Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-05 / 287. szám

Munkások a tudományért — tudósok a munkásokért!

Az Elet és Tudomány negyedszázados jubileumára M

0 0

| meghatódottsággal lapozok bele az Élet és Tudomány 25 évvel ezelőtti, legelső számába. , Még romokban áll az ország, amikor 1945. december 1-én a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, a Nobel - díjas Szentt-Györgyi Albert útnak . indítottá ezt az azóta annyira közismertté vált* folyóiratot.

Az első lapok címlapján ez a jelszó szerepelt: „Munkások a tudományért — tudósok a munkáért”... A szerkesztők abból a megállapításból indultak ki, hogy a múltban „a munkásokra nehezedő különböző elnyomatás között — talán a legsúlyosabb — a tanulástól való elzártság volt”, és hogy ugyanakkor „a tudománynak elsőrendű feladata az, hogy a széles néprétegekhez éljusson, közkinccsé váljon.”.

Ez az új lap, „melynek megjelenését a munkások teszik lehetővé, a tudósok pe- dik önként ajánlatták fel tudásuk legjavát”, céljául azt tűzte ki, hogy élő összekötő kapoccsá váljon a szellemi és a fizikai dolgozó rétegek között.

Fél év múlva a szép jelszó

lekerült a címlapról, nehogy elcsépelt szólammá degradálódjék, hanem hogy annak tartalmát teljes egészében a valóságba ültesse át. A huszonöt év több mint 1000 száma, Írözei 50 000 sűrűn teliírt oldala egyértelműen bizonyítja, hogy a kezdeti elhatározást töretlenül sikerült azóta is megtartani. Az Élet és Tudomány papírja, nyomástechnikája sokat változott az idők folyamán, de a lényeg, a szemlélet sohasem . változott meg. A főszerkesztő ma is dr. Csűrös Zoltán akadémikus professzor, aki mögött ott áll a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nemcsak tekintélyével, súlyával, hanem a társulatba tömörült értelmiségiek ezreivel, akik közül több százan vállalaták az írásbeli ismeretterjesztés nehéz feladatát.

I

gen hamar szívébe zárta a magyar olvasóközönség az Élet és Tudományt. Ez az a lap, amelyet — nyugodtan állíthatjuk — mindig jóval többen olvasták és olvassák, mint ahány példányt a nyomda előállított. Most, amikor ’ 140 000 példányban jelenik meg, szerény becslés szerint is száRozzant, öreg lakás a MÉSZÖV egri központjának udvarán. Az első ajtó mögött, enyhe széngázban, idősebb férfi gépek Iványi Miklós nyugdíjas pedagógus, a szövetkezeti múzeum gondnoka, mindenes. Nemrég vette át tisztét. S bizony, hatalmas munka előtt áll, ha rendezni kívánja a szomszédos helyiségekben ömlesztve tárolt, hat éve gyűlő anyagot. Okmányokat, fényképeket, könyveket, filmeket, újságcikkeket, magnóteker- cseket, s apró tárgyi emlékeket, amelyek Heves megye szövetkezeti életének múltjáról tudósítanak.

Mint az itt található dokumentumok igazolják, a mozgalom gyökerei a múlt század végére visszanyúlnak megyénkben is. A gyöngyösiek lapja például már 1886-ban vezércikket közölt a hitelszövetkezetek létesítésének szükségességéről. Cégbírósági iratok, tudósítások alapján azt is nyomon követhetjük, miként alakulnak ilyesféle intézmények 1894-ben Komlón, Verpeléten, 1896-ban Boronádon, Hevesen, Gyöngyöshalászon, egy évvel később pedig Ecséden, Nagyrédén.

Még érdekesebb a „Hatvan és Vidéke” című lap 1902., június 29-i száma, amely. a korabeli kispanasztok és kézművesek nehéz helyzetéből kiindulva így fogalmaz: ^Köz- gazdasági életünk ma már azon a fokon áll, hogy a kis erőknek okvetlen tömörülniük kell, ha meg akarnak élni! Különösen áll ez a mezőgazdaságra és az iparosokra ...”

