Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-07 / 288. szám

A Vörös Újság első példányának címoldal. (MTI foto reprodukció) ^ nép minden rétegéhez eljutnak a magyar sajtó termékei (MTI foto — Bereth. Ferenc) Tervezés és szaktanácsadás - az öntözéses gazdálkodás megvalósítására Kompolti KISZ-esek tanulmánytervei A KISZ központi bizottsá­ga három évvel ezelőtt véd­nökséget vállalt a kiskörei Tisza II. vízlépcső építése, üzemeltetése, a beruházás komplex mezőgazdasági programja és a vidék üdü­lési, idegenforgalmi központ­tá fejlesztése fölött. Ebben a munkában jelentős szere­pet vállaltak a Kompolti Növénytermesztési és Talaj- védelmi Kutató Intézet mun­katársai, pontosabban az ökonómiai osztály mérnökei, technikusai és rajzolói. Ezek a fiatal szakemberek az el­múlt években magas színvo­nalú helyzetfelmérő tanul­mányokat készítettek a Ti­sza két partján elhelyezke­dő Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, valamint Szolnok megyei gazdaságoknak. 26 felmérő tanulmány­összesen 26 felmérő tanul­mány készült a kompolti fia­talok munkája nyomán, me­lyek Heves megyében Kom­ló, Pély, Tarnaszentmiklós, Tiszanána, Vjlőrincfalva, Po­roszló, a Kiskörei Állami Gazdaság és a Füzesabonyi Állami Gazdaság termelésé­re vonatkozik. Ezek a tervek feltárták az említett közös gazdaságok természeti és közgazdasági adottságait, to­vábbá a gazdálkodás jelen­legi színvonalát a növény- termesztésben és az állatte­nyésztőben. Tájékoztatást ad­tak a gazdaságok vagyoni helyzetéről és a gazdálko­dást befolyásoló szubjektív tényezőkről is. A felmérő ta­nulmányokban a kutatók ki­dolgozták az egyes üzemek jövőbeni gazdálkodási ter­veit és meghatározták az ön­tözéses gazdálkodással kap­csolatos elképzeléseket. A felmérő tanulmányok alap­ján pedig javaslatot tettek a MÉM Tisza-vidéki Mező­gazdasági Fejlesztési Irodá­jának, hogy az üzemek ho­gyan készüljenek fel az ön­tözővíz hasznosítására. A . terveknek megfelelően 1075- ig Komlón, Tiszanánán, Sa­rudon, Poroszlón és Újlő- rincfalván felkészülnek a víz fogadásara. Vagyis a kö­zös gazdaságokban megte­remtik az ehhez szükségéé feltételeket, a kellő anyagi­műszaki bázist és megfele­lő képzettségű vízügyi szak­embereket foglalkoztatnak. Később pedig fokozatosan üzembe helyezik az öntöző­berendezéseket is. m Termékelszá- molás önköltségi áron A felmérő tanulmányok után Kompokon megkezdték a már említett öt termelő- szövetkezet üzemfejlesztési terveinek készítését is, me­lyet december közepén fe­jeznék be és átadnak a MÉM Tisza vidéki Mezőgaz­dasági Fejlesztési Irodájá­nak ellenőrzésre. A tervek fiz évre szólnak és komp­lex ágazati rendszeren ala­pulnak. Ez azt jelenti, hogy a következő években egy- egy gazdaságban a fő áru­termék határozza meg a ter­melés szerkezetét. Például a szarvasmarha-tenyésztés ese­tén a tervtanulmány felso­rolja az egyes termelési sza­kaszokat, a takarmányter­mesztéstől egészen - a tejter­melésig. illetve a vágóállat- előállításáig. A tervek új­donsága, hogy önköltségi áron számolja el a terméke­ket a felvásárlóknak. Alkotó barátság a kutatók és az üzemek között Az üzemfejlesztési tervek több mint 450 alaptábláza­tot és mintegy 200 munka­lapot tartalmaznak. Ugyan­akkor termelési ágazaton­ként mutatják az állatte­nyésztés, a növénytermesz­tés. továbbá a segéd- és ki­egészítő üzemágak számada­tait is. A tanulmányok szö­veges részét részletes térkép- mellékletek egészítik ki. Ezeknek a terveknek a meg­valósítása nagyobb haté­konyságot biztosít majd egy- egy termőterületen a gépek, a műtrágyák és növényvé­dő szerek jobb hasznosításá­ban. A felmérő tanulmányok valamint a távlati üzemfej­lesztési tervek készítésekor a kompolti kutatók munkáját jelentősen elősegítették a ter­melőszövetkezetek pártszer­vezetei, gazdasági vezetői, KISZ-szervezetei és azok tagjai. így az utóbbi időben alkotó barátság alakult ki a termelőszövetkezetek és az intézet fiatal munkatársai között. A term dőszdvet keze­ti KISZ-gyű léseken például gyakran megjelennek a kom­polti fiatalok is és beszá­molnak a gazdálkodási ter­vekről,' elképzeléselvről. A közös gazdaságok ma már igénylik ezeket a szakmai tanácsadásokat. A Kompolti Növényter­mesztési és Talajvédelmi Ku­tató Intézet rendszeres kap­csolatot tart fenn a megyei KISZ-bizottsággal, valamint a Tisza II. KISZ védnöksé­gi operatív bizottsággal is. A kutatóintézetben tehát már túllépték a védnökségi munka keretein. Bár a terv- készítések egyelőre csali a mezőgazdaságilag újáförmá- lódó tiszai táj nyitányát je­lenítik, későbbi megvalósu­lásuk azonban a termésfej- lesztés és az ott élő emberek életszínvonalának segíti elő. emelését Meatusz Károly Furcsa számla Az alapkérdés így hangzik: miért kerül egy harmincki­lencezer forintos faház 76 855 forintba? Ez a faház ott állt a gyöngyösi szüreti napok idején a kiállítás területén. Rajta a hatalmas tábla, amely hírül ad­ta, hogy akár OTP-hitelre is megvásárolható 39 ezer fo­rintért a TÜZÉP helybeli telepén. Meglepetésünkre a TÜZÉP azt válaszolta érdeklődé­sünkre, hogy az E—32—2 jelű ÉRDÉRT faházat nem áru­sítják. Csak a szüreti napok idejére adták kölcsön a ne­vüket. Ezt a furcsa álláspontot akár a vevők félrevezetésének! is lehetne minősíteni, ha nagyon szigorúak akarnánk len­ni. De ne legyünk. Inkább térjünk vissza a kezdeti kérdés­hez. Ezért kerestük fel Petőfibápyán a Mátraalji Szénbá­nyák Végyesúzemét és kértük Tóth István főmérnököt, ma-, gyarázza meg a két összeg közötti különbséget. Az indokolás szerint a vételár csak a telephelyről tör­ténő szállításnál vonatkozik az egységcsomagra. Ez a cso­mag tartalmazza a különböző épületelemeket. Miután a ve­gyesüzem egy faház elszállítását és felépítését is elvégezte, felszámolta a költségeket. Ami alig kevesebb, mint a íaház ára. De hát. ha annyi, akkor annyi. Csak ismét valami fur­csaság tűnik a szemünkbe, ha a végszámlát nézzük. A költ­ségvetés még majdnem nyolcvanötezer forintot tartalmazott. Amikor a megrendelő ezt az összeget sokallta, azonnal el­engedtek négyezret belőle. Hogy egy újabb felszólamlás után ismét négyezerrel csökkentsék. Mindebből kiderül, hogy érdemes felszólalni. Jó volna megtudni, mi történt volna egy még újabb felszólalás után. Űjabb négyezer forintot írtak volna le? Tóth István közölte, hogy a szerelési költségek nem fix­árasak, illetve: maga a ház felépítése megegyezésen múlik, ők, a vállalkozók kérhetnek ennyit is, de ha nem' adják meg, akkor kevesebbel is beérhetik. Megegyezés dolga az egész. Ezt érteném is. ha a piacon lennénk, és valamelyik sá­tornál kellene alkudozni valami csodálatos tyúkszemirtára. Viszont nehezen fogadom el annak a lehetőségét, hogy egy állami vállalat becsapjon, megvágjon, ha hiszek neki és nem kezdek el alkudozni vele. Ez már nem tetszik. Mint ahogy a szüreti napokra kiállított faház hirdet­ménye sem nyerte meg így utólag a tetszésem, mert egy­szerűen nem mondott igazat. Vagy árusítja a helybeli TÜ- ZEP, vagy nem. A vevőt nem szabad semmi módon be­csapni. Lehet, hogy a vegyesüzemnek a financiális jogszabályok szerint nagyon igaza van, nagyon szabályszerűen járt: el, akkor is, amikor kétszer is engedett a vállalási összegből, de a védtelen megrendelők és ügyfelek nevében tiltakoz­ni vagyok kénytelen. Méghozzá a kereskedelerti és a vállalkozás szocialista szellemisége nevében. Mert a hetipiac is más és egy állami ügylet is más, Biztosaid l—4rj 9 Vörös Újságra emltave Minden év december 7-e a magyar sajtó napja annak emlékére, hogy 1918. december 7-én jelent meg a KMP hivatalos lapja, a „Vörös Újság". Á.z induláskor még elképzelhetetlen hatalmas olvasótábor köszönti most az évfordulót. Mert való­ra vált a Vörös Újság célkitűzése: a nép legszélesebb rétegei tudják magukénak a magyar sajtó termékeit. ál vm. kér, Bezerédi n. 4. számú húzón elhelyezett emléktábla, amely a KMP ille­gális ^nyomdájának állított emléket, . (MTI foto reprodukció) Áz építészek „leckéje" Közel tíz éve működik már az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület Heves me­gyei csoportja. A jelentkezők száma állandóan nő, egyre több szakember kapcsolódik be az építészek közös, tár­sadalmi munkájába. Azt ku­tatni: hogyan lehet az igé­nyektől elmaradt' építőipa­runk technológiáját minél több ponton korszerűsíteni, milyen megoldási módok adódnak új építkezési eljá­rásokra. A munka differen­ciálására építészeti, közmű és mélyépítő, statikai, épü­letgépészeti szakosztályok alakultak. Országos szervezet része­ként módjuk van tovább­képzéseket tartani, tanfolya­mokat szerveznek, kicserélik tapasztalataikat. Amiben a legtöbbet tehetnek: tájékoz­tatni tudnak minden szak­mabelit az új kísérletekről, eredményekről, korszerűbb eljárásokról; kapcsolatuk van az ország legkülönbözőbb ré­szében dolgozó építészekkel. Az információszerzés, ezek átadása: a lehető legfonto­sabb. A hatékonyság kulcsa. S a hatékonyság országunk gazdasági életében pillanat­nyilag az egyik legfőbb gond, legégetőbb probléma. A csoport legutóbbi klub­délutánja éppen ennek a tá­jékozódásnak a jegyében telt él: dr. Kovács Sándor, a megyei tanács építési osz­tályának vezetője, megyénk IV. ötéves tervi építési gaz­daságpolitikájáról tájékoz­tatta a jelenlevőket. Néhány gondolat az elő- - adásból: a megye 109 ezer lakásának csupán ötven szá­zaléka van ellátva vízveze­tékkel, s a csatornázás alig éri el a tíz százalékot. A la­kások nagy része korszerűt­len, alapos javításra szorul. Az építőipar felkészültsége viszont Heves megyében nem éri el az országos át­lagot sem, ezért a IV. ötéves tervben legalább 55—60 szá­zalékos kapacitásnövekedést kell biztosítani, hogy 1975-ig az országos szinthez emel­kedjünk. Ez pedig hagyomá­nyos építkezési mód mellett nem megy. Űj eljárásokra van szükség, amelyeknek kísérletei már elkezdődtek, de a rossz szervezíés, az ag­gasztó munkaerő-hiány, a nem hatékony kihasználás olyan költségemelkedéseket hozott, hogy minden új egyelőre riasztónak tűnik a közvélemény szemében. Ez a „leckéje” megyénk építészeinek, amelyet az óriás ütemű fejlődés adott fel nekik. Az Építőipari Tu­dományos Egyesület helyi csoportjának száz tagja eb­ben a helyzetben keresi a kiutat, a megoldásokat, hogy emelkedjék a minőségi színvonal, s szép környeze­tű városrészek épüljenek. Ebben pedig nagyon sok szerepet játszhat a már előbb említett információ- szerzés, a tapasztalatok kö­zös megvitatása. Az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium önálló tájékoztatási osztályt hózott létre ennek érdekében. A tájékoztatás: központnak azonban most még önmagát kell reklámoz­nia; nem tudják mit csinál, nem ismerik a tevékenysé­gét. Ellenvélemény is jelent­kezett: sokan éppen az in- információözönre panaszkod­nak, a különböző papírhal­mazokra; ezek a munka akadályai. Biztosan azok: ha abban a munkában nincs tervszerűség, koncepció. Az információk rendszerezéssel hasznossá tehetők, s a szó nemes értelmében vett kor­szerűség megvalósításához a jelenlétük egyszerűen — lét- szükséglet. Hasznos és kívánatos ten­dencia, éppen a legtöbbet szapult iparág, az építészet szakemberei között. Heves megyében — lemaradásunk miatt — különösen fontos ezekkel foglalkozni, s re­méljük, a munka nem lesz eredmény télén. (bekel f)

Next

/
Thumbnails
Contents