Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

Furulyazenekar Galgahéyízen 'LSSfái ben alakult meg a 15 tagú furulyazenekar Virág János nevelő vezetésével. A kis együt­tes máris szép sikereket ért el. Jó eredménnyel szerepeltek az úttörők járási sereg­szemléjén és két alkalommal Gödöllőre kaptak meghívást. (MTI foto — Király Krisztina) Hová ? Szerda, 20.00 Magyarul beszélő angol film. A Magyarországon is i nnert Kenneth Loach ren- ; jzö filmjét hónapokig tar- ') éles sajtóvita követte, inthogy egy nagyon nehéz irdésről, nagyon őszintén szél filmjében: a kétség- zejtő angol lakásviszo- "okról. Kenneth Loach a tá- adások kereszttüzébe ke­lt, mindemellett védelme- .i is voltak, akik azt írták erről a kegyetlenül őszinte filmről, hogy egy nemzet Lükiismeretét rázta meg, kegyetlen vádbeszéd a ma­gát „jóléti” társadalomnak nevező Anglia ellen. A BBC a televíziósfilm bemutatását eppen emiatt háromszor is elhalasztotta. Bármit is mondanak azonban Loach ellenfelei, a katasztrofális lakáshelyzet miatt tömegek a televízió Kalatozov világ­hírű filmjét. 1958-ban arat­ta első sikerét a film, Cánnes-ban nagydíjat nyert, s azóta is mindig siker a felújítása. Pedig a történet maga igencsak egyszerű: a fiú elesik, a lány hűtlen lesz. És mégis kevés ilyen őszinte, mélyen elemző fil­met láttunk az utóbbi évti­zedekben A felnőttek bizo­nyára többször is látták már az elmúlt másfél évti­zed alatt, azóta azonban fel­nőtt egy korosztály, s tag­jai közül sokan bizonyára most találkoznak először Bo­risszái, Veronikával, Mark­kal. Magyar hangok: Alek- szej Batalov — Bitskey Ti­rtioszkvai filmfesztiválon dí­jat nyert művészi filmjét, amely a népfelszabadító há­ború kezdeti időszakában játszódik. Azt mutatja meg, hogy a később oly legendás hírű partizánhadsereg ho­gyan, kikből szerveződött, milyen , vallási, nemzetiségi és kasztkülönbségekből adó­dó ellentétek nehezítették az összekovácsolódást, az egy­séges harcot a fasiszták el­len. A film szokatlan, ere­deti hangvételben ábrázolja a témát, jóízű, időnként erő­sen rusztikus humorral. Hatvan új tv-játék I I ■ ■ ■ —1WW1WIIH.I i n,i £5^40%. dongtál. 0** Bőségesnek ígérkezik az idei tv-játék termés. 1972- ben mintegy hatvan darabot láthatnak a nézők. Az első évnegyed egyik legérdeke­sebb premierjének Fejes Endre „Jó estét, nyár, jó es­tét, szerelem!” című regényé­nek kétrészes tv-film válto­zata ígérkezik. „Egy óra múlva itt vagyok” címmel új munkásmozgalmi kalandfilxn jelentkezik. Film készült Mándy Iván „A régi idők mozija” című könyvéből ,.Az igaziak” cím­mel. Hunyady Sándort há­rom novellaátdolgozás kép­viseli 1972-ben ,a tv műsorán, „Három affér" címmel. Tv- változatban kel éleire Tur- genyev egyik novellája és Sándot Kálmán „Szép lá­nyok sisakban” című müve is. Katkó István „öt férfi ko­moly szándékkal” címmel irt tv-játékot. A „B—21”-et, < amelyben Koncz Gábor, Sza­kács Eszter játssza a fősze­repet, Szemes Mihály rende­zi. A tudományos-fantaszti­kus irodalom kedvelőihez szól elsősorban George Lan- gelaan „Az elszabadult idő” című filmje. Ebben Mihályit Imre irányítása alatt Huszti Pétert, Iglódi Istvánt, Káldi Nórát láthatja a közönség. Fordulatos politikai krimi­nek ígérkezik Gimes György és Keiéit Márton négyrészes története, amely New York­ban játszódik. A szolnoki színházban néhány éve nagy