Tovább nézelődtünk, s egy dossziéból fotókópiák kerülnek elő. Ezek már a beért idő bizonyságai! Másolatok a Heves megyében megalakult, felszabadulás utáni első termelőszövetkezetek birtokle- Véleíről. Alól dátum: 1945. november 10. Aláírás: Nagy Imre földművelésügyi miniszter.

★

A múzeumi adattár céljáról, rendeltetéséről Varga Lászlón rT. a gyűjtőmunka egyik elindítójával is beszélgettünk.

— Törekvésünk országosan a'/, elsők között- van, s egybeesik a megyei pártbizottság

1966-os irányelveivel, améQJSM&gl

£g5j. decern!)^- vasarna#

f

lyek a honismereti, helytörténeti mozgalom felkarolását, megerősítését szorgalmazták. Egy-egy fogyasztási szövetkezet, hitelintéztézet, mezőgazdasági, vagy ipari társulás szorosan hozzátartozik a települések életéhez, beleszól kultúrájába, gazdasági helyzetük alakulásába. Tehát történelem, amely nem maradhat megíratlan, feldolgozatlan — mondotta a MÉSZÖV munkatársa. — A mi hely- történeti jellegű gyűjtőmunkánk, a múzeumi adattár megteremtése ezen túlmenően is haszonnal jár azonban. Rendszerezés, hozzáférhetővé tétel után a gyűjtemény hatékonyan segítheti a szövetkezeti eszme szélesebb kör? ben való népszerűsödését, továbbá részévé, szemléltető anyagává válhat a különböző szintű és rendeltetésű iskoláknak, tanfolyamoknak.

★

Természetesen a jelenlegi mostoha körülmények erősen gátolják a múzeumi adattár munkáját. Nem eléggé biztatóak ■ távlati lehetőségei sem. Eppcjti ezért felkerestük dr. Havellant Ferencet, a MÉSZÖV Heves megyei elnökét, hogy véleményét kérjük e kérdésekről.

— A megyei szövetség nagy figyelmet fordít a történelmi múlt eredményeire, tapasztalataira, amelyeket végsőben a •jelen és a jövő hasznosíthat, így örömmel üdvözöltük annak idején a szövetkezeti adattár létrehozásának gondolatát, s lehetőséget biztosítottunk az intenzív anyag- gyűjtésre — mondotta dr. Havellant Ferenc. — Most novemberben megoldottuk már a múzeumi anyag önálló kezelését is új munkaerő beállításával, ami lehetővé teszi, hogy 1972. április 4- re elkészüljön az anyag rendszerezése, katalogizálása. Ekkor válik gyűjteményünk igazán a tudományos munkát | végző, vagy csupán érdeklő- • dó emberek számára hozzá-1 férhetóvé. Jövő évtől lehető- I ség nyílik majd a magnófelvételek helyi lehalgatására, s a filmek, diafelvételek vetítésére is. Sajnos, a célnak tökéletesen megfelelő épületet pillanatnyilag nem tudunk biztosítani múzeumunknak. De rövidesen kapcsolatot teremtünk a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Tanács és a KISZÖV vezetőivel, hogy tárgyalhassunk a továbbfejlesztés lehetőségeiről, s megosszuk egymás között a feladatokat.

(tmldmyj

molhatunk félmilliós olvasótáborral. Ilyen, viszonylag igen nagy elterjedtséggel egyetlen külföldi ismeretterjesztő folyóirat sem büszkélkedhet.

Az olvasók igényének, tömeges késésének nyomása alatt lett a kezdetben félhavi folyóiratból 1947. szeptember 1-től az Élet és Tudomány. Nőtt közben a terjedelem is. Az első öt évben 28, később 32, most hét éve pedig 48 oldalas egy-égy szám.

A terjedelem növekedésével nőtt a felölelt témakörök száma is. Ma már a természettudományok különböző ágain kívül történelmi, néprajzi, nyelvészeti tárgykörű cikkekkel találkozunk kedves lapunkban. Évente átlag 600 cikk és a Tudomány Világa című rovatnak számonként 10—20 rövid tudósítás olyan választékot kínál az olvasónak, hogy eddig még nem találkozhattam olyan emberrel, aki ne azt vallotta volna, hogy minden számban talál valami olyant, ami őt közelről és különösen érdekli.

A huszonöt évvel esse~

lőtti elképzelést, a szellemi és fizikai dolgozók összekapcsolását, hasznos tudományos ismeretek élvezetes, mégis színvonalas terjesztését az Élet és Tudomány az eltelt idő alatt messzemenően megvalósította. Jelentősége azonban nem hogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, inkább növekszik, minthogy a köz- művelődés • 'korszerűsödő rendszerében a középpontba a szervezetten segített, irányított önképzés került, márpedig önképzés elképzelhetetlen olvasás nélkül.

Dr. Szokefalvi-Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezete

elnökségének tagja

A FELKEGYELMU

Dosztojevszkij regényének színpadi változata Egerben

Nem tagadom némi fenntartással fogadom a nagy regények színpadra állítását. Igaz, izgalmas öröm és érdekes kísérlet színpadon látni a világirodalom óriásainak regénybe álmodott hőseit, de ugyanakkor gyakran csalódást is okoznak ezek a bemutatók. Csalódást, mert a gazdagon jellemzett re- g&iyhősök legtöbbször vázlatosan megrajzolt " figurákká válnak a színpadon, s a sodró erejű epika, a jellemek, a magatartások sokoldalú indoklása néhány drámai csomópontban sűrűsödik csupán a színpadi játék során. Vannak'persze ritka kivételek, olyan esetek,. amikor egy-egy nagy egyéniség vállalja a regény újraalkotását. Elsősorban: Piscátorrd gondolok, aki szinte társszerzőként vállalta a Háború és béke átködtésót, s újszerű megoldásaival színpadon is a világsikerig vitte a Mólsz- toji gondolatokat.

•

Dosztojevszkij nagy széni

regénye, A félkegyelmű sajnos nem találta meg a maga Piseátorát. Tovsztono- gov átdolgozása nem győzőét meg arról, hogy Misfein herceg különös története, gazj dag filozófiája mohot szóló gondolatokkal érvényesülhet a színpad időben és térben is szűk keretei között. Nem győzött meg, mert a túlságosan leegyszerűsített tör- téndé mozgatórugói a magatartások pszichológiai ^ és társadalmi indítékai maradtak ' leginkább homályban. így az előadás elsősorban azoknak jelent élményt, akik már regényből, sőt az író regényeiből ismerték ^Dosztojevszkij különös világát. Ök értették világosan a cselekmény összefüggéseit s a szavak mögött meghúzódó gondolatokat, a kétkedésekkel és ellentmondásokkal vívódó író aggódását a beteg tépett lelkű emberekért, végső fokon a társadalomért.

Az adaptáció gyengéi el- lenére mégis indokoltnak látszik A félkegyelmű bemutatása. S nemcsak/ azért, mert ezekre aznapokra esik az író születésének 150. évfordulója, inkább azért, mert Dosztojevszkij hősei még így, leegyszerűsített formában is nagyszerű szereplehetőséget kínálnak a színészek számára. Mondhatnám úgy is: a tehetség próbája ez a ' színpadi mű, színésznek, rendezőnek egyaránt.

Az előadást Jurka László rendezte. Láthatóan nagy tisztelettel közelített a műhöz, s arra törekedett, hogy előadásában méltóképpen érvényesüljön Dö&ztojóvszíkij romantikába hajló táráada- lombírálata. Ennek érdekében hegyezte élesre a két estély nagyjelenetedt, s fogta végletessé a jámbor szeretet és az önpusztító duhaj gátlástalanság figuráit. Az előadásnak hangulata volt, hangulata, amely felidézte a kort, a cárizmus Orosz- országának azt a légkörét, amelyben elvesznek, szét- bomlanak az emberi értékek, még a legnemesebb tulajdonságok is.

A hangulat és a jS ritmus megteremtésében nagy része van Wegenast Róbert ikonokat idéző színpadképének, amelynek templomi csendet és áhítatot parancsoló ’keretei között szinte kiáltó ellentétként játszódik ez a gyilkos történet.

Az ádolgozás hibáit azonban még a jól értelmezett célratörő rendezés, valamint a színpadkép ötletes megoldása sem tudta feledtetni.

. A szereplők közül Markáig Gábor kapta a legnehezebb feladatot:, Miskin herceget alakította. Bonyolult szerep, hiszen a földre szállt jóságot, a korán jött Krisztust kellett eljátszania,

felvillantva közben a bolydult elme változásait la Markaly becsülettel helytállt, eddigi színészi, éveinek egészen biztos, legbonyolultabb szerepében. Miskin hercege az emberfeletti jóság, a már csaknem bűnnek számitó naivitás megtestesítő je volt. Talán csajk a bukás döbbenetének érzékeltetésével maradt adósunk abban a jelenetben, amikor kiderül, hogy j (iáiga, tisztasága nem hat az emberekre, sőt bűnbe sodorja még a hozzá legközelebb állóikat is. <

Paláncz Ferenc Rogozsin- ja a legéredetibb Dosztojevszkij-figura. Az ember rossz óldalát, a bővérű féktelenséget, a duhaj kivagyiságot játszotta el Paláncz jól felépített szerepében, éreztetve valamit abból is, honnan és miért szorult annyi rossz tulajdanág Ro- gozsinba. ,/

A tehetséggel megformált eredeti figurák közé keil sorolni Lenkey Edit kedélyesre hangolt nagyszerű alakítását, amelyet Protoofjewjta szerepében nyújtott. Somló Ferenc ravaszdi Lébegyeyje .telitalálat és érdekes színfoltja az előadásnak. Ugyanez mondható Csapó János Ivolgin tábornokára is. Nasz- taszja Eilipovnát Máthé Éva formálta meg. Bár a tehetséges színésznőnek voltak nagyszerű pillanatai, mégsem tudta hitelessé formálni a zavaros életű, különös sorsú asszony alakját. Ez a szerep bizony nem rá szabott Kisebb szerepekben Farkas Endre, Páva ibolya, Dariday Róbert és Fűzeaay Ottó alakítását keß megemlíteni.

A jelmezeket Gergely falván tervezte. A kísérőzenét Herédy Éva szerezte.

Blárfcnsz László

A VEIMER,

Fordította : Kassai Ferenc

25.

Sarapov tekintete 'átmelegedett.

— Jó van, fiam. Nem a

tengerpartra siettünk..Legközelebb tudni fogjuk. Szóval, mi van azzal a kísérlettel?

— Végre kell hajtani.

— Rendben van. Csak semmi feltűnés, semmi, lárma: Ne keltsünk pánikot.

Tyihonov felkelt és néhány lépést tett a szobában:

— Jobb lenne feltűnéssel.

— Hogy-hogy?

— Azt hiszem, minél nagyobb feltűnést keltünk, annál jobb. Minél több ember gyűlik össze, annál többen fogják kérdezgetni: mi történt tulajdonképpen? Megmagyarázzuk nekik, az eseményt szárnyába kapja a hír. Akad talán, más szemtanú is, nemcsak Jevsztyignyejeva és Latina. Talán hallotta valaki a lövést. Vagy gyanakszik valakire. Sok minden előadódhat. Csak a merénylőt ne ijesszük el túlságosan...

Sarapov elmosolyodott:

— Ne galoppozd el magadl Nincs okunk titkolózni a merénylő előtt. Hiszen nyilvánosan körözzük. A gyilkos semmit sem tehet ellene, ha helyes nyomra bukkanunk. Elrejtőzött, de ott van valahol. S ha felkerekedik, hogy összezavarja a vizeinket, könnyen rajtaveszthet..

Sarapov megpuhította cigarettáját, a 'dotoámytörmelé- ket leseperte az asztalról, rá— Emlékszem egy ügyre, Lolák—Káin — ez volt a csúfneve —, visszaeső bűnöző volt, megölt egy embert. Többek közt megtudtuk, hogy lecsatolta áldozata aranyóráját. Omega óra volt.

idegen holmira. Már-már ajtót mutattak neki, amikor — szerencsére — megérkezett Vologya. Drannyikov. Egy pillantást vetett az Omegára és sóbálvánnyá dermedt. S amikor a látogató leírta éjszakai asztaltársának külsejét, világossá vált: Lelik volt a tettes. — Sarapov felállt. — Ügyhogy, fiacskám, a gyilkos csak jót tesz nekünk, ha kibújik az odújából. Szervezd meg a kísérletet. Meglátjuk, mi lesz belőle.

KEDD

Tyihonov ceruzával gyorsan felvázolta a helyszínt, a papírlapot átnyújtotta Sara- povnak:

— Nézd teal!, a szakértők véleménye szerint a lövést csakis a, három ablak egyikéből adhatták le: a Bajkijl szálloda bal oldali épület- szárnyának harmadik emeletéiül, az 53-as vagy 59-es

Káin megszagolhatta, hogy keressük az órát, vagy magától rájött, hogy jobb, ha megszabadul a bűnjeltől. Egy étteremben összebarátkozott az asztal társával. Jócskán a pohpr fenekére néztek, s amikor kapcsolatuk a részeg ölelkezés stádiumába jutott, elcserélték á karóráikat. Káin egy Poljot márkájú órát kapott az Omegáért. Az asztaltárs rövidesen elaludt. Amikor felébredt, csodálkozva látta új szerzeményét. Rendes fickó volt, bement az őrszobára és kérte: kerítsék jäo aa óráját» nem m igényi

számú szobából A harmadik ablak a lépcsőfordulónál nyílik, Az 58-as szobában ketten laknak: Lev Alekszeje- vics Kozak építészmérnök Lvovból és Dmitrij Mihajlo- vics Lagunov főkönyvelő Kromszkból. Az 59-es szobában egy házaspár lakik: Alekszander Pavlovics Popöv kisinyovi orvos a feleségével. Múlt hétfőn már mindannyian a szálloda vendégei voltak, A lépcsőházi ablakból azonban olyasvalaki is rájöhetett Akszjomovára, akinek a személyazonossága telj®-, téggél i&mere;&k&

— Mik az eH:épaeléseid?

— Kozákot és Lagumovoi

még nem láttam:, öt . félé szoktak hazatérni. Popowal beszéltem.

— És van valami érdekes?

— Van. A lekvár. Szereted

a meggylakváint?

— Micsodát?

— Mondom, hogy szeretede a meggylekvárt? Egy egész vödörrevalót tartogat belőle. Meghívott, máskor is szívesen megkínál.

— & a lekvárom kívül?*— nevette el magát Sarapov.

—t A disszertációja megvédésére jött Moszkvába, a. felesége szurkol neki. Speciálisan a te számodra felírtam valahová a disszertáció témáját is, csak tudnám, hová.

— Tyihonov előhalászta zsebnoteszét, fellapozta és rendíthetetlen arokifejezéssel felolvasta: „A hipofizákális tir- reoidsziszitéma állapota ion- eugárzásnál”.

. — Szép. És. mondd, csak, nem fáj a hasad a meggy-lekvártól?

—: Tudod, sehogyan . sem tetszik nekem az a lépcsőházi ablak. A lépcsőházi beugró a folyosó végéről nyílik, kijárással egy oldalerkélyre. Egyszóval a vakbélhez hasonla- toSf A beugrót nem látni a folyosóról. Általában a kiszolgáló személyzet közlekedik a lépcsőn: pincérek, szerelők, s a többi. Afféle bál- sóléposő, a szálloda udvarából A lenti ajtót általában este tízkor bezárják. A felső vége a padlástérbe vezet. A padlásajtó zárva van, valamikor le is. plómbálták. A rozsdás dróton ólomdarabkát találtam. A padozat rendkívül poros, a betonon elmosódott lábnyomokat figyeltem meg. Felforgattuk a padlást alaposan, de semmit sem találtunk. A lábnyomokról mindenesetre mintát vettünk. Titokban abban, reménykedtem, hogy rábukkanunk a töitényhüvélyre, de híre- hamva sincs. Most felkeresem Kozákot és Lagunova#.. A lépcsóházzal még foglalkoznunk kell...

i

Egy új egri múzeum tervei és gondjai

Bemutatjuk a szövetkezeti adattárt