Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

\

Qrsgggosqn 6 százalékkal, megyénkben csak 1,2 százalékkal csökkent a mozik forgalma

Egerben 13 ezerrel emelkedett a nézők száma

9 hutától a romai örtoronyi

Séta a hatvani múzeumban

Az elmúlt esztendőben tovább apadt a mozinézők száma: 1870-ben közel 73 millióan váltottak jegyet hazánk 3013 filmszínházának mintegy h irom negyed millió előadására, míg ebben az esztendőben mintegy ötmillióval csökkent a mozik látogatottsága. A csökkenés aránya országosan mintegy 0 százalékos, ennél nagyobb azonban a, visszaesés Budapesten és Szolnok megyében. A fővárosban csaknem ft százalékot jelent az apadás — kétmillióval kevesebb néző volt a mozikban —, míg Szolnok megyében 9 százalékot csökkent a nézők szama.

Mi a helyzet Heves megyében?

Heves megyében is tapasztalható bizonyos csökkenés, de az országos adatokhoz képest ez. egészen minimálisnak mondható —, tájékoztatta lapunkat Púk Lajos, a Heves megyei Mozi üzemi Vál-^ Iáiul Igazgatója. 1971-ben a^ megyénk i tt mozijában ren-S dezett 32 (iád előadáson s 2 03UU00 néző jelent meg. $ 197ü-beu 2D57U00 nézője volt $ a bemutatott filmeknek. zt^ csökkenés 37 ezer néző, vágj/-$ is 1,2 s.a táléi;. , $

Jelenet a Kitörés című filmből.

Érdekes megemlíteni azt is, hogy főleg n községekben csökkent a nézők szán w. Egerben például 13 ezerrel emelkedett: több mint S00 ezer volt az elmúlt évben.

Az elmúlt esztendőben 156 filmet mutattak bé a megyében. A bemutatott filmek közül 19 volt magyar, 26 szovjet, 50 népi demokratikus és 59 nyugati. Nem végleges adatok szerint — a filmek egy részét ugyanis még mindig játsszak a megyében — nagy sikert aratott Bacsó Péter filmje, a Kitörés, amelyet 210 előadáson több mint 21 ezren nézték meg. Sikernek számít a Szerelem című film is, amelyet közel 15 ezren tekintettek meg. A Hahó, öcsi! című filmből eddig még csak 93 előadást tartottak, a nézők száma azonban már meghaladta a 10 ezret.

A szovjet filmek közül a

Lovag végakarata című alkotás aratott legnagyobb sikert: 160 előadáson közel 20 ezer néző jelent meg. A szovjet filmek nézőinek száma egyébként mintegy 100 ezerrel emelkedett a megyében, Országos adat szerűit 1071-ben az összlátogatók 11.4 százaléka nézett meg szovjet filmet, Heves megyében ez az arány 14,7 százalékot mutat.

Érdemes felvillantani néhány számadatot a nyugati filmekről is. A statisztika alapján az Idegen a courbo- yok között vonzotta a legnagyobb közönséget; 293 előadásra több mint 47 ezren váltottak jegyet. A politikai tendenciájú filmek sorában sikernek számít az Eper és vér című alkotás, amelyből étidig 144 előadást tartottak több mint 16 ezer néző előli.

(m)

KÖZEI, NEGYVEN évvel ezelőtt Tompa Ferenc ásatást vezetett a Hatvan melletti Strázsa-hegyen, s munkája nyomán bronzkort eredetű leletek kerültek napvilágra, bő gazdaságban. Később, az egész Felső Tisza- vidékre kiterjedt feltárások során az itteni leletekhez hasonló házhelyek, sírok, egyéb tárgyi emlékek bukkantak elő a földből, s az egész kultúrát, az első lelőhely alapján ,.hatvani”-nak nevezték el a régés/vllágban.

A hatvani , múzeum szerény körülmények között megnyílt első állandó kiállítása főleg e négyezer esztendős kultúra- emlékeit mutatja be. Csont eszközöket,

agancskapákat, állat szobrok töredékeit, amelyek a vallásos hiedelmeknek megfelelően kerültek az egykor ágas- fás szerkezetű, pattesfalú házakban lakó. ismeretlen eredetű őslakók sírjaiba. Kalauzom, a kis múzeum egyik másodállású vezetője elmondotta e néppel kapcsolatban, hogy életében az állattartásnak már nagy jelentősége volt, továbbá kialakulóban lehetett kereskedelme. Előbbit a lakótelep körül talált állati csontvna- radvúnyok bizonyítják, míg az ős-hatvaniak kereskedő szelleméről azok az edények vallanak, amelyek a Szeged környéki, s dunántúli kultúrák díszítő jegyeit viselik, de ugyancsak ezen a lelőhelyen találtattak.

TOVÁBB HALADUNK a

terem vitrinjei előtt. Néhány lépés itt száz éveket jelent. A bronzkort a korai vaskor váltja fel, s a csont- és agancsszers/.ámokal, szobortöredékeket kézzel formált kerámiaedények. Különösen szép darab u Lenin Terme- 1 őszövetkezel homok bánya jóból előkerült. gubonutartó

edény, amelyen nyomon követhető a háromezer évvel ezelőtti, korong nélkül dolgozó fazekasok munkastílusa. Az edény belső falán jól kivehetők az agyaghurkák határvonalai, melyeket egymásra épít ott a hajdani <áz- műves, majd elsimította őket.

Időszámításunk előtt 500 évvel a szkíták jöttek Hatvan környékére. Ez a nép mór szerepel a tőrténettro- dulomban, éppen úgy, mint a kelta, amely szintén hagyott maga után tárgyi emlékeket, településhelyeket ezen a tájon. Kultúrájukat vascsákányok, fegyverek idézik elénk a kis múzeumban, továbbá arany és ezüst ötvözetéből készült edénykék, fi buták, amelyeket Hort mellett, a Fáy-tanyán találtak a régészek. A gyűjtemény legbecsesebb, legértékesebb tárgya azonban kétségkívül egy áldozati korsó, amelyet a háromurcú kelta istenség ábrája díszít, s a benne levő ital a fülein folyt ki egykor.

önálló fejezet a múzeum anyagában a Csörsz-árka történetiségének bemutatása, valamint annak a római őrtoronynak az ismertetése, amelyre az órokkutatás folyamán 19öfl-ban bukkantuk régészeink Gombos-pusztán.

A CSÖRSZ-ARK.A a legendák világa! A tudomány ezt a tüneményt, ezt a furcsa természeti domborulatot is megfejtette már. A Tisza keleti oldalán, a Marostól egészen Hatvanig húzódó töltést védelmi célból a szarmaták építették a rómaiaknak, Itt, Hatvan környékén, feltárásában még a Bajza Gimnázium diákjai is közreműködtek néhány évvel ezelőtt!

A Szabó János kéznyomát, rendezői munkáját dicsérő régészeti teremből menjünk

azonban ét a következő kis helyiségbe, ahol a Bchwalm Edit által összeállított néprajzi gyűjtemény látható. Amennyire a régmúltba ré- vedeztette a látogatót az archeológiái anyag, olyan szemet gyönyörködtető Boldog község népművészeti hagyományainak, termékei - nek itteni seregszemléje, a takácsok, fazekasok és hímző asszonyok munkásságának bemutatása.

Különösen szép darabokkal szerepel a múzeumi gyűjteményben Hatvan híres fazekasa, az 1800-ben született Bukát Ferenc. Tálaira, tányérjaira, szűkéire, korsóira a régi gyöngyösi stílus jellemző, amin nem is lehet csodálkozni. A szomszédos városban tanulta a mesterséget Ifjú éveiben a ma is tevékeny, korongját használgató gölöncsér.

Híres takács volt messze földön Szmelana János, aki kilencven évet élt ezen a tájon, s alig két esztendeje dőlt sírba. Öt néhány fali- szőttes, rongyszonyeg idézi körünkbe, no meg azok a munkaeszközök; a takácsmesterség rekvizitumai, amelyeknek kicsinyített mását a népművész fia készítette el, s adományozta a múzeumnak.

EZ a KÉP, ez a látvány fogadja az érdeklődőket, a város és környéke ősmúltja, népművészet iránt fogékony látogatót a hatvani múzeumban. Nem eget rengető ez a kiállítás, mégis változatos, hűséges keresztmetszete ötezer év kultúrájának, a neolitikus kobaltétól a rómaiak i tt - tartózkodás A nak

sok-sok dokumentumáig. Érdekes, hasznos h gyűjtemény, több megbecsülést érdemel a közönség részéről, mint amennyiben máig részesült,

Moldvay Győző

hnrdot

nyelni \

* %

könnyebbe* .\

MOSZKVA (MTI) |

„Kardot nyelni könnyebb,X mint könyvet írni" — jelen-- tette ki a legidősebb orosz> fakir a Junoszty című szov-$ jel folyóirat januári száma-\ ban megjelent visszaemléke- J zéseiben.

Dimitrij Ivanovics LongoA a „talányos és titokzatos fa-^ kír és dervis”, a Nyizsniji novgorodi vásárok egykori- páratlan látványossága el< moszkvai lakásában. O ma-, ga nemrégiben töltötte bet századik életévét annak biso-1 nyítékaként, hogy a kardnye-\ lés nemcsak könnyű, hanem! egészséges foglalkozás is. ^

Emlékiratainak most közölt^ részlete az elmúlt évszázad^ kilencvenes éveit idézi fel Abban az időben — mint^ részletesen leírja — Vaku- ^ Unnál, a háromméteres órl-S ássál, a világ legkisebb tör-5 pejével, valamint egy kvoko-^ dillal. kél anakonda-kígyoval.X egy beszélő varjával, forrib-^ bri egy fiatal ausztrál papa-§ gállya' „dolgozott együtt.” ^

A Junoszty, amely rendsze-§ résén és hivatásszerűen pár-^ tolja a kezdő irodalmárokat, ^ Dimitrij Longo írását „Iro-f. dalmi bemutatkozás százéves $ korban” címmel hozta nyil-§ vánoss-.gra

KQPAWtíOEN

_ Más szenzációra számítottam — mormogta kesernyés fintorral Ilike. Minthogy azonban M.-ben évek óta semmi különösebb esemény nem játszódott le, a kíváncsiság azért csak a hatalmába kerítette. Megndo- an legyintett: — Nem bánom, menjen a bejárathoz, magamra kapok valamit, aztán társaloghat akár a/. ENSZ -szel is, ha szerzünk vonalat.

— Hm — vak irta meg a feje búbját Kópia — ez tulajdonképpen nem ‘ is olyan rossz ötlet, Az KNSZ-t Is biztos,ói érdekli a dolog.

111. fejező

Laos

Végre!

Ilike intett, hog.v menjen be a fülkébe, a hívott tél jelentkezik.

Kc pra Tibornak volt any- nyi esze, hogy várakozás közben, még mielőtt az in- terurbán kapcsolat étrejött volna Budapesttel, lemondjon eredeti • tervéről, Arról tudniillik, hogy a rendkívüli hírrel körbételefonáljn « világot. Nem. butaság lenne K- • --I • •! ;

r ••• I. "i - -an ha k '* v.i • len közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekfeszí- tő ügynek az alakulását — márpedig ez eltökélt szándéka volt —, akkor nem aprózhatja el magát, nem szabad önként vállalnia a diszpécser, vagy a postás szerepét. Itt rövidesen megindul a lavina. És ő lesz az a madárka. aki a magas hegy csúcsáról lerúgja azt a bizonyos kavicsot, amely a lezúduló lavinát előidézi. A madárka meg szépen olt marad a csúcson, ahonnan áttekintheti a fejleményeket, s a szemtanú hitelt érdémiö szavaival írhatja meg majd minden idők legdrámaibb l i- portköhyvét.

Ez volt az egyik okos döntése.

A másik abban a pillanatban született, amikor álmos. morcos hangon végre hallózott a főszerkesztője a drót túlsó végén.

Nem közli vele a tényállást!

Százat egy ellen, hogy nem hisznek neki otromba tréfának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg — megbolondult, És lecsapná a kagylót. Ö is ezt tenné a helyében. Ezért taktikusan kell eljárni.

— Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért, Ipaes elv- társ .— fuvdlázta a hallgatóba ■—. a holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szú,

— t t:1 p rendkívüli ki- u ,..oí mi : Mi történt?

— Mujd mindenről személyesen tájékoztatlak. Valószínűleg két rendkívüli kiadást is ki kell dobnunk az

utcára. Légy szíves, gyorsan öltözz fej, ugorj kocsiba. Hozz magaddal fotóst töltetlen. Az meg hozzon magával vakut is, sötétben kell dolgoznia. Jóskára gondolok, három saroknyira lakik tőletek. Negyven perc alatt itt lehettek.

— Hol? Az ördög bújna beléd, honnan beszélsz?

Tehát már horgon van! Hiába, az emberismeret! Indulatos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazságtalan, kötekedő, de az újság — az élete. Ha meghallja a bűvös igét, „Rendkívüli kiadás", ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőzve tájékoztathatja az olvasót valami fontos eseményről, négykézláb Is elmenne a világ végére.

