Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-02 / 284. szám

mellett Hogyan élnek egy mai pusztán. Pusztaszikszón az emberek? Erről szól ripor­tunk a lap 3. oldalán. Udiilötáj iesz Sarud A Tisza II. kornyékén ki­alakuló üdülőtájak egyikét mutatja be írásunk a lap 3. oldalán. Ismeri a tejutat ? Ma este nyugatnémet író kétszemélyes darabját mu­tatják be az egri Gárdonyi Géza Színházban. Erről tu­dósít színházi előzetesünk a 4. oldalon. Tudósítóink jelentik Összeállításunk a Tap 5. oldalán. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 284. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. december 2., csütörtök ma Kikapott az Újpest ' Elvesztette- veretlenségét a labdarugó lVB 1. őszi for­dulójának bajnokcsapata. A szerdai mérkőzésről tudósí­tunk a 6. oldalon. Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának tájékoztatóját idő­szerű . nemzetközi kérdé­sekről; — Megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztése alapján az Befejeződött a varsói értekezlet Képünkön Péter János külügyminiszter és a konferencia Vendéglátója, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter. (Telefoto — CAF—MTI—KS) Szerdán Varsóban befejez­te munkáját a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminisz­tereinek értekezlete. A tanácskozáson megvitat­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Ezen­kívül véleménycserét folytat­tak és kölcsönösen tájékoz­tatták egymást más nemzet­közi kérdésekről. Országos tanácskozás Egerben H paneles építkezési mód továbbfejlesztéséről Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium terme­lésszervezési, illetve paneles célprogrambizottsága három napos tanácskozást szervezett Egerben, a Technika Házá­ban. A részt vevő szakem­berek — a minisztérium il­letékesei, kutató- és tervező- intézetek képviselői, vala­mint a házgyárakat üzemel­tető vállalatok munkatársai —, a paneles építkezési mód műszaki, szervezési problé­máit vitatják meg; a beruhá­zások előkészítésétől az épü­letek átadásáig minden egyes részfolyamat megvizsgálásá­val. A legfőbb szempont a ha­tékonyság növelése az egész folyamatban. Jelenleg az ilyen építkezési móddal ké­szülő lakásokra egyenként mintegy 1300 élőmunkáórát fordítanak, s kívánatos lenne jobb szervezéssel ezt az időt legalább kilencszáz órára csökkenteni. Vizsgálják a szakemberek a változatosabb épületformák kialakításának módjait is, hiszen nálunk alig néhány változata ismeretes csupán a házgyári épületek­nek. s emiatt igen egyhangú­ak az új lakótelepek. Külö­nösen sok tennivaló akad ha­tékonysági szempontból az alapozások műszaki és szer­vezési megoldásainál. A háromnapos tanácsko­záson, amely ma délben ér véget, foglalkoznak még az elektronikus számológépek termelésszervező- és irányító szerepével; ezek jelentősége különösen az újonnan épülő budapesti, kecskeméti és veszprémi házgyárakban mu­tatkozik majd mat 1972. évi népgazdasági terv és állami■ költségvetés irány­elveiről szóló javaslatot; — Megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkatervét. X. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet, vala­mint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva meg­állapította: A legújabb nemzetközi ese­mények azt tanúsítják, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és ne­héz körülmények között folytatott harcban további sikereket érnek el. A világ- helyzetet a Szovjetunió és a szocialista országoknak a kezdeményezései, fokozott ak­tivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontako zó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. A szocialista orszá­gok következetes békepoliti­kája döntően hat a nemzet­közi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva — következetesen az a szán­dék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alap­ján. hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezeté, ben és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában tö­mörült országok közös célki­tűzéseit, a szocialista világ­(Foly tatás a 2 oldalon.) Losoncsi Pál vidéki körútja Algériában ALGÍR Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Ehlöki Taná­csának elnöke szerdán vidé­ki körútra indult Algériában. A magyar államfő elláto­gat Ormiba, Arzevbe, Masz- sziesszaudba és Annabába. A magyar vendégek vidé­ki kőrútjukon új létesítmé­nyeket. kőolajipari üzemeket