sikert aratott fiatal szovjet drámaíró, Zsuhovickij „A számadás kora” című drámá­ját ugyancsak adaptálta a te­levízió. Nemeskiirty István írta a háromrészes „György barát” című tv-játék forgató- könyvét, amelyet Hajdúfy Miklós rendezésében vettek képszalagra. Dévényi Róbert három Illés Béía-novetlAt dol­gozott át a tv számára „Pofo­nok” címmel. Filmben lát­hatjuk Csiky Gergely egyik kevésbé ismert művének adaptációját, s Heltai Jenő „Kiskirályok” című könyvét. Örkény István szerzői estjé­nek címe: „Az ember meleg­ségre vágyik.” (M I) Hallotta ? — Mit? — Hogy az özvegy Kovácsné ,.. — Semmit sem hallottam. — Pedig beszélik. A fél város. — Ismeri Kovácsáét? Tudja, az a harmincegynehánv évesen özvegyen maradt csinos asszony. Még le sem telt úgyszólván a gyászév és máris rázza a rongyot. — De mégis, miről beszél? — Komolyan nem tudja? Ott akarom hagyni a jól értesült ismerőst, amikor utá­nam lép és a karomba kapaszkodik. — Tudja, az a helyzet, hogy Kovácsnéhoz rendszeresen jár fel egy férfi. — No, istenem! Jár. jár. Hadd járjon! — Nem érti? Még el sem porladt szegény ura a sírban és máris így kezdi. Mondtam én a férjemnek, amikor azt a sze­gény szerencsétlen Kovácsot elütötte az autó: — Meglásd, Bélus, ennek nem lehet jó vége! — Egy halálos karambolnak sosincs jó vége... — Maga mindent félremagyaráz. En az asszonyra gon­doltam. Csak vártam, hogv teljének a hetek, hónapok. Egy­szer csak megjelent a deli fiatalember. A „vigasztaló”. — Hagyja már a csodába ezeket a dolgokat! Nincs jobb dolga, mint... — Még ne menjen! Ezért még nem szóltam volna sem­mit. De. amit tegnap, meg azelőtt, meg még azelőtt lát­tam ... — Mit látott? — Kováesnénak nő „ismerőse” is van... — Ez csak a világon a legtermészetesebb. Férfiismerőse úgysem lehet a szerencsétlennek, mert magának úgyis „fel­tűnne”. — Jól van, jól. Mindig tudtam, hogy maga olyan „meg­értő”. Hánem ezúttal nem ilyesmiről van szó. Méregbe jövök, kirántom a karom a hírharang kezéből. — Sehova ne menjen! Értse meg, ez nem gyerekjáték. Magának mint hivatalos embernek, tennie kell valamit! Ko­vácsnéhoz rendszeresen jár fel egy fiatal lány. Valaki azt mondta, csakúgy nyalják-faiják egymást. Barátja! Nem érti? Lehetetlen tovább hallgatni az ostoba fecsegést. Amikor elrohanok, a hírharang úgy károg utánam, mint egy fagyos varjú az útszélen: — Törődik is maga valamivel! Látja, ezért rossz a vi­lág. Ezért veri az Isten minden rosszal az emberiséget. Mert a bűnt mindenki csak elnézi.. . Alig telik el egy-két nap, amikor jósorsom újra össze­hoz hírharang asszonysággal. — Milyen nagy szerencse, hogy találkozunk! Képzelje milyen bajban van ez a szegény Kovácsné. Nagy bet eg az anyja és a húga nála lakik. Valamilyen állás kellene sze­génykémnek. Mégis jól jönne neki egynéhány forint. Mond­tam is Kováesnénak: — Ne féljen, drágám! Van nekem egy jó ismerősöm, majd ő segít... És én most nagyon kérem! Derék asszony ez a Kovácsné. Igazán megérdemli ... Szalay István otthontalanok, helyzetük si­ralmas és kilátástalan, s küszködésük sehová sem ve­zet ilyen viszonyok között. A színész Csütörtök, 20.00 Magyarul beszélő angol filmvígjáték. A 6ü-as évek közepén hazánkban is ját­szották a mozik a Kenneth More főszereplésével készült kesernyés-fanyar vígjátékot, amelyet Douglas Hayes re­gényéből Peter Yeldham írt. A kis vidéki