Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-07 / 288. szám
// /////AAA/, M AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 288. szám ARA: 80 FILLER 1971. december 7., kedd AAAAAA/VN/VNAAAAAAAAWS/»AAS/V«>A/VSAAAAAA/VWWS/WVVVVWWVWWVVVVWV í 1 SAJTÓ NAPJA Wtazánk minden száz lakosára 27 napilap-, s 50 heti- “ lappéldány jut. Magyarországon 29 napilap, 49 hetilap, 832 folyóirat jelenik meg. a rádiónak két és fél millió, a televíziónak több mint 1 800 000 előfizetője van. Számok, amelyek összevethetők más, korábbi tényekkel, s levonható belőlük jogos következtetésként az információk, a tájékoztatás iránti növekvő igény. Ami a sajtó a hírközlés minden munkatársa számára elismerés és biztatás; kötelezettség. Régen vállalt, de ma is tiszta szívvel vallott elkötelezettség. ötvenhárom esztendeje, 1918. december 7-én, programot adó. világos, félreérthetetlen mondatukat nyomtattak ki a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjában, a Vörös Újságban. Az évforduló hosszú esztendők óta nemcsak az emlékezés, hanem a magyar sajtó napja is. Az elkötelezett sajtóé, amely büszkén, s a hű szolgálat eltökéltségével vallja magát a szocializmus ügye harcosának, a marxista gondolkodás terjesztőjének, az internacionalizmus hirdetőjének. ötvenhárom esztendeje, hogy szerény külalakkal megjelent az elkötelezett, a kommunista sajtó a budapesti utcákon, a vidék városaiban és falvaiban, de a szegényes forma nem halványította a gondolatok fényét. A forradalom eszméi szóltak a lap Ihasábjairól az olvasóhoz; munkásokhoz és parasztokhoz, katonákhoz, az értelmiség leghaladóbb csoportjaihoz. S ezek az eszmék gyújtottak lámpást a Horthy-fasizmus sötétségében, a párt illegális és félillegális kiadványai, lapjai, folyóiratai, röplapjai, újra meg újra tanúsították, hogy az igaz szó erejénél nincs hatalmasabb. Mi utódok., tollforgató elődeink követői is ezt valljuk. Mindennapos, pihenőt nem engedő, figyelmet követelő, az elmélyedésre, a téma- és életismeretre figyelmeztető munka es hivatás az elkötelezeti sajtó dolgozójának lenni, r ... , A hétköznapok megszokott kísérője ma az újság, a rádió, a televízió. Azért is, mert napjaink embere minden elődjénél jobbam, érdeklődik hazája, s a világ dolgai iránt, de azért is — reméljük, sőt hisszük —, mert egyre inkább megtalálja a választ a lapok hasábjain, a rádió- és televízióadásokban a benne kavargó kérdésekre, a magyarázatot a gondokra, a bírálatot a melléfogások miatt. Tükröt lát, amely ugyan, olykor torzít, de egészében, s legtöbbször a világ, az ország hű képét adja vissza. A kis dolgok, az apró tettek megörökítésével is, nagy dolgok tolmácsolásával is. Elégedettek lennénk munkánkkal, az ünnep csak szép szavakat tűr meg'! Nem. Jó alkalom ez arra, hogy a szerkesztőségekben. így lapunk szerkesztőségében is a sajtó minden munkatársa összegezze, mérlegre tegye, mit sikerült elvégeznie a vállalt feladatokból, s mi az, amivel adós maradt. Jó alkalom ez arra, hogy újra végiggondoljuk felelőségünket, azokat a teendőket, amelyeket legutóbb az országos újságíró aktívaértekezlet összegezett, s ezek nyomán formaijuk terveinket, tetteinket; írásainkat. Nagy ügy szolgálatába szegődtünk, amikor tollat fogtunk. Bisz- sziik. hogy továbbra is, s még inkább lesz erőnk és tehetségünk e nagy ügyet, a szocializmus felépítését szolgálni. (íjuiiii-inr -------K oszigin Oslóban Koszigin szovjet miniszterül nők vaáirnap este a fehér asztalnál találkozott először rosszabban, és beszélgetett sl a norvég kormány vezetőivel, akik röviddel Oslóba érkezése után díszvacsorát adtak tiszteletére Akershus ősi várában. A banketten elhangzott pohárköszöntők korrekt és tedvező alaphangú nyitányt adtak a hétfőn kezdődő tárgyalásoknak, mivel mindkét kormányfő sik- raszállt az európai enyhülés folyamatának erősítéséért, a népek közötti jószomszédi kapcsolatokért és a tartós biztonság és együttműködés megteremtéséért. Bratteli és Koszigin kifejezte továbbá a két kormány készségét a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, a kölcsönös bizalom és együttműködés elmélyítésére. Trygve Bratteii norvég miniszterelnök pohárköszöntőjében hangsúlyozta a norvég nép mélységes békevágyát és rámutatott, hogy Európa jelenleg a feszültség enyhülésének fontos szakaszába jutott. Norvégia ebből a meggyőződésből kiindulva támogatja az európai biztonsági konferencia gondolatát, s annak megvalósulásáért tevékenyen közreműködik, Bratteii megemlékezett a szovjet hadsereg érdemeiről Norvégia északi részeinek felszabadításában, majd örömmel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Norvégia között jelenleg is jók a kapcsolatok, jelezve. hogy e kapcsolatokat a szovjet kormányfő látogatása idején újabb egyezmény (köztük egy konzuli) és jegyzőkönyv aláírásával tovább bővítik. Koszigin. válaszában szintén méltatta a sokoldalú kapcsolatok és politikai eszmecserék nagy jelentőségét a jószomszédi viszony ápolásában és az egész európai légkör javításában. Rámutatott, hogy a Szovjetunió célja is gyökeres fordulat elérése az európai országok viszonyában, a feszültség enyhülése jegyében, a béke és a biztonság erősödéséért. Elismeréssel szólt arról, hogy a norvég kormány is tevőlegesen bízó nyitotta a nemzetközi fe szültség enyhítésére, az imperialista agresszió felszámolására irányuló akaratát, amikor felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Vietna mi Demokratikus Köztársa tággal Megkezdődött a LEMP VI. kongresszusa Hétfőn. Varsóban megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusa, amelyre — a kongresszus küldöttein kívül —, megérkeztek a testvérpártok küldöttségei is, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárának vezetésével, valamint az MSZMP küldöttsége is, Kádár János első titkár vezetésével, A Központi Bizottság vitaindító referátumát Edward Gierek a LEMP KB első titkára mondotta el. Bevezetőben hangoztatta, hogy a kongresszusnak a szervezeti szabályzatban foglaltnál egy évvel előbb történt összehívása a párttagság akaratát tükrözi. „A párt azt várja tőlünk — mondotta —, hogy a két kongresszus közötti időszak értékelése feltárja a társadalmi jelenségek lényégét Kiapadhatatlan erőforrássá válik az a tapasztalat, amelyet a párt a maga tevékenységéből leszűr, mind a pozitív tényeket, mind a hibákat, mulasztásokat illetően, Gierek méltatta azt a rendkívüli társadalmi aktivitást, amely a kongresszus előkészítését jellemezte. Kiemelte, hogy a KB irányelv-tervezetéről valóban az egész népet átfogó párbeszéd folyt. A munkásosztály kezdeményezéseinek . hatalmas ereje szilárd anyagi realitássá vált. A nehéz napokban a munkás- osztály olyan kötelezettséget vállalt, amely egy szóval jellemezhető: „Segítünk” és a munkásosztály teljesítette vállalt kötelezettségeit: segített. — A kongresszus előtti vita megmutatta, hogy a társadalom tudatában mélyen gyökeret vert a párt vezető szerepének felismerése. Ez a legértékesebb politikai tőkénk, ez akciónk sikerének fo feltétele. A párt kongresszus előtti tevékenységéről szólva Edward Gierek méltatta a tavaly decemberi és ez év februári KB-plénumok határo(Folytatás a 2. oldalon) QáiÁhö/iiájűít Losonczi Pál Guineában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete guineai hivatalos látogatása során szombaton vidéki kőrútjának következő állomására, a felső-guineai Kankanba látogatott. A város népe hosszú sorokban állva, kitörő lelkesedései és forró tapssal köszöntötte a magas rangú magyar vendéget. Kankan kormányzója Losonczi Pál személyében meleg szavakkal üdvözölte az első európai államférfit, aki a város földjére lépett. Losonczi Pál szívélyes szavakkal köszönte meg a forró fogadtatást és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a guineai népet az egyetlen helyes út, a szocializmus megteremtéséért vívott harcában. Az ünnepi beszédek elhangzása után a város főterén katonai díszszemlét tartottak, amelyet a társadalmi szervezetek és művészeti csoportok felvonulása követett., A Conakry Rádió, amely különben részletes helyszíni tudósításokban számol be Losonczi Pál látogatásának eseményeiről, vasárnap lelkes szavakkal emlékezett meg a Kankanban tett látogatásról. TASZSZ-köxletnény Az indiai - pakisztáni háborúról I í Vvlf Á Híndusztán-félszigeten kialakult eseményekkel kapcsolatban á TASZSZ nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy közlemények érkeznek a Hindusztán-fél- szigeten kialakult helyzet súlyos kiéleződéséről. A' pakisztáni légierő december -lián bombázta és tűz alá vette India északnyugati részének számos városát. Az indiai—pakisztáni határon fegyveres összetűzések zajlanak le. Jól ismert tény, hogy a pakisztáni—indiai viszonyban az utóbbi időben bekövetkezett feszültség legfőbb oka az a helyzet, amely Kelet- Pakisztánban alakult ki a pakisztáni kormánynak a kelet-pakisztáni lakossággal szemben elkövetett cselekedetei következtében. Kelet-Pakiszténban az utóbbi években tömegmozgalom bontakozott ki az autonómiáért, az elemi polgári jogokért és a szabadságért. A törvényhozói szervek 1970 decemberében történt megválasztásakor a Mudzsibur Rahman vezette Awami Liga megkapta a kelet-pakisztáni lakosság egyhangú támogatását. A választások után tárgyalások kezdődtek a pakisztáni elnök és az Awami Liga vezetői között egy olyan jövendő államberendezésről, amely előirányozná Kelet- Pakisztán autonómiáját. A pakisztáni kormány azonban — amely szemmel láthatólag nem akart eljutni a megegyezésig — 1971. március 25-én váratlanul megszakította a tárgyalásokat. Mudzsibur Rahmant és az Awami Liga más vezetőit börtönbe vetették. Azonnal megkezdődött a kegyetlen megtorlás a lakosság ellen, ezreket gyilkoltak meg, sok millió kelet-pakisztáni polgár, hogy mentse az életét, kénytelen volt a szomszédos Indiába menekülni. A szovjet kormány, elítélve a megtorlások és az üldözések politikáját, mint a politikai kérdések megoldásának módszerét, felhívta a pakisztáni kormány figyelmét a kemény nem foganatosított intézkedéseket a kelet-pakisz- tani politikai rendezés érdekében és tovább fokozta a háborús előkészületeket India ellen. a szovjet vezetők Jahja Khan elnök tudomására hozták, hogy Pakisztán India elleni fegyveres támadása bármilyen ürüggyel kövessék is azt A Szovjetunió a Hindusz- .. tán-félszigetet fenyegető katonai , veszély láttán . —amellyel szemben nem rna-t radhat közömbös egyetlen békeszerető ország sem — áU lást foglal a vérontás haladéktalan megszüntetése mellett és amellett, hogy politikailag rendezzék Kelet-Pa- kisztánban a helyzetet, a kelet-pakisztáni nép törvényes Az indiai—pakisztáni háború kitörésének hírét olvassák az újságokban a főváros lakót (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) let-pakiszitáni helyzet politikai rendezésének szükségességére. A szovjet kormány, amikor ilyen megfontolásokkal a pakisztáni kormányhoz fordult, a humanizmus elveitől vezérelve cselekedett, szolgálatot kívánt tenni a pakisztáni népnek az ország előtt felvetődött bonyolult problémák demokratikus úton való megoldásában. Minthogy, a pakisztáni korel, a legerélyesebb elítélésre fog. találni a Szovjetunióban. A Szovjetunió nem maradhat közömbös a végbemenő eseményekkel szemben, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy azok a Szovjetunió határainak közvetlen közelében zajlanak le, következésképpen érintik a Szovjetunió biztonságának érdéit ÍHr ' ■ jogainak és érdekeinek tís teletben tartása alapján. A szovjet kormány ugyar akkor úgy véli, hogy minden ország kormányának tartózkodnia kell az olyan lépésektől, amelyek ilyen. vagy olyan módon azt jelenthetik, hogy belesodródnak a konfliktusba vagy előidézik a helyzet te vábbi súlyosbodását a Hin dusaán-félsaigetea.
