Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
\ Előkerül-e ismét a „nagy kalap ?" A kérdés — ilyen meg- **• fogalmazásban —, inkább csak a szakembereket érdekli, akik — talán hivatalból is optimistán —, reménykednek: a nyereségrészesedés közelgő felosztását végre nem az egyenlősdi, hanem a kinek-kinek végzett munkája szerint differenciálás jellemzi majd. Mondom: a szaikemberek reménykednek, akiket pedig ez a 'kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockáztatnám —, a legjobb esetben is közömbösek. A nyereségrészesedés gyakorlati felosztását végző vezetők már régen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anyagi jutattás szétosztásában a „mindenkinek egy keveset” elv, érvényesítése okozza számukra a legkevesebb fejtörést, a legkisebb kényelmetlenséget és gondot. Akik pedig kapják ezeket a juttatásokat — a munkásak és alkalmazottak .—, szintén belenyugodtak már: nincsen jobb és még jobb, rosszabb és még rosz- szabb munkás, alkalmazott; énr is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs miért gondolkodni azon, hogy én vajon miért kaptam kevesebbet, mint a másik. Nem túlzás, ha azt fronts az egyenlősdi, a „nagy kalap” szemlélet nálunk már- már vívmánynak tűnik. Senkit nem lehet — és úgyszólván nem sza bad —, megsérteni azzal, hogy mínusz ötszáz, ezer vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minősé-; gét Itt van egy. közeli példái a pedagógusok' tavalyi bérrendezése, amelynek során szintén meghirdették a differenciálást, s ami csak azért bukott meg, mert a differenciált béremelésre jóval kisebb összeget fordítottak, mint az egyenlősdi alapján történő szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is elhangzott a tetszetős érv: hogyan, milyen alapon lehet elbírálni egy olyah sajátságos szellemi tevékenység minőségét, hatékonyságát, mint a pedagógusok munkája? Minden más munkánál, foglalkozásnál pedig megtalálható az a szubjektív meggyőződés, amely szerint „én is dolgozom any- nyit, mint a másik, én sem végzek kevesebbet, vagy rosszabb munkát, mint a mellettem levő.” A főnök, a munkahelyi vezető dolga lenne felülbírálni ezt a szubejktivizmust, ám a vezetők jó része így gondolkodik: ,miért éppen én döntsék, miért éppen én minősítsek, s miért az én döntéseim szüljenek rossz hangulatot, torzsalkodást, miért én vállaljam ezért a rossz hangulatért a felelősséget, és annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyerség-szét- osztásnál az esetleg méllőzöt- tek veszik a munkakönyvüket és elmennek egy másik gyárba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, adjunk mmdenkinék, illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szerződés, vagy a törzsgárda-szabályzat mechanikus szabályai előírják. S hogy ennek a vezet® gondolkodásnak — és- gyakorlatnak — milyen, hatása van a közvéleményre, arra jellemző példát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkásokkal, művezetőkkel beszélgettünk éppen a differenciálás élvéről és gyakorlatáról. A munkások hadakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idiezett érveket hangoztatták, iá amikor á munkásoknak tettem fel a kérdést, hogy ők vajon vállalnák-e a beosztottak munkájának, munkahelyi magatartásának személy szerinti értékelését és ennek az értékelésnek anyagi konzekvenciákban történő érvényesítését, kivétel nélkül azt váMiről tárgyalnak 1 megyénkben a járási, városi népi ellenőrzési bizottságok az első félévben A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a járási, járási—városi és városi népi ellenőrzési bizottságok . I. féléves munkatervét. AZ EGRI járási—városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati témái között első helyen szerepel a vállalati dolgozók lakásépítése elősegítésének vizsgálata. Arra igyekszenek választ keresni majd, hogy milyen segítséget nyújtottak a vállalatok dolgozóik lakásépítéseihez az elmúlt két évben, a lehetőségeiken belül? A továbbiakban vizsgálják az iskolák, diákszállások, kollégiumok egészségügyi helyzetét és működését, a megye- székhelyen, majd sor kerül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának és erdőtelepítésének, a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység helyzetének, az altalános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek , belső ellenőrzése hatékonyságának, s Eger város piaci áruellátásának vizsgálatára. A FÜZESABONYI járási NEB a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok működésének tapasztalatait. az ipari termelőszövetkezetek állami felügyeletét, valamint a tej termelésének, feldolgozásának és forgal- Otezásánák helyzetét vizs- Sís a járás területén az I. GYÖNGYÖSÖN — a járás községeiben és a járási székhelyen — a nők helyzetét vizsgálják az állami gazdaságokban es a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben, s ezután kerül sor a termelőszövetkezetek anyagi és pénzgazdálkodási tevékenységének, valamint a bizonylati fegyelem betartásának vizsgálatára. Ezeken kívül — még a közeljövőben — vizsgálja a ' járási—városi népi ellenőrzési bizottság a selypi iparmedence munkaerő-gazdálkodásának helyzetét, később pedig a kisiparosok szolgáltaié tevékenységét. s annak hatását a lakossági igények kielégítésére. A HEVESI JÁRÁSBAN ugyancsak a NKB napirendjére kerüli az I. félévben az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységének vizsgálata, ezenkívül még két téma: a ■ fejlesztési és amortizációs alapok képzésének és felhasználásának tapasztalatai a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben, valamint a napközi otthonos óvodák, iskolák és a középiskola étkezési helyzetének vizsgálata. A HATVANI VÁROSI NEB két vizsgálatot tervez: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépesítési helyzetét, valamint a zöldség- termelés és -ellátás eredményeit és gondjait kívánja feltárni Hatvan városban. faszolták, hogy nem vállalnák! S következték ismét jól ismert érvek: miért legyek én a rossz ember, miért rajtam csattanjon az ostor? Az egyenlősdi: közhangulat. Bonyolult társadalom- szociológiai feladat lenne annak kiderítése, hogy miként, milyen hatások, összetevők eredményeképpen alakult M. Az igazság az, hogy tulajdonképpen seniki nem akarja, nem kívánja, nem érvényesíti a „kinek-kinek munkája szerint” elvet. Arra már volt példa, hogy súlyos fegyelmi vétség, vagy bizonyos munkajogi rendelkezések látványos megszegése miatt kizártak valakit a nyereségrészesedésből. Arra viszont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyilvánvalóan hanyag, megbízhatatlan munkája miatt zártak volna ki a részesedésből. A „nagy kalap”, amelyből mindenki egyformán — vagy közel egyformán —, részesül, ma is létezik; a ..nagy kalap” kényelmes, biztonságos, kockázatmentes és ugyanakkor — veszélyes! Veszélyes, éppen kockázat- mentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedésnek és mindnefajta anyagi juttatásnak éppen az ösztönző hatását tarpedózza meg és llymódon a jól dolgozókat, a kiváló és lelkiismeretes munkásokat egy szinten, azonos módon minősítik a hanyagokkal, a leLkiismeretle- nekkeíL S mi sem természetesebb, hogy egy ilyen „ösztönzési” gyakorlat láttán • a kiemelkedő teljesítményt nyújtók előfolb-utóbb rádöbbennek, hogy leltet lazítani, nem érdemes „hajtani”, hiszen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolyanok vagyunk, mint a gyenge, vagy mint a látszatteljesítményeket produkálók. Ennék a Veszélynek az elhárítását nem lehet törvények, rendeleték segítségévéi megoldani. S ilyen értelemben a differenciálás végső scncn lelkiismereti ügy. B eszeltem vezetőkkel, akik azt vallják, hogy öt rossz munkás még mindig jobb, mint egy hiányzó munkás. Am nem tudok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg jobb? Vértes Csaba » „Mirelité utazás Az elmúlt napokban gyakran elmondhattuk: olyan hideg van, hogy még a kutyáját sem szívesen engedné ki az ember. Öe — sajnos —, utazni sokaknak kell ilyenkor is: ezért szálltak fel pél dául több százan múlt vasárnap a Füzesabonyból 19.35 kor induló budapesti személyvonatra. Kint mínusz tizenöt fok, bent a kocsiban — mínusz öt. Az utasok eleinte türelmesen vártak, hátha meleg lesz, van idő, Pestig jó két óra az út. De fűtés sehol. Lassan már mindenki állva utazott, mert a hideg ülések még jobban dermesztettek. Fogvacogva elmondott kérdéseikre az utasok fagyos választ kaptak a kalauztól is: nem lesz fűtés, nem tudni miért. Rendszeresen hideg van ezen a vonaton; ezt a többiek is megerősítették. Szervezetlenség? Hanyagság? Vagy talán — uram bocsa’ —, takarékossúg? Mindenesetre elmondhatjuk, hogy ezen a vasútvonalon is „felkészültek" a télre . ífcj Télen tavaszra Az Egri Városi Kertészei dolgozói megkezdték a kora tavaszi előkészítő munkákat az egri parkokban. (Foto: Tóth Gizella) Még mindig, zörög a fűtés Egyelőre csak vigasz jut a türelmetlen lakóknak Idézünk a szerkesztőségünkhöz írt levélből: „Itt egyenesen őrület az élet, mivel azt az állandó zajt, zakatolást, zúgást, ami főként azokban a lépcsőhá- zakban van, amelyekben a szivattyúk működnek, - az emberi szervezet egyszerűen nem tudja elviselni. Ilyen még a halálra ítéltek börtönében sem volt régen. Várjuk a csodát, de az nincs. Pihenni, aludni itt képtelenség, a legerősebb altatók sem érnek már semmit, Idegkimerültség, zajártalom, szívbetegség a következmény.” A gyöngyösi déli városrész 8/A lakótömb jének egyik családjától kaptuk a levelet Annak a bizonyos, immár elviselhetetlen zúgásnak, zörgésnek az oka pedig a távfűtés kondenz-szivattyú- ja. Az egyes épületekben lévő, úgynevezett hőközpontok felszerelési tárgya ez a szivattyú, amely a kondenzvíz áramlását biztosítja. Tehát elengedhetetlen tartozéka a fűtési rendszernek. Amikor két karácsony- nyal korábban átadták a sebbel-lobbal összehozott kazánházat és fűtési rendszert itt, a 8/A lakótömbben, akkor mindenki nagyon boldog volt. Végre felmelegedtek a lakások, a villany hősugárzókat ki lehetett kapcsolni. Igazi, szép karácsonyi ajándéknak vették ezt a figyelmességet a lakók. De hát az említett szivaty- tyú rettenetes zaja lassan felőrölte a türelmüket. Sokan úgy vélekedtek: majd megszokják. De ezt nem lehetett megszokni. Mentek tehát panaszkodni. Ekkor kezdődött el a vita. Ki a hibás a zörgő szivattyúkért? Az építők? Az ingatlankezelő? A tervező? A labda körbejárt. De a zörgés maradt. Aztán a városi tanács egyik végrehajtó bizottsági ülésén szóba került' A nyugdíjkérdés is napirendre kerül Kongresszusra készülnek Még két hónap és összeül a második termelőszövetkezeti kongresszus, hogy négy évre visszatekintve’ felmérje és mérlegre tegye az első kongresszus óta megtett út eredményeit és az eredmények mellett, feltárja, megvizsgálja a hiányosságokat is. A kongresszusra készülve minden területi szövetség megtartja küldőttválasztó tanácskozását, amelyen eldől, kik képviselik majd a közös gazdaságok érdekeit, az országos fórum előtt. Az Eger—Györgyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi ■Szövetsége héttagú előkészítő bizottságot szervezett, amely az 55 tagszövetkezetben igyekszik kialakítani a megválasztásra kerülők között a helyes. arányt. Az 55 termelőszövetkezet 110 termelőszövetkezeti dolgozót delegál a területi szövetség tanácskozására, ahol 11 küldöttet választanak az országos kongresszusra. Foá- tos, hogy a termelőszövetkezetben dolgozók minden rétege megfelelő jogot kapjon a képviseletre, hogy a kétkezi munkások, az elnökök, a főkönyvelők sajátos problémái séfed felszínre kerüljenek a nagy tanácskozáson. Azt is mérlegelte az előkészítő bizottság, hogy a különböző korosztályoknak mások a kulcsponti kérdéseik, a termelőszövetkezeti mozgalmon belül így feltétlenül figyelembe kell venni ezt a körülményt is. . * Az eddig lezajlott küldöttválasztó közgyűléseken — kilencet tartottak meg eddig a területi szövetséghez tartozó tagszövetkezetek' — csaknem egyöntetűen hangzott el az idősebb termelőszövetkezeti tagok kívánsága : küldötteik emeljenek szót a magas nyugdíjkorhatár el léig. Ez a kérdés minden valószínűség szerint fontos helyet foglal majd el a március elején sorra kerülő területi szövetségi „elő- kongresszuson” is. Az országos kongresszust megelőző tanácskozáson még egy fontos feladat vár majd a 110 küldöttre. El kell ugyanis dönteni, hogy az időközben megüresedett két helyet kik töltsék majd be négy esztendeig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában. Az Eger—Gyöngyös vidéki Tertüaíi Ssz Szövetség sajátosságaiból adódóan az kínálkozna a legcélszerűbb megoldásnak, hogy a TOT-ba megválasztott képviselők behatóan ismerjék egyrészt a szőlősgazdaságok helyzetét, speciális problémáit, az • előttük álló megoldásra váró feladatokat, másrészt alapos ismerői legyenek a gyenge termőhelyi adottságokkal . rendelkező termelőszövetkezetek gondjainak. A termelőszövetkezeti mozgalomban számos nyitott kérdés van meg. A bérezésben kialakult feszültségek feloldása, illetve csökkentése, a nyugdíjkorhatár kérdése, a szabályozó rendszerek nem minden esetben pozitív hatása, mind-minő megoldásra vár. A második kongresszusnak felelősségteljes és alapos munkát kell végeznie. De a felelősséget már a termelőszövetkezetekben megtartott küldöttgyűlésnek is éreznie kelt', hogy a majd megválasztásra kerülő 11 termelőszövetkezeti tag becsülettel és legjobb tudása szerint munkálkodjék a mezőgazdaság dolgozóinak érdekében. iszifiethy) a zörgő kondenz-szivattyúk ügye. Ott úgy nyilatkozottá beruházó vállalat képviselője, hogy valami újítás segítségével megoldják rövidesen a dolgot. Aztán mégsem oldották meg. ’ V Szabó Béla, a városi tanács vb építésügyi osztályának vezetője a kérdésünkre úgy vélekedett: vita helyett érdemi intézkedésre kellett volna összefogni az erőket, A lakosság türelme véges. Miután azonban az ügyben csak a tervcsoport tud eljárni, hiszen ez nem csak hatósági kérdés, az építési osztály a megoldásról nem tud nyilatkozni. A tervcsoportná! Fülekä László nagyon gyorsait válaszolt a kérdésre: — A zörgő szivattyúk kicserélését a beruházó váts lalatnál megrendeltük. — Mikorra végzik el a cserét? — Ha lehet majd kapni olyan szivattyúkat, amelyek nem zörögnek. Akkor. Álmélkodni, értetlenkedni lehet ismét. Most ne azt abajgassuk újból: miért kellett erre az intézkedésre olyan sokáig várni, hiszen a hatóságok' útjai olykor ki- fürkészhetetlenek. Sokkal inkább azon morfond Írogatunk: miért gyártanak szirénahangú kondez-szivaty- tyúkat? Talán a gyártó cég nem tudja, hogy annak a szivattyúnak még a környékén sem lehet megmaradni? Esetleg a szivattyú tervező} nem értesültek zajkeltő szerkezetük kibírhatatlan viselkedéséről? Ügy .látszik: mindez egy újabb i-ejtély-sorozat. Viccelődni lehet rajta, de mit mondjalak mindehhez maguk az érdekeltek. A gyöngyösi 8/A lakótömb több tucat családjának több száz szén vöd ö tagja? Mert más a zajról beszélni. és megint más — egészen más! — magát a zajt állandóan elszenvedni. A megoldás tehát csak az lehet: minél jobban sürgetni a szivattyúk cseréjét, úgy kezelni ezt* az ügyet, mintha mindenki, aki ebben intézkedhet, maga Is szenvedő részese lenne a kondenz-szi- vattyúk idegtépő zörgésének. (g. molnár) 1972, január 20., csütörtök A
