Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-23 / 302. szám

f—1 "zerda esti külpolitikai kommentárunk II Thant utódja TÖBBSZÖRI eredménytelen nekifutás után, végre van kijelölt főtitkára az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek: a Biztonsági Tanács megállapodott dr. Kurt Wald­heim személyében. Mivel ebben a rendkívül fontos tes­tületben ezúttal nem hangzott el Waldheim személye el­len vétó, immár biztosnak tekinthető, hogy a híres East River melletti üvegpalota negyedik emeletén levő iro­dába hamarosan az osztrák diplomata költözik be, a tá­vozó burmai főtitkár utódjaként Kurt Waldheim legfeljebb ebben a főtitkári irodában < számít új embernek, magában a világszervezetben annál í kevésbé. Az egykori osztrák külügyminiszter valamilyen minőségben — tehát külügyminiszterként, az osztrák ENSZ-delegáció tagjaként vagy vezetőjeként — 1955 óta minden közgyűlési ülésszakon részt vett. A VILÁGSZERVEZET első emberének kiválasztásá­nál természetesen önmagában semmiképpen nem lenne elegendő az ENSZ-apparátussal és az ENSZ-problémákkal kapcsolatos rutin. De kétségtelenül előny, ha az új főtit­kár ilyen régi ismerőse az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének. Waldheim megválasztása mindenekelőtt Ausztria semleges státusának köszönhető — és talán annak is, hogy a főtitkár személyének kiválasztása során alighanem érvényesült valamiféle „regionális vetésforgó” is. Rendkívül nehéz feladattal néz szembe a főtitkári iroda új lakója és első nyilatkozatai nem hagynak két­séget afelől, hogy tudja is ezt. U Thant elődei közül egyik sem tudta megvalósítani — sőt, megközelíteni sem — az ENSZ egyik legfontosabb követelményét, az egye­temességet. Elsősorban a világhelyzet változásai tették lehetővé azt, hogy ez az elv ma már sokkal jobban ér­vényesül — de azért ebben része volt a távozó személyé­nek, áldozatkész, konstruktív tevékenységének is. Dr. Waldheimnek nem lesz könnyű betölteni azt az űrt, amit a világszervezet oly népszerű burmai politikusa maga után hagy. MI, MAGYAROK osztjuk szomszédaink örömét és szívből kívánjuk a világszervezet új főtitkárának: mun­kája legyen eredményes. Dr. Waldheim egyik nyilatkoza­tában hangsúlyozta, milyen sok múlik a tagállamokon. Igaz. Az új főtitkár minden konstruktív erőfeszítése során éppúgy számíthat a Magyar Népköztársaság támogatásá­ra, mint ahogy elődje számíthatott. WVWWW\AA/V\/VWWVWVSA/WWWX/VWWWWV>^/WW\/WWVWWW Dr. Kurt Waldheim az új ENSZ-főtitkár Az ENSZ közgyűlése szerda délutáni ülésén köz- felkiáltással főtitkárrá vá­lasztotta Kurt Waldheim, volt osztrák külügyminisz­tert. Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, 1918-ban született az alsó-ausztriai St. Andreawördenben, egy tanár gyermekeként. Jogi tanulmányokat foly­tatott a bécsi egyetemen. A háborúban súlyosan megse­besült, leszerelték és vissza­tért tanulmányaihoz, jogi diplomát szerzett. A máso­dik világháború befejeztével lépett diplomáciai szolgálat­ba. Az osztrák külügyminisz­tériumban dolgozott és az osztrák államszerződésről tárgyaló delegáció tagjaként Párizsban, Moszkvában és Londonban is járt. 1948 és 1951 között a párizsi osztrák követségen dolgozott követ- ségi titkárként, majd a kül­ügyminisztérium személyzeti osztályának élére került. Még Ausztria ENSZ-tagsá- ga előtt Waldheim volt or­szága ENSZ megfigyelője, majd 1955-től (az osztrák ENSZ-tagság kezdetétől) első állandó képviselője. 1956 és 1960 között hazá­ja kanadai nagyköveteként működött, majd a külügymi­nisztérium politikai osztá­lyát vezette. Ezt követően 1964—1968-ig ismét hazája állandó ENSZ-képviselője volt. KAIRÖ: Anvqr Szadat egyiptomi Moammer Kadhafi líbiai és Hafez Asszad szíriai elnök részvételével szerdán dél­után a kairói Kubbeh-palo- tában megkezdődött az Arab Államszövetség Elnöki Ta­nácsának ülése. Asszad szerdán délelőtt 1968—-1970-ig Josef Klaus kancellár kormányának kül­ügyminisztere, majd 1971- ben a konzervatív néppárt jelöltjeként indult a köztár­sasági elnökválasztáson. Ez­után visszatért az ENSZ-be, ahol továbbra is hazája kül­döttségét vezette. Dr. Kurt Waldheim 53 éves. nős, négy gyermek ap­ja. Ö az Egyesült Nemzetek Szervezetének a norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjoeld és a burmai V Thant után negyedik fő­titkára. ★ Waldheim rögtönzött saj­tóértekezleten nyilatkozott a rendkívüli születésnapi aján­dékról. .,Ez az ajándék meglehe­tősen súlyos teher, amelyet nem lesz könnyű hordozni. Mindazonáltal föltett szán­dékom, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek a megfe­lelő „teherviselésért”. érkezett meg az egyiptomi fővárosba, Kadhafi kedd óta tartózkodik Kairóban. Előzetes értesülések sze­rint az elnöki tanács az ál­lamszövetség alkotmányos szerveinek kiépítéséről tár­gyal, nyilvánvalóan szóba kerülnek azonban a közel- keleti válság legújabb fejle­ményei is. Szabadságon a SALT \ A SALT 106. plenáris ülé­se — amely a november 15 óta tartó hatodik forduló ta­nácskozása volt — szerdán Bécsben az amerikai nagy­követség épületében száz percen át tartott. A tanács­kozással lényegében befeje­ződött az idei SALT-sorozat, mert hivatalos karácsonyi szünet következik. A tudósítók a SALT sajtó- központjában csak arról ér­tesültek, hogy legközelebb január 4-én a szovjet nagy- követségen találkozik a szov­jet és az amerikai küldött­ség. Az ez évi munkáról hi­vatalos közleményt nem ad­tak ki. Ezt azzal indokolták, hogy még tart a „hatodik forduló”. Az amerikai küldöttség Gerard V. Smith nagykövet vezetésével szerdán délután különrepülőgéppel visszauta­zott Washingtonba. Dorticos moszkvai tárgyalásai Moszkvában szerdán meg­kezdődtek a tárgyalások Os- valdo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságá­nak tagja, kubai köztársasá­gi elnök, valamint Alekszej Koszigin, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, kor­mányfő és Konsztamtyin Ka- tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára között. A megbeszéléseken, ame­lyek a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak, a felek megvitatták a két or­szág közötti mindenoldalú együttműködés elmélyítésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Szó volt továbbá nemzetkö­zi problémákról is. Arab Államszövetség Elnöki Tanácsának ülése Változások a lengyel kormányban VARSÓ: A lengyel nemzetgyűlés szerdai vitájában mintegy húszán szólaltak fel. Ezután szünet következett, majd Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök tartott expozét. A miniszterelnök a vitát érintve aláhúzta: A SZEJM-ben és egyéb fórumokon folytatott eszme­csere teljes nézetazonosságot mutatott a tekintetben, hogy a jövő évi népgazdasági terv helyesen rögzíti a gazdaság­és társadalomfejlesztés kulcs, feladatait, irányait, megva­lósításuk eszközeit és mód­szereit. Piotr Jaroszewicz változá­sokat javasolt a kormány összetételében. A miniszter­elnök javaslatát elfogadva, a SZEJM felmentett négy mi­nisztert tisztségéből, és Gies- law Ociepkát belügy-, Ste­fan Olszowskit külügy-, Ste­fan Jeárychowskit (eddigi külügyminisztert) pénzügy-, Alojzy Karkoszkát építési és építőanyagipari, Stanis­law Wronskit pedig kulturá­lis és művészetügyi minisz­terré választotta. (A kultu­rális és művészetügyi mi­niszter tisztsége a legutóbbi időben betöltetlen volt.) A képviselők egyhangú szavazással elfogadták az 1972. évi lengyel népgazda­sági tervet és állami költ­ségvetést. Szuezi évforduló T ízenöt éve, hogy * Egyiptom sikeresen helytállt az angol—francia— izraeli hármas agresszióval szemben, sikerült eltávolíta- nia a Szuezi-csatorna part­járól a három támadó ország csapatait. Az 1956-os év rendkívüli fordulatot hozott a Nílus népe számára. A nyár derekán, július 26-án Nasszer elnök ujjongó száz­ezres tömeg előtt jelentette be Alexandriában a csatorna államosítását — ezzel vissza­szerezte a fellaho*k munká­jával és százezernyi élet árán megépült nagy vízi utat Egyiptom számára. Addig a csatorna partján brit kato­nák őrködtek — nemcsak a hajóforgalom, hanem a ha­szon fölött is. Az átkelő ha­jók fizette illetékek roppant hasznot biztosítottak az an­gol és a francia monopóliu­moknak. Az államosításba nem nyugodtak bele, ezért próbálták vissza zerezni a csatornát, a stratégiai utat és a hatalmas jövedelmet. Eden és Guy Mollet titok­ban megállapodott Ben Gu- rionnal, az izraeli páncélo­sok betörtek a S'nai-félszi­getre. elérték a Szuezt-csa- tomát. Ezt követően. — a 1971. december 23., csütörtök békés hajózás biztosításának ürügyén — az angol és a francia ejtőernyősök elfog­lalták Port-Szaid kikötőjét, ismét meg akarták szállni az egész csatomaövezetet. Nasszer elnök harcolt és a világpolitikai tényezők is segítették: a Szovjetunió erélyes figyelmeztetése, az Egyesült Államoknak a ka­landdal szemben akkor el­foglalt álláspontja egyaránt az agresszorok megfékezését segítette elő. A behatolók kénytelenek voltak visszavo­nulni. Ezt a győzelmet ün­nepli az egyiptomi nép de­cember 23-án. Ma ismét idegen megszál­lók állomásoznak a csatorna keleti partján és a Sinai- félszigeten. Az 1967-es hábo­rú következményeit még nem számolták fel. A csator­nát elsüllyedt hajók zárják el, tizenöt tartály ha jó rozs­dásodik horgonyon több mint négy éve, s a lassan homokosodó víziút partjain hadseregek néznek egymása sál farkasszemet. A feszült­ség a váTág megoldatlansá­ga miatt egyre nő, az inci­densek a hallgatólagos fegy­verszünet ellenére meg-meg- ismétlődnek. Félő, hogy egy szikra újra lángra iobbantja a közel-keleti háborút. Az egyiptomi nép az év­fordulón újra idegen meg­szállóktól akar megszabadul­ni. Üjra vissza akarja sze­rezni jus:át, a világ egyik legfontosabb vízi útját, amely a Földközi- és a Vö­rös-tengert köti össze. Alig 167 kilométer hosszú, száz­méternyi széles vízszalag ez, de roppant gazdasági és stra­tégiai fontossága van. Ami­kor 15 esztendővel ezelőtt államosították, évi jövedelme 35 millió font sterling volt, s ebből csak egyetlen millió jutott az egyiptomi állam­nak, a többi az angol—fran­cia társaság páncélszekré­nyeibe vándorolt. Az egyip­tomi kormány bővítette a csatornát, felfutott az olaj­tartályhajók forgalma, végül már percnyi pontosságú me­netrend szerint egész konvo­jok haladtak át Port-Szaid és Szuez között — a jövedel­mek 1967-re, az izraeli ag­resszió idejére már évi 100 millió font sterligre nőttek. Es ez hiánytalanul az egyip­tomi államé volt! Ez a nagy összeg az EAK egyik alap­vető nemzeti jövedelmeként az országépítő terveket szol­gálta. A csatorna újra megnyitá­sé ban sokan - érdekeltek, hi­szen Afrika megkerülése he­lyett olcsóbb és rövidebb át­kelni néhány óra alatt a Nehéz hétköznapok várnak a Bangla Desh vezetőire DACCA: óriási ünneplő tömeg fo­gadta szerdán Daccában a Bangla Desh vezetőit, akik élükön Sziad Nazrul Iszlám ideiglenes elnökkel (Mud- zsibur Rahman, a Bangla Desh elnöke még mindig házi őrizetben van Nyugat- Pakisztánban) és Tadzsuddin Ahmed miniszterelnöikkel megérkeztek Kelet-Bengá- lia fővárosába. Nazrul Iszlám rövid be­szédében kifejezte azt a re­Földközi-tengarről a Szu ezi - öbölbe. Különösen érdekel­tek ebben Európa országai. A Szovjetunió is kívánja a csatorna megnyitását, mert közvetlen összeköttetése le­hetne a mediterrán meden­ce és az Indiai-óceán között. Az egyiptomiaikinak — az említett gazdasági előnyö­kön kívül — politikai sikert jelentene a részleges izraeli csapatkivonás is. Ezért java. solta Szadat elnök a csator­na megnyitását Egyiptom véleménye vilá­gos: a csatornát csak akkor lehet megnyitni, ha ezzel nem tartósítják az izraeli megszállást hanem az egy­szersmind a teljes kiürítés kezdete is lenne. Vagyis olyan gyakorlati lépés, amely elvezet az egész rendezés­hez, annak elválaszthatatlan része, bevezetője: a béke nyitánya a Közel-Keleten. I zrael viszont csakis * akkor lenne hajlandó a csatorna megnyitására, ha annak semmi köze nem len­ne a válság rendezéséhez: nem hajlandó kötelezettsé­get vállalni a teljes vissza­vonulásra, nem fogadja el az 1967-es határokat. Vagyis a csatorna megnyitása számára a megszállás véglegesítése lenne, az expanzió elismeré­sének nyitánya, a háborús ál­lapotok fenntartása — annak minden veszélyével együtt. R. I. ményét, hogy Ali Bhutto pa­kisztáni elnök figyelembe véve a helyzet realitásait és szem előtt tartva a kelet- bengáliai nép érdekeit, el fogja ismemi a Bangla Desh köztársaságot. A Bangla Desh vezetői Calcuttából érkeztek Daccá- ba az indiai légierő egyik gépén. Az ünnepélyes fogad­tatás után a vezetők meg­szemlélték a Mukti Bahini (kelet-pakisztáni felszabadí­tó erők) és az indiai hadse­reg egységeiből felállított kö­zös díszszázadot. A hírügynökségi kommen­tárok megállapítják, hogy az Az Egyesült Államok el­nöke a hagyományok sze­rint minden évben január végén, az új törvényhozási időszak kezdetekor hosszú üzenetet terjeszt a kongresz- szus elé az „unió helyzeté­ről”, amely magában foglal­ja a kormány beszámolóját az előző évről. Nixon amerikai elnök azonban most nem várta ki a szokásos időpontot, hanem személyes tanácsadója, Her­bert Klein, a kormány tá­jékoztatási igazgatója útján 34 nagy gépelt oldal terje­delemben nyilvánosságra ho­zott egy olyan dokumentu­mot, amely az I971-es esz­tendő „mérlegét” tartalmaz­za — természetesen az elnök szempontjából. A Nixon-adminisztráció 1971. évi tevékenységét át­tekintő dokumentum a leg­különbözőbb témakörökkel foglalkozik. Szó van benne az Egyesült Államok Kína- politikájáról, a munkanél­küliségről, a NATO ról, a kábítószer-fogyasztás elleni ünneplés után rendkívül ne­héz hétköznapok következ­nek, a kormányra óriási fel­adatok várnak, hiszen az or­szágrész gyakorlatilag ro­mokban hever. ÜJ-DELHI: Mint a Times of India cí­mű indiai lap közölte, Nyu- gat-Bengália, indiai állam területéről több mint 85 000 kelet-bengáliai menekült tért vissza hazájába. Az Indiá­ban tartózkodó mintegy 9 millió menekült hazatelepí­tése a jövő héten kezdődik meg. harcról, a rákkutatás és a bűnözés alakulásáról, s ter­mészetesen az összes nagy nemzetközi kérdésekről is. A visszapillantás bevezető­ben magabiztosan állapítja meg: „Az 1971-es esztendő — jó esztendő volt, amely a következő évekre is sokat ígér.” A visszapillantás hét oldal terjedelmű külpolitikai feje­zete a népi Kína irányában történt amerikai „nyitás” és Nixon pekingi utazása elő­készítésének ismertetésével kezdődik. Figyelemre méltó az a sor­rend is, amelyben az 1971 évi visszapillantás a külpo­litikai problémákat tárgyal­ja. A dokumentum közvetle­nül az Egyesült Államok Kí­na-politikája után az 1972. májusára tervezett moszkvai szovjet—amerikai csúcstalál­kozóval, valamint a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozásáról folytatott SALT- tárgyalásokon elért eredmé­nyekkel foglalkozik. Nixon kongresszusi üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents