Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
A párttaggyüléaekről jelentjük Nagyobb feladatok a csányi kommunisták előtt Csány község pártszervezete a hét végén tartotta beszámoló taggyűlését, amelyen megjelent Oláh István, az MSZMP gyöngyösi járási bizottságának titkára is. A vezetőség beszámolóját az elmúlt időszak munkájáról Ferencz Jenő, a pártszervezet titkára terjesztette a taggyűlés elé. Elmondotta, hogy megfelelően hasznosították a X. kongresszus, a megyei, valamint a járási pártértekezlet anyagát, határozatait és útmutatásait a helyi feladatok megvalósításában. Érdemes megjegyezni a beszámoló e kitételét: „A vezetőség a tagok áltál kifejtett javaslatokat, észrevételeket elfogadta, és azokat a munka során hasznosította.” így volt például a helyi tsz káderhelyzetének értékelésével is, amikor a vezetőség kifejtette a véleményét: több szakemberre lenne szükség a közös gazdaságban. Ehhez a gondolathoz tartozott a beszámoló figyelemre méltó megállapítása, amikor a pártszervezet, gazdaságirányító tevékenységével foglalkozott. A község területén lévő három gazdasági egység közül a tsz a legnagyobb. Az említett párttevékenység hibája az elmúlt esztendőben — főképpen a közös gazdaság munkájával kapcsolatban — az volt, hogy nem kísérte figyelemmel folyamatosan' és rendszeresen a gazdálkodó szervek munkáját. így történhetett meg az is, hogy a termelőszövetkezeiben az elmúlt év eredménye — ebben közrejátszott a helytelen méflegösszeállítáá is — veszteséges lesz. Fontos feladat — hangsúlyozta a beszámoló, — hogy a fokozottabb ellenőrzéssel, ha' kell felelősségre vonásokkal is még jobban segítse a pártszervezet a közös gazdaság munkáját. Kiemelték, hogy a pártvezetés szerepét fokozni kell úgy is, hogy több kommunista kapjon helyet a tsz vezetőségében és a különböző bizottságokban. A jelenlegi részvétel nem kielégítő, hiszen például a tsz-vezető- ség 13 tagja közül mindösz- sze kettő párttag... Ami a további feladatokat illeti — és ezeket hangsúlyozták maguk a hozzászólók is ezen az igen aktív taggyűlésen — kiemelték a pártszervezet gazdaságpolitikai munkájának javítását, azt, hogy a különböző szervek egységesen képviseljék a népgazdasági feladatokban a helyi célkitűzések jobb végrehajtását. Figyelemre méltó az elkövetkezendő időszakra á csányi kommunisták előtt álló e feladat: jobban kell támaszkodni a helyi tapasztalatokra, azok kritikájára, többet kell foglalkozni a dolgozók problémáival, törekedni kell. ■— különösen vonatkozik ez a tsz-re — a megfelelő légkör kialakítására. A krónikás, hallgatva a beszámoló feletti vitát, és az egységes álláspontot, úgy véli, hogy a hozott határozatok fenntartás nélküli végrehajtása biztosítéka lesz a jövő jobb eredményeinek., Maguk a párttagok is ezzel a bizalommal emelték szavazásra a kezüket. fc. g. Együttműködési megállapodás a beruházások hatékonyságának növelésére Ä népgazdaság beruházásainak megvalósításában különösen nagy feladatok hárulnak három nagy termelési ágazatra, az építőiparra, a vas- és gépiparra és a vegyiparra, s következésként sokat tehetnek a népgazdaság beruházási egyensúlyának javításában is. Ezért a három ágazat szakmai szakszervezetének, a vegyipari, a vas-, fém-, és villamosenergiaipari és az építő-, fass építőanyagipari dolgozók szakszervezetének elnöksége a beruházások hatékonyságának növelésére együttműködési megállapodást kötött, amelyet hétfőn az Építők Dózsa György úti székházában írt alá Dajka Ferenc, a vegyipari, Méhes Lajos a Vasas, és Gyöngyösi István az építők szakszervezetének főtitkára. A három nagy szakmai szakszervezet korábbi kapcsolatainak kedvező tapasztalatai alapján határozták meg az összehangoltabb munka feladatait a most előírt együttműködési megállapodásban. Elhatározták, hogy mindhárom szakszervezet összehangolt vizsgálat alapján felméri a kiemelt beruházások helyzetét, és a beruházások hatékonyságának növelésére tervezett szak- szervezeti intézkedéseket minden szinten — az elnökségek, a szakszervezeti megyei tanácsok között és az alapszervezeteknél egyezteSzámitásteciinikai, állategészségügyi, húsipar-fejlesztési kölcsönük 1972-ben Az állam 1972-ben is támogat úgynevezett fejlesztési kölcsönnel néhány, a népgazdaság számára különösén jelentős vállalati beruházást. Mint ismeretes, a fejlesztő- i si kölcsönt kedvezőbb félté-1 telekkel — hosszabb időtartamra, kisebb kamatra — nyújtja az állam, mint általában a beruházási hiteleket. . Az idén induló beruházások közül fejlesztési kölcsönt nyújtanak a számítástechnikai eszközök gyártását szolgáló beruházásokhoz. 