Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
Az elnök becsülete Javuló eredmények üpcon Á Qualitál egyre inkább megfelel az elnevezésének Gyetvai Istvánná présöntő, a Ságvári Endre szocialista brigád: vezetője. Pataki Ferenc \ párititkár és Veres István igazgató. (Kiss Béla felvétele) I nduljunk ki abból a lényeges igazságból, hogy a magyar gazdasági életnek nem a termelőszövetkezeti elnök — és a többi választott tsz-vezető —■ a legfontosabb szereplője. Rangban, hatalomban, tekintélyben az igazgatók és vezérigazgatók, más szervezetbeli elnökök hosszai sora előzi meg őket. De ha a gazdasági vezetők megbecsüléséről szólunk, akkor ezt a tsz-elnök esetében feltétlenül külön kell tenni. Nem azért, mert a tsz-elnöki tisztség széles körű társadalmi vita tárgya, és az elnöki jövedelmekhez szívósan élő legendák kötődnek. Ma már elmondhatjuk, hogyha a szövetkezet betartja az érdekvédelmi szervezetek ajánlásait — és tartsa is be! — akkor ez a jövedelem, nem páratlan. Nem kevés mostoha adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet egyébként jó képességű elnöke örülne, ha elérné a havi háromezer forintot „<>« A tsz-elnökről azért kell külön beszélni, mert helyzete a népgazdaságban, sőt, a társadalomban két szempontból is páratlan. Ezek egyike, hogy a termelőszövetkezeti elnök dicsekedhet ma a legnagyobb önállósággal. Mozgási szabadságát a legközelebbi múltban picikét megnyirbálták ugyan. — joggal — bizonyos határozatok és rendeletek, ám döntési joga — a tagságra támaszkodva természetesen — még mindig szélesebb körű, mint' egy ipari, vagy hatósági vezetőé. Ha az elnök — háta mögött; érezve a tagokat — igazán elhatároz valamit, annak keresztülvitelében legfeljebb gaz-; dasági körülmények akadályozhatják meg, de előírások alig. Ebből ered azonban helyzetének másik páratlan vonása. Ez pedig: a kisiparosokat is beleszámítva, nincs ma hazánkban még egy típusa a vállalkozónak, vagy vezetőnek, aki akkora kockázatot vállalna saját szemé- * lyes egzisztenciáját illetően. mint a termelőszövetkezeti elnök. A termelőszövetkezeti demokrácia —. titkos szavazással alátámasztva — nem szólam ma már, hanem üdvözítő, vagy sárba taposó valóság. Amennyiben a tagok úgy találják, hogy elnökük felelőtlen elhatározásai csökkentették a dolgozók jövedelmét, megingatták a közös vagyon szilárdságát, akkor menesztik. Az általánosító kifejezés mögött. meghúzódhat a leszavazástól az elza- varásig bármilyen árnyalat. Az pedig, hogy a tagoknak milyen véleményük lesz a szövetkezet választott vezetőiről, nem csupán előre kalkulálható tényezőktől függ. Egy merész vállalkozás közben, vagy után, az időjárás szeszélye, a hitel- politika változása, sőt, a partnerek „betartása” is csődöt okozhat. Csupa olyan tényező, amivel előre számolni nem lehet. A merész elnök — és vezetőség — tehát bizonytalan- sági tényezőknek szolgáltatja ki sorsát. Aki viszont nem vállal kockázatot, behúzódik a hétköznapi szürkeség falai közé, előbb- utóbb az is megbukik. Mert a szomszédos szövetkezetek fejlődnek, s a tagság ezt is raegsokalíja, emiatt is eszébe juthat, hogy új vezetők után nézzenek Az elnökök jő egynegyed része ma már diplomás. Zömük érettségivel rendelkezik. Becslésem szerint azonban legalább egynegyedük egyszerű parasztember, akinek a mindennapi munka mellett nem maradt ideje kellő iskolai végzettséget szerezni. A kockázatot azonban nekik is vállalniuk kell. Mindezekből a következtetés, úgy gondolom, magától értetődő. Ha a gazdasági vezetők sorában a választott tsz-veaetőket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek az emberek kiérdemelték, folyamatosan kiérdemlik a megbecsülést. Méltánytalanság legendákat, rosszindulatú pletykákat szőni tisztségük és személyük köré. Mert kiemelt helyzetüket, amiben varrnak, kétségkívül megérdemelték, megérdemlik. Itt azonban nem szabad még pontot tenni. Az elnökök körül ugyanis nemcsak az a fajta szóbeszéd terjeng, amiről eddig írtunk, hanem egy más típusú is. Ezt az adott szövetkezet tagjai pusmogják maguk között, vagy harsogják egy-két pohár bor után a közgyűlésen. Ennek lényege más, és itt az újságíró már nem tud oly egyértelműen a védelem pártjára állni. Ez a fajta szóbeszéd általában így hangzik: lenéz már bennünket az elnök — vagy a többi választott vezető —, nem kíváncsi a véleményünkre, basáskodik felettünk. Nem tömegesen, az arányokat tekintve se jelentős mértékben, de az egyes közösségek életében gyötrően, fájdalmasan valóban jelen van ez a tünet gazdasági — itt már hozzá kell tenni: és politikai — életünkben. Akadnak elnökök, akiknek energiája fölemészfcődik a külső partnerekkel való tárgyalásokban. Ügy érzik, megengedhetik maguknak, hogy „odahaza”, a tagság körében már ingerültek lehessenek. Sőt, eljutnak addig a tévhitig, hogy • tagság úgysem, érti a gazdasági ösz- szefüggések bonyolult hálózatát, tehát legjobb a tagot meg sem hallgatni, hanem boldogítani, ha alkarja, ha nem. A termelősESvetfeeaeís szövetkezet. A vagyont a tagok adták össze és gyarapítják, a kockázatot a tagok is vállalják, hiszen szanálás után az ő jövedelmüket fagyasztják be évekre, alacsony szinten. Az elnök nem a legfontosabb, ám fonté® gazdasági vezető, de nem több, mint első a tagok iközött. Énről megfeledkeznie soha nem szabad. Földeáki Béla Amikor néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy különböző okok miatt az apci Qualitálnál a gondok eléggé összesűrűsödtek, né’nányan magyarázkodni kezdtek a gyáriak közül. Azt is mondhatnánk: természetes velejárója ez a bíráló hangú írásnak. Mintha személy szerint kellene pironkodnia egyik- másik vezetőnek, ha a terv teljesítése nem. úgy megy, ahogy kellene, a munka szervezése sem kifogástalan, de a munkavenseny és az üzemi demokrácia sincs egészem a helyén. Ilyen, és ehhez hasonló megjegyzéseink ugyan, aeim kötődtek személyekhez, de hát az adott posztom mindenki érzi, mennyire kell magára venni a dolgoäoait Most, amikor sor került az összevont taggyűlésre, amelyen a vállalat mintegy másfél száz kommunistája elemezte. az eltelt egy esztendő eseményeit, érdeklődve vártuk a csúcsvezetőség beszámolóját, illetve az utána következő vitát. Mintegy ösz- szehasoniítási lehetőségként; Mennyire állják a sarat, mennyire néznek szembe a tényekkel, mennyire lehet azonosítani! a mi következtetéseinket a párttagság véleményével? rn Araikor tavaly az év I- ‘I második felében megérkezett az új igazgató, Veres István, mindenki nagyon, várta, mit fog kezdem. De arra is kiváncsiak voltak, vajon hallgat-e majd a kétkezi munkások véleményére? Ezen az összevont taggyűlésen azzal kezdődött minden, bogy a csúcsvezetőség titkára, Pata-ki Ferenc közölte, a legutóbbi alkalommal felszólalók megjegyzéseire, javaslataira milyen, intézkedések születtek. Mit lehetett azokból megvalósítani, mik azok, amik csak a későbbiek során kerülhetnek sorra, illetve: számításiba sem jöhetnék a távlati jövőben sem. Ügy szoktuk emlegetni ezt a gyakorlatot, hogy az üzemi demokrácia része. Jelentős dolog ez? A feleletet attól kellene meghallgatni, aki már felállt valamiyen tanácskozáson életre valónak tartott ötlettel. íme, ez már egy pozitív jelenség az utóbbi idők keretében. B Néhányam meg akarták lovagolni a kínálkozó alkalmat, és egyre hangosabban emlegették, hogy a szakszervezetnek a dolgozóid érdekeit kell védenie. Magyarán: a szakszervezetnek: az a dolga, hogy minél több pénzt, minél magasabb juttatást csikarjon ki a gazdasági vezetéstől, Nagyon határozottan állapította meg a csúcsvezetőség beszámolója, hogy a' jogokat csak annak lehet emlegetnie, aki a kötelességeket is hiánytalanul teljesíti. Mert a jogokat érvényes .rendelkezések körvonalazzák, de a kötelességek sem homály ba vesző ismeretlen fogalmak. Pénz is csak úgy lesz még több, mint eddig, ha a vállalat többet teljesít, mint tette azt eddig. Olyan egyszerű a képlet, még magyarázni sem kell. Itt említették meg a szocialista brigádoknak címezve, hogy vállalásaikat mindig félreérthetetlenül körvonalazzák. Másrészről viszont: a vállalat vezetői jelöljék meg azokat a területeket, ahol segítséget várnak a brigádoktól, a munkaversenyben résztvevőktől. Még hozzátették éhhez, hogy nagyon szeretnék, ha a mun- kaverseninyal év köziben is annyit foglalkoznának, mint az év elején, araikor szervezik és az év végén, amikor mégiscsak, meg 'kell állapítani valamiféle sorrendet. Még a termelési feladatok végrehajtásaiban tapasztalt mulasztásokat sem tették szóvá. Erre mondták: , ha minden párttag a maga munkahelyén odafigyelne környezetére, kialakítania egy felelősségérzetet sugárzó közvéleményt, akkor sokkal, könnyebb»! tudnának túljutni a nehézségeken. Igaz, mutattak rá, az sem jó, ha egy munkás napokon keresztül installál néhány vezető előszobájában, de bebocsátást nem kap. Még annyit sem közöl vele az illető, hogy egyáltalán mikor ér majd rá szóba állni véle. Ezt az elzárkózást nem hajlandók elfogadni a munkások. Zárójelbe: itt is az üzemi demokráciáról van szó! | . I Ebben az évben ismét 1 ‘**1 növekednek a tennivalók. A vállalati terv 590 millió. Azt mondták rá reális cél, de erőfeszítéseket igényel. Lehet teljesíteni, ahhoz azonban nagyon össze kell fogni az érőket. Az exportterv is emelkedett, túlhaladja az ötvenmilliót. A tervezett második lép-, esős beruházáisokat a vállalat nehéz pénzügyi helyzete miatt csökkenteni kellett. Furcsa ellentinondiás, hogy a kedvező exportlehetőségek miatt mégis további invesztálásira lesz szükségüli. Erre mondták: valahogyan majdcsak sikerül megoldani ezt a. nehézséget is. Mert a vállalat az elmúlt négy hónapban sok mindenen úrrá lett. Decemberben olyan munkát produkáltak, mint még talán soha azelőtt. Ezek a körülmények is bizonyítják, hogy a Quálitál képes önmagát megújítani, csak ezt a szándékát önmagának kell mindenekelőtt komolyan vennie. Ahogy most csinálják is. ~Z~ Bizony, ezen az össze°* vont taggyűlésen is szóba került mindaz, amit mi annak idején felemlítettünk. Itt is arra a következtetésre jutottak a vállalat kommunistái, hogy szorgalmas munkával, igazságos szigorúsággal, a határozatok felelősség- teljes végrehajtásával eleget tud tenni a Quálitál közössége a ráháruló feladatoknak. A hangulat most már egyre jobb. az elért eredmények visszaadták önbizalmukat, de nem tettek önelégültté senkit. Ne tűnjék elhamarkodottnak a jóslat: ha ezt a mostani. józan mértéktartás, ami már jellemzi a vállalat párt- és gazdasági , vezetésének ténykedését, a kollektíva szándékát, továbbra is megmarad, jó érzéssel tekinthetnek majd vissza az év végén 1972-re. G. Molnár Ferenc Géppel szedett hagyma, paradicsom A korszerűsítés kutatással, kísérletezéssel kezdődik Korábban is sok sző esett a mezőgazdaság gépesítéséről, voltait is látványos eredmények e témakörben. Most azonban, a 70-es évek elején immár elodázhatatlan, a munkaerőhiány diktálta szükségszerűség, hogy az eddigi fehér foltokra, így a zöldségtermesztés, a cukorrépa-termesztés terepére is bevonuljon a gép. Ennek egyik előfeltétele: a kutatások dinamikus összefogása. . Elképzelhető-e máshol ez, mint a jó száz esztendővel ezelőtt Mosonma- gyaróvárott alapított, s ma Gödöllőn található Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben? A gyakorlati kísérletek persze odakint, a szántóföldeken és az istállókban történnek — öt bázisgazdasága van az intézetnek: a komáromi, a hidasháti, a szekszárdi, a balatonboglári állami gazdaság, valamint a Székesfehérvári Szabad Elet Termclöszöv elkezd. Mi volt az 'elmúlt év legfontosabb eredmény ei i > e k egyike? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be az intézetbe, ahol Balázs Ferenc gépészmérnök, a titkárság vezetője segített eligazodni a tömérdek kísérlet, vizsgálat sűrűjében. Annak érzékeltetésére. hogy mennyire szerteágazó ez a munka, álljon itt egyetlen adalék: tavaly 633 témát zártak le. Igaz. ezek többsége egyedi gépvizsgalat volt, negyvenre szorítkozott a legfontosabb, s mindössze hétre az elsőbbséget élvező témák száma. — A tavalyi eredményekig kiemelném, hogy bebizonyosodott a többi közötti géppel takarítható be a hagyma! Sikeres volt az év sl cukorrépa-termesztés gépesítését tekintve is. A francia gépeket úgy sikerült importálnunk, hogy azok mindjárt a gazdaságokba kerülhettek. Intézetünk bemutatókait rendezett, így kiképzett emberek fogadhatták ezeket a masináikat, amelyek három menetben végzik a munkát. A Szekszárdi Mezőgép Vállalat ugyancsak gyárt ilyen hárommenetes cukor- répa-betakarító gépeket. Két esztendeje a Csányi Állami Gazdaságban sikeres kísérletek folynak a kon- zervparadicsom kombájnnal történő betakarítására. A paradicsomtermesztés és -szedés gépesítését az Agromas elnevezésű magyar—bolgár közös vállalat inspirdlására kezdte az intézet. Bebizonyosodott az elmúlt, évi eredmények alapján, hogy az úgynevezett helyreveléses termesztési mód a paradicsom terület nagyobb részén alkalmazható. Az ,előfeltétel azon bail: talaj egy engetés, vegyszeres kezelés, öntözés — egyszóval megfelelő agrotechnika. Az amerikai FMC- gépekre alapozott technológia magyarországi elterjesztésekor csakis olyan gazdaságokat szabad figyelembe venni, amelyek ezeknek a követelményeknek eleget tesznek. Az eredmény lényege: kisebb területen nagyobb termés érhető el. Mindent egybevetve, ebben a témakörben úgy ítéli - meg a helyzetet az intézet, hogy az PMC-géprendszer hazai. illetve szocialista országokból beszerezhető gépekkel kiegészítve, megoldja a paradicsomtermesztés technikai gondjait. Az idén is folytatódik aa esőszerű öntözőberendezések kiválasztása —• kiemelt kutatási téma az öntözés. A' vizsgálatokhoz öntözőtelep- modellaket terveztek. Valószínűleg hamarosan általánosan ismertté válik hazad mezőgazdaságunkben egy új elnevezés: a KERTITOX, amely növényvédő gépcsaládot jelöl, foglal egybe. Az intézet vizsgálatai szerint a család tagjaiból összeállíthatók azok a gépvariánsok, amelyekkel a hatásos növényvédelem a legmegfelelőbben végezhető. Voltaképpen nem pusztán a gödöllői kutatók munkájáról van itt szó, hiszen az intézet együttműködött az NDK és Csehszlovákia hasonló intézményeivel, tehát közösen dolgozták la a mindhárom országban az állami minősítés alapjaui. szolgáló dokumentációt. Az állattenyésztés szerteágazó birodalmából megem - ütendő az újonnan kialakított sertéstelepek összehasonlító vizsgálata. Eszerint a könnyűszerkezetes és előre gyártott elemeket használó építési mód kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos, ám a beruházási költségek másfélszeresére rúgnak a hagyományosnál?:. Miként megy át a gyakorlatba a kutatások eredménye? — Intézetünk szaktanácsadó szervezete, valamint mérnokä irodái útján hasznosítja az említett, s egyéb eredményeit. A mérnöki irodák például az állami és szövetkezeti gazdaságok megbízása alapján tanulmányterveket készítenek, közreműködnek a tervezésben, a beruházások Végrehajtásában. 1971. veit műszaki továbbképző irodánk működésének első esztendeje, de már egy év alatt 33 tanfolyamot szervezett, amelyeken 1453 szakember ismerkedett az intézetben vizsgált új gépekkel, a kutatóink által kidolgozott technológiákkal. Vannak rendszeres kiadványaink, amelyek tavaly tovább gyarapodtak. A füzetek egy-egy növénytermesztési vagy állattartási folyamait gépsora műszaki vizsgálatának eredményeiről adnak tájékoztatást a gazdaságoknak. *— Mennyi pénz áll az intézet rendelkezésére a kutatásokhoz? — 1971-ben 20,7 millió forint költségvetési kerete volt az intézetnek, de a gazdaságok, a kereskedelem, a mezőgép ipar, valamint a Mezőgép Tröszt és vállalataink megrendelései természetesen szintén hozzájárultak anyagi lehetőségeinkhez. Jóllehet szerény vázlatát nyújtottuk csak ezúttal i az intézet tevékenységének, any- nyi minden bizonnyal ebből is kitetszik, hogy az itt összpontosuló szellemi erők jó alapjául szolgálhatnak a magyar mezőgazdasagi gépgyártás fejlődésének. Keresztényi Nándor 3. Nem lett volna igazi pártfórum, ha a kommunisták személyes példaadásának fontosságát nem han,gsúlyozták volna kellően. Mert előfordult, hogy a határozat meghozatala után is még folytatták a vitát néhányan a határozatról. A végrehajtásban nem mindig serénykedtek, de elnézték azt is, ha mások csupán ímmei- ámmal fogtak a teendőkhöz. MwmQ 1972 január 26., szerda y
