Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-21 / 300. szám
tfILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. évfolyam, 300, szám AKA: 80 FILLÉR 1971. december 31., kedd n dollár új helyzetben A nyugati világ valutaválságának új fejezetét kommentáljuk lapunk 2. oldalán. Csúcsforgalom Pillanatképek a postáról a lap 3. oldalán. II Parlament Napirenden : a költségvetés Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka folyosóin Munkatársunk jelentkezik az országgyűlés idei utolsó üléséről, a lap 3. oldalán. 0 képernyő előtt Gyurkó Géza írása a lap 4. oldalán. Mire szabad a szombat? Lápunk 4. oldalán közölt cikkünk a hét végi szabadnapok „költségvetésével’’ foglalkozik. Hétfőn délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Az ülésén részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag,iái. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Lévai Sándor képviselőről, aki a párt hűséges harcosa volt, önfelal- dozóan szolgálta a népet, a szocializmus ügyét. Különösen sokat fáradozott városa, Hajdúböszörmény fejlesztésén. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselő emlékének; a parlament jegyzőkönyvben is megörökítette Lévai ►Sándor emlékét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság F.lnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az ország- gyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az ország- gyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt; ezek tárgyát dr. Prieszol Olga jegyző ismertette. Apró Ant al javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak , tárgysorozatát amely a következő: 1. Az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. A napirend szerint ezután megkezdődött az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. Beszéde első részében az 1971-es költségvetés végrehajtásának mérlegét vonta meg. A tervezettnél gyorsabb a gazdaság idei növekedése — Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növekedés tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető — mondotta. — A nemzeti jövedelem 7—8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja az I960—70- es évek átlagát. — A népgazdaság leg- Wb ágazata teljesítette * pemzeli jövedelem nö- ■MiÉhMi tKÓtt m éwr* vezeti feladatot, egyes ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés következett be. •— A • költségvetés részesedése a vállalatoknál és a szövetkezeteknél létrehozott jövedelemből, megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez 165 milliárd forintot jelenít, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—S százalékkal nő, — A másik alapvető nép- gazdasági ágazat, a mező- gazdaság 9—10 százalékkal termelt: többét, fnimt á ked-* vezőtlen 70-es esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez termelésénél is nagyobb mértékben növekedett, a termelékenység is javult. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reálbérek körülbelül 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jövedelmek és a munkateljesítmények között. Az átlagbérek a termelékenységgel összhangban nőnek, az iparban 4 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezmények hatására — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból származó .jövedelmek az idén is meghaladják a tervezettet. — A lakosság összes pénzbevétele az előző évinél kereken 10 száza! ékkai több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyümölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan is. Ez az átlagosnál jobban terhelte a kisebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok háztartását. Az alapvető élelmisezrek árai nem változtak, néhány ruházati cikk ára a forgalmi adó elengedése nyomán csökkent. A fejlődés árnyoldalai — A viszonylag gyors ütemű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvonal árnyoldala, hogy a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél jobban növekedett. A hiányt behozatali többletből keliett fedeznünk. Egyensúlyi gondjainknak lényegét két egymásra ható eredővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlet- termek m Jövedékin nem arányosam bővítik a fel- használás végső csatornáit: a fogyasztást, a külkereskedelmet és a felhalmozást. A másik, hogy gazdaságunk szerkezete és hatékonysága még nem illeszkedik elég harmonikusan a gazdasági- műszaki haladás gyorsan változó követelmény-rendszeréhez. —: Ha ezekből a szempontokból vizsgáljuk idei költségvetésünket, kitűnik, hogy ezúttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított összeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a 106 milliárd forintot. Ez a költségvetésben csaknem négy- milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent. As idei tapasztalatok alapján jogos feltenni azt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk üteméről? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hosszabb távra tekintve azonban — és ez a lényeg — a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruházások hatékonysága; ha a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat, a termelési szerkezei változtatására, s végeredményben import- többletet okoz. Amennyiben ez erősödő tendenciává válna, később lehetetlenné tenné az életszínvonal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazdasági tényezőkre idejében felfigyelni és határozottan cselekedni. A cél: a költségvetés egyensúlyának javítása Ealuvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mezőgazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja meg az idei magas szintet. — A törvényjavaslat szerint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes előirányzata pedig 215.8 milliárd forint. A hiány 3.2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit. Beszámolt részletesen a költségvetés bevételeiről és kiadásairól. — Néhánv változás lesz a fogyasztási árak körében, a sör keresletét az utóbbi évek(Foto: Kiss Béla) Ülésezik az országgyűlés ben jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve ’emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyasztói Faluvégi Lajos expozéját tartja. árát. Egyes' külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elejétől 17—25 százalékkal csökkentsük. Emeljük a személy gépkocsi- gumiabroncs és tömlő fogyasztói árát. Összességeben a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói ár- szint várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a béres életszínvonalpolitikában figyelembe vett. — Az iparvállalatok állandó feladata most a tartalékok feltárása, nevezetesen: a jövedelmezőség javítása, elsősorban az önköltség csökkentése és a gyártmányszerkezet korszerűsítése. Szembetűnő, hogy az utóbbi évek egész sor eredményével — például a termelékenység . emelkedésével — nem tartott lépést az önköltségcsökkentés. Nőtt a termelés anyagköltség-hányada és a termékkibocsátás bővülésével sem mérséklődött az általános költségek, aránya, holott fejlett gazdaságra ez a tendencia lenne jellemző. — Alapvető népgazdasági érdek, hogy1 visszaszorítsuk és fokozatosan megszüntessük a gazdaságtalan tevékenységeket. — A bérszabályozás módszerei az idén módosultaik. A változás nagyjában — egészében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen jelentős szerepe volt a termelékenység javulásában. A nyereség növelésével, a szigorú létszámgazdálkodással összekapcsolt, a korábbinál jóval erőteljesebb érdekeltség ugyanakkor néhány területen ma is & a jövőben is indokolttá tesz bizonyos bérpreferenciákat. Ez első(Foh/tatáa a 3. oldalon) Magyar-Szíriái j hivatalos tárgyalások DAMASZKUSZ: Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes vezette magyar küldöttség hétfőn délelőtt — Bagdadból jövet —* •Damaszkuszba érkezett. A MALÉV küiönrepülőgé- pe délelőtt tíz órakor szállt le a szíriai főváros repülőterén, ahol a magyar delegációt Mohamed Taleb Hilal miniszterelnök-helyettes, iparügyi- miniszter fogadta és jelen volt a szíriai kor-, mány több tagja is. Veres János damaszkuszi nagykövettel az élen ott voltak * nagykövetség munkatársai és a .magyar kolónia tagjai. Dél-, ben a magyar delegáció vezetője Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes látogatást tett vendéglátója. Taleb Hi- lál miniszterelnök-helyettes hivatalában. Délután a stíriai központi bank épületében megkezdődtek a magyar —szíriai hivatalos tárgyalások.
