Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

A párttaggyüléaekről jelentjük Nagyobb feladatok a csányi kommunisták előtt Csány község pártszerve­zete a hét végén tartotta be­számoló taggyűlését, ame­lyen megjelent Oláh István, az MSZMP gyöngyösi járási bizottságának titkára is. A vezetőség beszámolóját az elmúlt időszak munkájáról Ferencz Jenő, a pártszerve­zet titkára terjesztette a tag­gyűlés elé. Elmondotta, hogy megfelelően hasznosították a X. kongresszus, a megyei, valamint a járási pártérte­kezlet anyagát, határozatait és útmutatásait a helyi fel­adatok megvalósításában. Érdemes megjegyezni a be­számoló e kitételét: „A ve­zetőség a tagok áltál kifej­tett javaslatokat, észrevéte­leket elfogadta, és azokat a munka során hasznosította.” így volt például a helyi tsz káderhelyzetének értékelésé­vel is, amikor a vezetőség kifejtette a véleményét: több szakemberre lenne szükség a közös gazdaság­ban. Ehhez a gondolathoz tartozott a beszámoló figye­lemre méltó megállapítása, amikor a pártszervezet, gaz­daságirányító tevékenységé­vel foglalkozott. A község területén lévő három gaz­dasági egység közül a tsz a legnagyobb. Az említett párttevékenység hibája az elmúlt esztendőben — fő­képpen a közös gazdaság munkájával kapcsolatban — az volt, hogy nem kísérte fi­gyelemmel folyamatosan' és rendszeresen a gazdálkodó szervek munkáját. így tör­ténhetett meg az is, hogy a termelőszövetkezeiben az el­múlt év eredménye — ebben közrejátszott a helytelen méflegösszeállítáá is — vesz­teséges lesz. Fontos feladat — hangsúlyozta a beszámo­ló, — hogy a fokozottabb el­lenőrzéssel, ha' kell felelős­ségre vonásokkal is még jobban segítse a pártszerve­zet a közös gazdaság mun­káját. Kiemelték, hogy a pártvezetés szerepét fokozni kell úgy is, hogy több kom­munista kapjon helyet a tsz vezetőségében és a különbö­ző bizottságokban. A jelen­legi részvétel nem kielégítő, hiszen például a tsz-vezető- ség 13 tagja közül mindösz- sze kettő párttag... Ami a további feladato­kat illeti — és ezeket hang­súlyozták maguk a hozzá­szólók is ezen az igen aktív taggyűlésen — kiemelték a pártszervezet gazdaságpoliti­kai munkájának javítását, azt, hogy a különböző szer­vek egységesen képviseljék a népgazdasági feladatok­ban a helyi célkitűzések jobb végrehajtását. Figye­lemre méltó az elkövetke­zendő időszakra á csányi kommunisták előtt álló e fel­adat: jobban kell támasz­kodni a helyi tapasztalatok­ra, azok kritikájára, többet kell foglalkozni a dolgozók problémáival, törekedni kell. ■— különösen vonatkozik ez a tsz-re — a megfelelő lég­kör kialakítására. A krónikás, hallgatva a beszámoló feletti vitát, és az egységes álláspontot, úgy vé­li, hogy a hozott határoza­tok fenntartás nélküli vég­rehajtása biztosítéka lesz a jövő jobb eredményeinek., Maguk a párttagok is ezzel a bizalommal emelték sza­vazásra a kezüket. fc. g. Együttműködési megállapodás a beruházások hatékonyságának növelésére Ä népgazdaság beruházá­sainak megvalósításában kü­lönösen nagy feladatok há­rulnak három nagy terme­lési ágazatra, az építőiparra, a vas- és gépiparra és a vegyiparra, s következésként sokat tehetnek a népgazda­ság beruházási egyensúlyá­nak javításában is. Ezért a három ágazat szakmai szak­szervezetének, a vegyipari, a vas-, fém-, és villamos­energiaipari és az építő-, fa­ss építőanyagipari dolgozók szakszervezetének elnöksége a beruházások hatékonysá­gának növelésére együttmű­ködési megállapodást kötött, amelyet hétfőn az Építők Dózsa György úti székházá­ban írt alá Dajka Ferenc, a vegyipari, Méhes Lajos a Vasas, és Gyöngyösi István az építők szakszervezetének főtitkára. A három nagy szakmai szakszervezet korábbi kap­csolatainak kedvező tapasz­talatai alapján határozták meg az összehangoltabb munka feladatait a most elő­írt együttműködési megálla­podásban. Elhatározták, hogy mindhárom szakszervezet összehangolt vizsgálat alap­ján felméri a kiemelt beru­házások helyzetét, és a be­ruházások hatékonyságának növelésére tervezett szak- szervezeti intézkedéseket minden szinten — az elnök­ségek, a szakszervezeti me­gyei tanácsok között és az alapszervezeteknél egyezte­Számitásteciinikai, állategész­ségügyi, húsipar-fejlesztési kölcsönük 1972-ben Az állam 1972-ben is tá­mogat úgynevezett fejleszté­si kölcsönnel néhány, a nép­gazdaság számára különösén jelentős vállalati beruházást. Mint ismeretes, a fejlesztő- i si kölcsönt kedvezőbb félté-1 telekkel — hosszabb idő­tartamra, kisebb kamatra — nyújtja az állam, mint álta­lában a beruházási hiteleket. . Az idén induló beruházá­sok közül fejlesztési köl­csönt nyújtanak a számítás­technikai eszközök gyártását szolgáló beruházásokhoz. 1972.,és 1970 között e köl­csön segítségével olyan be­ruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3. és fél mil­liárd forint értékű számítás- technikai eszköz gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, s rész­ben vissza nem térítendő összegekkel is támogatja "az állam a Phyliaxia . Oltó- anyagtermeló Vállalat fej­lesztését. amelynek munká­latai az idén indulnak, s 1978-bau fejeződnek De. A beruházások nyomán éven­te egymilliárd forint értékű vakcinát, állati tápszert és takarmánykiegészítő anyago­kat állíthat elő e fontos üze­mük. Fejlesztési kölcsönnel já­rul hozzá az állam a szege­di szalámigyár és vágóhíd, továbbá a Gyulai Húsipari Vállalat beruházásához is. Szegeden ötéves, Gyulán hároméves fejlesztési prog­ramot hajtanak végre, s a anagram befejezése után évente 545 vagon téli sza­lámit és 280 vagon gyulai és csabai kolbászt állíthatnak elő. (MTI) tik. S beruházások megva­lósításában közreműködő vállalatoknál fejlesztik a munkaverseny különböző formáit, együttműködnek a magasabb minőségi színvo­nal feltételeinek megterem­tésében, a munka szerve­zettségének növelésében. Kezdeményezik a beruházá­sok reálisabb ütemezését, s a szocialista munkaverseny fontos céljainak meghatáro­zásával, a verseny támogatá­sával ösztönöznek a határ­idők pontos teljesítésére. Mindhárom szakszervezet tájékoztatja az ágazati mi­nisztert is a megállapodás­ról, s a minisztériumok, a vállalatok gazdasági és tár­sadalmi vezetőivel közösen egyeztetik a tennivalókat. A megállapodás alapján rövidesen meghatározzák azokat a legfontosabb beru­házásokat, amelyeknek mun­káit különösen nagy figye­lemmel kíséri és segíti a há­rom szakszervezet. Rendsze­resen, előreláthatóan fél­évenként, értékelik majd az együttműködés tapasztalatait és meghozzák a beruházások hatékonyságának növelésé­ben teendő további szakszer­vezeti intézkedéseket. (MTI) Fiatalasszonyok ­a laktanyában ... Rendhagyó összejövetelre került sor megyénk egyik katonai alakulatánál, a Do­bó István laktanyában va­sárnap: az alakulat parancs­noksága meghívta a nős, családos sorkatonák felesé­gét, hogy ismerkedjenek fér­jük laktanyai életének kö­rülményeivel, s kölcsönösen — a közvetett és közvetlen parancsnokokkal — beszél­gessenek el gondjaikról, ott­honi életükről. A találkozó, az ismerke­dés az alakulat központi klubjában kezdődött, ahol a feleségükkel együtt megje­lent sorkatonákat Göndör Tibor főtiszt köszöntötte. Az összejövetelen ott volt Sipos Lászlóné, a megyei pártbi- Zütság nőfelelőse is. — Vannak korai házassá­gok és késői bevonulások, s így fordul elő évről évre, hogy a bevonuló sorkato­náink jelentékeny hányada már nős, családos — mondta bevezetőül Göndör Tibor. Ezután arról beszélt, hogy az alakulat parancsnoksága Guba Andrásné katonaférjével Virág Vencel őrvezető Laczik Tibor hovéd sakkcsatáját figyeli. messzemenően arra törek­szik, hogy a nős, családos katonák, — ha magatartá­sukkal, 'tevékenységükkel kapcsolatbaín semmi negatív dolog nem merül fel — le­hetőleg minden hónapban egyszer hazaimehessenek né­hány napra családjukhoz. Azt is elmondta, hogy a nős sorkatonákkal általában nem is szokott olyan probléma előfordulni, ami miatt bün­tetni kellene őket. Komo­lyak, látszik, hogy már csa­lád áll mögöttük. — Nem lehetne ezt innen kivenni, Apuka? — kérdezte a kis Hók Mariann katona-édesapjától. — Jó lenne játéknak... két, amelyeket az érintett tisztek, főtisztek gondosan feljegyeztek. Kinek és mi­lyen segélyeket lehet igé­nyelni? Mikor fizetik vissza a befizetett honvédéin?! ■ adót? Milyen segítséget kap-' hat egyedi, komoly problé­mával küzdő sorkatona csa­ládja? — általában ilyen kérdésekre válaszoltak a megjelent tisztek, főtisztek. A beszélgetés után „kör­letszemle” következett: ez­úttal a feleségek szemével. Sőt, a másodéves Hók Fe­renc honvédnak még a négy­éves kislánya, Mariann is szétnézett az apuka „szobá­jában”. El is csodálkozott amikor belépett: — Ilyen nagy szobában laksz, apuka? Egy másik körletben Gu­ba András honvéd büszkél­kedett a katonás renddel if­jú -feleségének, s meg kell mondani — joggal. A közvetlen összejövetelt kedves kultúrműsor zárta, majd akinek dukált, aki ki­érdemelte, hazakísérhette a .feleségét... , Göndör Tibor tájékoztató­ja után szót kaptak a kato- nafeieségek. Többen mond­ták el gondjaikat,, kérésü­ffáíudi) jubileumi egységgyűlés Verpeléten A munkásőrség erős támasza társadalmi rendünknek Vasárnap délelőtt Verpelé­ten, a, Fegyveres Erők Klub­jában ünnepi egységgyűlést tartottak az egri járás mun­kásőrei, — a munkásőrség megalakulásának 15. évfor­dulója tiszteletére. Az ünnep­ségen megjelent Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke. Gubán Dezső, a járási ' pártbizottság titkára és He­gyi ’János, az Egri Járási Hi­vatal elnöke ■ A megjelenteket Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára köszöntötte, majd Rócz Imre járási munkásőr- parancsnok ismertette a mun­kásőrség országos parancsno­kának díszparancsát. Ezután Gubán Dezső tartott ünne­pi beszédet. Beszédében méltatta az elmúlt tizenöt esztendő eredményeit. Kö­szöntötte azokat, akik 1957- ben elsőként jelentkeztek a párt hívó szavára, hogy meg­szilárdítsák, erősítsék a nép hatalmát. Forradalmi lépés volt ez — mondotta ■—, bi­zalmat, biztonságot adott a járás dolgozóinak. A mun­kásörök; fegyelmezettsége, felkészültsége és politikai meggyőződése komoly erő, éppen ezért a munkásőrség alkalmas arra, hogy haté­kony segítséget. nyújtson a társ fegyveres erőknek. A. munkásőrök azonban nemcsak fegyverrel a kezük­ben védik a párt és a nép hatalmát, hanem munkájuk­kal is segítik céljaink eléré­sét. A különböző munkaterü­leteken, a gyárakban, a föl­deken, a hivatalokban szor­galmasan, dolgoznak, s több­ségük a munkában is élen jár. A murikásőrök erejüket nem kímélve segítettek a nagy természeti katasztrófák elhárításában is. A munkás­őrség mindemellett jelentős politikai bázis is, hiszen az egységekben magas színvo­nalon áll a kommunista ne­velés. A munkásőrök az el­múlt években is és a jövőben is — mondotta az előadó — segítenek abban, hogy nyu­godt, békés alkotómunkát végezhessünk, és ennél alig­ha lehet szebb feladat. _ Az ünnepi beszéd után a Verpeléti Altalanos isjsola úttörői köszöntötték a mun­kaköröket, majd kitüntetések, átadására került sor. Kékesi Gyula a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst, Morvái Miklós pedig a bronz fokoza­tát kapta kiváló munkája -jutalmául. Többen kapták meg a 15, illetve 10 éves szolgálati érdemérmet, vala­mint a munkásőr emlékjel­vényt. Az ünnepi ^gységgyű- lésem került sor a le­szerelő munkásőrök búcsúz­tatására, valamint az új munkásőrök . iS,j Számadás a munkáról Szerdán délután egy óra­kor a horti Kossuth Terme­lőszövetkezet közgyűlésével megkezdődtek megyénk kö­zös gazdaságaiban a zár­számadások, hogy mérlegre téve az egész esztendei mun­kát, hű képet adjanak az el­múlt év mezőgazdasági ered­ményeiről. Milyen is volt az 1971-es esztendő? Nagyon nehezen kezdődött. A rendkívül rossz körülmények — amelyek még 1970-ben sújtották a mező- gazdaságot, az árvizes tavasz és nyár után á csapadékból bőven jutott késő őszre is — tavaly éreztették igazán ha­tásukat. A közös gazdaságok legtöbbje kénytelen, volt az elmúlt zárszámadáskor biz­tonsági alapjához, nyúlni, hogy kompenzálja a termé­szet negatív hatását, s meg­fogyatkozott erővel nézett az altkor még új, 1971-es év elé. Elmondhatjuk, hogy ez az esztendő újabb lépést je­lentett előre a mezőgazdaság­ban. Okulva a múltból, pre­cízebb, tervszerűbb lett a ter­melőszövetkezetek munkája. ^Idaként említhetjük meg, hogy az aratás még soha nem folyt ennyire szervezetten, ennyire csendben és ilyen pontosan, ilyen rövid idő alatt. Nagyüzemibb lett a mezőgazdaság ebben az év­ben is, ismét közelebb ke­rültünk a világ élvonalához. Az 1971-es év méltán ne­vezhető az állattenyésztésben az „iparosítás” évének, hi­szen a hústermelés óriás mé­retű alapjait ebben az esz­tendőben vetették meg a teö­A múmia eredménye tük­röződik egyetlen számadat­ban. Az egy termelőszövetke­zeti tagra jutó átlagjövede­lem 18 ezer forint körül ala­kul megyénkben, s ez mint-*, egy 4—5 százalékos emelke­dést jelent a tavalyi zár­számadáshoz képest. Az eredmények mellett nem lehet azonban elhallgat­ni, hogy megyénk mintegy húsz termelőszövetkezetében lehet számolni kisebb-na- gyobb mértékű pénzzavar­ral. A mérlegveszteségek összegszerűen körülbelül húszmillió forintra . tehetők. S noha ez a húszmillió a ta­valyi zárszámadáshoz képest 12 milliós csökkenést mutat, feltétlenül elemzésre és meg­válaszolásra vár a kérdés: miért kell 104 termelőszö­vetkezet közül húsznak rosszul, veszteségesen zárnia az évet. Termelőszövetkezéíe.. ink többsége sikerrel és eredménnyel zár ja. az észtén-, dőt. Az emelkedő termés- eredménye és a tízórás mun­kanapra eső jövedelmek bi­zonyítják ezt. A szerdán kezdődő zár­számadások fontos mérföld­kövei egész mezőgazdasá­gunknak, s ezek a mérföld­kövek már évek óta jelzik, hogy jó úton járunk. —szy— Mimim © 1912.. Január 18*, kedd •»

Next

/
Thumbnails
Contents