és önelszámoló, gazdaságokat látogatnak meg. A járás szocialista gazdasága egészségesen fejlődött Gazdasági vezetők, párttitkárok aktívaértekezlete Hevesen Szerdán délelőtt ■ Hevesen, a járási pártbizottság székha­zában aktívaértekezletet tar­tottak a járás termelőszövet­kezeteinek, fogyasztási szö­vetkezeteinek, üzemeinek, ipari szövetkezeteinek gaz­dasági vezetői és páirttitká- rai. Az értekezleten megjelent Sramkó László, a járási párt- . bizottság első titkára. Habéra . László, a hevesi járási hiva­tal elnöke, Horváth István, a .megyei pártbizottság munka­társa és Koós Viktor, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese. A megjelenteket. Sramkó László üdvözölte, majd Ha- . bera László számolt be a já­rás szocialista gazdasagainak helyzetéi-ől. Elmondotta, hogy a szocialista gazdasági egy­ségek az év folyamán egész­ségesen, többségükben a ter­veknek megfelelően fejlőd­tek. A gazdaságirányítási rendszer reformjainak kibon- takoztatasa tervszerűen ha­lad, ennek következtében a gazdasági egységekben növe­kedett az önállóság. Álfalá-4 ban sikerült biztosítani a nép­gazdasági és vállalati érde­kek összhangját, A termelőszövetkezetekről szólva az előadó elmondotta, hogy a járásban ez a legje­lentősebb ágazat. Az idén a termelőszövetkezetek , bruttó jövedelme a tervezett alatt marad, a múlt évhez képest azonban mintegy 20 száza­lékkal nő. A tagok részesedé­se a múlt évi színt körül ala­Decemberköszöntő - esővel (Foto: Tóth Gizella) kul. Elmondotta, hogy a „ga­bonakérdésben” a termelőszö­■ vetkezetek nem tudtak előbbrelépni, valamennyi ga­bonaféleség termésátlaga a megyei és országos áflag alatt maradt. Kifejtette, hogy a baj nem az objektív tényezőkben keresendő, hanefn az ala­csony termelési színvonal­ban. Az előrelépés csak a faj­takérdés tisztázásával, meg­felelő minőségű vetőmagvak alkalmazásával, kellő talaj- műveléssel és más kérdések megoldásával lehetséges. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a takarmány ter­mesztés nincs összhangban a szövetkezetek fejlesztési ter­■ veivel, s a jövőben minden üzemnek meg kell termelnie takarmányszükségletét. Az állattenyésztés problémáiról ■ szólva megemlítette, hogy a szarvasmarha-állomány évek óta nem növekszik, s emel­lett még a hozamok, is ala­csonyabbak. A szövetkezetek pénzügyi helyzetét elemezve Habéra László eiriióndotta, • hogy jelenleg az erki, zarán- ki, átányi és tamazsadányi szövetkezet küzd nehézségek.­- kel, s közülük az erki gazda­• ság helyzete a legsúlyosabb. Ennél a szövetkezetnél' vár-. ■ ható a szanálás. • Ismertette az előadó a kis­■ ipari, a fogyasztási szövetke- . zetek és más üzemek, ered­ményeit. elemezte a beruhá­; zások alakulását, majd vitá­ra került sor. A vitában Lőcsei Ferenc erdőtelki termelőszövetkezeti elnök azt vetette fel, hogy nem elég csupán egyoldalúan a termésátlagok alakulását figyelembe venni, hanem Yneg kell nézni a termelés és az átlagnövelés gazdaságossági kérdéseit is. Több felszólalás hangzott el a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés problémáiról. Ezekkel kap­csolatban Horváth István, a megyei pártbizottság munka­társa elmondotta, hogy min­den olyan gazdaság, ameiy szakosított . telepet épített, használja ki, mert ellenkező esetben azzal is számolni le­het, hogy az illető üzemtől megvonják a hitelt és az ál­lami támogatást is. A szarvas­marha-kérdéssel kapcsolato­san kifejtette, hogy minde­nekelőtt köztudott tény: egyelőre még nem rentábális a tenyésztés. A jövőben vár­hatóan lesz e téren változás, intézkedések várhatóak a rentábilitás biztosítására. Természetesen ezek az intéz­kedések nem fogják azon- nyomban megváltoztatni a helyzetet. A vitában felszó­lalt Kurunczi Isíván, a He­vesi Állami Gazdaság igaz­gatója is. Elmondotta, hogy véleménye szerint túlzottan sok vita folyik arról manap­ság. hogy jó-e a közgazdasági szabályozórendszer vagy sem. A vita helyett az legyen az elsődleges — mondotta —, hogy minden vezető igyekez­zék megoldani azokat a prob­lémákat, amelyek a gazdasá­gon belül megoldhatók. A vita után Szabó Ágos­ton, a hevesi járási hivatal osztályvezetője rövid ismer­tetést tartott a termelőszö­vetkezetekben folyó személy­zeti munkáról, majd Sramkó László zárszavával befejezte munkáját ŰZ SÜitiVíiérbsiíUitti Puszta a főútvonal VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents