Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
Grúz naiv festő kiállítása. USrffirjPSS™. Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Kiállítási Intézmények és a Szépművészeti Múzeum rendezésében Niko Piroszmaniswili grúz naiv festő kiállítása. Képünkön: Mulatozó hercegek, (MTI főt» — Molnár Edit felvétele.) Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Markai) Gábor József Attila-monológja Rét Nicolai-egyfelvonásos VASÁRNAP két előadásban tűzte műsorra a Gárdonyi Géza Színház a két Nicolai-egyfelvonásos, a Rend a lelke mindennek és az Éljen az ifjú pár mellett a Markaly Gábor által szerkesztett József Attila-mono- • lógot, amelynek a fiatal művész az „.. .elutazni önmagunkhoz” címet adta. A kamaraelőadás kapcsán mindenekelőtt Markaly Gábor munkájáról kell szólnunk. A csaknem egyórás kitűnő teljesítményt végighallgatva és végigélvezve elfogadjuk a színésznek azt a nyilatkozatót, hogy ő művészi világában jelentős helyet foglal el József Attila és a vers, és azt az állítását is őszintének hisszük, miszerint évek óta foglalkoztatja ez a téma, amely végül is most öltött testeit. A szerkesztés dicséretére szóljon, hogy a dramaturgiailag is jól feldolgozott anyagot az ismert sablonoktól távol állva, a költő sorsát felmutatni és lélektanilag felfejteni szándékozóan és avatott kézzel rendezte pódiumra Markaly Gábor. A lelenc gyerek álmodozását bemutató zsengéiből néhány sort, leveleiből _ hosszú és komor részleteket válogatott össze, hogy a tragédia felé vivő életút fontosabb állomásait versekkel is érzékeltesse. A híres és már közhelyként ismerős nagy költeményeket jórészt elkerüli, hogy felmutathassa a szerelmes férfit! a nagy-nagy gondjaival gyötrődő embert, aki nagyon jól tudja, mi a küldetése és mit kell tennie. a szeplőtelenszűz szerelmi érzést, ami az első lehelettől az utolsóig — sőt azon •túl is: — színtiszta hazugság. Az ilyen egymondatnyi tartalom és cselekmény akkor sem több, ha az író fölényes biztonsággal, jól szerkesztett párbeszéddel enged: útjára szereplőit. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a színész, mi útón kézbe kapta a szövegkönyvet, igyekszik valamit hozzátenni önmagából ehhez a húsz percre méretezett színpadi csevegéshez A Rend a lelke mindennek címűben Fehér Tibor és Lenkei Edit jól oldottak meg egy rutinféladatot, az Éljen az ifjú párban Máté Eta magabiztosán vezette azt a játékot, amelyben Vajda László nem mindig tudott frissen reagáló játszótárs lenni. Többet törődni a vidékkel Sajtótájékoztató a Megyei Művelődési Központban Szerdán délelőtt — a megyei sajté képviselői részére — saj- tájékoztatót tartottak a Megyei Művelődési Központban. Az újságírókat Fehér Vilmos igazgató informálta az új év legfontosabb feladatairól, terveiről. Kiemelte, hogy az intézmény alapvető célja, hogy egyrészt tartsák a hagyományos egri rendezvények már megszokott színvonalát; másrészt, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb hálózati 'munkát végezzenek a Megyei Művelődési Központ munkatársai. Fehér Vilmos beszélt arról is, hogy az 1972-es év a jubileumok éve, ekkor ünnepli az Egri Megyei Színpad fennállásinak tíz, a honismereti szakkör, valamint az ifjú biológusok köre létrejöttének ötödik évfordulóját. A rangos ünneplés érdekében megszervezik azoknak a színjátszóknak a találkozóját, akik valamikor részt vettek az Egri Megyei Színpad munkájában. Megismétlik, műsorra tűzik a tíz év legsikeresebb produkcióit. Megírják mind az Egri - Megyei Színpad, mind a honismereti szakkör, mind az ifjú biológusok. körének krónikáját, felelevenítve a sikerekben gazdag évek legemlékezetesebb pillanatait. A Megyei Művelődési Központ eddig is törődött a