Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-09 / 290. szám

\ % Hány százalék ci kettő f rv*m r — TAN AZ TÍZ IS! — így kajáhkodva, nem is ke­vesen, azok közül, akik egyébként őszintén és biza­lommal bíznak a párt, a kormány politikájában, akik megtanulták az elmúlt évek aiatt, hogy a szó és tett, sőt a szó és a szám is egy­bevág nálunk. De ha a Sta­tisztikai Hivatal adatairól van szó, nevezetesen arról, hogy egy esztendő alatt ha­zánkban két-három száza- 1 ékkai emelkedett csak az árszínvonal — akkor ma­gasra csap a kaján kétkedés, sőt a morgó méreg is: — Van az tíz is, ha nem több! Nos, mi lehet itt az igaz­ság? Aligha hihető, hogy egy olyan tudományos és technikai apparátussal dol­gozó hivatal, mint a statisz­tikai, ennyire nagyot téved­jen. Tíz, vagy húsz százalé­kot akár. Még akkor sem képzelhető el ez, ha nyil­vánvaló, hogy az én vásár­lói közérzetem nem éppen ...alapos” és „tudományos”, s ha egy forintnál már tízet rikkantok mérgemben, attól még az egy forint az egy fo­rint marad. Igaz: az érzé­semben is tíz forint marad a tíz... Egyszóval kétség sem férhet, hogy az ország vezetését és a közvéleményt ez a hivatal a leghívebben és a legigazabban tájékoz­tatja. Tájékoztatása nélkül el­képzelhetetlen lenne a kor­szerű és frissen reagáló ve­zetés, elképzelhetetlen a köz­vélemény hiteles — bizony az! — informálása az élet­színvonal alakulása mellett' például a demográfia hely­zetéről, vagy a közegészség- ügy, az idegenforgalom fej­lődéséről. De hát akkor honnan, mi­ből adódik ez a rendkívül nagyarányú eltérés? Mert való igaz, konkrét esetben igaz a tíz, vagy akár a ti­zsnnyolc százalékos ár­emelkedés egyes cikkekből egy-két év alatt is. De az is igaz, hogy az árszínvonal alakulása Magyarországon, a Statisztikai Hivatal jelenté­se alapján nem haladja meg a két-három százalékot. Már- pediglen mióta van két igaz­ság? Nincs is! Amit nem értünk világo­san, az nem más, mint hogy a Statisztikai Hivatal átla­got von. Pontos és precíz átlagot. Egy ország átlagát adja meg. Egy olyan „vá- sárlómodellt” mutat be a két százalékkal, aki mindazt az árut megveszi, amit egy­általán meg lehet venni eb­ben az országban. A már szimbólum „Váci utcái” csizmát 1500-ért, s az egy kiló lisztet 4 forint 60-ért, a mosógépet, a porszívót, a te- hénvakarót (ha kapni leheti) és FIAT 500-ast, a geszte­nyepürét, és a tejet, a Me- taxa konyakot és a Parádi vizet egyaránt. Az egyes em­ber — én, te, mi mind va­lamennyien, de külön-külön — akkor érezné, hogy az ár­színvonal valóban csak két- három százalékkal emelke­dett, ha mindazt kivétel nél­kül megvásárolta volna, ami természetszerűleg szerepel a statisztikai jelentésben. az Átlagembert, afes­nek ráadásait az átlagnál is falánkabb két, vagy három kamaszodó lánya, fia van otthon, mondom, az átlag­ember, amikor a piacon a tavalyihoz képest nem két százalékkal drágább zöld­séget veszi, aligha gondol arra, hogy olcsóbb lett a női nylonharisnya, több más müszáLas „áru társával.'’ együtt. AM bemegy a cipő­boltba, hogy cipőt vegyen, az aligha veszi észre a gon­dosan félredngott olcsóbb ci­pőket, hanem csak az ötszá­zast, amelytől égnek áll a haja. S ha öltönyt vesz ma­gának, vagy gyermekének, nem azon töpreng, hogy a zsír, a kenyér, a cukor ára, lám évek óta változatlan. S miután általában vásá­rol kenyeret és zsírt — már csak ilyen az ember — ál­talában éppen ezért nem ez érdekli, hanem az, amit ugyan ritkábban vesz, s ezért jobban is odafigyel, ha veszi. AZ árára figyel oda jobban! Nos, tehát valamiféle csa­lafintaság van az effajta jelentésekben? Szó sincs ró­la. Eg.v országot átfogó, je­len esetben az életszínvo­nal rendjét kifejezni, arról tájékoztatni akaró korrekt jelentés nem tehet mást, mint tudományos eszközei­vel egyenleget von: össze­veti a tavalyi áruk árait az ideivel. Minden árut össze­ad, minden árat is, aztán szépen elosztja — s az osz­tás összehasonlításából kijön a két-három százalék. Ter­mészetes: nagyon is leegy­szerűsítve ábrázoltam most ezt a munkát, amely éppen olyan bonyolult, mint fej­lett társadalmunk és korunk sok más alapvető kérdései­nek tudományos vizsgálata. De ez a modell, ez a „két százalék úr”, vagy elvtárs, a mai magyar dolgozó ember, aiélkülözhetetlen ahhoz, hogy u nagy nemzeti kasszában és kamrában minél nagyobb rend és áttekinthetőség le­gyen. Annyit talán még: egy fil­lér áremelkedés statisztikai­lag aligha kimutatható, ám csodák-csodája, a közvéle­mény úgy reagál rá, mintha egy forint lenne. A legprecí­zebb műszerként! Hátha még valóban egy, vagy tíz forint­tal ment fel valaminek az ára! HANT SZÁZALÉK a ket­tő? Bizony néha és sajnos, tíz is, még több is. És még- s kettő! t Gyarkő Géza Selypf bemutató cukorgyári szakembereknek Víztisztítás - új módszerekliEl A cukorgyárak nagy víz­felhasználása, s a szennyvi­zük elvezetése az ipar fejlő­désével ma már országos gondot jelent. Milliókat fizet­nek ki bírságként ezek az üzemek a folyók nagyarányú szennyezése miatt, s ezért régóta kísérleteznek olyan gazdaságos szennyvíztisztítási módszerek kialakításával, amelyek lehetővé tennék a víz visszavezetését a gyártá­si folyamatba, csökkentve ez­zel a felhasználás mértékét. Különösen nagy problémát jelent ez megyénkben a Zagyva folyó mentén, ahol gyenge vízhozamú területen jelentős .ipari centrum ala­kult ki. s a sok gyár. üzem időnként szinte szennycsator­nává változtatja a folyót. A Selypi Cukorgyár víz tisztítá­si kísérletei a jelenlegi kam­pányban végül is sikeresnek bizonyultak, nagyot léptek előre a probléma, rájuk eső részének megoldásában. Az immár két hónapja jól mű­ködő új berendezéseiket a napokban bemutatták az or­szág többi cukorgyára kép­viselőinek is. Eddig nagyrészt1- megoldat­lan volt a répamosó, úsztató víz visszavezetése a gyártás- előkészítés folyamatába, pe­dig éppen itt használták el a legtöbb friss vizet. Az ülepi- tés meggyorsítására ugyan már korábban elterjedt mód­szer a mésztej adagolása, de még így is sok szerves és szervetlen anyag maradt fenn, amely alkalmatlanná tette a vizet az újrafelhasz- ní' isra. A selypi rn'drier lé­ri wi — Har.~j :Z Kárc. 'j ( iríny ■:•"’! M­gőz iák ki —, hogy szűrő- berendezést alkalmaznak az ülepítés előtt, s a régi ülepí­tőket is átalakították, ame­lyeknek így nagyobb lett a hasznos felületük. Az eredmény igazolta az előzetes számításokat! mint­egy a felére csökkent a gyár vízfelvétele a folyóból, s az úgynevezett „úsztató” vízkör tökéletesebb kialakításával kevesebb a kibocsátott szennyvíz. A tárolókból elő­reláthatólag nem szükséges kiengedni a folyóba a szeny- nyező anyagokat, megvárhat­ják, amíg az elbomlik és csak tavaszai ürítik ki őket. ami­kor már jelentéktelen lesz a szennyezés káros hatása. Az átalakított ülepítő be­rendezések is sokkal keve­sebb gondot jelentenek mint régen, amikor gyakran kel­lett szétszerelni .őket dugulás miatt. Két—három szakem­ber állandó ellenőrzése mel­lett — az eddigi tapasztala­tok igazolják —. három mű­szakban. megszakítás nélkül folyamatosan üzemelhetők. A tökéletesített mechanikus tisztítási folyamatnak ezen­kívül van még egy előnye: a szűrés és ülepítés során igen nagy mennyiségű, szer­ves anyagokat és szervetlen sókat bőségesen tartalmazó, zagy. sűrítmény keletkezik, ezt a mezőgazdaságban trá­gyázásra. illetve az erózió ál­tal pusztított területek fel­töltésére eredményesen hasz­nálhatják. A gyár szívesen fogadja a jelentkező terme­lőszövetkezeteket. amelyek földjeik termőbbé tételére fel akarják használni azt a ki­váló talajjavító anyagot. Nagyon hasznos kezdemé­nyezésnek lehettek tanúi Selypen az ország cukoripari szakemberei. Az új módszer, ha ezt másutt is bevezetik, elvre nryyohb vonlunkat, a vízik szennyeződésének csök­kentését segít megoldani, s emellett gazdaságossági, célo­kat is szolgál: a viszonylag kis beruházást igénylő új be­rendezések rövid idő alatt megtérülnek azzal, hogy a gyárnak nem kell űzetnie a vízszennyezésért járó tete­mes bírságot. A selypi szak­emberek a mostani szép si­kerek mellett tovább folytat­ják a munkát a víztisztítási folyamat további tökéletesí­tésére. {hekeli) As ünnep után — hétköznapok Az Egri Dohánygyár, Eger egyik legnagyobb ipari üzeme, most ünnepelte alapításának hetvenötödik évfordulóját. Kezdetben kizáró­lag szivargyártás céljára épült, ma az ország legnagyobb dohánygyára. Filteres cigaretták­ból az összes gyárak közül a legtöbbet itt készítik. Szivart egyedül az Egri Dohánygyár állít elő. Termékei az ország határain kívül is keresettek, Képünk a dohányelőkészitö üzemben készült, (MTI-foto) A különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásainak alakulásáról számol be a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése Az adatok szerint a mun­kás és az értelmiségi háztar­tásokban egy-egy személyre ebben az esztendőben körül­belül 1650 forint havi jöve­delem jut — Budapesten az átlag valamivel meghaladja ezt az összeget. A személyi jövedelem túlnyomó része munkabér, amelynek havi összege 1966 óta évről évre körülbelül száz forinttal nö­vekedett. A háztartások jel­lemző adatai között érdemes megemlíteni, hogy a család­létszám igen lassú csökke­nést mutat, s száz keresőre jutó eltartottak száma az öt év előtti 97-ről 84-re csök­kent, ugyanakkor száz ház­tartásban az öt évvel ezelőtti 167-tel szemben jelenleg 173- an dolgoznak. Részletesen vizsgálták a paraszti és az úgynevezett kettős jövedelmű háztartások — ahol a családfő nem me­zőgazdasági dolgozó —, pénz­jövedelmeinek alakulását is. A parasztcsaládoknál az egy személyre számított összes pénzbevétel valamivel .keve­sebb a többi réteg jövedel­ménél, azonban a saját ter­melésből és a természetbeni jövedelemből szármázó sze­Novemberre ígérték... November már elmúlt, az ígért határidőn túljutottunk. A kérdés tehát az: állták-e a szavukat a városi tanács vezetői Gyöngyösön? Ami­kor az új rendelet szerint a lakáskérvényeket meg kel­lett újítani, akkor közöl,téli az illetékesek, hogy ezekre a kérvényekre legkésőbb no­vemberig választ kap min­denki. Magyarán: közük a kér­vényezővel, elfogadták-e igénybejelentését, vagy nem. Ha elfogadták, akkor előre láthatóan mikor számíthat lakásra, kiutalás útján jut­hat-e hozzá vagy közismert nevén szövetkezeti lakásra számíthat-e? Ezért kerestük fel Heré­nyi Józsefet, a városi ta­nács elnökét, akitől választ kértünk a kérdésre. Ez a válasz úgy szólt, hogy a hatóság nem tudta ígéretét tartani, mert az ál­lami építőipar még mindig nem képes közölni, melyik évben hány lakást tud át­adni. Amíg ezek a számok rom állnak a tanács rendel- '"o, az nem tud nyilat­kozni. Közölte a tanács elnöke azt is, hogy éppen ez a bi­zonytalanság késztette a vá­ros vezetőit egy nagyon szokatlan elhatározásra. A -lakások építésébe bevonják n tanácsi építőipari vállala­tot is. Különben semmi biz­tosítékot. nem látnak ahhoz, hogy a tervfeladatok között szereplő lakásszámot bizto­sítani tudják. Ezt a kétségü­ket alátámasztja az a sajná­latos tény is, hogy az állami építőipar még a tavalyi la­kásépítési feladatait sem tudta eddig teljesíteni. Sőt, a lefolytatott egyeztető tár­gyalások során nem sikerült megnyugtató ígéretet kapni, tehetjük hozzá Berényi Jó­zsef szavaihoz. Az állami építőipar tehát nagyon kel­lemetlen helyzetbe került. Az utóbbi hónapok erőfeszí­tései eredményeként sem voltak képesek utolérni ön­magukat. A tanács lakásügyi elő­adója, Gonda Jenő, később azt is elmondta, hogy eddig csak azok kaptak a kérvé­nyükre választ, akik vala­melyik fórumon ezt meg­sürgették. De ez a válasz lényégében semmi végleges dolgot nem tartalmazott. Az érvényes rendelet sze­rint a kérelmezőkkel azt kell csupán közölni, hogy jo­gos igényük elbírálását 1975- ig elvégzik, illetve: eddig az időpontig választ kapnak arra, hogy a tanácsi hatósá­gok milyen sorsot szántak nekik, lakáshoz juttatják-e. Egy dolgot nem tehetnek meg, mutattak rá. Felelőt­lenül nem ígérhetnek senki­nek. Mert az írásbeli nyi­latkozatot, akárcsak egy vál­tót, a kérvényező a megje­lölt időpontban bemutathat­ja. És méltán várhatja az abban foglaltak teljesítését. A felelősség tehát megfon­toltságra készteti a tanács vezetőit és dolgozóit. Félhivatalosan még annyit közölt Gonda Jenő, hogyad- minisztratíve felkészültek az esedékes válaszok kiküldé­sére. Ha véglegessé válnak a következő évek lakásépí­tési számai, akkor tájékoz­tatják majd az érdekelte­ket. Ha már biztosat tud­nak. A tanácsiakon tehát nem múlott. A dicséretes szán­dék, hogy mielőbb tudomá­sára hozzák minden kér­vényt beadott választópol­gárnak a hatósági döntést, nem valósulhatott meg. En­nek okait elmondtuk. Per­sze, jó volna, ha az úgyne­vezett objektív akadályok egyre ritkábban torpedóz-. nák meg a jó irányú törek­véseket. Ha nagyobb biz­tonsággal számíthatnának a partnerek egymásra — min­dig. Egészen biztos, hogy a kérvényezők nem magyaráz- gatást vártak. Reméljük, az érdemi válasz sem késik már soka út. (g. molnár) mélyes fogyasztás értékét is figyelembe véve az egy főne jutó bevétel eléri a munkás és szellemi háztartások átla­gos bevételét. A nettó jöve­delmet illetően azonban. a parasztcsaládok helyzete va­lamivel mégis kedvezőtle­nebb, ugyanis a háztáji gaz­dasággal kapcsolatos kiadá­sok, valamint az adók össze­ge körülbelül háromszorosa a munkások és a szellemi foglalkozásúak’ ilyen, jellegű kiadásainak. A statisztikusok összeha­sonlították, mire költik jöve­delmüket a munkás és az ér­telmiségi, iletve a paraszti családok. A KSH adatai sze­rint élelmiszerre, italra, do­hányra valamennyi társadal­mi réteg nagyjából ugyan­annyit költ: havonta 650— 700 forintot személyenként. Ruházkodásra a falusi lakos­ság 20—25 százalékkal keve­sebbet áldoz, mint a mun­kások és a szellemi foglal­kozásúak. Megfigyelhető egyébként, hogy az élelmezé­si és ruházati költségek az utóbbi öt esztendőben vala­mennyi társadalmi rétegnél néhány százalékkal csökken­tek, ugyanakkor a lakás­karbantartásra és a lakóház- építkezésre szánt kiadásök ugyanennyivel • növekedtek. Jubileumi ünnepség A Vörös Csillag Traktor­gyár 70 éves jubileuma al­kalmából szerdán délután ünnepséget rendeztek a vál­lalat egri gyáregységében. Ez alkalomból Szánthó Sándor vezérigazgató mondott em­lékbeszédet, szólt az eddigi eredményekről és vázolta a jövőt. A jubileumi ünnepségen jutalmazásokra is sor került. Nagy István szereldei cso­portvezető megkapta A gép­ipar kiváló dolgozója kitün­tetést, Gulyás János meo-ve- zetőt, Cseh Bertalan eszter­gályost és Csanálosi József csoportvezetőt pedig vállala­ti kiváló dolgozóvá avattat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents