Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-23 / 302. szám

fcädti KO^UTH 8.18 Barokk operamuzsika. 8.40 Az űrjogról. 9.05 Nóták. 9.49 Mérhető-e a tudás? 10.05 Eötvös: Éljen az egyenlőség. K.-változat. 11.05 zenekari muzsika. 19.20 Ki nyer ma7 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00 Bende Zsolt énekel. 14.10 Zenekari muzsika . (5.15 Egmont. Goethe drámájának rádióváltozata. 16.51 Népi muzsika. 17.15 Muzsikáról — fiataloknak. 17.34 Körmikrofon. 17.50 Üj felvétel. 18.07 Anyám könnyű álmot ígér. 2. rész. 18.48 Zenéről tíz percben. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Néjd muzsika. 19.45 Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Háromfelv. opera. 23.10 Versek. 23.25 Tánczene. PETŐFI 8.05 Rádiójáték gyermekeknek. 8.57 Beethoven-müvek. 9.31 A 04—05—07 jelenő. 11.50 Riport. 12.00 Könnyűzenei híradó, 12.30 Áriák. 12.45 Miskolci stúdió. 13.03 Mozart: Divertimento. 14.00 Zenés délután, 18.10 Rádióhangversenyekről, 18.40 Nóták. 18.54 Találkozásaim híres muzsikusokkal: 19.34 A Biblia világa. 20.28 Játsszunk együtt! (Ifjúsági Rádió.) 81.28 Népi zene. 81.40 Láttuk, hallottuk. 82.00 Lemezgyűjtőknek, 82.20 Könnyűzene. 83.15 Romantikus zene, ~j4A]dJdiAoiuk, fcuÜfé MAGYAR 9.30 Szünidei rflktiné. 3 kisfüm. 17.18 Híreik. 17.25 Kukkantó. 18.10 Miről Ír a világsajtó? 18.25 Számítógépeik Magyarországon, ! ; 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 90.00 R. M. du Gerd: A Thlbault család. Színpadi változat. A Thália Színház előadása. S3JS Tv-híradó. 82.35 Colt és muzsika.Jl L Befejező rész. i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órako® A kaktusz virága Színes, szinkronizált amerikai filmvígjátéJc. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Baleset a tengerparton 4. Színes francia—olasz bűnügyi.:, film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Furcsa pár <• GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hé, barátom, itt van Sabata I '* (Felemelt helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG A betyárkapitány HATVANI KOSSUTH Alphaville HEVES A réztorony ‘ FÜZESABONY A medve és a bába PETERVASÁRA A préri Sűműa Egerben, este 7 órakor: <8* A BOLOND LÁNY * (Bérletszünet) <■ ÜGYELET í 4 Egerben: 19 órától péntek.;, reggel 7 óráig a Balcsy-Zsi-1 linszky utcai rendelőben (Tele- '• f n: 11-10.) Rendelés gyermekek-;' r'-szére is. Gyöngyösön: 19 órától néntek Gyöngyösön • 19 ódától csütört.Hic reggel 7 órá':?. n Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: < 17-27.) v •• •> rr | vbyongyosrol Az 1971-es év munkájával, eredményéivel és hiányossá­gaival és az elkövetkező év könyvtári feladataival fog­lalkozott a gyöngyösi városi- járási könyvtár munkaérte­kezletet. 1972. január 1-évela könyvtár városi kezelésbe ke­rül át, de továbbra is meg­tartja a községi könyvtárak feletti felügyeletét, segíti őket szakmai munkájukban. A városi hálózat — mint azt a városi tanács december 10-i ülése is megállapította —, szegényes és sok kívánni­valót hagy maga után. De fontos és biztató tény, hogy 1972-ben a személyi és tár­gyi feltételek tekintetében előrelépés várható. Tervünk, hogy 1972-ben újabb fiók­könyvtárat létesítünk a vá­ros területén. Jelentős sze­repkörük volt munkánkban a különböző rendezvényeknek. febben az évben közel 50 ren­dezvényre került sor könyv­tárunkban, vendégünk volt többek közt Galambos Lajos, Bor Ambrus író, Jobbágy Ká­roly, Kiss Benedek költő, a gyöngyösi és a hatvani iro­dalmi színpad. Sokat fejlő­dött a könyvtár állománya, a 2280 új könyvnek 50 száza­léka szépirodalom, 50 száza­léka ismeretterjesztő iroda­lom. Fokozatosan fejlődik a könyvtár kézikönyv-állomá­nya is, sajnos szűk olvasóter­mi lehetőséggel. A könyvtár működésének fontos előfeltétele a külön­böző oktatási és kulturális szervekkel való szoros és állandó kapcsolata. A helyi általános iskolák több ízben rendeztek irodalmi és művé­szeti vetélkedőt a könyvtár olvasótermében. Gyermek- könyvtárunk hetenként két­szer rendez klubfoglalkozá­sokat. A művelődési házzal közösen működtetjük az iro­dalmi színpadot. 