Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

\ Qrsgggosqn 6 százalékkal, megyénkben csak 1,2 százalékkal csökkent a mozik forgalma Egerben 13 ezerrel emelkedett a nézők száma 9 hutától a romai örtoronyi Séta a hatvani múzeumban Az elmúlt esztendőben to­vább apadt a mozinézők szá­ma: 1870-ben közel 73 millió­an váltottak jegyet hazánk 3013 filmszínházának mint­egy h irom negyed millió elő­adására, míg ebben az esz­tendőben mintegy ötmillió­val csökkent a mozik láto­gatottsága. A csökkenés ará­nya országosan mintegy 0 százalékos, ennél nagyobb azonban a, visszaesés Buda­pesten és Szolnok megyében. A fővárosban csaknem ft szá­zalékot jelent az apadás — kétmillióval kevesebb néző volt a mozikban —, míg Szolnok megyében 9 száza­lékot csökkent a nézők sza­ma. Mi a helyzet Heves megyé­ben? Heves megyében is tapasz­talható bizonyos csökkenés, de az országos adatokhoz ké­pest ez. egészen minimális­nak mondható —, tájékoztat­ta lapunkat Púk Lajos, a He­ves megyei Mozi üzemi Vál-^ Iáiul Igazgatója. 1971-ben a^ megyénk i tt mozijában ren-S dezett 32 (iád előadáson s 2 03UU00 néző jelent meg. $ 197ü-beu 2D57U00 nézője volt $ a bemutatott filmeknek. zt^ csökkenés 37 ezer néző, vágj/-$ is 1,2 s.a táléi;. , $ Jelenet a Kitörés című filmből. Érdekes megemlíteni azt is, hogy főleg n községekben csökkent a nézők szán w. Egerben például 13 ezerrel emelkedett: több mint S00 ezer volt az elmúlt évben. Az elmúlt esztendőben 156 filmet mutattak bé a megyé­ben. A bemutatott filmek kö­zül 19 volt magyar, 26 szov­jet, 50 népi demokratikus és 59 nyugati. Nem végleges adatok szerint — a filmek egy részét ugyanis még min­dig játsszak a megyében — nagy sikert aratott Bacsó Pé­ter filmje, a Kitörés, amelyet 210 előadáson több mint 21 ezren nézték meg. Sikernek számít a Szerelem című film is, amelyet közel 15 ezren te­kintettek meg. A Hahó, öcsi! című filmből eddig még csak 93 előadást tartottak, a nézők száma azonban már megha­ladta a 10 ezret. A szovjet filmek közül a Lovag végakarata című al­kotás aratott legnagyobb si­kert: 160 előadáson közel 20 ezer néző jelent meg. A szovjet filmek nézőinek szá­ma egyébként mintegy 100 ezerrel emelkedett a megyé­ben, Országos adat szerűit 1071-ben az összlátogatók 11.4 százaléka nézett meg szovjet filmet, Heves megyé­ben ez az arány 14,7 száza­lékot mutat. Érdemes felvillantani né­hány számadatot a nyugati filmekről is. A statisztika alapján az Idegen a courbo- yok között vonzotta a legna­gyobb közönséget; 293 elő­adásra több mint 47 ezren váltottak jegyet. A politikai tendenciájú filmek sorában sikernek számít az Eper és vér című alkotás, amelyből étidig 144 előadást tartottak több mint 16 ezer néző előli. (m) KÖZEI, NEGYVEN évvel ezelőtt Tompa Ferenc ása­tást vezetett a Hatvan mel­letti Strázsa-hegyen, s mun­kája nyomán bronzkort ere­detű leletek kerültek napvi­lágra, bő gazdaságban. Később, az egész Felső Tisza- vidékre kiterjedt feltárások során az itteni leletekhez ha­sonló házhelyek, sírok, egyéb tárgyi emlékek bukkantak elő a földből, s az egész kul­túrát, az első lelőhely alap­ján ,.hatvani”-nak nevezték el a régés/vllágban. A hatvani , múzeum sze­rény körülmények között megnyílt első állandó kiállí­tása főleg e négyezer eszten­dős kultúra- emlékeit mutat­ja be. Csont eszközöket, agancskapákat, állat szobrok töredékeit, amelyek a vallá­sos hiedelmeknek megfelelő­en kerültek az egykor ágas- fás szerkezetű, pattesfalú házakban lakó. ismeretlen eredetű őslakók sírjaiba. Kalauzom, a kis múzeum egyik másodállású vezetője elmondotta e néppel kapcso­latban, hogy életében az ál­lattartásnak már nagy je­lentősége volt, továbbá kia­lakulóban lehetett kereske­delme. Előbbit a lakótelep körül talált állati csontvna- radvúnyok bizonyítják, míg az ős-hatvaniak kereskedő szelleméről azok az edények vallanak, amelyek a Szeged környéki, s dunántúli kultú­rák díszítő jegyeit viselik, de ugyancsak ezen a lelőhe­lyen találtattak. TOVÁBB HALADUNK a terem vitrinjei előtt. Néhány lépés itt száz éveket jelent. A bronzkort a korai vaskor váltja fel, s a csont- és agancsszers/.ámokal, szobor­töredékeket kézzel formált kerámiaedények. Különösen szép darab u Lenin Terme- 1 őszövetkezel homok bánya ­jóból előkerült. gubonutartó edény, amelyen nyomon kö­vethető a háromezer évvel ezelőtti, korong nélkül dol­gozó fazekasok munkastílu­sa. Az edény belső falán jól kivehetők az agyaghurkák határvonalai, melyeket egy­másra épít ott a hajdani <áz- műves, majd elsimította őket. Időszámításunk előtt 500 évvel a szkíták jöttek Hat­van környékére. Ez a nép mór szerepel a tőrténettro- dulomban, éppen úgy, mint a kelta, amely szintén ha­gyott maga után tárgyi em­lékeket, településhelyeket ezen a tájon. Kultúrájukat vascsákányok, fegyverek idézik elénk a kis múzeum­ban, továbbá arany és ezüst ötvözetéből készült edény­kék, fi buták, amelyeket Hort mellett, a Fáy-tanyán talál­tak a régészek. A gyűjte­mény legbecsesebb, legérté­kesebb tárgya azonban két­ségkívül egy áldozati korsó, amelyet a háromurcú kelta istenség ábrája díszít, s a benne levő ital a fülein folyt ki egykor. önálló fejezet a múzeum anyagában a Csörsz-árka tör­ténetiségének bemutatása, valamint annak a római őrtoronynak az ismertetése, amelyre az órokkutatás fo­lyamán 19öfl-ban bukkantuk régészeink Gombos-pusztán. A CSÖRSZ-ARK.A a le­gendák világa! A tudomány ezt a tüneményt, ezt a fur­csa természeti domborulatot is megfejtette már. A Tisza keleti oldalán, a Marostól egészen Hatvanig húzódó töltést védelmi célból a szarmaták építették a ró­maiaknak, Itt, Hatvan kör­nyékén, feltárásában még a Bajza Gimnázium diákjai is közreműködtek néhány évvel ezelőtt! A Szabó János kéznyomát, rendezői munkáját dicsérő régészeti teremből menjünk azonban ét a következő kis helyiségbe, ahol a Bchwalm Edit által összeállított nép­rajzi gyűjtemény látható. Amennyire a régmúltba ré- vedeztette a látogatót az archeológiái anyag, olyan szemet gyönyörködtető Bol­dog község népművészeti hagyományainak, termékei - nek itteni seregszemléje, a takácsok, fazekasok és hím­ző asszonyok munkásságá­nak bemutatása. Különösen szép darabok­kal szerepel a múzeumi gyűjteményben Hatvan hí­res fazekasa, az 1800-ben született Bukát Ferenc. Tá­laira, tányérjaira, szűkéire, korsóira a régi gyöngyösi stílus jellemző, amin nem is lehet csodálkozni. A szom­szédos városban tanulta a mesterséget Ifjú éveiben a ma is tevékeny, korongját használgató gölöncsér. Híres takács volt messze földön Szmelana János, aki kilencven évet élt ezen a tájon, s alig két esztendeje dőlt sírba. Öt néhány fali- szőttes, rongyszonyeg idézi körünkbe, no meg azok a munkaeszközök; a takács­mesterség rekvizitumai, ame­lyeknek kicsinyített mását a népművész fia készítette el, s adományozta a múzeum­nak. EZ a KÉP, ez a látvány fogadja az érdeklődőket, a város és környéke ősmúltja, népművészet iránt fogékony látogatót a hatvani múze­umban. Nem eget rengető ez a kiállítás, mégis változatos, hűséges keresztmetszete öt­ezer év kultúrájának, a neolitikus kobaltétól a ró­maiak i tt - tartózkodás A nak sok-sok dokumentumáig. Érdekes, hasznos h gyűjte­mény, több megbecsülést ér­demel a közönség részéről, mint amennyiben máig ré­szesült, Moldvay Győző hnrdot nyelni \ * % könnyebbe* .