Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-07 / 288. szám

// /////AAA/, M AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 288. szám ARA: 80 FILLER 1971. december 7., kedd AAAAAA/VN/VNAAAAAAAAWS/»AAS/V«>A/VSAAAAAA/VWWS/WVVVVWWVWWVVVVWV í 1 SAJTÓ NAPJA Wtazánk minden száz lakosára 27 napilap-, s 50 heti- “ lappéldány jut. Magyarországon 29 napilap, 49 he­tilap, 832 folyóirat jelenik meg. a rádiónak két és fél millió, a televíziónak több mint 1 800 000 előfizetője van. Számok, amelyek összevethetők más, korábbi tényekkel, s levonható belőlük jogos következtetésként az informá­ciók, a tájékoztatás iránti növekvő igény. Ami a sajtó a hírközlés minden munkatársa számára elismerés és bizta­tás; kötelezettség. Régen vállalt, de ma is tiszta szívvel vallott elkötelezettség. ötvenhárom esztendeje, 1918. december 7-én, prog­ramot adó. világos, félreérthetetlen mondatukat nyomtat­tak ki a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjában, a Vörös Újságban. Az évforduló hosszú esztendők óta nem­csak az emlékezés, hanem a magyar sajtó napja is. Az elkötelezett sajtóé, amely büszkén, s a hű szolgálat eltö­kéltségével vallja magát a szocializmus ügye harcosá­nak, a marxista gondolkodás terjesztőjének, az interna­cionalizmus hirdetőjének. ötvenhárom esztendeje, hogy szerény külalakkal meg­jelent az elkötelezett, a kommunista sajtó a budapesti utcákon, a vidék városaiban és falvaiban, de a szegényes forma nem halványította a gondolatok fényét. A forra­dalom eszméi szóltak a lap Ihasábjairól az olvasóhoz; munkásokhoz és parasztokhoz, katonákhoz, az értelmiség leghaladóbb csoportjaihoz. S ezek az eszmék gyújtottak lámpást a Horthy-fasizmus sötétségében, a párt illegális és félillegális kiadványai, lapjai, folyóiratai, röplapjai, új­ra meg újra tanúsították, hogy az igaz szó erejénél nincs hatalmasabb. Mi utódok., tollforgató elődeink követői is ezt valljuk. Mindennapos, pihenőt nem engedő, figyelmet követelő, az elmélyedésre, a téma- és életismeretre fi­gyelmeztető munka es hivatás az elkötelezeti sajtó dolgo­zójának lenni, r ... , A hétköznapok megszokott kísérője ma az újság, a rá­dió, a televízió. Azért is, mert napjaink embere minden elődjénél jobbam, érdeklődik hazája, s a világ dolgai iránt, de azért is — reméljük, sőt hisszük —, mert egyre inkább megtalálja a választ a lapok hasábjain, a rádió- és tele­vízióadásokban a benne kavargó kérdésekre, a magyará­zatot a gondokra, a bírálatot a melléfogások miatt. Tükröt lát, amely ugyan, olykor torzít, de egészében, s legtöbb­ször a világ, az ország hű képét adja vissza. A kis dol­gok, az apró tettek megörökítésével is, nagy dolgok tol­mácsolásával is. Elégedettek lennénk munkánkkal, az ünnep csak szép szavakat tűr meg'! Nem. Jó alkalom ez arra, hogy a szer­kesztőségekben. így lapunk szerkesztőségében is a sajtó minden munkatársa összegezze, mérlegre tegye, mit sike­rült elvégeznie a vállalt feladatokból, s mi az, amivel adós maradt. Jó alkalom ez arra, hogy újra végiggondoljuk felelőségünket, azokat a teendőket, amelyeket legutóbb az országos újságíró aktívaértekezlet összegezett, s ezek nyo­mán formaijuk terveinket, tetteinket; írásainkat. Nagy ügy szolgálatába szegődtünk, amikor tollat fogtunk. Bisz- sziik. hogy továbbra is, s még inkább lesz erőnk és tehet­ségünk e nagy ügyet, a szocializmus felépítését szolgálni. (íjuiiii-inr -------­K oszigin Oslóban Koszigin szovjet miniszter­ül nők vaáirnap este a fehér asztalnál találkozott először rosszabban, és beszélgetett sl a norvég kormány veze­tőivel, akik röviddel Oslóba érkezése után díszvacsorát adtak tiszteletére Akershus ősi várában. A banketten elhangzott pohárköszöntők korrekt és tedvező alaphangú nyitányt adtak a hétfőn kezdődő tár­gyalásoknak, mivel mindkét kormányfő sik- raszállt az európai eny­hülés folyamatának erő­sítéséért, a népek közötti jószomszédi kapcsola­tokért és a tartós biz­tonság és együttműködés megteremtéséért. Bratteli