— Várlak benneteket M. községben, az autóbusz végállomásánál. Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam cl ?

Kattanás.

A főnök letette a kagylót. Egy pillanatot sem akar elveszíteni. Ha újra hívná, foglaltat jelezne a készülék. Az öreg most riasztja a lap munkatársait, taxival jöjjenek. kérjenek számlát. Aztán kocsit rendel, tizen a fotósnak, hogy legyen tíz perc múlva a kapu elolt, hozzon vakut, értesítse a laboránst, hogy az is menjen be a szerkesztőségbe. Még arra is lesz gondja biztosan,

hogy Márta, a titkárnő, főzzön egy liter erős feketét, mire hadrendbe all u gárda Lelki szemével Kopra szinte látta, amint a fonok tárcsáz, utasít, szervez, fojtott hangon káromkodik, közben a pizsamája fölé, es végül felveszi a cipőjét, ballont húz lábujjhegyen oson ki a lép- csöhűzba, hogy fel ne kelt-' se a szomszéd szobában alvó feleségét. Vajon lesz-e benne is ennyi tűz, ügybuzgalom ötvenöt éves korában?

Visszaakasztotta a villára a kagylóit kilépett a fülkéből.

— Köszönöm, Ilike, végeztünk. Egész életemben hálás leszek, nevét imába foglalom. Mit fizetek?

— Tizenkét forint. De azt mondta, másokkal is akar beszólni.

— Meggondoltam. Megtalálnak ők ma engem maguktól is. Tessék a pénz ... Még egyszer köszönöm a kedves. ségét, a viszontlátásra, csókolom a kezel.

Indult kifelé.

És az a tudományos szenzáció?! — szólt utána a pos- táskiszusszony. — Azt ígérte, hogy én leszek a második, aki hall róla.

— Hát persze! — nézett vissza a küszöbről a válla felett Kopra. — Egy Marslakó szállt le a telkemre. Egy nagy gömbben, amelyik sárgán' világít. Ö meg egy zöld labdában közlekedik. Egyelőre csak ennyit.

Eltűnt a sötétben.

— Hülye huligán! — sziszegte Ilike és csalódottan zárta be a postahivatal - ajtajút. Eloltotta a villanyt, sietett vissza a szobájába, gyorsan bebújt az ágyába, lehunyta a szernél. Hátha még ott gyakorlatoznak azok a tüzérek azon a madárdalos réten ...

A falon a régimódi kakuk- kos óra, amelyet a postás- kisasszony apjától örökölt, aki nemo !. i> , i szakkönyveket, hanem öreg óra kát is gyújtott, féj kettőt mutatott.

A Deli Újság főszerkesztőjének kocsija negyed háromkor fékezett te M. község autóbuszvegallom áss mellet', ahol Kopra a járda szélén ült és a közvilágítási lámpa gyér fénye mellett tudósításál írta zsebnotesze lapjaira.

Hajnali négy óra két perckor már újra Pesten volt az autó. Csak lassított a szer- kész (őség épülete előtt, a fotós kiugrott, a kocsi a főnökkel száguldott tovább, Budára, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesének lakása felé.

Az elnökhelyettes négy óra huszonhat perckor „K" telefonon beszélt az illetékes miniszterelnök-helyettessel.

öt órakor, Tusnádi Lajos államtitkár utasítást kapott, hogy mint különleges hatáskörrel felruházott kormány- biztos, szervezze meg. hangolja össze és irányítsa az űrvendég jelenlétével kapcsolatos teendőket.

A kormány pontosan reggel hét órakor rendkívüli tanácskozást tartott. Az értekezlet egy eilen napirendi pontja: a különleges megbízott beszámolója.

— Jártam M.-ben, a Kopasz-hegyen — kezdte tájékoztatóját Tusnádi —, megszemléltem a leszállás körzetét, láttam az űrhajót, amely egy telken áll. Beszéltem, pontosabban gondolatot váltottam magával a kozmonautával is. Ebben a parcella gazdája, egy Kopra Tibor nevű fiatal újságíró, a Déli Újság munkatársa volt segítségemre. Az érintkezés ugyanis egy gondolatátviteli készülék útján valósítható meg. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy valóban idegen égitest hírnöke érkezett hozzánk,

(Folytatjuk)

It fird i mir uh S