\ MOSZKVA (MTI) | „Kardot nyelni könnyebb,X mint könyvet írni" — jelen-- tette ki a legidősebb orosz> fakir a Junoszty című szov-$ jel folyóirat januári száma-\ ban megjelent visszaemléke- J zéseiben. Dimitrij Ivanovics LongoA a „talányos és titokzatos fa-^ kír és dervis”, a Nyizsniji novgorodi vásárok egykori- páratlan látványossága el< moszkvai lakásában. O ma-, ga nemrégiben töltötte bet századik életévét annak biso-1 nyítékaként, hogy a kardnye-\ lés nemcsak könnyű, hanem! egészséges foglalkozás is. ^ Emlékiratainak most közölt^ részlete az elmúlt évszázad^ kilencvenes éveit idézi fel Abban az időben — mint^ részletesen leírja — Vaku- ^ Unnál, a háromméteres órl-S ássál, a világ legkisebb tör-5 pejével, valamint egy kvoko-^ dillal. kél anakonda-kígyoval.X egy beszélő varjával, forrib-^ bri egy fiatal ausztrál papa-§ gállya' „dolgozott együtt.” ^ A Junoszty, amely rendsze-§ résén és hivatásszerűen pár-^ tolja a kezdő irodalmárokat, ^ Dimitrij Longo írását „Iro-f. dalmi bemutatkozás százéves $ korban” címmel hozta nyil-§ vánoss-.gra KQPAWtíOEN _ Más szenzációra számí­tottam — mormogta keser­nyés fintorral Ilike. Mint­hogy azonban M.-ben évek óta semmi különösebb ese­mény nem játszódott le, a kíváncsiság azért csak a ha­talmába kerítette. Megndo- an legyintett: — Nem bá­nom, menjen a bejárathoz, magamra kapok valamit, aztán társaloghat akár a/. ENSZ -szel is, ha szerzünk vonalat. — Hm — vak irta meg a feje búbját Kópia — ez tu­lajdonképpen nem ‘ is olyan rossz ötlet, Az KNSZ-t Is biztos,ói érdekli a dolog. 111. fejező Laos Végre! Ilike intett, hog.v menjen be a fülkébe, a hívott tél jelentkezik. Kc pra Tibornak volt any- nyi esze, hogy várakozás közben, még mielőtt az in- terurbán kapcsolat étrejött volna Budapesttel, lemond­jon eredeti • tervéről, Arról tudniillik, hogy a rendkívü­li hírrel körbételefonáljn « világot. Nem. butaság lenne K- • --I • •! ; r ••• I. "i - -an ha k '* v.i • len közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekfeszí- tő ügynek az alakulását — márpedig ez eltökélt szándé­ka volt —, akkor nem ap­rózhatja el magát, nem sza­bad önként vállalnia a disz­pécser, vagy a postás szere­pét. Itt rövidesen megindul a lavina. És ő lesz az a ma­dárka. aki a magas hegy csúcsáról lerúgja azt a bizo­nyos kavicsot, amely a le­zúduló lavinát előidézi. A madárka meg szépen olt ma­rad a csúcson, ahonnan át­tekintheti a fejleményeket, s a szemtanú hitelt érdémiö szavaival írhatja meg majd minden idők legdrámaibb l i- portköhyvét. Ez volt az egyik okos döntése. A másik abban a pilla­natban született, amikor ál­mos. morcos hangon végre hallózott a főszerkesztője a drót túlsó végén. Nem közli vele a tényál­lást! Százat egy ellen, hogy nem hisznek neki otromba tré­fának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg — megbolondult, És lecsapná a kagylót. Ö is ezt tenné a helyében. Ezért tak­tikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért, Ipaes elv- társ .— fuvdlázta a hallga­tóba ■—. a holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szú, — t t:1 p rendkívüli ki- u ,..oí mi : Mi történt? — Mujd mindenről sze­mélyesen tájékoztatlak. Va­lószínűleg két rendkívüli ki­adást is ki kell dobnunk az utcára. Légy szíves, gyor­san öltözz fej, ugorj kocsi­ba. Hozz magaddal fotóst töltetlen. Az meg hozzon magával vakut is, sötétben kell dolgoznia. Jóskára gon­dolok, három saroknyira la­kik tőletek. Negyven perc alatt itt lehettek. — Hol? Az ördög bújna beléd, honnan beszélsz? Tehát már horgon van! Hiába, az emberismeret! In­dulatos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazságta­lan, kötekedő, de az újság — az élete. Ha meghallja a bűvös igét, „Rendkívüli ki­adás", ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőzve tájékoztathatja az olvasót valami fontos eseményről, négykézláb Is elmenne a vi­lág végére. — Várlak benneteket M. községben, az autóbusz vég­állomásánál. Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam cl ? Kattanás. A főnök letette a kagylót. Egy pillanatot sem akar el­veszíteni. Ha újra hívná, foglaltat jelezne a készülék. Az öreg most riasztja a lap munkatársait, taxival jöjje­nek. kérjenek számlát. Az­tán kocsit rendel, tizen a fotósnak, hogy legyen tíz perc múlva a kapu elolt, hozzon vakut, értesítse a la­boránst, hogy az is menjen be a szerkesztőségbe. Még arra is lesz gondja biztosan, hogy Márta, a titkárnő, főz­zön egy liter erős feketét, mire hadrendbe all u gárda Lelki szemével Kopra szinte látta, amint a fonok tárcsáz, utasít, szervez, fojtott han­gon káromkodik, közben a pizsamája fölé, es végül felveszi a cipőjét, ballont húz lábujjhegyen oson ki a lép- csöhűzba, hogy fel ne kelt-' se a szomszéd szobában al­vó feleségét. Vajon lesz-e benne is ennyi tűz, ügybuz­galom ötvenöt éves korá­ban? Visszaakasztotta a villára a kagylóit kilépett a fülkéből. — Köszönöm, Ilike, végez­tünk. Egész életemben há­lás leszek, nevét imába fog­lalom. Mit fizetek? — Tizenkét forint. De azt mondta, másokkal is akar beszólni. — Meggondoltam. Megta­lálnak ők ma engem maguk­tól is. Tessék a pénz ... Még egyszer köszönöm a kedves­. ségét, a viszontlátásra, csó­kolom a kezel. Indult kifelé. És az a tudományos szen­záció?! — szólt utána a pos- táskiszusszony. — Azt ígérte, hogy én leszek a második, aki hall róla. — Hát persze! — nézett vissza a küszöbről a válla felett Kopra. — Egy Mars­lakó szállt le a telkemre. Egy nagy gömbben, amelyik sár­gán' világít. Ö meg egy zöld labdában közlekedik. Egye­lőre csak ennyit. Eltűnt a sötétben. — Hülye huligán! — szi­szegte Ilike és csalódottan zárta be a postahivatal - ajta­jút. Eloltotta a villanyt, sie­tett vissza a szobájába, gyor­san bebújt az ágyába, le­hunyta a szernél. Hátha még ott gyakorlatoznak azok a tüzérek azon a madárdalos réten ... A falon a régimódi kakuk- kos óra, amelyet a postás- kisasszony apjától örökölt, aki nemo !. i> , i szak­könyveket, hanem öreg óra kát is gyújtott, féj kettőt mutatott. A Deli Újság főszerkesztő­jének kocsija negyed három­kor fékezett te M. község autóbuszvegallom áss mellet', ahol Kopra a járda szélén ült és a közvilágítási lámpa gyér fénye mellett tudósítá­sál írta zsebnotesze lapjaira. Hajnali négy óra két perc­kor már újra Pesten volt az autó. Csak lassított a szer- kész (őség épülete előtt, a fo­tós kiugrott, a kocsi a fő­nökkel száguldott tovább, Budára, a Tájékoztatási Hi­vatal elnökhelyettesének la­kása felé. Az elnökhelyettes négy óra huszonhat perckor „K" tele­fonon beszélt az illetékes mi­niszterelnök-helyettessel. öt órakor, Tusnádi Lajos államtitkár utasítást kapott, hogy mint különleges hatás­körrel felruházott kormány- biztos, szervezze meg. han­golja össze és irányítsa az űrvendég jelenlétével kap­csolatos teendőket. A kormány pontosan reg­gel hét órakor rendkívüli ta­nácskozást tartott. Az érte­kezlet egy eilen napirendi pontja: a különleges megbí­zott beszámolója. — Jártam M.-ben, a Ko­pasz-hegyen — kezdte tájé­koztatóját Tusnádi —, meg­szemléltem a leszállás körze­tét, láttam az űrhajót, amely egy telken áll. Beszéltem, pontosabban gondolatot vál­tottam magával a kozmonau­tával is. Ebben a parcella gazdája, egy Kopra Tibor ne­vű fiatal újságíró, a Déli Új­ság munkatársa volt segítsé­gemre. Az érintkezés ugyan­is egy gondolatátviteli készü­lék útján valósítható meg. Semmi kétség nem fér hoz­zá, hogy valóban idegen égi­test hírnöke érkezett hozzánk, (Folytatjuk) It fird i mir uh S

Next

/
Thumbnails
Contents