Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Közös célokért Húsz asszony összefogott A piros naplóban még csak ez első oldalon van írás. ,,A tófalui Béke Mg. Termelőszövetkezet növénytermesztésben dolgozó asszonyai 1971. év november 5- én megalakítjuk a szocialista címért küzdő brigádot.. • Vállaljuk, hogy szakmai, politikai, általános műveltségünket rendszeresen növeljük. egymásnak elvtársi és baráti segítséget nyújtunk.. S a bejegyzés alatt húsz aláírás. □ □ □ □ — Régóta vajúdik a bri- gádalakítás kérdése. Az asz- szonyok körében is elhangzott már, hogy jó lenne a növénytermesztők közül egy olyan brigádot szervezni, amelynek tagjai vállalják a közösségi tevékenységet... — mondja Horváth Lászlóvá brigádvezető, miközben lassan visszahelyezi átlátszó műanyagtokjába a piros naplót. — Aztán november elején az egyik nőbizottsági ülésen már az alakulás időpontja is felvetődött. Hetven nődolgozó közül fogott össze húsz. A közös célért.. .1 — Milyen vállalást ajánlottak fel a brigádtagok? — Mivel nemrég alakultunk, most folyik a reszortok eLosztása, s ezzel együtt a vállalások megbeszélése is. Sok elképzelés született már az asszonyok részéről. Ami eddig ezekből konkrét: részt veszünk a téli politikai oktatásban, s külön munkaterületet vállalunk majd a tavasz- szal. Szó volt arról is, hogy a későbbiek során munkaversenyt kezdeményezünk a többi munkaterület dolgozóinak bevonásával. Tervezünk közös színházlátogatást, vi_ segrádi kirándulást, s olyan munkát, amellyel ki tudjuk venni részünket a falu közösségi életéből: patronálni szeretnénk az itt élő, idős, elhagyatott embereket, megrendezni az öregek napját, s segíteni akarjuk a község terveinek a megvalósítását... □ □ □ □ A brigád tagjai a szövetkezet tanyáján dolgoznak. A dohányfeldolgozó épület világos, kellemesen meleg Tizenöt ezer kötet könyv — háromezer diaíilm — vidám szilveszteri műsor — játékok gazdag választékban Hit kínál az egri gyermekkönyvtár ? Délelőttönként nem nagy a forgalom az egri gyermek- könyvtárban. Érthető is, a fiatalok még az iskolapadokban ülnek, s nyugtalanul számolják az órákat: egy nap és kezdődik a majd háromhetes vakáció, a téli örömök, a felszabadult vidámság időszaka. Vajon mit ajánl a közel 5000 egri diáknak a rendkívül jól felszerelt, tizenöt ezer könyvet kínáló gyermekkönyvtár. Ezzel a kéréssel fordultunk Halmai Bélánéhoz, aki lelkes „gazdája” az intézménynek. Válasz helyett előbb arra kér, hogy nézzek körül az ízlésesen berendezett helyiségben. A kínálat valóban minden kommentár nélkül is beszédes. Az egyik polcon játékok hada, fantáziát foglalkoztatók, kézügyességet fejlesztők; bármelyiket is nézem. Egy másik polcon magyar és külföldi gyermeklapok sorakoznak, a kínálat tényleg bőséges. — Játékokra minden évben 1000 forintot költünk, tizenhét magyar és külföldi gyermeklap jár hozzánk, úgy, hogy van miben válogatni. A példányokat évenként beköttetjük, hogy a böngészgető fiatalok is kedvüket leljék, s végigolvashassák a folytatásos anyagokat is. Ezzel azonban még nem zárult a kínálat. A könyvtárban közel háromezer dia- filmet tárolnak, az érdeklődő szülő egy tekercset forintos áron vihet haza egy hétre. S mindehhez még a gazdag és sokszínű könyvanyag. A karácsonyi könyvvásár újdonságai iránt érdeklődöm: nem ér csalódás, ott sorakozik a polcokon és a kölcsönzőasztalon mintegy hatvan kötet „csemege”, köztük a legkedveltebbek is, mint a Tokéi Ihto visszatér, a Könyves király és a Kirándulás az ábécé-hegyre cí- műek. Mindez elég vonzerő, gondolom magamban. Nem így % vélekedik viszont a könyvtári agilis vezetőnője: — Három városi fiók könyvtárunkkal együtt közel f kétezer olvasót vonzunk. Ezzel azonban korántsem vagyunk elégedettek, azt sze-t retnónk, ha legalább három- % ezren járnak hozzánk. Ezértjj igyekszünk minél színesebb fj programot biztosítani. A téli t szünidőre különösképp fel-r készültünk: szokásos szer-? dai klubdélutánjainikat sze- £ retnénk játékosabb jellegű-" vé formálni. Gazdag programot terveztünk december 29- én délutánra, vidám szilveszteri műsorral várjuk a gyerekeiket: készíthetnek magnó- riportokat, részt vehetnek játékos vetélkedőkön, nyel-^ vi játékokkal szórakozhatnak, zenét hallgathatnak, Minden érdeklődőt szívesen | várunk, azt szeretnénk, hat minél több gyerek keresne ? meg bennünket. 4> S mindehhez még két ked-x vező hír: t — Délelőtt, délután jöhet-x nek a gyerekek, nemcsak £ kölcsönözni, hanem itt tölt-? hetik akár az egész napot,? programmal, játékokkal vár-'(, juk őket. Szíveden látjuk a| napköziseket alkalmanként, \ örülünk, ha tanáraik kíséretében meglátogatnak ben-' nünket: meseórákat, közös rejtvényfejtést ígérünk számultra. (pécsi) Komputer az egri főiskolán helyiségében egy hosszú asz* tál mellett ülnek, csomóznak. — Regigei fél nyolctól délután négy óráig vagyunk itt kinn, de ha szükség van ránk, bármikor kjövünk dolgozni a növénytermesztés bármelyik ágába... — fogalmazza meg a brigád munka- vállalási felajánlását Szabó Imréné, a helyettes brigád- vezető. — Egyébként közös •a teljestíményünk, s amióta együtt dolgozunk, lényegesen javult a munkánk. Tavaly nem jött ki a teljesímónyünk a fejenkénti 4—5 kilónál többre naponta, most 14—15 kilányi dohányt csomózunk egyenként. S ezt az átlagot szeretnénk is tartani, sőt más munkaterületen is eh. hez hasonló kiemelkedő munkát akarunk végezni.., □ □ □ □ 1— Örömmel fogadtuk az asszonyok bejelentését, s minden támogatást megadtunk ahhoz, hogy megalakíthassák a brigádot. Már akkor a vezetőség támogatásáról biztosítottuk őket. Most pedig, hogy látjuk is a munkájukon a mennyiségi és a minőségi változásokat, még aktívabb segítséget szeretnénk nyújtani számukra — mondja beszélgetésünk összefoglalásaként Pocsai János, a szövetkezet párttitkára, majd a jövő terveiben tallóz: — Megbeszéltült, hogyan. lehetne az asszonyok kezdeményezését továbbfejleszteni. Annyi már biztos, hogy a második szocialista címért küzdő brigád az állattenyésztőket tömöríti majd magába.., □ □ □ □ Húsz asszony összefogott Tófaluban. Brigádjuk Humán Kató nevét veszi majd fel. Bizonyára méltók lesznek e nagyszerű, harcos életű nő nevének viselésére! Szilvás István lrhat-e egy küldemény? Igen, mert máris tollat fogtam, miután megkaptam egy ajánlott levelet a MÁV gyöngyösi állomásvezetőjétől 1971. december 13-án. A levélben egy „Hiánylati felszólítás” volt. Tetszik nekem ez a megnevezés, de a benne foglaltak még inkább. A felszólítást lefényképeztem és mellékelem szerény észrevételeimhez. Az eredeti példány nálam bármikor megtekinthető, be- kereteztetésére már megtettem a szükséges lépéseket. A dolog azzal kezdődött, elhatároztam a nyáron, hegy az Alpokba utazom. Amikor elkészültek az útiokimányok, a gyöngyösi vasútállomáson megvettem a menetjegyeket Gyöngyös—Innsbruck és Innsbruck—Gyöngyös között. Kiállították, kifizettem és elutaztam nyaralni. Fél évre rá kaptam egy felszólítást, hogy fizessek még 63,20 forintot. A felszólításban a következők vannak. Feladási szám: Szendrővári György. Fuvarlevél sz.: 46 289 és TCV. £n útlevéllel utaztam, nem fuvarlevéllel, innen a törzskönyvezésem számát hiányolom. Kiváltási sz.: Gyöngyös. Érkezési sz.: 46 290. Majd a következő szöveg olvasható: Értesítjük, hogy az alábbi küldeménynél felmerült díjak és költségek felszámítása téves. Amikor idáig értem a felszólítás tanulmányozásával, akkor döbbentem rá, hogy én egy küldemény vagyok. A továbbiakban ezt olvashattam: Feladó neve: Szendrővári György. Átvevő neve: nincs közölve. Feladási állomás: Gyöngyös. Kiadási állomás: nincs közölve. Feladás napja: Budai Nagy Antal tér 8. Kiadás napja: nincs közölve. Megállapítottam, hogy 46 290-es számmal megérkeztem, de még nem váltottak mm Fordította : Kassai Ferenc Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 1971-ben a központi beruházásból számítógépet kapott. Az ODRA 1204 komputer a főiskola matematika tanszéke mellett működik majd. A főiskola természettudományos épület1971. december 23., csütörtök tömbjének részbeni átalakítása után a számítóközpont építési munkálatai befejeződ- f tek. A napokban két lengyel | mérnök megkezdte a számítógép és a géphez csatlakozó perifériák beszerelését. A komputer próbaüzemére elő-; reláthatólag e tanév II. félévében kerül sor. A magyar tanárképző főiskolák közül elsőnek a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kapott számítógépet, j 40. A repülőtér óriási kockacukorra emlékeztetett. A reflektorok visszfénye tükröződött az URH-kocsi karosz- szériáján. Sarapov Jerigin arcába nézett. Ez az arc halott volt, kieégett, mint egy villanykörte. — Vigyék az egyesbe. Jerigint kocsiba ültették. A Volga nekirugaszkodott. Sarapovék a második kocsiba ültek. Éjszaka volt, a kerekek alatt surrogott az országút aszfaltja. Tyihonov hangja tompán visszhangzott a csendben: —Alapjában véve nem tévedtünk, amikor feltételeztük, hogy Tánya halálának okát valahol a magánéletben kell kutatnunk. De nem ismertük őt, és leszűkítve értelmeztük a magánélet fogalmát. Érted, Sarapov? Tánya a magáénak érezte idegen emberek gondját-baját is. Ez történt, amikor megismerkedett Anna Hizsnyak- kal. Hizsnyak élete szörnyű tragédia. Figyelj ide. Anna Hizsnyak közvetlenül a háború kitörése előtt ment férjhez a helybeli számvivőhöz, Jeriginhcz. S amikor a németek Zdolbunovba, ebbe a Rovnó környéki faluba értek, Jerigin azonnal felajánlotta nekik szolgálatait. Egészséges, jóképű fiatalember volt, nemrég nyerte meg a városi loveszhajnoksagot. Jerigint felvették egy SD büntetőosztagba, ahol hallatlan kegyetlenségéről vált hírhedtté. Zsidók kivégzését vezényelte, kommunistákat gyilkolt. 1942., derekán kitüntették a Reichért tett szolgálataiért, s ugyanakkor Rotenführerré léptették elő. Jerigin naponta meglátogatta az anyját: itt keresett menedéket Anna is a kisfiával. Amikor megértette, hogy Anna végérvényesen szakított vele, feljelentette, mint a partizánok összekötőjét. Hat napig ült a tömlőében Anna hetedik éjszakán partizánok lepték meg a falut, felgyújtották a német parancsnokság épületét, kiszabadították a foglyokat. Anna, hathónapos kisfiával a karján, csatlakozott a partizánokhoz, abban a biztos hitben, hogy szörnyeteggé vált férjével is leszámoltak. Ebben azonban tévedett. A bandita nemcsak a partizán-rajtaütést élte túl, de a háborút is. Nevet változtatott. elrejtőzött, megnősült, lapult. Huszonnégy év múltán került Anna Fjodorovna kezébe a fényképe. Egy újságban látta meg. A csoportképaláírásában azonban nem szerepeltek nevek. Tudod, vannak ilyen fényképek ... „Az értekezlet megvitatja a tervet”. Ez egy héttel Tánya látogatása előtt történt. Tánya írni akart Hrizsnyakról, s úgy látszik, nagyszerűen megértette magát az embeki. Ezek szerint az állomás raktárában kell lennem. Vajon mennyi lesz a fekbér? Hogy önsúlyos, gyors-, vagy teheráru voltarri-e, az nincs közölve. Van még a felszólításban olyan rovat, hogy számíttatott 817 forint, fizetendő 848,60 forint, a különbözet 63,20 forint. De akárhogy is számolom, szerintem a különbözet legfeljebb 31,60 forint. Mint küldemény, felhívtam az állornásfőnökséget, ahol közölték velem, hogy ebben az évben a nyugati országokban árváltozás történt, ezért kell még fizetnem. Mikor megkérdeztem, miért nem úgy számolták, ahogy a módosító rendelkezés ezt előírja, azt mondták, a pénztáros nem ismerte a rendelkezést. Közöltem, hogy a nemtudás nem számít. De szerintük ez csak rám vonatkozik. Azt is hangoztattam, hogy a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el. De azt mondták, ez is csak rám vonatkozik, a vasútra nem. A szabál az szabál. Miután ilyen békésen megegyeztünk, elmentem pa IBUSZ-hoz és megérdeklődtem, volt-e árváltozás valóban. Átnéztük a közlönyöket, utasításokat, díjszabásokat. Legjobban az érdekelt, hogy a 817 és a 848,60 forint miből jött ki. Kiderült, hogy valóban volt díjszabás-módosítás, de csak 1971. november 1-től. Én pedig július 24-én vettem a vonatjegyet, s azt augusztusban fel is használtam. A MÁV követelése tehát jogtalan. Megjegyzem, egész utazásom alatt sem külföldön, sem belföldön egyetlen jegykezelő sem kifogásolta menetjegyemet. Miután mindezt elmondtam az állomáson, hangoztatták, jobb, ha kifizetem a 63,20 forintot, mert többe kerül a bírósági ügy. Megérdeklődtem, mennyi lesz a perköltség; körülbelül 20 forint. Ezt még rászánom. Mindezek után úgy vélem, a gyöngyösi MÁV esélyes lenne a Humoristák klubjának kerti törpe vándordíjára. De ha a törpét nem is nyernék el. a dobogó valamelyik hetyére feltétlen esélyesek. rekkel. Hizsnyak mindent elmondott neki. Ö volt az első, akit beavatott titkába. Ne felejtsd el: felnőtt fia van, ebben az évben fejezi be a kijevi egyetemet,. S a mai napig szent meggyőződése, hogy apja hősi halált halt a fronton. Hizsnyak a háború után elköltözött Zdolbunov- ból, nehogy a fiú bármit is meghalljon az apjáról. Megértem öt. A fiút gyógyítha- tatlanul megsebezte volna az a tudat, hogy apja gyilkos, háborús bűnös. Most pedig ez a fénykép ... Hizsnyak ingadozott, nem tudta mit tegyen. Tudta, hogy jelentenie kellene az ügyet, de félt a pertől, a lármától, ami feltétlenül fia tudomására jutott volna. A fiú elátkozná — gondolta —, amiért elütés gépkocsi Moszkva határához ért. Sarapov megfeszített figyelemmel hallgatta Tyihonov elbeszélését. — Jerigin nem volt otthon — folytatta Tyihonov. — Tánya beszélgetni kezdett a feleségével. S itt hibát követett el. Az egyszerű, csendes asszony szóról szóra elmondta férjének a beszélgetés tartalmát. Jerigint Tánya három kérdése késztette óvatosságra. Az első: régóta házasok-e? A második: hol tartózkodott a háború idején? A harmadik: nem lakott-e korábban Zdolbunov- ban? Tánya nem volt biztos benne, hogy megtalálta-e a valódi Jerigint. Félt, hogy esetleg ártatlan embert rágalmaz meg: nem fordult hi vakolta előle az Igazságot. Tányának mégis sikerült meggyőznie, hogy nem hallgathat. De mert Hizsnyak maga sem volt biztos benne, hogy valóban Jerigint látta a képen, Tánya vállalkozott rá, hogy ellenőrzi a dolgot. Jerigin két és fél órányira lakik Brjanszktól,nem volt nehéz útba ejtenie. Ezért bővült egy nappal Tánya kiküldetése. Brjanszk- ban leszállt a vonatról, a helybeli szerkesztőségben felvilágosítást kért a fényképről, s felkereste a megadott címet.., talos szervekhez, g miután megtudta, hogy Jerigimék Moszkvába készülnek, meghagyta a telefonszámát, és kérte Jeriginnét: feltétlenül hívják fel, halaszthatatlan ügyben. Akkor tette a bőröndjébe Jerigin a tolvajtól vásárolt puskát. Sokáig gondolkoztam rajta: miért vette meg? Minden eshetőségre készen? Aligha. Azt hiszem sejtette, hogy előbb-utóbb nyomára bukkannak és nem számíthat semmiféle amnesztiára... (A befejező réez következik.)
