Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-02 / 284. szám
r '(Folytatás az 1. oldalról) rendszer érdekeinek érvényesülését, a haladás és a béke ügyének győzelemre vitelét. 1. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG megállapította, hogy az európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom Nyugat-Berlin- ről szóló megállapodásának mielőbbi életbe léptetését. A Központi Bizottság értékeli azt az tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások folynak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését, és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismeréséért folytat. A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai légkört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben összeüljön. Ehhez első lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján megkezdődjön az érdekelt államok képviselőinek közvetlen konzultációja. 2. AZ INDOKÍNÁBAN folyó agresszióval kapcsolatban a haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezést célzó javaslataira. Sőt, agressziójának kudarcából nem okulva, Időhúzó politikai manővereivel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult szakaszában méginkább szükséges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatása. A Magyar Nép- köztársaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. 3. A KÖZEL-KELETEN az Imperialisták, az izraeli uralkodó osztály tovább folytatják manővereiket az agresz- szor érdekeinek érvényesítéséért. A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunisEShunyt Somoskői Gábor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somoskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkás- mozgalom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja december 1-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Somoskői Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1971. december 1-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete. Q),#WWM 1971, december 3» csütörtök ta- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának végrehajtását tartja a válsághoz vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. 4. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisz- tánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet Igazságos megoldáshoz, ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államinak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet. *. A NEMZETKÖZI HELYZET és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az antiimperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akciók előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széleskörű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhetek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. II. A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fej- lödésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. 1. A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseiket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-bein jelentős szervezőmunka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok v égreh aj fásához. Közlemény az MSZMP KB szerdai üléséről a további tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödik az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaság- politikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi (helyzete. A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztoiynelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzei jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett; várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is sorsabban emelkedett,, és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a n agymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában —, fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyag-ipar termelése elmarad a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési .módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálas takarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkongresszus határozatai, a 4. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — A nemzeti jövedelmet 5 —6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — Az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — Reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — Az állami költségvetésben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — A termelő ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindé- nekelőttt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — A népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a 4. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — Folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék■ tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — A beruházások összértéké ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — Lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szi- gorítbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 3—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és több gyermekes családok — valamint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a 4. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Minden megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy nép- gazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem. és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás, az állóalanok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése. az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervezőmunka színvonalának emelését, s te. gye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy azüzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Or- i szágos Tanácsát, hogy* támo- iJEassa a vállalati szervezést tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. 6. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaver- seny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. cialista brigád” cím e!ny*J résének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fél a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni. hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a mun. kaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozóik bevonásával, demokratikus kereteik között keß lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). ' Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny-moz- galom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi A szocialista munka verseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz, A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipar: munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közel állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyein, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremu- veit. A JSzoBizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatássá talál és a kommunisták, akik eddig is élenjártak, továbbra Is példamutatóan vesznék részi a munkaverseny-mozgalom- ban. 7. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység .jés a politikai munka hatékonyságának növelését: gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését. fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésé-- re, a takarékosságra. III. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1972. évi muakateevai,
