Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-25 / 304. szám
HarácsonphoF - MMznpM S zédítő emberkaval- kád az utcákon, az üzletekben: ez az ünnep előtti jellemző kép. Csomagok a kézben, háton, vállon, kirakatok előtt megtorpanó és tovasiető embereik. Képeik; virágok, demizsonok, játékok, fenyőfák... Ünnepi előkészület Ott robognak, tolongjanak körülöttem, csomagjaikkal szinte £éh»= sodorva az útból, amikor szusszanásnyi szünetre megálltam. Arcok sokasága.,, boldog, türelmetlen, mosolygós, mérges. Tudom, mennyire sietős a dolguk, ezéirt most beszélnék a tovarohanókkal magunk dolgairól, ha azok még oly prózaiak is. Prózaiak? Van-e olyan ünnepünk, amely nem kötődik össze az emberséggel, a megújulással, s amelyet nem vér, szenvedés, kemény munka előzött meg? Vegyük csak sorjában. Március; Tanácsköztársaság és 1848. Április; felszabadulásunk ünnepe. Május 1: a munkáé. Augusztus a kenyéré és az alkotmányé. November T. a nagy októberi forradalomé... A történelem eleget mond ezekről az évfordulókról. Karácsony történetét is ismerjük, bár vallási, értelemben nem mindenki „azt az ünnepet” üli, mint amelyet az egyház ezekre a napokra rendeltetett. Az ateisták nem Jézus születését, mások nem a Megváltó eljövetelét köszöntik, hanem a munkás hónapok utáni jóleső pihenés napjait, a családi összejövetelek meghitt óráit, az ajándékozás örömét, a KARÁCSONYT... Jómagam is sok karácsonyt megérve tudom, hogy a viszontlátás örömös percei után nagyon is hétköznapi kérdések jönnék az emberek szájára. Sok ünnepünk után, amely a vér, a harc jegyében lett piros betűs, most a „szürke” munka jegyében fogant ünnepet ülünk. Tehát a kérdésék: — Hogy éltek? — Mi a gondotok? — Hogy sikerült a tervetek? — Mi lesz jövőre? Nem ünnepi kérdések ezek, nagyon is hétköznapiak. Hogyan válaszolunk rájuk? A hétköznapok tapasztalatából. Néhány héttel a múlt karácsony előtt a pártkongresszus meghatározta legfontosabb teendőinket, amelyek valóra váltása ebben az ünnep előtti készülődésben is kedvezően visszatükröződött. Kérdeztem az embereket: miből vásárolnak? — Dolgozunk, kérem és keresünk — felelték a világ legtermészetesebb dolgának tekintve, hogy aki dolgozik, az keres; aki keres, az tud vásárolni... többet, mint tavaly karácsonykor. Ez nemcsak afféle demagóg megállapítás. Hallhatta, olvashatta mindenki, hogy egyrészt több áru várta az üzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, a vevőket, mint az elmúlt év hasonló időszakában, másrészt tapasztalhatta, hogy a kereseti lehetőségek megnőttek tavaly óta. Ss még valami... A prózai kérdések sorába tartozik; miből lett ea a többlet? Azt mondta az egyik megkérdezett: „dolgoztunk, kérem”. Dolgoztunk... de hogyan? A válasz most már egyértelmű lehet, hiszen majdnem az egész év eredményei kibontakoztak: jobban dolgoztunk. Ez itt a lényeg. Ebből származik az a többlet, amely gazdagabbá tette nemcsak az országot, de örömösebbé az ünnepet is, értékesebb ajándékokkal, nagyobb karácsonyfával, meghittebb hangulattal. Az sem közömbös persze, hogy kik dolgoztak meg ezért... Sokan... majdnem mindannyian. Sajnos, ebből az összigyekezetből van még „le- számítanivalónk”. A spekulánsok, munkakerülők, szélhámosok, ügyeskedők „hada” épp azt a jelszót vette „zászlójára”, amelynek oltalmában úgy véli, folytatható a meg nem engedett módú haszonszerzés. A párt politikája pedig merőben más, éppen az ellenkezője ennek. A párt valóban számít mindazokra, akik a lenini szövetségi politika jegyében, a szocialista nemzeti egység eszméje mellett kitartva munkálkodnak a szocialista Magyarország felépítésén. S ez a szövetségi politika nem új keletű. Harminc éve már, hogy megjelent a Népszava azóta híressé vált karácsonyi száma, amely a nemzeti függetlenség, a szabadság gondolatát hirdette Szakasits Árpádtól Szekfű Gyuláig. A nemzeti egységfront megteremtéséért, a német hódító háborúból való kilépésért szállt síkra akkor különböző pártállású munkás, paraszt, értelmiségi, író és politikus. Tették ezt éppen az egyik legnagyobb ünnep apropójával, nem félve az „ünneprontástól”, és nekik lett igazuk. Most mi megoldottuk a szabadság, a függetlenség jelszavát, ezzel: szocializmus. E gondolatokat se vegyék hát ünneprontásnak, azt, hogy a csillagszórók, betlehemi jászolok helyett most éppen prózai dolgokról esik szó, hogy mint élünk, miből élünk, miből telik a „karácsonyi gondoki-a”. Mert ennek a harmadik jelszónak valóra váltásában bár sokat tettünk... de nem eleget. Ebből adódnak gondjaink: nem elegendő a sok százezer új lakás, döcög a közlekedés, kevés a gépkocsi, nem mindig kedvünkre való a választék a kereslted elemben; igényeink időnként előbbre szaladnak lehetőségeinkhez mérve; nem olyan gazdaságos a termelés, mint adottságaink lehetővé tennék. Sokat tettünk... ha nem is eleget. A párt emberszolgáló, békeszerető politikája nem változott. Nem éltünk át látványos fordulatokat, de éppen, mert a helyes úton haladhatott életünk karavánja, ezért lehet ilyen mérleget vonni karcsonytól karácsonyig. Ez a mérleg pedig mindenképpen a szocializmus, a haladás javára billen. S ha azt kérdezik tőlünk, hogy élünk, mi a gondunk, hogyan váltak be terveink és mit várunk a jövőtől, legszívesebben az ünnep előtti forgalomba tanácsolnám az érdeklődőt... Nézze meg hétköznapon, milyen is a mi karácsonyunk. Kovács Endre A szeretetről, a szerelemről, a házasságról, önmagukról vallanak az ifjú házasok, az 5. oldalon levő cikkben. Mongol vadászmezőkön Egy fiatal, gyöngyösi vadász, Budai Attila, a kecskeméti műszaki főiskola harmadéves hallgatója, három hónapot töltött a közelmúltban, Mongóliában. Felkereste az északi hegyekben élő, kiveszőfélben levő, urjanhajo nomád törzset is. Úti élményeiről tudósít Moldvay Győző írasa, lapunk 6. oldalán. M iának fő Sflsneícsi „Akadnak még népes családok, ám olyanok ők is, mint az erdőn megmaradt tanúfák. Arra az időre emlékeztetnek. amikor még a jó fának jó gyümölcsi teremték. .Pataky Dezső riportja, a 6. oldalon olvasható. Mátrai export Megyénk felődö iparáról, három mátrai üzemünk külföldi kapcsolatairól irv-nk, lapunk 7. oldalán. Voltam egyszer vezérigazgató is Hogyan lett egy ércbányászból egyik napról a másikra, vezérigazgató? Erről szól írásunk, lapunk 8. tfWoto: Balázs PálT AZ MSZMP BEVE8 MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1911 december 25., szombat Hazaérkezett a Fehér Lajos vezette magyar kormányküldöttség Pénteken hazaérkezett Afrikából a magyar kormányküldöttség, amely Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének vezetésével a Tanzániai Köztársaságban, az Egyiptomi Arab Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriái Arab Köztársaságban tett hivatalos, baráti körutat. Fehér Lajos a Ferihegyi repülőtéren; az utazás tapasztalatairól nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A küldöttség olyan baráti országokban tett látogatást, amelyekkel az elmúlt években politikai, gazdasági, kulturális és minden más területen többé-kevésbé szoros együttműködés s a főbb nemzetközi kérdésekben egyetértés alakult ki. Utazásunkkal kinyilvánítottuk azt a véleményünket, hogy pártunk és kormányunk nagyra becsüli ezeknek az országoknak következetes antiim- perialista politilcáját, a társadalmi haladás melletti elkötelezettségét, továbbá nagyra értékeli eddig elért eredményeiket, gazdasági, szociális, népművelési programjukat, célkitűzéseiket — mondotta a kormány élnökhalyettese. — Az általunk meglátogatott országok népei közvetlen, kemény harcot vívnak az imperialista, neokolonia- lista törekvések ellen. Kormányaik a nemzeti függetlenség megszilárdítását, az önálló nemzetgazdaság megteremtését tartják napjaink legfontosabb feladatának. — Utazásunk lehetőséget nyújtott arra is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, jelentős gazdasági egyezményeket hozzunk létre. Néhány konkrét gazdasági megállapodást tárgyalásaink végén már meg is kötöttünk. Utunk utolsó állomásán, a Szíriái Arab Köztársaságban például aláírtuk a kétoldalú, kormányközi együttműködési bizottság létrehozására vonatkozó egyezményt. Az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság vezetői ugyancsak igenlően fogadták erre vonatkozó javaslatunkat. A haladó arab országokban — kifejezett és hangsúlyozott kívánságunkra — az ötéves tervükbe való, fokozottabb magyar bekapcsolódásról is tárgyaltunk. — Elmondhatom, hogy kormányküldöttségünket mindegyik országban megkülönböztetett figyelmességgel, őszinte barátsággal fogadták. Elismeréssel szóltak pártunk és kormányunk politikájáról, a részünkről, irántuk tanúsított szolidaritásunkról, a béke -és biztonság megszilárdításáért folytatott, közös küzdelmünkről. Megítélésem szerint kormányküldöttségünk útja mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban hasznos, eredményes volt. Ügy érzem, tárgyalásaink, magállapodásaink, hozzájárultak már most és a továbbiakban is, népünk s a meglátogatott országok népei barátságának elmélyítéséhez, együttműködésének továbbfejlesztéséhez, — fejezte be nyilatkozatát Fehér Lajos. Decemberi interjú Lapunk 3. oldalán Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei partbizottság első titkára válaszol a Népújság kérdéseire. II Toplitz-tó rejtélye Sugár István eredeti forrásmunkák alapjan készült, érdekfeszítő sorozatának első részét közöljük, lapunk 4. oldalán. Eger harangjai A nevezetesebb egri harangok és a harangöntés kultúrtörténeti vonatkozásaival ismerteti meg olvasóinkat munkatársunk írása, lapunk 4. oldalán. ...és a posta hozza, viszi a leveleket... címmel, lapunk 4. oldalán közlünk szerény mérleget arról, hogyan sikerül intézni a panaszos leveleket, hányon keresik fel szerkesztőségünket gondjaikkal, bajaikkal. Mos! már keltei együtt VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK!