és Koszigin kifejez­te továbbá a két kormány készségét a kétoldalú kap­csolatok bővítésére, a köl­csönös bizalom és együttmű­ködés elmélyítésére. Trygve Bratteii norvég mi­niszterelnök pohárköszöntőjé­ben hangsúlyozta a norvég nép mélységes békevágyát és rámutatott, hogy Európa jelenleg a feszültség enyhü­lésének fontos szakaszába jutott. Norvégia ebből a meggyő­ződésből kiindulva támogat­ja az európai biztonsági kon­ferencia gondolatát, s an­nak megvalósulásáért tevé­kenyen közreműködik, Bratteii megemlékezett a szovjet hadsereg érdemeiről Norvégia északi részeinek felszabadításában, majd örömmel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Norvé­gia között jelenleg is jók a kapcsolatok, jelez­ve. hogy e kapcsolato­kat a szovjet kormányfő látogatása idején újabb egyezmény (köztük egy konzuli) és jegyzőkönyv aláírásával tovább bőví­tik. Koszigin. válaszában szin­tén méltatta a sokoldalú kapcsolatok és politikai esz­mecserék nagy jelentőségét a jószomszédi viszony ápo­lásában és az egész európai légkör javításában. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió célja is gyökeres fordulat elérése az európai országok viszonyában, a fe­szültség enyhülése jegyé­ben, a béke és a biztonság erősödéséért. Elismeréssel szólt arról, hogy a norvég kormány is tevőlegesen bízó nyitotta a nemzetközi fe szültség enyhítésére, az im­perialista agresszió felszá­molására irányuló akaratát, amikor felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat a Vietna mi Demokratikus Köztársa tággal Megkezdődött a LEMP VI. kongresszusa Hétfőn. Varsóban megkez­dődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusa, amelyre — a kongresszus küldöttein kívül —, megér­keztek a testvérpártok kül­döttségei is, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP fő­titkárának vezetésével, vala­mint az MSZMP küldöttsége is, Kádár János első titkár vezetésével, A Központi Bizottság vita­indító referátumát Edward Gierek a LEMP KB első tit­kára mondotta el. Bevezetőben hangoztatta, hogy a kongresszusnak a szervezeti szabályzatban fog­laltnál egy évvel előbb tör­tént összehívása a párttagság akaratát tükrözi. „A párt azt várja tőlünk — mondotta —, hogy a két kongresszus közötti időszak értékelése fel­tárja a társadalmi je­lenségek lényégét Kiapadhatatlan erőforrássá válik az a tapasztalat, ame­lyet a párt a maga tevé­kenységéből leszűr, mind a pozitív tényeket, mind a hi­bákat, mulasztásokat illető­en, Gierek méltatta azt a rend­kívüli társadalmi aktivitást, amely a kongresszus előké­szítését jellemezte. Kiemelte, hogy a KB irányelv-terveze­téről valóban az egész népet átfogó párbeszéd folyt. A munkásosztály kezdeménye­zéseinek . hatalmas ereje szi­lárd anyagi realitássá vált. A nehéz napokban a munkás- osztály olyan kötelezettséget vállalt, amely egy szóval jel­lemezhető: „Segítünk” és a munkásosztály teljesítette vállalt kötelezettségeit: segí­tett. — A kongresszus előtti vi­ta megmutatta, hogy a társadalom tudatában mélyen gyökeret vert a párt vezető szerepének felismerése. Ez a legértékesebb politikai tőkénk, ez akciónk sikerének fo feltétele. A párt kongresszus előtti tevékenységéről szólva Ed­ward Gierek méltatta a ta­valy decemberi és ez év feb­ruári KB-plénumok határo­(Folytatás a 2. oldalon) QáiÁhö/iiájűít Losonczi Pál Guineában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete guineai hivatalos látogatása során szombaton vidéki kőr­útjának következő állomásá­ra, a felső-guineai Kankan­ba látogatott. A város népe hosszú sorokban állva, ki­törő lelkesedései és forró tapssal köszöntötte a magas rangú magyar vendéget. Kankan kormányzója Lo­sonczi Pál személyében me­leg szavakkal üdvözölte az első európai államférfit, aki a város földjére lépett. Losonczi Pál szívélyes sza­vakkal köszönte meg a forró fogadtatást és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a guineai népet az egyetlen helyes út, a szocializmus megteremtéséért vívott har­cában. Az ünnepi beszédek el­hangzása után a város fő­terén katonai díszszemlét tartottak, amelyet a társa­dalmi szervezetek és művé­szeti csoportok felvonulása követett., A Conakry Rádió, amely különben részletes helyszí­ni tudósításokban számol be Losonczi Pál látogatásának eseményeiről, vasárnap lel­kes szavakkal emlékezett meg a Kankanban tett láto­gatásról. TASZSZ-köxletnény Az indiai - pakisztáni háborúról I í Vvlf Á Híndusztán-félszigeten kialakult eseményekkel kap­csolatban á TASZSZ nyilat­kozatot adott ki, amely hang­súlyozza, hogy közlemények érkeznek a Hindusztán-fél- szigeten kialakult helyzet sú­lyos kiéleződéséről. A' pa­kisztáni légierő december -li­án bombázta és tűz alá vet­te India északnyugati részé­nek számos városát. Az in­diai—pakisztáni határon fegyveres összetűzések zajla­nak le. Jól ismert tény, hogy a pakisztáni—indiai vi­szonyban az utóbbi idő­ben bekövetkezett fe­szültség legfőbb oka az a helyzet, amely Kelet- Pakisztánban alakult ki a pakisztáni kormánynak a kelet-pakisztáni lakos­sággal szemben elköve­tett cselekedetei követ­keztében. Kelet-Pakiszténban az utóbbi években tömegmozga­lom bontakozott ki az auto­nómiáért, az elemi polgári jogokért és a szabadságért. A törvényhozói szervek 1970 decemberében történt meg­választásakor a Mudzsibur Rahman vezette Awami Liga megkapta a kelet-pakisztáni lakosság egyhangú támogatá­sát. A választások után tár­gyalások kezdődtek a pakisz­táni elnök és az Awami Li­ga vezetői között egy olyan jövendő államberendezésről, amely előirányozná Kelet- Pakisztán autonómiáját. A pakisztáni kormány azonban — amely szemmel láthatólag nem akart eljutni a megegyezésig — 1971. már­cius 25-én váratlanul meg­szakította a tárgyalásokat. Mudzsibur Rahmant és az Awami Liga más vezetőit börtönbe vetették. Azonnal megkezdődött a kegyetlen megtorlás a lakosság ellen, ezreket gyilkoltak meg, sok mil­lió kelet-pakisztáni pol­gár, hogy mentse az éle­tét, kénytelen volt a szomszédos Indiába me­nekülni. A szovjet kormány, elítélve a megtorlások és az üldözé­sek politikáját, mint a poli­tikai kérdések megoldásának módszerét, felhívta a pakisz­táni kormány figyelmét a ke­mény nem foganatosított in­tézkedéseket a kelet-pakisz- tani politikai rendezés érde­kében és tovább fokozta a háborús előkészületeket In­dia ellen. a szovjet vezetők Jahja Khan elnök tudomására hozták, hogy Pakisztán India elleni fegyveres támadása bármilyen ürüggyel kövessék is azt A Szovjetunió a Hindusz- .. tán-félszigetet fenyegető ka­tonai , veszély láttán . —­amellyel szemben nem rna-t radhat közömbös egyetlen békeszerető ország sem — áU lást foglal a vérontás hala­déktalan megszüntetése mel­lett és amellett, hogy politi­kailag rendezzék Kelet-Pa- kisztánban a helyzetet, a ke­let-pakisztáni nép törvényes Az indiai—pakisztáni háború kitörésének hírét olvassák az újságokban a főváros lakót (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) let-pakiszitáni helyzet politi­kai rendezésének szükséges­ségére. A szovjet kormány, amikor ilyen megfontolásokkal a pa­kisztáni kormányhoz fordult, a humanizmus elveitől vezé­relve cselekedett, szolgálatot kívánt tenni a pakisztáni népnek az ország előtt felve­tődött bonyolult problémák demokratikus úton való meg­oldásában. Minthogy, a pakisztáni kor­el, a legerélyesebb elíté­lésre fog. találni a Szov­jetunióban. A Szovjetunió nem marad­hat közömbös a végbemenő eseményekkel szemben, fi­gyelembe véve azt a körül­ményt is, hogy azok a Szov­jetunió határainak közvetlen közelében zajlanak le, követ­kezésképpen érintik a Szov­jetunió biztonságának érdé­it ÍHr ' ■ ­jogainak és érdekeinek tís teletben tartása alapján. A szovjet kormány ugyar akkor úgy véli, hogy minden ország kormá­nyának tartózkodnia kell az olyan lépésektől, amelyek ilyen. vagy olyan módon azt jelent­hetik, hogy belesodród­nak a konfliktusba vagy előidézik a helyzet te vábbi súlyosbodását a Hin dusaán-félsaigetea.

Next

/
Thumbnails
Contents