Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Több mész és cement Bélapátfalváról Bélapátfalva gyára — télen.'.'. (Tóth Gizella felvétele) Feljegyzéseket nézegetünk iaz asztali naptáron. November 273 teljesítette tervét a bánya. December 11: éfkészüljt ä megrendelt utolsó tonna mész is. December 14: befejeződött a program szerinti kiimteergyártás. December 15: végeztek a pcmentezáilítással. December 19: az idea ce~ mentörles vége..; — Ami ezután jön, mind többlet — mondja a bélapátfalvi gyár főmérnökié, Horváth Jenő. — Mészből kétezer, cementből pedig hétezer tonnás túlteljesítésre számítunk az év végéig... Jó ideje itt dolgozom már, s volt példa máskor is hasonló, korai „fináléra”, de az üzem 60 esztendős történetében minden eddigit felülmúl a termelt mennyiség. Külön örvendetes, hogy kedvező képet mutat az energiafelhasználásunk, általában jók a gazdasági „mutatóink”, elképzeléseink szerint alakul a nyereség. — Hogy sikerült mindez? — Mindenekelőtt elmondhatom, hogy sokat segített a megfelelő időjárás. Zavartalanabbá! dolgozott a bánya, a nagykarbantartás tökéletes végrehajtásával a korábbinál lényegesen hosszabb ideig üzemeltethettük az alap- anyaggyártó klinkerkemen- cóket, általában kevesebb baj volt berendezéseinkkel, s bár számukat tekintve sajnos ebben az éviben valamelyest növekedtek a balesetek, a tavalyinál csupán alig több minit fele volt a termelésből kiesett nap. Egész gárdánkon látszott az igyekezet, a tenntakarás, *— Mi történik most a Cement, és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában? — „Kényszerűségből” bizonyos főikig hozzákezdtünk már a hagyományos újabb nagykarbantartáshoz, a téli javításokhoz. Mésztöbbletünk ugyanis hovatovább egyenesen aggasztó. Keresztülhúzta számításainkat a cukorgyárak nagyon korai leállása, hiszen köztudott, hogy a kampányban, ök is megrendelőink, s máskor még januárban is vitték tőlünk a meszet. Aztán kényelmes- kednek az építőipari vállalatok is: ahelyett, hogy jó előre biztosítanák, „leoltanák” a meszet, ami a felhasználásikor csak javítaná munkájuk minőségét, inkább az utolsó pillanatra hagyják megrendeléseiket. Így nyíl. vánvalóan egyre nőtt a készletünk, amit persze nem lehet a végtelenségig fokozni. Ezért az egyik égetőkemencénkkel december 10-én, a másikkal pedig 14-én leálltunk, s meg is kezdtük a szokásos javításunkat, falazásunkat. Kellemetlen, e korai kezdet, jóval későbbre terveztük e munkáikat, hogy valamelyest kihasználhassuk a telet, jövőre 82 ezer tonna meszet gyárthassunk. Ám mást nem tehettünk..; Különben. 19-e óta áll már az egyik künkerkemiencénk is, de január 5-ig kijavítjuk. Evvel a január 20-án kezdődő igazi, általános nagykarbantartásig naponta 180 tonnát gyárthatunk, s ez is elég lesz ahhoz, hogy a javítási idő ne okozzon különösebb kiesést a termelésből. ne veszélyeztesse az L negyedéves programot..; i— Meddig tart az említett téli nagyjavítás? —- Mint már említettem: január 20-án kezdjük el igazából, jó kéthetes csúszással ahhoz képest, ahogyan terveztük. Bízunk azonban benne, hogy így sem lesz túlságosan késő, az elmondottak ellenére is skerül a jövő évi start, (gyóni) . Karácsonyfa- vásár — karácsonyfa nélkül! Ügy látszik, hogy az ünnep előtti hangulatkeltést az idén a karácsonyfavásár szervezői, rendezői, nyilatkozói vállalták magukra. Feladatuknak maximálisan eleget is tettek, mert a karácsonyfavásár még javában tart, de karácsonyfa már csak elvétve kapható a megyében, Egerben. Aki nem hiszi, álljon meg egy pillanatra a Dobó téren, a piacon, s szem-fültanúja lehet az árusítóhelyeken százával türelmetlenkedők rohamainak, amikor nagy ritkán megérkezik egy fával megrakott teherautó. De sikerült még egy másik meglepetést is szerezniük a rendezőknek. Az idén árusított fák között ugyanis az egyméteres már óriásfenyőnek számít, s ami még ennél is nagyobb csodálkozásra készteti az embert: a fák színe az idén nem zöld, hanem rőt, sárga. Pontosan úgy néznek ki, mintha néhány karácsonyt már kivágva ünnepeltek volna végig. Pedig az illetékesek most is felkészültek az ünnepekre. Időben el is mondták, fel is hívták nagy akarásukra a közvélemény figyelmét. A nagy üres lemezük azonban ezúttal előbb járt le, mint ígérték! —koós— Zárszámadás, költségvetés, bizalom A z ember könnyen beleesik abba a hibába, hogy a al közérdekű témákat kategorizálva így szóljon: ez hálás; téma, ez meg szürke. A több mint negyedszázados új történelem nálunk nem ismeri el ezt a hangulati felosztást, már csak azért sem, mert napjaink történelme a hétköznapok történetéből születik, táplálkozik, s nő egészséges felnőtté. Annak idején az országgyűlés nyári ülésszakán nagy — érthetően nagy — érdeklődést váltott ki az ifjúsági törvényjavaslat, újszerűségével, aktualitásával. De vajon egy költségvetési vita, amely törvényerőre emelkedve meghatároz egy egész évnyi utat jogerősen, felelősséggel és a törvényesség erejénél fogva a komoly kötelezettségekkel. tarthat-e hasonló érdeklődésre számot? Volt mire támaszkodni jövő évi terveink, költségvetésünk elfogadásakor. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja dokumentatív erővel jellemezte azt a fejlődést, amelyet 1971-ben elértünk. Ez volt az erős alap. ezeken keresztül osztódott el a pénz az állam zsebéből a legfontosabb jövő évi tennivalóink finanszírozására. A költségvetési vitában a felszólaló képviselők jogos igényeket fogalmaztak meg. Az igények zöme a költség- vetésben — a realitás és az ésszerűség figyelembevételével — bizonyára kielégítésre talál majd. Énnél több, más is érezhető volt azonban a most befejeződött ülésszak liangulatábanj Az optimizmus: a biztonságérzet jó optimizmusa. Kállai Gyula külpolitikai referátuma — egy év erőfeszítéseinek összefoglalója — mutatta, hogy országépítő, szocializmust építő politikánk nagy biztonságot ad. eredményeiben pedig jól fedezett hitelt biztosit a világban elfoglalt helyünk, internacionalista kötelezettségeink számára. De visszatérve az ülésszak fő témájára: jó néhány felszólalásból kitűnt, hogy a helyi igények csak akkor érdemelnek figyelmet, ha azok nem fetisizálnak, hanem megegyeznek az ország közös érdekeivel. A termelő- munka — láthattuk — még az eddigieknél is elmélyültebb, felelősségteljesebb, a realitásokra még jobban támaszkodó tevékenységgé vált. A képviselők megszavazták, törvényerőre emelték az 1972. évi költségvetést. Szavazásukhoz a választók bizalma is erőt adott. De hogy is szavazhatnánk másképpen — és őszintén? K. G. Felavatták a Budapest—Szob közötti villamosított vasútvonalat A magyar vasút rekonstrukciója során a „legöregebb”, a 125 évvel ezelőtt épített első vasútvonal megfiatalodott. A Budapest—Vác —Szob közötti vasútvonalat a teljes felújításon és átépítésen kívül, a legkorszerűbb üzemmódra, a villamos vontatásra. is alkalmassá tették. Az egy év alatt villamosított vasútvonalat szerdán délelőtt Sturovóban, illetve Szo- bon tartott ünnepségen adták át rendeltetésének. N Az ünnepi aktusra szerdán reggel, a Nyugati pályaudvarról különvonat indult a csehszlovákiai Sturovóba. A magyar—csehszlovák együttműködéssel villamosított vasútvonal átadásán Szabó Antal, a vasutasok szakszervezetének főtitkára mondott ünnepi beszédet, majd dr, Stefan Sutka, csehszlovák közlekedésügyi miniszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter méltatta a megfiatalított ' és villamosított vasútvonal jelentőségét. A vonalat dr. Mészáros Károly, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója vette át üzemeltetésre. A villamosított vasútvonalon december 23-án 0 órától életbe lépő új menetrend szerint, a Budapest—Vác kö-. zött ■ megállás nélkül közlekedő vonatok 31 perc alatt teszik meg az utat, Szobra 1 óra 19 perc alatt jutnak el a szerelvények. Változások a pénzintézetek munkájában Beszélgetés Mázán Sándorral az MNB megyei igazgatójával Karácsonyi halsxállítás Hortobágyról MINT a NÉPÜJSÁG-ból is korábbról ismeretes: a Központi Bizottság és az állami szervek javaslatára a kormány még ez év június 8-i határozatában elrendelte a hazai bankrendszer korszerűsítését, továbbfejlesztését. Ennek alapján 1971. december 31-én megszűnik a Magyar Beruházási Bank, ami a továbbiakban Állami Fejlesztési Bank néven folytatja munkáját, csaknem kizárólagosan az állami beruházások területén. Ugyanekkor egyéb feladatait fokozatosan átadja a Magyar Nemzeti Banknak, illetve az Országos Takarék- pénztárnak. Mindezekkel kapcsolatban a közelmúltban módosítások váltak szükségessé megyénk pénzintézeteiben is. A rendelet végrehajtásáról Mázán Sándorral, az MNB Heves megyei Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk. — Mit jelentett a feladat'? — Meglehetősen nagy gondot és sok munkát... Különösen a számlaátadások előkészítése igényelt rendkívüli figyelmet. Csak példaként említem,- hogy. az elektronikus adatfeldolgozás során, a három bank közötti számlává! (ugatáskor 400 beruházási egységet érintettünk Heves megyében, foglalkoztunk olyan esetekkel 'Is, mint a több milliárd forintos volumenű visontai Thorez Külfejtés. Sokatmondóak már ezek az adatok is, de még inkább, ha hozzávesszük, hogy az átadott számlák száma természetesen többszöröse ezeknek. — Hogyan történt az át- tzervezés? — az Átadás-Átvételt „több lépcsőben” végeztük. Szeptember elsején az MNB átvette a BB-tól az építőipari, a tervező, az ingatlankezelő és a beruházási vállalatok forgóeszköz-fii nan_ szírozását, ami konkrétan. Heves megyében összesen nyolc gazdasági szervezet számláival van összefüggésben ... A következőkben, október 1-től a BB-tól — ennek megszűnő fiókjaitól — a fejlesztési bankba centralizálták országosan az állami beruházások könyvelését, iratanyagát. Ez alkalommal Heves megyéből az állami beruházások nagyobb része a budapesti központhoz, kisebb hányada pedig a területünkre kihelyezett vidéki egységhez, a miskolci fiókhoz csatolódott. Az érdemi iratanyag átadásakor valamennyi rész- és összefoglaló jelentés, hitelszerződés, költségvetés és egyéb okmány elkerült tőlünk... Végül a harmadik lépcsőként, november 1-én történt az átszervezés legfontosabb részének végrehajtása: valamennyi vállalat és ilyen rendszerben működő egyéb szocialista gazdálkodó szerv beruházásainak számlavezetése, illetve beruházásainak hitelezése az MNB Heves megyei Igazgatóságához, a tanácsok és tanácsi intézmények hasonló ügye pedig az OTP Heves megyei Igazgatóságához került. Az átadás után az MNB-nél lényegében változatlanul fennmaradt a BB elektronikus könyvelése, s ez a gépköny- velés lehetővé teszi a beruházási folyamat rendszeres ellenőrzését — Személyi ügyekben milyen megoldást sikerült találni? — A két korábbi megyéi bank dolgozóinak többsége együtt maradt, s összehangolt, szoros munkával, egymást támogatva végzi további feladatait. összesen heten kerültek az OTP-hez. szinte kivétel nélkül azok, akik eddig is tulajdonképpen ennek a pénzintézetnek az anyagait kezelték. Vigyáztunk arra, hogy az egyes munkakörök megsértése nélkül adjunk megbízásokat az újabb feladatokra. Két régebbi BB-dolgozót bankközpontunk vezetőinek hozzájárulásával főcsoportvezetői beosztásba soroltunk. — Mik az általános tapasztalatok? — Jónak tartom az együttműködést, amely a három pénzintézet vezetői, beosztott dolgozói között az átszervezés alatt megmutatkozott. Ezenkívül sok segítséget kaptunk a megye vezető testületéitől és központjainktól, s így sikeresnek mondhatom a munkát. — Milyen a további útf — HÁROM OSZTÁLY és két főcsoport kötelékében dolgozunk tovább. Beindítottuk a műszaki ellenőrzéssel egybekötött ár- és számlaellenőrzési munkát az állami támogatással megvalósuló vállalati beruházásoknál és javaslatot tettünk e tevékenységünk továbbfejlesztésével kapcsolatban. Felülvizsgáljuk a helyi pártós állami szervek felé irányuló információinkat, hogy azok az elvárásoknak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának november 23-i határozatában foglaltaknak megfeleljenek... A megyei igazgatók és igazgatóhelyettesek. illetve osztályvezetők korábban már országosan elvégezték a legszükségesebb ismereteket nyújtó tanfolyamokat, s most a többieken a sor. Átdolgozott kiadásban, könyv alakban is elkészült a beruházásokról és a forgóeszköz-finanszírozásról szóló oktatási anyag, amely dolgozóink részére a kellő továbbképzést biztosítja. Remélem, hogy ezek után a munkánk csak tovább javulhat — mondta befejezésül Mázán Sándor, az MNB megyei igazgatója. Gr. Gy. A Hortobágyi Állami Gazdaság az idén 17 ezer mázsa piaci halat nevelt. Ebből kétezer mázsa hal elszállítását a karácsony előtti hetekre időzítették. A szállítmáI nyok fele az NDK-ba és az NSZK-ba került, a többit a főváros és a Tiszántúl piacain hozták forgalomba. (MTI-foto — Kunkovács L.) Stimis&a&í 1971. december csütörtök
