Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-02 / 284. szám
Kempingtábor, fürdő és hihoíö épül (Idülötöf lesz Sarud A beruházások főszereplői (1.) Akik elhatározzák A Tisza az Alföld mező- gazdaságának fő ütőere. Az épülő kiskörei vízlépcső megteremti majd az öntözéses gazdálkodást és ezzel együtt átalakítja a táj mezőgazdálkodásának szerkezetét. Természetesen nemcsak a mezőgazdaságot változtatja nieg a Tisza II. vízlépcső üzembe helyezése, hanem a környékbeli települések kommunális, kulturális, egészségügyi, közlekedési és kereskedelmi létesítményemeli fejlesztését is szükségessé teszi. A hullámtéri tároló 127 négyzetkilométert borító vízfelületével — amely a mérések szerint a Balaton területének egyötöde, a Velenceitónak pedig négyszerese — egész nyáron kedvező strandolási, fürdési és vízisportolási lehetőségeket teremt majd a Tisza mentén lakó és dolgozó emberek számára, de más érdeklődő és pihenni vágyó emberek számára, is. Az idegenforgalomnak úgyszintén paradicsoma tesz e táj az épülő kempingek, szállodáit; és vendéglátóipa-, xi .egységek révén. , A Tisza Heves megyei sza- kaszán, nem messze a vízi erőműtől, elsőként várhatóan Sarudon kezdik meg az üdülőtáj kialakítását, a nemrég megalakult Tisza II. Szolnok—Heves megyei Területi Kendezó Bizottság irányításával. A Sarudi Községi Tanács épületében Pásztor Endre tanácselnökkel a térképet nézzük. A község kül- és belterületét szemléltető felaprózott szelvények, számozott négyzetek és téglalapok jelzik a területi egységeket. — Sarud határában IS kilométer hosszan folyik a Tisza — mutat a kacskaringéi kelt vonalra a tanácselnök. — Már megkezdték a gátrendszer megépítését, s várhatóan 1973-ban befejezik ezt. Akkor kerül sor a leendő üdülőtelep kialakítására. Az elkészült regionális terv alapján Sarudon két egymás mellett épülő üdülőtelepet alakítanak ki. A nagyobb ötven holdon,’ a kisebb pedig 25 holdon terül el. Az üdülőtelepen kempingtábort és fürdésre alkalmas strandterületet is építenek. Külön érdekessége lesz az üdülőtelepnek a Ti- sza-parti kikötő, amely SaPusztaszikszónak már csal? a neve, meg a majorsági épületektől kissé távolabb álló • rozoga, íélrefittyent tomyú kápolnája és néhány' elaggott uradalmi épülete jelzi, hogy puszta volt itt egykor. Jó ideje már, hogy a Miskolcot Budapesttel összekötő főútvonal a lüktető, élő ér szerepét tölti be a régi. volt érseki majorság élétében. — Ügy’ robognak itt éjjelnappal az autók, mintha forgalmas városban lennénk —■ mondja Fecske Lászióné, aki nyúgdíjas tisztviselő, férjével 11 éve él Pusztaszikszón, a főútvonaltól alig 100 méterre fekvő egykori, tisztviselőházban. Kint csípős november végi szél cibálja a kopár fák ágait, bent barátságosan ég a tűz a hatalmas vaskályhában. Fecske íjászióné félreteszi a kézimunkáját, kávét készít. Alig kezdünk a beszélgetésbe, autó áll meg a pusztai ház előtt: — Jaj, a gyerekek — virul fel az arca, amikor az autóból kilépő fiát és menyét meglátja. — Visontán dolgoznak,’ biztosan erre volt dolguk. s beugrottak egy kicsit. Válóban. — Gyertek csak, kedveseim, kávézzunk együtt. Ilyen ez’ a puszta, látja — fordul hozzám —: a naponta százával elrobogó autók közül egyszer csak az egyik befordul és hozza a gyerekeket. Ha beljebb haladunk a főútvonaltól a Laskó-partja felé, távolodik az autók robaja. A partszegélyen, lent, egé- g2en a híd mellett, békésén legelész az állami gazdaság rudot Tiszaszőllössel, illetve Tiszaderzzsel köti össze. A faluból öt kilométer hosszú műút vezet az üdülőtelephez. A műút első része már elkészült, a másik szakaszát jövőre átadják az építők. A part menti rész telkesítését a tervek szerint 1973-ban kezdik meg de máris nagy az érdeklődés. A községi tanácson pillanatnyilag 560 telekelőjegyzést tartanak nyilván. Ebből 510 száz négyszögöles és-ötven- ötven négyszögöles telekre van igény, főként miskolci, budapesti, debreceni és gödöllői üzemekből és néhány magánostól is. A telkeket 1973-ig folyamatosan közművesítik, kivezetik a villanyt és a vizet. Később az igényeknek megfelelően a IV. ötéves terv vé gére 1500 telket kíván eladni a községi tanács, ahol állandó jellegű fallázakat, hétvégi házakat építenek. A sarudi üdülőtáj regionális tervével párhuzamosan készül a község általános rendezési terve is, amelyet a Budapesti Geodéziai és Kartográfiai Vállalat munkaegyik juhnyája. Távolabb, a hídon túl. fényes fémburkolattal bevont falú, hullám- palatetős épületek állanak rendezetten. — Az ott a malacok, süldők, hízók birodalma — mondja a juhász, Tóth Mihály, hozzátéve: — Ott már nem kanászok, hanem fehér köpenyes és csizmás sertés- gondozók dolgoznak. Van is ott fiatal, nem úgy mint köztünk, juhászok közt. Majdnem mind a negyven gondozó, aki a sertéstelepen dolgozik, fiatal. Nem kell ott fizikai munkát végezni. Csövön megy a táplálék a jószágnak a tartályokból, meg a víz is az itatáshoz és a kibetonozott istállók takarításához. — Hát a juhászok munkája? — Az még mindig a régi. Nem is jön ide egy fiatal se. Hiába, a juhászságot nem lehet gépesíteni. — Hány juhász van a gazdaságban? — Hányr is? Hát itt, a szikszói körzetben, csak egyedül vagyok. A többség Dormánd mellett, a Hanyi-tanyánál őrzi, a nyáját. Vagyunk vagy húszán, tán még többen is, de mind ilyen magamkorú, ötvenes ember őgyeleg ott a birkák után. — A fizetség? — Megjárja. Nem panaszkodhatunk. Aki törődik a jószággal, megkeresi havonta a háromezret is. Igaz, örökké társai készítenek. Ez a terv magába foglalja Sarud belterületének rendezését, a még meglevő üres telkek beépítését az út- és járdarendezést, valamint különféle szolgáltató egységek építését. A Poroszló és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői ígéretet tettek, hogy hamarosan új eszpresszót és éttermet építenek a faluban. Ugyancsak a fogyasztási szövetkezet., valamint a helyi Tiszamenti Termelőszövetkezet zöldség-gyümölcs boltot és halsütőt is létesít. A Tisza II. vízlépcső és a leendő sarudi üdülőtáj új természeti feltételeket teremt és átformálja a község arculatát. Ennek jelei máris mutatkozna!?. Az idén például 32 új ház épült, amely már mind összkomfortos. Nincs már nagy munkaerő- vándorlás sem, mint korábban, az emberek inkább visz- szajönnek a faluba, mert megtaláljál? számításukat erkölcsileg és anyagilag is... Mcntusz Károly itt kell lenni, de hát a ju- hászság mindig ilyen volt. — A család? — Ivánkáin, Borsodi Vatikan van nekem házam. Csak az asszony van ott, a gyerekek már kirepültek. — Mikor jár haza innen? — Á, fürge vagyok még én. Tegnap is otthon voltam. Bezártam a hodályba a birkákat este, aztán hazabicikliztem, hajnalban meg vissza. Aztán van nekem szabadságom is, olyankor helyettesítenek ... Régi, málladozó falú, széles, hosszú épület. Mellette hatalmas vasvázak, hullámpala- tető. Készül az új szarvasmarha-istálló. Az öreg épületet is lebontják. Egykor cselédház volt. Ma négy család lakja. Az elkerített kis porták kerítésén kívül sárgalábú, sárga- csőrű kacsák totyognál?, te- rítgetik szárnyaikat. Aprólék kapargál, kis malac szaladgál, s az idegen közeled- tón dühösen ugornál? ki a kutyák is szélvédett odúikból. Csuhái György és felesége — hozzájuk kopogok be —, 18 éve lakik Pusztaszikszón. Lakásuk szoba-konyhából áll. A konyhában szelíd galambok turbékolnak a házilag készített kalitkában. A tűzhely alatt félkaréjban macska szunyókál. Csuhái György, traktoros Egy esztendeje lesz november végén, hogy a párt X. kongresszusa határozatában a többi között kimondta: „...gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben, az erők koncentrálásával, jobb munka- szervezéssel kell rövidíteni az építési-szerelési időt, és véget kell vetni a költségek túllépésének.” 1971. július 29-én a Minisztertanács ülése foglalkozott behatóan a beruházási helyzettel, majd most legutóbb a gazdasági aktívaértekezlet. Miért a megkülönböztetett figyelem? Tények, tanulságokkal Évről évre folyamatosan, nőtt a visszautasított igények mennyisége, 1970-ben csak a nem teljesíthető építési kívánalmak 10 milliárd forintot tettek ki. Gyorsan emelkedett a befejezetlen állomány, értéke a múlt évben már 68,7 milliárd forintra rúgott. Az indokoltnál másfélszer, kétszer hosz- szaóE a kivitelezési idő, shu például a harmadik ötéves tervben sikerül minden beruházást az eredetileg tervezett határidőben üzembe helyezni, a társadalmi teljes termelés értéke 30—35 milliárd forinttal nagyobb lehetett volna! De nem sikerült. ., A lassú kivitelezés miatt idő előtt elavulnak a berendezések, technológiák, az anyaggal, kivitelezői kapacitással nem fedezett beruházási törekvések elősegítik az erők szétforgácsolódá- isát. A cél világos. A beruliá- zások növekedése nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét; nem csupán az igényekre, hanem azok figyelembevételével a lehetőségekre kell tervezni. Mégpedig úgy, hogy az egyensúly- hiány fokozatosan megszűnjék, s nem a beruházások egyre nagyobb mennyiségével, hanem azok összetételének és hatékonyságának javításával. Koncepciótól az átadásig Lényegében hat szakaszra osztható egy ipari beruhávolt még az 50-es években, most rokkant. Egyik lábát kimerevítették — ahogy ő mondja —, a kórházban. Ízület, vagy csont-tébécé. Megfázott. — Leszázalékoltak, s most nappali őr vagyok, mert a nyugdíj nem sói?. Tudnék és szeretnék én többet is dolgozni, de csak évi hatezer forintot kereshet az állami gazdasági nyugdíjas is. Fiatal, mosolygós menyecske libben be az ajtón, kezében tepsi, tésztával: — Hoztam volna ezt a kis kalácsot — mondja —, meleg-« mar a ler? — Meleg, meleg — válaszol Csuhainé. — Add csak ide, hadd süljön. Prokai Tibomé a fiatalasz- szony. Szomszédasszony. Ű a puszta postása. — Reggel viszem a gazdaság és a telep 16—18 családjának a leveleit, küldeményeit Füzesabonyba a „lóbuszon”, amelyikkel a gyéreteket szállítják az iskolába. Azzal megy a mi kisfiúnk is az óvodába. — Már nem sokáig — vetik közbe Csuhaiék, — Hát nem is... — Miért? — Építkeztünk a gazdaság kölcsönével Füzesabonyban. A tavasszal beköltözünk, — Kétszobás? — Három. Mondja is a kisfiam, hogy ebből egy. as övé lett j zás. Ezek; a koncepció kialakítása; döntés a megvalósításiról; műszaki tervezés; kivitelezés; próbaüzem; a teljes termelés elérése. Ez az, amit száknyelven átfutási időnek neveznek. S ami hosszú. 1966—1970 között 362,1 milliái'd forint volt az összes beruházások értéke, tehát ekkora összegről hangzott el döntés? Nem egészen. A döntések előbb születne!?, mint a befektetések. Sokszor hosszú évekkel előbb. A döntés és a termelés megkezdése — az átadás — között tehát sok idő telik el. A döntésnél számolni kell ez- zeL Keltene... Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó áron számítva — húsz év alatt a tízszeresére nőtt, a befejezetlen állományé viszont a harmincszorosára! Amit részben indokol a beruházások bonyolultabb anyagi-műszaki összetétele, de amit annak számlájára is írhatunk, hogy koncepciótól átadásig túl sok idő telik el, közben módosul a terv, a cél, újabb összegekre van szükség, a kivitelező a változások miatt későbbi határidőt jelöl meg... Amit már az eddig leírtak alapján megállapíthatunk: hatékonyabbá, gyorsabbá csakis akkor válhat a beruházási munka, ha ott hozzák a döntéseket, ahol azokhoz a szükséges információk rendelkezésre állnak, s ha a döntést hozók minden tényezőt mérlegelve, világosan meghatároztál? a beruházás célját. Döntés helyben A gazdasági reform eredményeként .a döntések egyre inkább decentralizálód- nak, 1975-re például az ipari beruházásoknál a központi források aránya a terv szerint már csak 30— 31 százalék lesz. Növekszik tehát a vállalati tevékenység szerepe. Ami viszont előtérbe tolja a mérlegelést. Azt ugyanis, hogy tisztázzák, mire van biztos iédeA pusztáról lassan mindenki beköltözik a közeli községekbe: Füzesabonyba, Kere- csendre, Demjénbe. — Csak az állatgondozóknak szeretnénk ezel?et a lakásokat fenntartani — mondja a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója, Bíró Endre. Eddig 32 családnak segített a gazdaság az építkezésben, kamatmentes kölcsönnel, fuvarral. Aztán a puszta, a major is egyre „civilizálódik”. A lakások legtöbbjében — néhány régi cselédház kivételével — vízvezeték, fürdőszoba, olajkályha, gáztűzhely. A televízió és a rádió pedig egyik lakásból sem hiányzik. Rövidesen modern, korszerű ebédlő, konyha és húsfeldolgozó üzem is épül a pusztaszikszói majorban. A „hízógyárban’, illetve hivatalos nevén a szakosított sertéstelepen már van ilyen épület az ott dolgozói? számára. — Úgy mennek oda, mint a városi gyárba: tiszta, utcai ruhában. Meleg öltözőben veszik fel a munkaruhát és a nyolc óra letelte után zuhanyozás, fürdés. Hiába, ilyenek az igényéi? ana már a pusztán is... Faludi Sándor . zetük, s ne arra számítsa^ nak, majd fizet az állam. Továbbá: csakis beruházással érhető el a termelésbővítés? Mert ma az adott ál- lóalapok kihasználtsági fóka is alacsony, mégis, nagy a beruházási kedv. Ha beruházásra van szükség, milyen összetételű tegyen az? 1970- ben ugyanis a 88,4 milliárd forint összes beruházásból 43,9 milliárd volt az építés! Ha. az összetétel tisztázódott, pontosan határozni kell arról is, mi tegyen az építés módja — hagyományos vagy könnyűszerkezet-e stb. —, a beruházási célt milyen berendezések, technológiái? valósítják meg a legjobban, azok mennyiért szerezhetők he, deviza szükséges-e stb. Azaz: helyes döntést csak akkor lehet hozni, ha több változat elemzi a különböző megoldások előnyeit és hátrányait, ha messzemenően figyelembe veszik a helyi adottságokat, a szükségletek tényleges színvonalát — mind a beruházás, mind a beruházás eredményeként létrejövő termelés esetében —• s ha a döntés nem túlméretezett, hanem reális méi’tékben terheli az erőforrásokat. Legfontosabb: az előkészítés Mindez a beruházás előkészítésének szakaszát alkotja, azt a legfontosabb mozzanatot, ami döntően befolyásolja a későbbieket. Ezért, hogy sok esetben a rossz előkészítés miatt késedelmes a kivitelezés, a céltól eltérő a megvalósítás. S ezért, hogyha szükséges, az előkészítés akár több időt is igénybe vehet, mint maga a tényleges építés-szerelés. (A fejtett ipari országok gyakorlata ez utóbbiak mellett tanúskodik.) Az előkészítéshez természetesen még sokféle teendő kapcsolódik. Tervezőt kell keresni, s dönteni arról, hogy saját lebonyolításban vagy megbízás alapján történjék-e a beruházás? A saját mellett szól, hogy közvetlenebbül érvényesülhet a beruházói érdek, az önálló beruházási vállalatoknak adott megbízás mellett, hogy ott nagyobbal? a gyakorlati tapasztalatok, de ellene, hogy az érdekeltségi rendszerben a nem megfelelő súlyú tényező az idő; mind a tervezők, mind a beruházási vállalatok döntően a beruházás költsége alapján jutnak bevételhez. A fentebb leírtak érzékeltetik, hogy a hatékonyabb, gyorsabb beruházási tevékenységhez nemcsal? egy-egy megrendelő alaposabb munkája kell, de egyértelműbb ösztönzési rendszer is — amely nemcsak büntet, hanem jutalmaz is, akár a határidő előtt átadott létesítmény többletbevételéből adott százalékos részesedéssel — a vállalkozói szervezet tökéletesítése — pl. gépipari fővállalkozás —• az árfelhajtó törekvések megakadályozása s így tovább. Tegyük fel: mindezeken túljutva, megszületett a világos döntés. Az alapkőletétel azonban még messze van. (Következik: Akik megtervezik.) Mészáros Ottó 1971. december Z, csütörtök Daf Á Növényolaj- és Mosőszerlpari Kutatór\CCC|KCf\ intézet feladatai közé tartozik uj receptu- rák kidolgozása itt „születtek” a „bio” mosószerek. (MTI foto — Benkő Imre íelv. — KS) Puszta a főútvonal mellett — Hat jut is neki.