színész Lon­donba megy, s a nagyváros­ban próbál szerepeket kap­ni, ez azonban a > sztárok miatt nem sikerülhet neki. Megalkuszik és szájízesítő tablettákat reklámoz, míg végül felismerve lehetősége­it, visszamegy vidékre, ahol legalább színészi munkát végezhet. A színészi életről, sorsról szól ez a vígjátéki elemekkel erősen megtűz­delt szellemes film. Magyar hangok: Simon György és Halász Judit. Szállnak a darvak Péntek, 15.35 Magyarul beszélő szovjet film. Az Iskolatelevízió film­esztétikái adásának illuszt­rációjaként tűzte műsorára Ülést tartóit a Péntek délelőtt Egerben a megyei tanács tanácstermé­ben Csepelül Károly vezeté­1*72. január '1%. wombat bor, Tatjana Szamoljova —v Csernus Mariann. I Viszontlátásra: Hr. Grock Szombat, 16.10 Magyarul beszelő francia^ film. Pierre Billon rendező 5 életrajzi dokumentumfilmje^ a világhírű bohócról, Grock-1 ról szól, akinek pályája az) első világháború előtt in-| dúlt és több mint fél év-J századig tartott. Grock cső- ^ dálatos művészetével azok- $ ban az évtizedekben igyeke-^ zett megnevettetni az embe-| reket, amikor a világnak a ^ történelem sötét fordulatai | miatt leginkább szüksége $ volt derűre. Grock magyar | hangja: Gáti József. \ Ha hallod a harangokat I Szombat. 22.15 \ Magyarul beszélő jugo-^ szláv film. a televízió ,.Éj-$ szakai előadás" című adá-^ sának legújabb darabja.^ 1969. őszén mutatták be ha-^ zánkban a fiatal jugoszláv | rendező, Antun V r dől jaki 5 megyei INEB | sével ülést tartott a Heves | megyei Népi Ellenőrzési Bi- ^ zottság. ^ A napirendi pontok közül $ a Legfontosabb helyet a me-% Tógazdasági termelőszövetke-^ zetek szakember-ellátottsága-^ rol szóló beszámoló foglalta el, amelyet Kivés Janos, ajl vizsgálat vezetője terj|>/,i"'ti é ÜSS 1 6. Kiugrott a tisztásra, össze­csapta tenyerét és a bizton­ság kedvéért meg kurjan­tott is egy félelmetesek A hatás nem maradt el. Samu abban a minutum- ban visszahúzódott, és a labda is megszüntette a szökdécselést. Kibukkant be­lőle a pálcika, és felemelt vége Kopra feje felé irá­nyult. Mulatságos jelenet. A világűrből érkezett Gu- liver golyóstollbetét nagysá­gú fegyverével merészen megcélozza az óriás földla­kót. Az újságíró önkéntelenül felkacagott. Nagyon rövid kacagás volt ez. Alig hallható sziszegő hang, alig érzékelhető ütés a homloka közepén és Kopra — kővé meredt. A szó legszorosabb értel­mében. Elzsibbadt az egész teste, mozgásképtelenné vált. Sem­minemű fájdalmat nem ér­zett. Látott. Hallott. Az agya sem bénult meg, vi­szont annyi ereje sem ma­radt, hogy egy szót szóljon, nemhogy segítségért kiált­son. Bár sokra azzal sem ment volna ezen a néptelen tájon. A labda pedig felpattant, fel, a szeme vonaláig. — Barát vagyok. Nem el­lenség Nem all érdekem­ben, hogy önnel; barmi rósz- ssat tegyek. EUenko/.öleg. Örömmel segítek, ha mó­domban áll. Békés szándék­kal jöttem. Nem avatkozom az ön ügyeibe. Kérem, vi­szonozza jóindulattal jóin­dulatomat, Micsoda varázslat ez?! A hangot mintegy belül hallja, a fejében. Illetve nem is hangot, a gondolatát hullja a másiknak! — Pontosan így van. Érintse meg a homlokát, ki­tapinthat ott egy mákszem- nyi tapadókorongot. Még tréfál is velem ez a vakarcs? — gondolta Kopra elkeseredetten. — Előbb szo­borrá merevít, aztán meg azt tanácsolja, nyúljak a homlokomhoz. — Nyúljon csak bátran — érkezett azonnal a felelet, — Feloldottam a sokkot, mint­hogy önnek nincs ellenséges, ártó célja velem kapcsolat­ban. Az újságíró nagy meg­könnyebbüléssel fogadta a közlést, megtapogatta hom­lokát. Gyűrűs ujja hegyével valóban valami pici, kerek, hűs fémdarabkát érzékelt. Egészen fent, az első hajszá­lak tövében. — Kérem, ne vegye le — érkezett a labdából a2 aján­lat. — Ne vegye le, hacsak nem akarja megszakítani a további érintkezésünket. Azt a tapadó korongot én lőt­tem ki önre az imént, azzal teremtettem meg a gondo­lati kapcsolatot közöttünk. En Has vagyuk, és az űrből jötiem. — Én Kopra vagyok — mutatkozott be hangosan a másik, mert nem olyan köny- nyű megszokni, hogy nincs szükség hangra a beszélge­téshez. — Kopra Tibor a nevem és a sufniból jöttem. És alig tudok magamhoz térni a csodálkozástól. Hogy a mi Földünkre érkezzék va­laki a kozmoszból? Megáll az ész! — Miért, önöktől még sen­ki nem repült ki az űrbe, nem járt idegen égitesten? — Járt, de az egészen más. — Nem más, csak fordí­tott a művelet — Egy pillanat, mielőtt tovább társalognánk. Hogyan is áll a dolog ezzel a gon­dolatátvitellel? Nem a tu­dományos-műszaki megoldás foglalkoztat, ezt úgysem ér­teném meg, hanem az ké- peszt el, hogy ön magyarul beszél, földi fogalmakat használ. Kiköt a glóbuszun­kon, találkozik egy ember­rel és rögtön tudja, hogy ml a homlok, a korong, a sokk, hogy mekkora a mák- szemnyi?! Talán nem ez az első látogatása? Járt már nálunk? Ismer bennünket? — Nem jártam még itt. Közülünk senki sem járt még önöknél. Azt sem tud­tuk, .hogy itt értelmes lé­nyek élnek. Bizonyosra csak azt vettük, szerves vegetáció létezik, — Hát akkori — Nem tudom, hogy mi n homlok, vagy a korong, a sokk, nem tudom, hogy mek­kora a mákszemnyi. Nem tudok magyarul. Semmit sem ismerek még az önök világából, feltételezem ugyanis, hogy nem ön az egyedüli lény itt. Vagy té­vedek ? — Nem téved. Vagyunk még szép számmal. A leg­különbözőbb élőlények. A legfejlettebb köztük az em­ber Legalábbis úgy véljük. Mi, emberek. — Visszatérek a kérdésé­re. Mindössze arról van szó, hogy én a magam fogalmai­val, ismeretanyagával gon­dolkozom. Ezeket ön foglal­ja megfelelő kifejezésekbe, illeszti hozzá a kellő hason­latot, jelöli meg a méretet. Saját használa/ára. És a sa­ját belső hangján. így kap formát. így válik érthetővé mindaz, amit közölni sze­retnék önnel. Ugyanez vo­natkozik természetesen én­rám is, a művelet másik irá­nyából. A fiatalember bólintott. Teljesen világosan nem fog­ta fel ugyan, de nagyjából sejtette már, hogyan is megy ez a játék. Viszont vannak most ennél sokkal fontosabb problémák. Talán az emberiség történetének legjelentősebb fordulata kez­dődik e percekben! Az első közvetlen kapcsolat a világ­űr lényeivel! Először is jó volna megtudni, honnan jött ez a labdába bújt teremt­mény ? Egyedül érkezett, vagy vannak társai is, a három lábon pihenő gömb­ben? És mi a célja? — A negyedikről jöttem — felelt gondolatban azon­nal a Kopasz-hegy különös látogatója. — A kilenc kö­zül a negyedikről. Az én otthonom a negyediken van. Azért jöttem, hogy megis­merjem a harmadikat. Egye­dül étkeztem. Puff neki, mégsem olyan tökéletes ' ez a telepátia» módszer. Mit akaí az^al mondani, bocsánat, gondol­ni, hogy a negyedikről jSítT‘. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents