei- ámmal fogtak a teendőkhöz. MwmQ 1972 január 26., szerda y

Next

/
Thumbnails
Contents