Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

Munlcásőrök ígér vírfn, »unkásftrei, * »unhásArség megalakulásának 15. *r- tstűulój* alkalmából, ma ünnepélyes egységgyűlést tartanai. Ebből ** alkalomból két munkásőrt mutatunk be. Egyikük a megalaku­lástól tagja a munkásőrségnek, másikuk ma tesz ünnepélyes esküt. Elek József: „Nehezemre esne megválni csapatomtól.." lehetővé teszik számomra, hogy a nyugdíj mellett némi keresethez jussak. A munkásőrségbe a meg­alakulásakor belépett, s vály lalta az eUenförradalom utá­ni konszolidáció nehéz Haji­jait, hónapjait. — Az első időiben gyakran volt éjszakai riadó is. Fé­kezni kellett a rendzavaro­kat. Mikor hívtak, mindig mentem. Aztán később egy- • w Szabó Éva: re inkább csak gyakorlatra, s néha őrségbe jártam. Mos­tanában meg pláne keveset szólítanak szolgálatba. Men­nek a fiatalabbak helyettem. A fegyvert azért még nem szeretném letenni, nehezem­re esne megválni csapa­tomtól ... E „csapat”-tól — amely jelképesen az egész munkás- osztályt is jelenti — nehéz lenne Elek Józsefnek meg­válnia, hiszen életének min­den napja, egész sorsa szoro­san, elválaszthatatlanul ah­hoz köti mindörökre. Méltán kapta kitüntetéseit, közöt­tük a legnagyobbat, a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” aranyfokozatát is, amelyet büszkén tűz a munkásőrzüb bonyra, a szíve fölé... (faludi) „Ma avatnak munkásőrré..." Tegnap múlt tizenkilenc éves. S ma, ezen az enyhe téli vasárnapon, ünnepélyesen munkásőrré avatják... ben a fényesre tisztított fegyverével, keményen ki húzza magát a sorban. S hogy most izgul-e? Nagyon! Csendes hétköznap vwtt, amikor Egerben, CsCky Sán­dor utcai lakásán felkerestük Elek Józsefet, a 70 éves muhkásört. Olt a kis susz­terszéken, s kezében elnyer­te kecses, végleges formáját újra egy férfi lakkcipő. — Nyugdíjas vagyok. Az­előtt a cipőipari ktsz-nél dolgoztam. Szerény nyugdí­jat kapok, s kell mellé a pénz is, de van a dolognak egy másik Oldala: a munká­val, a cipészszerszámmal is úgy vagyok, mint a fegyver­rel — nem tudom letenni..j Elek József is azok közé tartozik, akik csak egyszer tudják eljegyezni magukat egy eszmével, azzal az esz­mével, amely az elnyomó tár­sadalmi rendszerek kisem­mizettjeinek. a jobb, embe­ribb életéért szili“ síkra. É sikraszállás "persze mentes minden cafrangtól, melldön- gefcő kinyilatkoztatásoktól, mejt egyszerű munkáshét­köznapokból áll ír A felszabadulás előtt szorongatott, sanyarú volt a .cipészsegédek élete is. 1945. számomra is a friss, új leve­gőt jelentette. Beléptem a pártba, a kisipari szövetke­zetbe. Több mint 20 évet dol­goztam a ktsz-ben, ahol min­dig megbecsültek a mun­kámért. Kiváló dolgozó ki­tüntetést is kaptam, s ma is Szabó Bea tavaly szeptem­berben került Egerbe. Előtte szülővárosában, Szolnokon járt középiskolába, s a vegy­iparban használatos szabá­lyozástechnikát tanult. Ne­gyedikes korában, alig né­hány nappal azután, hogy betöltötte a 18. életévét, fel­vételét kérte az iskolai párt­szervezetbe. Az ajánlói kö­zött a párttitkár mellett ott voltak a KISZ-szervezet tag­jai, osztálytársad, barátai is. Életében először a legjob­ban talán ezen a taggyűlé­sen izgult, pedig az addig végzett ifjúsági munkája után örömmel fogadták. Másodszor akkor drukkolt nagyon, amikor felvételi vizs­gára jött a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolára. Csak akkor nyugodott meg igazán, amikor megtudta, hogy si­került Azóta már túl is van az első félévi vizsgákon, s lassan teljesül majd az egyik kívánsága: matematika és műszaki szakos tanárnő lesz... A másik kívánsága ma vá­lik valóra: ünnepélyesen xnunkásőrré avatják. Már na­pokkal ezelőtt arra a percre gondolt, amikor magára ölti a munkásruhakék uniformist, felteszi szőke hajára a pré­mes téli sapkát, majd kezé­, Talán nem is azért, mert ki kell lépnie az esküt te­vők sorából, s hangosan kell idéznie a szöveget az egész egység előtt Inkább azért, mert a munkásőr-esküjét szülei jelenlétében teszi le: a tizenhárom éve fegyvert fogott édesanyja és a mun- kásőrparancsnok édesapja előtt Nem tőrt. meg a családi hagyomány, Éva ma munkás­őr lett... Szilvás István Perben a raunbaadinal A Mátravidéki Sütőipari Vállalat egyik dolgozója né­hány' hónapig boltvezetőt ' helyettesített a munkahe­lyén, ahol — bár erre idő­közben többször is figyel­meztették — sehogy sem akart megbarátkozni a bi­zonylati fegyelemmel, meg­feledkezett a szabályos pénzkezelésről. így történt aztán, hogy viszonylag rövid működése után 6,5 ezer fo­rinttal nem tudott elszámol­ni. Miután pedig az ellen­őrök korábbi jelzései, a vál­lalat vezetőinek különböző nevelő eszközei hatástalan­nak mutatkoztak, a lányt végül is elbocsátották... Az ügy később a munkaügyi döntőbizottságoknál folytató­dott, míg a köznapi kis tör­ténet végére pontot téve: el­utasították az elbocsátott dolgozó alaptalan fellebbezé­sét. Más esetben, a VOLÁN 4. számú Vállalat tehergépko­csivezetőjével fordult elő,* hogy munkáltatója át sem vett szerszámok hiányáért vonta felelősségre. Éspedig azon furcsa elv alapján, mi­szerint a dolgozónak az em­lített szerszámokat min­denképpen fel kellett volna vennie ... Első fokon — kü­lönös módon — a vállalati munkaügyi döntőbizottság is elutasította a dolgozó jogos reklamációját, s a gépkocsi- vezetőnek csak a területi fellebbezés után sikerült megtalálnia kézenfekvő igaz­ságát ... Két példa — esupán az idei „listáról”, amelyen egyébként a januárban tár­gyait, vagy éppen a hónap további részében sorra ke­rülő ügyek száma megköze­líti az ötvenet. ■ ■ ■ ■ A Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság­nál meglehetősen gyakran kopogtatnak az említettek­hez hasonló kisebb vagy na­gyobb és bonyolultabb ügyekkel. Mint dr. Simon Józseftől, a bizottság veze­tőjétől megtudtuk: bár év­ről évre szinte ugyanannyi­val csökken a panaszok szá­ma, mégis, tavaly is 463 esetben kérték a segítségü­ket. Legtöbbször olyankor, amikor a vállalat ilyen­olyan oknál fogva kártérí­tésre kötelezte a dolgozót, vagy történetesen fegyelmi büntetéssel sújtotta. A vál­lalatnak okozott hiány meg­térítésével kapcsolatban negyvenhatan, felmondás mi­att, negyvenen reklamáltak, míg harminckilencen ki nem fizetett bér, pótlék miatt nyitottak — a területi dön­tőbizottság irodájába... Az esetek több mint nyolcvan százalékában vélt vagy jogos sérelmében a dolgozó a fel­lebbező, kisebb hányadában a vállalat tiltakozik. A témák gyakorisága is szinte azonos, évről évre is­métlődő. S hasonló a ma­gyarázatuk is: — A kártérítésre való kö­telezésnél a vállalati hatá­rozatok gyakran megalapo­zatlanok, a dolgozó vétkes­sége, károkozó magatartása nem megnyugtató módon bi­zonyított. A fegyelmi bün­tetéseknél a leggyakoribb ta­pasztalat, hogy előtte egy­szerűen mellőzik a jogsza­bályban egyébként előírt személyes meghallgatást, míg a ki nem fizetett bérekkel kapcsolatban az az észrevé­telünk, hogy a munkáltató elítélhető „óvatosságból” csakis hatósági beavatkozás után hajlandó kötelességét teljesíteni, mihelyt egy pi­cit is vitatható az összeg jo­gossága — mondta dr. Si­mon József. Mint megtudtuk még: nem újak persze az „ügyfelek” sem. Többé-kevésbé ismerő­sök, hiszen a VOLÁN 4. számú Vállalattal közel fél- százszor, a Heves megyei Vegyesipari Vállalattal és a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalattal egyaránt 15—15, a TIGÁZ-zal tizen­négy, a Heves megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal pedig 13 alka­lommal foglalkoztak a terü­leti döntőbizottság munka­társai tavaly. Meglepő a felsorolásnál, hogy sok kis üzem, cég, jó­val nagyobb forgalmat bo­nyolít le a bizottságnál — mint a jelentősebbek. Pél da erre a Finomszerelvén. gyár összesen oi, a ivíatra 1 Btb módosítása alapján Hogyan bírálják el a közlekedési bűncselekményeket? Beszélgetés dr. SApi .Jánossal, Heves megye Mint ismertes, a január l- ével életbe lépett módosított Btk külön foglalkozik a köz­lekedési bűncselekmények el­bírálásával Ezzel kapcsolat­ban kerestük fel kérdéseink­kel dr. Sápi Jánost, Heves megye közlekedési ügyészét — Mi újat jelent az eddi­giekhez képest e törvény- erejű rendelet? — A legfontosabb az, hogy külön és önálló szakaszok­ban tárgyalja a közlekedési bűntetteket és vétségeket. A módosítás előtt ezek az álta­lános, úgynevezett veszélyez- tetéses bűncselekmények ka­tegóriájában szerepeltek. Né­hány cselekmény elnevezése is megváltozott. Például az eddigi szándékos veszélyez­tetés helyett a módosítás köz­úti veszélyeztetést ír. Vagya korábbi halált okozó gondat­lan veszélyeztetés a módosí­tásban halálos közúti baleset okozásként szerepel ezentúl Érdemes megjegyezni, hogy a módosítás is külön bünteti a közlekedés biztonsága el­leni bűncselekményt: ha pél­dául vízvezetéket fektetnek le az úttesten keresztül, s az árkot nem fedik le bizton­ságosan, este nincs kivilágít­va a gödör, a kiárkolásnál nincs korlát stb., a cselek­ményt a közlekedés biztonsá­ga elleni bűntettként, vagy vétségként ítélik meg. — A kerékpárosokra és a bocsihajtókra eddig nem vonatkozott az ittas veze­tést tiltó rendelet, illetve eddig csupán szabálysértés­ként kezelték; most azon­ban már vétségként kerül­het elbírálásra. Mi tette ezt szükségessé? — Országosan is, a me­gyénkben is, elég sokszor előfordult, hogy súlyos, vagy éppen halálos balesetet okoz­tak az ittas kerékpárosok, vagy hajtők. Volt eset, hogy a gépjárművezető, kikerülve a „kacsázó” kerékpárost, át­tért a bal oldalra és néki­hajtott egy szembe jövő jár­műnek. Más esetben a részeg hajtó szekerével egyszerűen a bal oldalon ment. A szem­be jövő gépkocsivezető ezért kénytelen volt áttérni a me­netiránya szerinti bal oldal­ra, hogy össze ne ütközze­nek. Ugyanakkor észbe ka­pott a hajtó is, és igyekezett vidéki Fémművek hét és a gyöngyösi Izzó egyetlen tavalyi ügye. S érdekes, hogy a kiskörei Tisza II-től is mindössze csak hat fel­lebbezés érkezett a, bizott­sághoz az elmúlt évben. ''— Végül is, hogyan dön­tött tavaly a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntő­bizottság? ... — Az idézett 463 ügyből 251-ben változtattunk a ha­tározaton, míg a többi dön­tést helyben hagytuk... Kedvező jelenség, hogy mind kevesebb olyan panasz kerül elénk, amelynél valóban szükséges a beavatkozá­sunk. Egyébként ezt a célt szolgálja a megye területén működő 232 munkahelyi döntőbizottság tagjainak rendszeres továbbképzése is, amelyre három városunkban 8—8 hónapos terminusokban kerül sor... Az említettek mellett ugyancsak jónak tartjuk, hogy egy idő óta a kártérítéseknél egyre több a terheltek között a középve­zető, magasabb beosztású ve­zető is, s így már korántsem egyodalú a válalati felelős­ségre vonás. Reméljük, hogy az idén tovább javul a helyzet. „. ■ ■ ■ ■ Az 1972-es start egyelőre, sajnos, nem ezt látszik iga­zolni. Azzal „biztat”, hogy a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának elnöksége által választott félszáz tagú testület — még ebben az évben is aligha fog imát­ni.. Gyéül Gyula közlekedési ügyészével visszatérni jobb oldalra —, s az út közepén találkoztak... A következmény: súlyos bal­eset. A rendelet persze a ke­rékpárosok és a hajtők érde­keit is szolgálja, hiszen az ittasság az ő biztonságukat is veszélyezteti. Érdekességként elmondom, hogy a kivilágí- tatlan szekér, vagy kerékpár tulajdonosát csak szabálysér­tésért lehetett felelősségre vonni, ha nem okozott bal­esetet. Azonban... de erre elmondok egy példát: egy motoros már későn vette ész­re az előtte haladó kivilá- gí tatlan szekeret és hiába igyekezett megelőzni, kor­mánya belakadt a bal hátsó lépcsőbe, átvágódott a balol­dalra, neki egy autóbusznak. A motoros meghalt. Ilyen és hasonló baleset okozása azonban már bűntett, amely­ért ötévi szabadságvesztés is kiszabható. Még egy percre térjünk vissza az ittas veze­téshez: a bírói gyakorlat ugyan már eddig is alkal­mazta, de most már paragra­fus szentesíti: nemcsak azt a vezetőt büntetik meg, aki it­tasan. ül a volánhoz, hanem azt is, aki a vezetést ittas személynek engedi át. Az ittasság mindenütt súlyosbí­tó körülményként szerepel, akár közlekedési vétségről, akár bűntettről van szó. Pél­dául halálos közúti baleset okozásáért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést le­het kiszabni, azonban ittas­sággal „minősítve” két évtől nyolc évig terjedő szabad­ságvesztés állapítható meg. — Hogyan foglalkozik a* új törvényerejű rendelet a járművezetéstől való eltil­tással? — Az eltiltás mellékbün­1972. Január 1-én életbelépett a családi pótlékkal kapcsolatos ú;l rendelkezés, amely Magyarorszá­gom mintegy 280 ezer családot, ezen belül 700 ezer gyermeket érint, s hozzávetőlegesen 860 mil­lió forinttal jelent több ilyen irányú juttatást, mint eddig. A felemen családi pótlék — mint megtudtuk — Heves megyében közel 16 ezer családhoz jut el, s több mint 24 ezer gyermek után fizetik ki a társadalombiz­tosítási szervek. Mi az új tehát a családi pótlék folyósításában ez év január 1-től? Először is az, hogy a munkaviszonyban ál­ló dolgozók és a termelő­szövetkezeti tagok a hó ele­jétől a még közös háztar­tásban élő gyermekük után továbbra is számíthatnak családi pótlékra, amennyi­ben 1971. decemberében er­re jogosultak voltak és a két vagy több gyermekük közül valamelyik már „kinőtt’ a pótlékból. Eddig ugyanis ha egy kétgyermekes család idősebb sarja betöltötte a 16. életévét és nem tanult to­vább, akkor a kisebbik gyermek után sem folyósí­tottak többé családi pótlékot. Ez évtől azonban ez után az egy gyermek után a munka- viszonyban álló dolgozók ha­vi 150, míg a tsz-tagok havi 100 forintot kapnak pótlék­ként. Rendezték az ipari tanu­lókra vonatkozó jogvszinyo- kat is: ezentúl a gyermekek számának megállapításakor figyelembe veszik a III. éves ipari tanulókat is, bár utá­nuk nem jár családi pótlék, mint ahogy eddig sem járt! Ugyanígy veszik figyelem­be a szakmunkástanuló ott­honokban elhelyezett gyer­meket is, akár első, másod­vagy harmadéves, ha ott az ellátásért a szülőnek, illet­ve a gyermeknek térítési dí­jat kell fizetnie. Az első, má­sod- és hannauéveseivet a tétekként szabható ki, ametf hat hónaptól 10 évi időtar­tamig terjedhet Eddig az al­só .határ egy év volt. Ha a helyszínen veszi el a rendőr­ség a jogosítványt, vagy ha­tározattal bevonja, akkor a bíróság az eltiltásra kisza­bott időbe beszámítja a be- vomsától az ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időt. Ez tulajdonképpen könnyítés, a gépjárművezető érdekét is szolgálja, hogy ne kelljen so­kukat új vizsgára kötelezni. (Egy éven aluli eltiltás esetén nem kell új vizsgát tenni.) A szándékos közlekedési bűn­tett esetében az eltiltást kö­telezően írja elő mellékbün­tetésként a rendelet. Egy pesti vagány Visonta község­ben vezette személygépkocsi­ját. Az előtte haladó három gyalogos lány a széltől nem hallotta a motorzúgást. A va­gány megközelítette őket és hirtelen rájuk dudált. Az egyik lány ijedtében a ko­csi elé ugrott és súlyosan megsérült Ilyen és ehhez hasonló szándékos közleke­dési bűntettek esetében te­hát a mellékbüntetés sem maradhat el m A közlekedési ügyész mit vár az említett módo­sításoktól? — A főbüntetés kiszabá­sánál lényeges változás nem várható, (főleg enyhülés nem), a bírói gyakorlat fel­tételezhetően továbbra is al­kalmazza az eddigi bünteté­si tételeket Szerintem sokat jelenthet a későbbiek során, ha a mellékbüntetések kisza­básával fokozottabb mérték­ben élnek a bíróságok. Meg­győződésem, hogy ennek nagy visszatartó ereje lesz. (kátai) gyermekek számának meg­állapításakor ugyanis ilyen esetben egyformán veszik figyelembe, ezért a szülő az otthonlévő egy kiskorú gyer­meke után megkapja a fent már közölt összegű családi pótlékot. Az eddigi rendel­kezések szerint az érettségi vizsgát tett gyermek után nem járt semmiféle pótlék. Ezzel szemben január 1-től — ha a gyermek szakmun­kástanulóként képezi tovább magát — a szülők jogosul­tak családi pótlékra egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a 19. életévét. Ez a rendelkezés nem vonatko­zik azokra, akik az egyete­meken, illetve a főiskolákon tanulnak tovább! Januártól felemelték a fo­lyósításra kerülő családi pót­lékok összegét is. A mun­kaviszonyban álló, gyerme­küket egyedül nevelő férfi­ak és nők havi 240 forintot kapnak egy gyermek után, míg a kétgyermekesek 540-et. A gyermeküket együtt nevelő szülőknek két gyer­mek után továbbra is 300, három után 810 forint jár és minden további gyermek születése után gyermeken­ként 270 forinttal gyarapo­dik a családi, pótlék összege. A tsz-tagok esetében a rendelkezés a következőket mondja ki: az egyedülálló nőknek és férfiaknak az egy gyermek neveléséhez 220 fo­rintot, két gyermek után pe­dig 440-et utalnak pótlék­ként. A közösen nevelt két gyermek után 200, három után 660 f of int pótlék jár, a továbbiakban pedig gyerme­kenként 220 forinttal emel­kedik a folyósítandó összeg. A féléméit családi pótlé­kok kifizetésére — január 1-ig visszamenőleg — feb­ruárban kerül sor. (ssSvSÄ Kiket érint, kiknek jár? í j rendelkezés a családi pótlékról — Mennyi juttatás jár egy-egy gyermek után ? Rendezték az ipari tanulókra yonatkozó szabályokat — Az első kifizetés februárban

Next

/
Thumbnails
Contents