Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

Tizennégy és fél ezer „gólyát” várnak a felsőfokú tanintézetek az idén Tájékoztató a jelentkezés módjáról a felvételi keretszámokról a felvételi vizsgák időpontjáról Új szakok szeptembertől TIZENNÉGY és fél ezer »gólyát” várnak az 1972—73- fis tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézmények­ben. közülük hat és fél’ ez­ren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősük. Az idén érettségiző 55 ezer diákból valamint a korábban végzetek közül 2085-en kezdhetik meg ta­nulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudo­mányegyetemek együttvéve 2163 elsőst várnak, az orvos­egyetemeken 1240, az agrár- egyetemeken 910, a felvéte­li keretszám. A művészeti főiskolán 300-an, a pedagó­gusképző intézményekben 3I10-en, a műszaki, a mező- gazdasági és a gazdasági jel­legű főiskolákon pedig ösz- szesen 4690-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A „di­vatos” szakokra, karokra várható túljelentkezés miatt a szakemberek már most felhívják a figyelmet, hogy például országosan mindösz- sze 320 jogászihallgató, a tu­dományegyetemek bölcsész­karainak tanárszakain pedig mindössze 420 elsős nyerhet feLvételt. Ugyanakkor a ta­nárképző főiskolákra 1550, a tanítóképzőkbe 940, az óvó­nőképzőkbe pedig 580 fia­talt várnak. A különböző műszaki jellegű felsőfokú technikumokban és főiskolá­kon több mint háromezer új üzemmérnököt, a gazdasági jellegű főiskolákon pedig 695 ú.i üzemgazdászt kívánnak képezni. Mint a felsőoktatási illeté­kesek elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kér­hetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az erettségizett-képesítőzött dol­gozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokba a képzés szakirányának meg­felelő szakmunkás-bizonyít­vánnyal is lehet jelentkezni. A FELVÉTEM kérelmeket az érettségi képesítő bizo­nyítványt kiállító középis­kola igazgatójához kell be­nyújtani; -a munkaviszony­ban állók kötelesek kérel­mükhöz a munkáltató írá­sos javaslatát is mellékelni. A felsőoktatási • intézmé­nyek nappali tagozatára pá­lyázók kérelmét a középisko­lák március 1-től 15-ig, a fel­sőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a tanító- és óvó­nőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorka­tonai szolgálatot teljesítők il­letékes parancsnokságuk en­gedélyével pályázhatnak a nappali tagozatra. A művé­szeti főiskolákra történő je­lentkezés feltételeit később hozzák nyilvánosságra. Esti és levelező tagozatra a je­lentkezési határidő május 15-e. A felvételi vizsgákat júni­us 26. és július 31 -e között tartják. retes és követésre méltó. Ha­sonló lehetősége minden üzemnek lenne. S az sem mel­lékes, hogy ez is egy módja lehetne a szakmunkás-után­pótlás megoldásának. A felvételi bizottság a je lentkeaőket írásban értesíti határozatáról. Az elutasítót* lakkal közli a felvételi vizs­gán elért pontszámot, döntés okát és a fellebbezé­si lehetőséget is. Az elutasí­tó határozat ellen — a kéz­besítéstől számított \ nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, akik felvételhez szükséges pont­számot elérték, így eredmé nyes felvételi vizsgát tettek, de kérelmüket a bizottság egyéb okból nem találta tel­jesíthetőnek. A napokban kerül a köny­vesboltokba a „Tájékoztató a magyar felsőoktatási intéz ménvekről” című 300 olda­las kiadvány, amely részle tesen ismerteti a felvételre jelentkezők tudnivalóit. Út­baigazítást ad a továbbtanu­lás valamennyi lehetőségé­ről, a jelentkezés rendjéről, az. egyes intézményekre — karokra, szakokra — fel­vehetők számáról, az egye­temek és a főiskolák felvé­teli követelményeiről, az ösztöndíjról, a tandíjról és más tudnivalókról. A tájékoztató részletezi azokat az új szakokat, ame­lyeken a következő — 1972 —73-as tanévben először kezdődik meg a tanítás. Egyebek között pedagógiai szak indul a nyíregyházi és a pécsi tanárképző főiskolá­kon orosz, illetve matema­tika szakpárosítással, Mind­két főiskolán közel ötven­ötven nappali tagozatos hall­gatót vesznek fel. A BUDAPESTI, a szegedi és a debreceni természettu­dományi karokon először in­dul programozó matemati­kus szak. A fővárosban 50, a vidéki karokon pedig 25— 25 hallgató nyerhet felvé­telt. (MTI) Heves megyében l‘S millió Nagy az érdeklődés a Képcsarnok Vállalat „termékei" iránt Minden eddigi rekordot megdöntött a lakosság mű­tárgy- és iparművészeti-cikk vásárlása 1971-ben: a mű­tárgyeladás elérte a 30 mil­lió forintot, s az iparművé­szeti cikkek 60 milliós for­galma is csúcsot jelent. Mi­ben látják a kereslet növe­kedésének okát, hogyan já­rulnak hozzá a képző- és iparművészeti kultúra ter­jesztéséhez? — kérdezte az MTI munkatársa a Képcsar­nok Vállalat illetékeseitől. — 1971-ben a művészeti cikkek forgalma 15 százalék­kal nőtt a korábbi évhez ké­pest. Nyolc fővárosi és 16 vi­déki bemutatótermünkben az elmúlt cwben mintegy 70 ki­állítást rendeztünk. Tapasz­taljuk a lakberendezési kul­túra „színeződését", elmélyü­léséi. Vidéki boltjaink révén országos tapasztalatokra is szert tettünk. Ma már el­mondhatjuk. hogy a megyék között korábban meglevő nagy különbségek elmosódó­ban. vannak, a forgalom egy­re inkább kiegyenlítődik, a vásárlási kedv szinte általá­nossá vált. Érdekességként elmondható, hogy a megyék közötti rangsorban Vas, Ba­ranya és Csongrúd vezet, kö­zel négymilliós évi forgalom mai, a legkisebb vásárlás Nógrád, Győr—Sopron és Békés megyében volt, 1 700 000 és 2 000 000 között. Heves megyében: Egerben 1.5 millió forint vodt a forga­lom. A képzőművészeten belül egyébként vezet a festészet, évi 22 milliós forgalommal, a rézkarcok, grafikák 5,3 mil­lió, a szobrok és kisplaszti­kák másfél milliót jelentet­tek. Már az idén új bemutató- termet avattunk Szekszárdon és megnyílik az újjávará­zsolt szombathelyi reprezen­tatív kiállítóhelyiségünk. A következő években Tatabá­nyán, Székesfehérvárott, Kecskeméten. Siófokon, Sop­ronban és Budán, tervezzük új bolt. bemutatóterem meg­nyitását. — Meggyőződésünk, hogy tavalyi vásárlási rekord nem lesz hosszú életű. Ehhez — az érdeklődés általános emelke­dése mellett —, hozzájárul az is, hogy az alkotásokat részletre is vásárolhatják. Zsolnai Fél évszázad után ismét készül a zsolnai porcelánfajansz a Pécsi Porcelángyárban. Porcelánfajanszokat kézi techniká­val a világon csak Pécsett állítják elő. Olvasóink tették *sóvá pontos jcaavítos Igézetben Sokszor érkezik kisebb-na- gyobb panaszokról levél a Gelkáról. Ml is igyekszünk orvosolni, a Gelka is igyek­szik tenni valamit a cikkek nyomán. Ám az a panasz, amiről Elek Mártonná írt le­velében, meglehetősen egye­di. S minden kommentár nélkül önmagáért is beszél. Érdemes rá odafigyelni. „A pétervásdri ÁFÉSZ 17. számú élelmiszerboltjának vezetője vagyok. 1971. au­gusztusában elromlott a bolt kávéőrlő gépe, a zúzókala­pács ága tört le. Elvíttem a községünkben levő Gelka-ki- rendeltséghez javításra. Be is küldték az egri központba, 3—4 hét múlva (!) készen is lett. Ezért a munkáért 40 fo­rintot fizettem. Mikor visz- szavittem a boltba, s darál­tunk volna vele, kiderült, ■ hogy nem lehet. A zúzókala­pács a kávészemeket ugyan­is egészben hagyta. Vissza­vittem hát az őrlőt, közölve, hogy nem jó, s kaptam is er­ről egy elismervényt. A gé­pet ismét visszaküldték Eger­be. Ez szeptember 2-án tör­tént, Azóta már több esetben is érdeklődtem, de eddig még nem küldték vissza a gépel, helyette azt mondták, keres­sem én Egerben. Így tettem. Ám Egerben először azt vá­laszolták, nem találják a gé­pet, a második érdeklődésre közölték, hogy nincs készen, a harmadik esetben azt mondták, már kész, de nem tudják eldönteni ('.'!), kell-e érte fizetni, vagy sem'.' Tele­fonon kerestem a főnököt, de. az éppen nem volt bent. Vajon mi lesz végül is a. géppel, öt hónapja a. saját, őrlőmet használjuk, mert a. vásárlóknak szükségük van rá. De most már az is fel­mondta a szolgálatot és most itt állunk kávéőrlő nélkül, a vevők legnagyobb bosszúsa'- pára.” ★ Ennyi a levél. Viszonylag kis ügy. Elromlott egy kávé- daráló és sokáig tart a javí­tás. De ez a kis ügy sok em­bernek okoz bosszúságot. Hát megéri a Ge Lkának. hogy annyi jó munka után ilyen „ziccert” adjon arra. hogy kétségbe vonják reklániigé- reteinek komolyságát? Kürti András: 19755, január 21„ péntek jni’, akár ébren van, akár csak álmodja az egészet. II. fejezet Társalgás a tisztáson Vigyázva, hogy zajt ne üssön, Kopra Tibor a bok­rok fedezete mögött egészen a tisztás széléhez kúszott. Ügyet sem vetett iá, hogy néhány gonosz tüske végig- karistolja a bőrét. Sikerült a labdát vagy két méternyire megközelítenie. így már tüzetesen is szemügyre vehette a Hold és a gömb együttes fényé- •nél. Legelőször is azt állapítot­ta meg, hogy a labda csal: amolyan védőöltözet, űrruha. vagy inkább ürburok. Vila- goszöld színű, áttetsző anyagból van, átsejlenek raj­ta viselőjének, «uniósadban a benne tartózkodónak a körvonalai. Oe csak annyi­ra, mintha matt üvegen ke­resztül látná. Zömök törzsön a fókáé­hoz hasonló kerek fej ül, két keze, két lába van. Ki­sebb tartozékokat, szemet, orrot, fület, szájat nem si­került kivennie. Ha egyál­talán volt ilyesmi. Az űrből érkezett minia­tűr vendég — az újságíró most már biztos volt abban, hogy látogatója nem földi lény — furcsának és titok­zatosnak látszott ugyan, de egyáltalán nem volt féle­lemkeltő. Már csak a mére­tei miatt sem. Magassága alig haladta meg a másfél araszt. Persze, rémülettel tölthet el bárkit egy ekko­ra pók, hangya, darázs. De a jövevény testi felépítése ha­sonlított, az emberéhez és nem voltak fullánkjai, csáp­jai, karmai. Az átlátszó lab­dában mozgó figura inkább kellem ' - rí mulol -'ágos be­nyomást keltett, mintsém ijedelmet. Megnyugtatóan hatott a figyelőre az is, hogy az említett pálcikán kívül — már amennyire ez egyál­talán megállapítható volt — nem lehetett a jövevénynél semmiféle viszonylag na­gyobbfajta fegyver. A gömbhéjszerű védőöltö­zet néhány sajátosságát is megfigyelhette a bokrok mögött leselkedő fiatalember. A labda anyaga belülről ki­felé teljesen rugalmas volt, hiszen a kis figura könnye­dén dugta át, húzta be raj­ta a kutatópálcát. Más-más helyen. S e nyílások rögtön be is forrtak, nyomuk sem látszott a burok felületén. Ugyanakkor kívülről jövő erőnek a kéreg szilárdan el­lenállt. Ez a tulajdonsága akkor derült ki, amikor szökdécselés közben egy éles szegélyű szikladarab mellé került, afnely ■ kiállt á föld­bül. t\. IHUUii UuápCilíáTií, u nem horpadt be, rr.-g csak meg sem karcolódott. A kő hegye viszont letörött. Arra egyelőre nem sike­rült Koprának rájönnie, hogy miként szabja meg a jöve­vény fura járművének moz­gási irányát, hogyan van az, hogy lejtős terepen is meg tud állni, miként lehetséges, hogy ha a labda gurul, ol­dalt pattog, ugrál, a benne lévő alak függélyes testtar­tását változatlanul megőrzi ? Nem vett észre huzalokat, vezetékeket sem, amelyek a védőburkot az űrhajóval, a nagy feömbbel összekapcsol­ták volna. i Szívesen folytatta volna / tovább az izgalmas vizsga ■■ 1 ludast, de nem tehette. Meg­- pillantott ugyanis a tisztás _ túlsó oldalán egy ismerőst. . Samut. A nyughatatlan bősz­1 szúállónak csak hosszúkás feje, gidaszarvai látszódtak ki a bozótból. Szilaj tekin­tetét nem vette le a labdá- ‘ ról. Mindjárt megtámadja! 1 , Mert ellenségének tart mindent, ami az új szom­széd telkén él és mozog! Rendkívüli szellemi ké­pességekkel ugyan nem ren­delkezett, de nehéz helyze- s tekben Koprának villám­3 gyorsan váltott az agya. 1 Semmi jó nem származhat­1; na abból, ha valami csete­3 paté robban most ki a fan­tasztikus jövevény és a dü- 3 hős kis kecskebak között. Elsősorban Samut féltette. Ezért szempillantás alatt ” döntött. És cselekedeti &. (tataijuk} Segítség a pályaválasztásba! a bónyószgyermehekneH 5. Három rövid, vékony, még gyengén rugózó fémlábon vagy másfél méter átmérőjű, opálosan csillogó gömb ál­lott a tisztás közepén, az su­gárzott magából különös, sárgás-pirosas fényt. Kopra Tibornak még arra sem volt ereje, hogy első megdöbbenéséből felocsúdjék, már űjabb fejlemények kö­vetkeztek. A gcimb aljából c- űzdaszerű szel-kezet eresz­kedett le a földig. Pár má­sodperc múlva pedig valami labdaféle gurult le rajta, A fiatalember megdörzsöl­te a szemét. Ébren van, vagy álmodik?! De ha álmodik, akkor fabatkát sem ér a szetndör/.sölgeiés, akkor azt is álmában cselekszi. És közben a zöld labda ott ugrál, pattog a gömb körül. Most megáll. Oldalából pil-ika válik ki, azzal höködni kezdi a föl­det. Egek. ez talajmintát gyűjt!. Mozgása, tevékenysége mint­egy kicsinyített és groteszk mása annak, amit Armstron- géktól látott a tévében. Csakhogy azok az űrhajósok Hold-kőzetet szedtek! Ez a micsoda itt meg Föld-kőze­tet szed! Ez is a világűrből érke­zeit volna?! És micsoda ez 'abda? Apró automata? Élőlény ? Meg kell szemlélni köze­lebbről. Ez világszenzáció, ennek e&y vérbeli iyságű'ó utána­A pályaválasztás gondja nem kis teher a szülőkön. Megtalálni azt a munkát, amelyre a gyermeknek a legtöbb a képessége, kedve, s amelyre alkalmas is, nem könnyű dolog. Megnehezít; az is. hogy a tizenévesekben alig alakul még ki a kép egyes ^ munkakörökről, s az is, hogy ^ a szülők maguk is csak meg- ^ lehetősen korlátozott szám-^ ban ismernek foglalkozásé- !; kát. Arról már nem is be-^ szélve, hogy esztendőről esz- < tendőre divatossá válik va-$ lamilyen szakma, s termesze-!$ tesen minden szülő oda sze-$ retné küldeni gyermekét, } mert ott ..jól fizetnek”. >! A szülők nagy gondján $ igyekszik segíteni az iskola.^ amikor szülői értekezleteken 5 ismertetik a lehetőségeket, a $ már működő pályaválasztási § tanácsadó, ahol a gyermek J képességeit mérik. Ezekhez^ csal lakozott most nagyszerű^ kezdeményezésével a Mátra-^ alji Szénbányák nőbizottsá- ^ ga. Pályaválasztási tanács- * adót szervezlek azoknak vállalatnál . dolgozó szülők-$ nek, akiknek gyermeke most $ végzi az általános iskola ^ nyolcadik osztályát. Ismer-^ tették, milyen iskolákban ta-^ nulhatnak tovább a gyeimre- ^ kék, milyen lehetőségek van- ^ nak az általános gmmázi-j umokban, a szakközépisko-5 Iákban, s az iparilanuló-in-S tézelekben, milyen feltételek s mellett tanulhatnak szakmátJ a gyermekek. Az alapos tá->! jékoztatásban természetesen í szerepeltek azok a lehetőse-■> gek is, melyeket a vállalaton § belül megtalálhatnak a szü-J lök. A kezdeményezés dicsé- J 5 ■ \ * a* -a** \ #1 fibji r» I i i C

Next

/
Thumbnails
Contents