1972.,és 1970 között e kölcsön segítségével olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3. és fél milliárd forint értékű számítás- technikai eszköz gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, s részben vissza nem térítendő összegekkel is támogatja "az állam a Phyliaxia . Oltó- anyagtermeló Vállalat fejlesztését. amelynek munkálatai az idén indulnak, s 1978-bau fejeződnek De. A beruházások nyomán évente egymilliárd forint értékű vakcinát, állati tápszert és takarmánykiegészítő anyagokat állíthat elő e fontos üzemük. Fejlesztési kölcsönnel járul hozzá az állam a szegedi szalámigyár és vágóhíd, továbbá a Gyulai Húsipari Vállalat beruházásához is. Szegeden ötéves, Gyulán hároméves fejlesztési programot hajtanak végre, s a anagram befejezése után évente 545 vagon téli szalámit és 280 vagon gyulai és csabai kolbászt állíthatnak elő. (MTI) tik. S beruházások megvalósításában közreműködő vállalatoknál fejlesztik a munkaverseny különböző formáit, együttműködnek a magasabb minőségi színvonal feltételeinek megteremtésében, a munka szervezettségének növelésében. Kezdeményezik a beruházások reálisabb ütemezését, s a szocialista munkaverseny fontos céljainak meghatározásával, a verseny támogatásával ösztönöznek a határidők pontos teljesítésére. Mindhárom szakszervezet tájékoztatja az ágazati minisztert is a megállapodásról, s a minisztériumok, a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőivel közösen egyeztetik a tennivalókat. A megállapodás alapján rövidesen meghatározzák azokat a legfontosabb beruházásokat, amelyeknek munkáit különösen nagy figyelemmel kíséri és segíti a három szakszervezet. Rendszeresen, előreláthatóan félévenként, értékelik majd az együttműködés tapasztalatait és meghozzák a beruházások hatékonyságának növelésében teendő további szakszervezeti intézkedéseket. (MTI) Fiatalasszonyok a laktanyában ... Rendhagyó összejövetelre került sor megyénk egyik katonai alakulatánál, a Dobó István laktanyában vasárnap: az alakulat parancsnoksága meghívta a nős, családos sorkatonák feleségét, hogy ismerkedjenek férjük laktanyai életének körülményeivel, s kölcsönösen — a közvetett és közvetlen parancsnokokkal — beszélgessenek el gondjaikról, otthoni életükről. A találkozó, az ismerkedés az alakulat központi klubjában kezdődött, ahol a feleségükkel együtt megjelent sorkatonákat Göndör Tibor főtiszt köszöntötte. Az összejövetelen ott volt Sipos Lászlóné, a megyei pártbi- Zütság nőfelelőse is. — Vannak korai házasságok és késői bevonulások, s így fordul elő évről évre, hogy a bevonuló sorkatonáink jelentékeny hányada már nős, családos — mondta bevezetőül Göndör Tibor. Ezután arról beszélt, hogy az alakulat parancsnoksága Guba Andrásné katonaférjével Virág Vencel őrvezető Laczik Tibor hovéd sakkcsatáját figyeli. messzemenően arra törekszik, hogy a nős, családos katonák, — ha magatartásukkal, 'tevékenységükkel kapcsolatbaín semmi negatív dolog nem merül fel — lehetőleg minden hónapban egyszer hazaimehessenek néhány napra családjukhoz. Azt is elmondta, hogy a nős sorkatonákkal általában nem is szokott olyan probléma előfordulni, ami miatt büntetni kellene őket. Komolyak, látszik, hogy már család áll mögöttük. — Nem lehetne ezt innen kivenni, Apuka? — kérdezte a kis Hók Mariann katona-édesapjától. — Jó lenne játéknak... két, amelyeket az érintett tisztek, főtisztek gondosan feljegyeztek. Kinek és milyen segélyeket lehet igényelni? Mikor fizetik vissza a befizetett honvédéin?! ■ adót? Milyen segítséget kap-' hat egyedi, komoly problémával küzdő sorkatona családja? — általában ilyen kérdésekre válaszoltak a megjelent tisztek, főtisztek. A beszélgetés után „körletszemle” következett: ezúttal a feleségek szemével. Sőt, a másodéves Hók Ferenc honvédnak még a négyéves kislánya, Mariann is szétnézett az apuka „szobájában”. El is csodálkozott amikor belépett: — Ilyen nagy szobában laksz, apuka? Egy másik körletben Guba András honvéd büszkélkedett a katonás renddel ifjú -feleségének, s meg kell mondani — joggal. A közvetlen összejövetelt kedves kultúrműsor zárta, majd akinek dukált, aki kiérdemelte, hazakísérhette a .feleségét... , Göndör Tibor tájékoztatója után szót kaptak a kato- nafeieségek. Többen mondták el gondjaikat,, kérésüffáíudi) jubileumi egységgyűlés Verpeléten A munkásőrség erős támasza társadalmi rendünknek Vasárnap délelőtt Verpeléten, a, Fegyveres Erők Klubjában ünnepi egységgyűlést tartottak az egri járás munkásőrei, — a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen megjelent Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. Gubán Dezső, a járási ' pártbizottság titkára és Hegyi ’János, az Egri Járási Hivatal elnöke ■ A megjelenteket Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára köszöntötte, majd Rócz Imre járási munkásőr- parancsnok ismertette a munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát. Ezután Gubán Dezső tartott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta az elmúlt tizenöt esztendő eredményeit. Köszöntötte azokat, akik 1957- ben elsőként jelentkeztek a párt hívó szavára, hogy megszilárdítsák, erősítsék a nép hatalmát. Forradalmi lépés volt ez — mondotta ■—, bizalmat, biztonságot adott a járás dolgozóinak. A munkásörök; fegyelmezettsége, felkészültsége és politikai meggyőződése komoly erő, éppen ezért a munkásőrség alkalmas arra, hogy hatékony segítséget. nyújtson a társ fegyveres erőknek. A. munkásőrök azonban nemcsak fegyverrel a kezükben védik a párt és a nép hatalmát, hanem munkájukkal is segítik céljaink elérését. A különböző munkaterületeken, a gyárakban, a földeken, a hivatalokban szorgalmasan, dolgoznak, s többségük a munkában is élen jár. A murikásőrök erejüket nem kímélve segítettek a nagy természeti katasztrófák elhárításában is. A munkásőrség mindemellett jelentős politikai bázis is, hiszen az egységekben magas színvonalon áll a kommunista nevelés. A munkásőrök az elmúlt években is és a jövőben is — mondotta az előadó — segítenek abban, hogy nyugodt, békés alkotómunkát végezhessünk, és ennél aligha lehet szebb feladat. _ Az ünnepi beszéd után a Verpeléti Altalanos isjsola úttörői köszöntötték a munkaköröket, majd kitüntetések, átadására került sor. Kékesi Gyula a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst, Morvái Miklós pedig a bronz fokozatát kapta kiváló munkája -jutalmául. Többen kapták meg a 15, illetve 10 éves szolgálati érdemérmet, valamint a munkásőr emlékjelvényt. Az ünnepi ^gységgyű- lésem került sor a leszerelő munkásőrök búcsúztatására, valamint az új munkásőrök . iS,j Számadás a munkáról Szerdán délután egy órakor a horti Kossuth Termelőszövetkezet közgyűlésével megkezdődtek megyénk közös gazdaságaiban a zárszámadások, hogy mérlegre téve az egész esztendei munkát, hű képet adjanak az elmúlt év mezőgazdasági eredményeiről. Milyen is volt az 1971-es esztendő? Nagyon nehezen kezdődött. A rendkívül rossz körülmények — amelyek még 1970-ben sújtották a mező- gazdaságot, az árvizes tavasz és nyár után á csapadékból bőven jutott késő őszre is — tavaly éreztették igazán hatásukat. A közös gazdaságok legtöbbje kénytelen, volt az elmúlt zárszámadáskor biztonsági alapjához, nyúlni, hogy kompenzálja a természet negatív hatását, s megfogyatkozott erővel nézett az altkor még új, 1971-es év elé. Elmondhatjuk, hogy ez az esztendő újabb lépést jelentett előre a mezőgazdaságban. Okulva a múltból, precízebb, tervszerűbb lett a termelőszövetkezetek munkája. ^Idaként említhetjük meg, hogy az aratás még soha nem folyt ennyire szervezetten, ennyire csendben és ilyen pontosan, ilyen rövid idő alatt. Nagyüzemibb lett a mezőgazdaság ebben az évben is, ismét közelebb kerültünk a világ élvonalához. Az 1971-es év méltán nevezhető az állattenyésztésben az „iparosítás” évének, hiszen a hústermelés óriás méretű alapjait ebben az esztendőben vetették meg a teöA múmia eredménye tükröződik egyetlen számadatban. Az egy termelőszövetkezeti tagra jutó átlagjövedelem 18 ezer forint körül alakul megyénkben, s ez mint-*, egy 4—5 százalékos emelkedést jelent a tavalyi zárszámadáshoz képest. Az eredmények mellett nem lehet azonban elhallgatni, hogy megyénk mintegy húsz termelőszövetkezetében lehet számolni kisebb-na- gyobb mértékű pénzzavarral. A mérlegveszteségek összegszerűen körülbelül húszmillió forintra . tehetők. S noha ez a húszmillió a tavalyi zárszámadáshoz képest 12 milliós csökkenést mutat, feltétlenül elemzésre és megválaszolásra vár a kérdés: miért kell 104 termelőszövetkezet közül húsznak rosszul, veszteségesen zárnia az évet. Termelőszövetkezéíe.. ink többsége sikerrel és eredménnyel zár ja. az észtén-, dőt. Az emelkedő termés- eredménye és a tízórás munkanapra eső jövedelmek bizonyítják ezt. A szerdán kezdődő zárszámadások fontos mérföldkövei egész mezőgazdaságunknak, s ezek a mérföldkövek már évek óta jelzik, hogy jó úton járunk. —szy— Mimim © 1912.. Január 18*, kedd •»