1972-es terveinkben szere­pel a községi könyvtárakban működő klubok, körök és színpadok munkájának össze­fogása és segítése. Írók, köl­tők, neves személyiségek községekbe történő meghívá­sával is segítjük az évközi munkát, Barcmyi Imre Kaiból Megtartotta utolsó ülését a káli Egyetértés Tsz gazdasági vezetősége. Első napirend­ként a közös gazdaság 1972. évi termelési szerződéseiről hallgatták meg a vezetőség tagjai Sepeghy Pál főmező­gazdász előterjesztését. A ko­rábbi évekhez hasonlóan 1972-ben is szerződés útján kívánják a megtermelt áruk nagy részét értékesíteni. A különböző értékesítési szer­ződéseket 1972-re a már évekkel előbb kialakult gya­korlat szerint kötöttéit meg. A szerződéskötésen túl jelen­tős mennyiségű zöldséget és gyümölcsárut kíván a tsz sa­ját egységeiben forgalomba hozni. A vezetőség tagjai hozzászólásaikban elmondot­ták, mik azok a teendők, amelyek elengedhetelenek az eredményes gazdálkodáshoz. Ezután a vezetőség tagjai meghallgatták az 1971. évi beruházások alakulásáról szóló tájékoztatást. A beru­házások megvalósulása a ter­velmek megfelelően alakult, bár tapasztalható, elsősorban az építkezésnél, többletkölt­ség. Az 1971. évi beruházá­sok legjelentősebb részét a korszerű tehenészeti telep megvalósítása jelentette. Ez­zel lehetőség nyílott arra, hogy növeljék az állatte­nyésztésből származó bevé­telt. A vezetőségi ülés har­madik napirendje a szak­ember-ellátottság helyzete volt. A közös gazdaság szak­ember- és szakmunkás-ellá­tottságáról Szűcsi András, a szövetkezet személyügyi élő- adója adott tájékoztatást. Je­lenleg főleg a szakmunkás­utánpótlással van baj, mivel a termelőszövetkezetbe je­lentkező fiatalok elsősorban az ipari szakmák iránt ér­deklődnek. A^ állattenyésztő szakmunkások létszámának növelése érdekében a veze­tőség úgy határozott, hogy az állattenyésztésre jelentke­ző fiataloknak a tanulmányi ösztöndíjon kivül külön ösz­töndíjat is adnak, ha vállal­ják, hogy az iskola elvégzése után állattenyésztési szak­mában a termelőszövetkezet­ben dolgoznak. Varga Gyula Parádsasvárról ' Befejeződött a Parádi Üveg­gyárban a szociális épület bővítése, amely véglegesen megoldotta a dolgozók szá­mára a korszerű tisztálkodási lehetőségek. A szociális épület bővítésével egy időben került átadásra az új üzem­orvosi rendelő, ahol dr. Zsí­ros Ákos üzemorvos havi negyven órában naponként tart rendelést. Régen vártak már erre a gyár dolgozói. Egyelőre ugyan meglehetősen kevés óraszámban, de mégis nagyon régi tervet valósítot­tak meg. Az üzemorvosi ren­delő beállításával alkalom nyílik a dolgozók egészségé­nek rendszeres ellenőrzésére, ami nagyon fontos ebben a gyárban, hiszen több egész­ségre ártalmas munkahely van és a rendszeres ellenőr­zéssel elejét lehet venni a foglalkozási betegségeknek. A gyár vezetői fontosnak tart­ják a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását, s erre magas összegeket áldoznak. Gembiczki Béla Mezőszemeréről Elkészült és jóváhagyták a község 1972. évi kulturális tervét. A Dózsa Termelőszö­vetkezetben a növényter­mesztők, baromfitenyésztők és a gépműhely dolgozói ré­szére szakáganként folyik a szakmai képzés. A TXT ezt a munkát előadásokkal segíti. A szövetkezet kulturális ter­ve az oktatáson túl kirándu­lást, tapasztalatcsere-látoga­tást és színházlátogatást is