felnőttoktatással, a munkás- szállások kulturális életének színessé formálásával, az ifjú szocialista brigádtagok szórakozási, művelődési lehetőségeinek biztosításával. Ezt a sokoldalú tevékenységet szeretnék még hatékonyabbá tenni az új év során. Az ifjú szocialista brigádtagok részére négyrészes bérletsorozatot hirdetnek A munkásszállások lakói — amennyiben igénylik —, megismerkedhetnek a vonós- és a kamarazenekar, valamint az Egri Megyei Színpad sikeres produkcióival. Továbbra is foglalkozik a Megyei Művelődési Központ kollektívája az iskolán kívüli felnőttoktatással, tanfolyamok szervezésével, a szakmunkástanulókat segíti, hogy eredményes különbözeti vizsgát téve folytathassák gimnáziumi tanulmányaikat. Emellett — akárcsak korábban —, egyetemi előkészítő tanfolyamokat is szerveznek. Segíteni kívánják *mind a fiatalokat, mind a szülőket a pályaválasztásban. Kétrészes előadás-sorozatot szerveznek a szülők részére, az érdeklődők itt tájékoztatást kapCí.mmsm J972. Januar 20., csütörtök nak a megyei munkalehetőségekről, valamint a pályaválasztás egyéb problémáiról. Pályaválasztási profilú lesz a műszaki hónap alkalmából megrendezett hagyományos kiállítás-somsat is. Ezenkívül — úgy mint eddig —, a Megyei Művelődési Központ üzemlátogatásokat, vetélkedőket szervez az iskolák számára. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a nyolcadikos tanulók részére szervezett gép- s járműbarátok köre. A diákok $ megismerik itt a KRESZ sza- bályait, elsajátítják a moto- ^ rokkal kapcsolatos tudnivaló- ^ kát, s a tanfolyam végén ^ vizsgát tehetnek kismotor- ^ vezetésből. s A közkedvelt Fórum is ér- ^ dekes színfoltja lesz az új ^ évi programnak. A művelő-^ dési központ munkatársai ar- ^ ra törekszenek, hogy változa- % tosabb, sokoldalúbb tematí-\ kát dolgozzanak ki az érdek-§ lődők részére. Egy alkalom-^ mai dr. Varga János, Eger ^ város tanácsának elnöke ad ^ tájékoztatót a negyedik öt- ^ éves terv városfejlesztési el- ^ képzeteseiről. Egy másik ren- ^ dezvényen. az ifjúsági tör- ^ vény végrehajtásának tapasz-^ talataival ismerkedhetnek $ meg a résztvevők. Dicsérendő elképzelés az is, hogy többet akarnak törődni S a megye több mint száz mű- ^ velődési házával, klubkönyv-^ tárával. Az elmúlt évben mi-^ nősítették az irodalmi színpa-^ dók, a műkedvelő- és szín-^ játszócsoportok munkáját, & Hat együttes lett nívódíjas,^ 15 ért el első és 38 másod- ^ osztályú minősítést. Az idei ^ íhunka alapvető célkitűzése,^ hogy növeljék a nívós tevé-§ kény séget végző együttesek § létszámát. Megrendezik a be- ^ mutató színpadokkal kapcso-^ latos foglalkozásokat. A me-^ gye színjátszói Hatvanban, afc kórusok Hevesen, a népi tán- t cosok Gyöngyösön mérik ^ össze képességeiket. A ren- dezvényeicet szakmai tovább-§ képzéssel kötik egybe, arra^ törekedve, hogy fejlődjék megye amatőr művészetig együtteseinek munkája. $ Biztató hír az is, hogy hosz- ^ szú szünet után végre isméig anyagi támogatást is tud^ nyújtani a Megyei Művelődé-% sí Központ a legjobb munkát § produkáló művelődési házak nak, klubkönyvtáraknak. E^ célra mintegy 200 ezer fo-^ rint áll rendelkezésre. s Feltérképezik a megye ^ amatőrfilm-mozgalmát. szí-jí nesebbé alakítják a fotószak-» kör tevékenységét, készülnek^ a Gárdonyi-jubileumra, s ^ módszertani kiadványok sorát ^ jelentetik meg. J § (pécsi) S Tsz-nők klubja Füzesabonyban (Váradi Anna tudósítónktól): Alig egy esztendeje alakult meg a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben a nőbizottság, de rövid fennállása alatt is komoly eredményeket ért el. Űj kezdeményezésük a tsz-nők klubjának létrehozása, A klubnak 25 tagja van, s hetenként találkoznak az asszonyok. Az összejöveteleken megbeszélik a lakóterületi és munkahelyi problémákat, előadásokat hallgatnak, s kicserélik kézimunka-mintáikat. Az előadás-sorozat keretében a közelmúltban dr. Márkus Vera körzeti orvos tartott előadást a házi patika használatáról. Az előadást nagy érdeklődés fogadta. További programjukban szerepel, hogy tájékoztató előadást tartanak az árak alakulásáról. NEM TŰNIK túlzásnak, ha azt állítjuk, hogy Markaly Gábor ezzel az egyórás műsorával egyben az idei évad legjobb színészi alakítását is nyújtotta. Itt már lekoptak róla azok a modorosságok, amelyek ellen még tavaly is küzdenie kellett a fegyelemre törő művésznek. A kitűnő monológ után Aldo-Nicolai két egyíelvomá- sosa színtelennek és szagtalannak hatott. Más körül- ' mények között csak erre a stílusra hángoltan talán nem vásott volna el a fogunk ettől a két epéske szatírától, ahol az egyikben a megpo- cakosodott ezredes háborodik fel azon, hogy a felesége súlyos betegsége ellenére nem akar akkor és úgy meghalni, amikor és ahogyan ő akarja, a másikban pedig a nászágy közelébe*: mondják el a mii Hornos csemeték azt A két «gyfelvonásost Sal- lós Gábor rendezte, aiki á szövegből és a helyzetekből kihozta a lehetségesei. Suki Antal díszletei megfelelő jelzéseknek látszottak, Hájer Marika és Guzi Szaniszló jelmezei utaltak a jellemekre. a hősökre, akikben nem lehetet csalatkoznunk. VÉGÜL két megjegyzés: még külső kényszerítő körülmények sem indokolhatják József Attilának és'ekét egyfelvonásosnak egy műsorba szorítását. De ha már így történt, akkor ne közép- iskolás lányokat hívjunk meg ehhez a két pikáns és frivol témához csak azért, mert a József Attila-öesze- állítás feltétlenül érdekli őket. (farkas) Hétfőnként aztán néhány ízben a szerkesztőségben csodálkozva vették észre munkatársai, hogy fiatal kollégájuk nem ül le az íróasztala mögé, állva futja át a lapokat, állva telefonál, úgy is jegyezget, s időnként oda kap, ahol nem fészkel az agy. Az együttérző érdeklődést, pedig, hogy mi a baja, komoran elhárítja. Koprának egyetlen alkalommal sem sikerült kivédenie Samu támadását. Először is azért nem, mert a kecske mindig máshová bújt el, mindig máshonnan indította el a rohamot. És a merénylet szenvedő hőse hiába volt óvatos, forgathatta a fejét jobbra, balra, hátra, villogtathatta a zseblámpáját, csak az elemet pocsékolta, mert a koromszínű kecskebak teljesen beleolvadt az éjszaka sötétjébe. Csak amikor már földre huppant, orra esett a hajdani pofozkodó, akkor hallatott Samu néhány elégedett mekegő hangot. Nehogy félreértés adódjék a bosszúálló személyét illetően. Aztán eltűnt. A sértett fél természetesen panaszra mehetett volna özvegy Pauk Antalnéhoz. Megkérhette volna, hogy szombat éjszaka mindig kösse meg Samut. Azonban vi- szolygott attól, hogy felnőtt férfi létére védelmet kérjen egy serdülő korú kecskével szemben. Ráadásul egy Ilyenfajta kérelem alighanem megrontotta volna a jószomszédi viszonyt az öregasz- szonnyal, aki Samut szerette a legjobban hét kecskéje közül. Márpedig özvegy Pauk Antalné telkén volt a viszonylag legközelebbi kút. Víz nélkül pedig nem lehet élni, építkezni, kertet teremteni. Kopra tehát nem kockáztathatta a barátságot. Inkább tűrt némán. Majd csak kiböjtöli, hogy elmúljék tőle a keserű pohár. Aztán meg a lelke mélyén némi bűntudat is lappangott. Nem lett volna szabad megpofoznia Samut, hiszen a tapasztalatlan jószág nem tudhatta, hogy nem neki ültette a palántákat. Nem cinikus volt a kecske, csak naiv. Késő bánat... Immár fény derült tehát arra, hogy kitől félt éjféli útjain' történetünk egyik főszereplője. És az is nyilvánvalóvá vált, miért kötötte hátra az oldalzsákját. Ügy tűnik, ezúttal felesleges volt az óvintézkedés. Sértetlenül ért el a telke határihoz, majd a sufnihoz. 'Megkönnyebbülten dobta le a nehéz dróttekgreset, letette a földre a bőröndöt is, leoldotta csípőjéről az oldal- zsálcot. Kulcsot halászott elő a nadrágzsebéből, kinyitotta az ajtót. Bement, meggyújtotta a mennyezetről lelógó viharlámpát és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmikért. Éppen a dróttekercsért hajolt le, árúikor a fekete semmiből előviharzott Samu, és hátulról úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka Kárörvendő mekegés, aztán — csend. Dolga végeztével a fantom éppoly nesztelenül távozott, miot ahogyan felbukkant. Fura jószág az emberi lélek. Bármilyen meglepő, Kopra Tibor megnyugodva, szinte elégedetten tápászko- dott fel. Foghúzás után van így az ember. Fáj, sajog a helye, de jó érzés, hogy vége, túl van azon, amin előbb- utóbb túl kell lennie. Leporolta nadrágját, ingét, behordta a sufniba a cókmókját, kirakodott. A sarokba támasztott nyugágyat felállította a kamra közepén, okróccal kibélelte. Levet- őzött, eloltotta a lámpát, lefeküdt. Belebámult a sötétbe és szokása szerint, gondolatban számba vette, hogy mit is csinál majd másnap. Először természetesen rendbe hozza azokat a károkat, amiket a bakkecske minden bizonnyal hét közben okozott a telken. Aztán kijelölte a nyomvonalat és a kaputartó oszlopok helyét, mert az Árkos utca felől nem élősövény lesz, hanem valódi kőalapos kerítés. A megfelelő méretre levágja azokat a másfél collos vascsöveket, amelyeket még a múlt héten vásárolt a faluban egy új villa- tulajdonostól. Nagyüzemi főmérnök a lelkem, Mindenből kétszer annyit szerzett — ő tudja milyen úton —, mint amennyire szüksége volt az építkezéshez. Aztán Pauk nénitől kölcsönkéri azt az egyszerű, de okos masinát, amely kézi erővel működik és a dróthuzalból kerítésfonatot lehet készíteni vele... Tovább nem jutott a ter- vezgetésben, érezte már, pilláin az álom. De a sors úgy határozott, bocy ezen az éjszakán a Déli Újság fiatal munkatársa tíz percnél tovább ne pihenhessen zavartalanul. Szendergésébő] sur-" lódó-csikorgó hang rezzen- tette fel. A pesti buszok fékeznek ilyen zajjal a megállók előtt, főleg pedig a kanyarokban, ha hirtelen kell sebességet csökkenteniük. De hát ez nem Pest, ez a Kopasz-hegy, itt nem járnak autóbuszok ... Csak nem Samu csinált odakint még valami galibát?!... Nem, ilyen hangot csak valami jármű adhat... Jármű ezen a tájon?! Éjfélkor?! Kikelt a nyugágyból, cipőbe dugta a lábát, és csak úgy, rövid klottnadrágban, meztelen felsőtesttel, elindult, hogy kinyomozza, honnan eredt a rejtelmes hang. A sufni előtt megállt, körülnézett. Jobbfelől — semmi. Ide látszanak özvegy Paukné roskatag házikójának elmosódó körvonalai. A két ablak sötét. Persze, az öregasszony egy kicsit nagyot hall. Azért nem ébredt fel a lármára, azért nem gyújtott villanyt. Vagy talán nem is történt semmi, csak ő halucinált? Nagyon csábította vissza a nyugágy, ezért hajlott is volna erre a feltevésre, bál-milyen valószínű tlennék is tfint. Ekkor azonban, balfelé fordulva, halványan derengő fényt vett észre. A telek végért, egészen hátul. Onnan, jött a fény, ahol vagy harminc négyszögölön meghagyta az. ősbozótot, mert egy apró, hangulatos tisztást öleltek körül a tüskés bokrok. Vad-kempigezők verték volna tanyát ottan? Bánja a macska, de miért hagyták égve a tüzet? Még felgyújtják a bozótost! És a zaj, azt mivel okozták? Óvatosan indult hátra, elért a bokrokhoz, besurrant közéjük. Mélyen lehajolva, szinte négykézláb közelítette még a tisztást Attól, amit látott, földbe gyökerezett a lába. Nem voltak ott semmiféle vad-kempingezők, , tábortűz maradványa sem parázslóit (Folgtatjttfkt v