élőirányzott. A községben rendszeresen működik az ifjúsági klub, amely az irodalmi jellegű nevelőmunka mellett vetél­kedőt, országjárást, tárlatlá­togatást is tervezett. Megkez­dődött a nők klubjában is a munka, összejöveteleiken, ké­zimunkáznak, hímeznek, köt­nek, felelevenítik a mezősze- merei népviselet hagyomá­nyait Tizenhat ismeretter­jesztő előadást is terveztek a divatról, lakberendezésről, gyermeknevelésről, egészség- ügyi kérdésekről. Ezek mel­lett bel- és külpolitikai tá­jékoztatókat is hallgatnak az asszonyok. A termelőszövet­kezet új klubhelyiség beren­dezésével teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a nők és a fiatalok kulturált körül­mények között találkozzanak. Tiszai modeü-kísérletek A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének laboratóriumában felépítették a Tisza csongrádi szakaszának modelljét. A csongrádi vegyes forgalmú vasúti híd mellé új közúti hidat építenek, ezért végeznek modellkísérleteket. A műszeres mérések nagyban megkönnyítik a tervezés mun­káját. Képünkön: a csongrádi Tisza-szakasz modellje a vasúti híddal. MTI-foto — Fényes Tamás felv.) Rembrandt tévedése A kép mögé látó röntgensugár Császár István A. Porter; Háromszáz éven át sem­mit sem tudtak a művészet- történészek Rembrandt egyik tévedéséről. 1665-ben festett önarcképén eredetileg bal ke­zében ecsettel, a jobban pe­dig festékpalettával ábrázol­ta magát. Csak amikor el­készült a kép, jött rá, hogy alaposan megtréfálta a tü­kör: voltaképpen önmaga tükörképét festette meg. Si­etve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó 4 VÖDÖR Néhány héttel ezelőtt uta­zom a metrón és látom, hogy a kocsiban Jermelkin ül, vö­dörrel a kezében. Odamegyek hozzá. — Szervusz! Hát ez a vö­dör hogy kerül hozzád? — Hogy is mondjam, tu­dod, aktatáska helyett... Hordom... — Tessék?! — Jól értetted. Egészen kényelmes holmi, sőt, nézd, még mutat is! Látszólag va­lóban egyszerűnek tűnik, de éppen ezért tetszetős. Rá­adásul csillog is. — Most hülyéskedsz, vagy komolyan beszélsz? — Nem szoktam hülyés­kedni. .. Nálunk a nagy főnök is vödröt hord táska helyet. Nagyon megkedveltük. — Ahá! De egy kicsit azért túlságosan messzire mentek „eredetieskedés” terén, nem gondolod? . — A kényelemszeretet vitt rá bennünket. Próbáld ki csak te is, perceken belül a sajátodnak fogod érezni! Csak ugyanilyet vegyél, mert a cinkvödör olcsóbb, s ugyanakkor nagyobb tekin­télyt sugall a hordójának. Jermelkin hirtelen kezet szorít, és hangos csörömpö­lés közepette vergődik át az előtte álló emberfalon. A metró megy tovább, most már nélküle. „Ez a Jermelkin egész életében komoly és tekin­télynek örvendő férfiú volt. Igazán nem úgy néz ki, hogy lóvá akar tenni. Nem olyan fajta. Es már az egész fő­nökség vödörrel jár náluk. Hm... Tulajdonképpen ez a Jermelkin nekem is lehet fő­nököm, hiszen a felettes vál­lalatnál dolgozik. Valószínű új szelek járnak, szórakozás­ból nem csörgetnék a vöd­röket. ..” Röviden szólva, azt sütöt­tem ki, hogy az ilyen nagy­szerű kezdeményezés előtt le a kalappal, s még aznap vet­tem egy ugyanolyan cink­vödröt, amilyennel a bará­tom a beszélgetés után ki- verekedte magát a metróból. Viszem hazafelé a vödröt és nem értem, mi ebben a kényelmes. Sikongva nyivá- kol, szörnyen veri a lábam — átkozott pokoljárás! Ter­mészetesen peckesen viszem hazáig... Otthon, a kék fol­tokon és fülzúgásokon kívül nem érzek mást. Másnap, papírral, újsággal és a munkámhoz szükséges dokumentációval megrakva, a másik lábam veretem a vö­dörrel. A munkatársaimnak persze feltűnők. Csak néz­nek, mint Ivánt a moziban. — Szem jón Gavrilovics! Bizonyára tévedésből hozta magával a vödröt... — Nem, nem — mondom szerénységgel álcázva kék foltjaim fájdalmait — újab­ban ezt hordom táska he­lyett. Egészen kényelmes, s mint látható, tágas. A nagy- főnökségen már mindenki vödröt hord. Munkatársaim csak néztek, néztek, mint valami torzszü­löttre, de azután éreztem, ők is gondolkodóba estek. Mit szépítsem, másnap mindenki vödörrel jött mun­kába. Kozmiscsev, a főnö­künk egy vörössel nyikorgóit be az irodájába. Egymás szá­jából szedik ki a pompá- sabbnál pompásabb jelzőket és dicshimnuszokat vödrük­re vonatkozóan, engem meg nyakra-főre dicsérnek az eredeti ötletért. Az oktatás, kákát szidják, mint szódás a lovát... Hogy lehetett egy ilyen szemetet egyáltalán kézbe venni?! A szomszédos intézmények is átvették kezdeményezé­sünket, megértették az idők szavát. Tegnapelőtt utazom a metrón és látom, ismét ott áll a kocsi végében Jermel­kin. Vödör nélkül. Aktatás-£ kával! * — Hát veled mi történt? * Elvesztetted a vödröt? * — És ha elvesztettem? * — Ne viccelj! Hol a vöd-X röd? * — A, vödör... Volt, nincs,* öregem... Életem legna- :• gyobb tévedése volt! % — Hogyhogy? Hát nem te* dicsérted nekem? A nagyfő-* nökség is vödröt hordott... * — Miért dicsérjem? Veri* az ember lábát, nyikorog.'- Ismerd be csak te is, hogy * így van! * — Jp, jó, igaz. De egysze- * rűen érthetetlen. Te mond-% tad, hogy a nagy főnökség is* ezt hordja. — Az egész história azzal* kezdődött, hogy a nagy főnök* egy cinkvödörrel csörgött bei az irodába. Elhatár óztuk, % hogy mi is veszünk. Azután* kiderült, hogy a másnap kéz- * dődő nyaralásához vette.'-, úgyhogy, hagyd a fenébe a* vödröt, marhaság! Hordjad £ csak újból az aktatáskádat!* Nincs ennek párja. £ Ismét jött a megálló és le-* szállt. * „Hát igen. Valami nem* stimmel, Jermelkin mindig* tudja, hogy honnan fúj a j! szél. Hiába nem cserélte fel: a vödröt a táskával. És már'£ az egész nagyfőnökség így* jár. Akkor ez egészen íco-£ moly dolog!’’ •:* Egyszóval, még aznap vet.% tem magamnak egy ugyan-* olyan fekete akta*áskit, ami-’; ■ lyen Jermelkinnek volt. Azóta is mindig tudom."'' ha új szelek fújdogálnak. < Oroszból fordította: Saiga Attila jobbot és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor derült fény, ami­kor a művészettörténészek megröntgenezték a vásznat. A röntgenkép világosan el­árulta a szabad szemmel lát­hatatlan javítást. A régi mesterek remekmű­vei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek. De vajon nem hamisítvá­nyok-e? A művészettörténé­szek egyre több tudományos módszert alkalmaznak ennek eldöntésére: különböző' hul­lámhosszú (ibolyántúli és vö­rösön inneni) fénnyel megvi­lágítva veszik szemügyre a képeket, mikroszkópos és vegyvizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. E módszerek közül az utóbbi, a radiográfia a legszélesebb körben alkal­mazott napjainkban. A múlt századok mestere­inek technikája kitűnően al­kalmas a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leg­gyakrabban használt pig­mentjük, az ólomfehér, nagy­szerűen elnyeli a röntgensu­garakat. Az egész vásznat vagy fatáblát először ólom­fehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek az­után a kompozíció színréte­gei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret. Végül több lakkréteggel vonták be a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyo­mait mutatja ki, a fedő lakk­rétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges rönt- genfilmjei könyörtelenül le­leplezik a képhamisítókat, egyszersmind a kép megron­gálása nélkül részletes fel­világosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól egy-egy re­mekmű küzdelmes születésé­ről is. (A DELTA legújabb számából) 1971. december 23., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents