Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-21 / 300. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk r Agyúnaszád« diplomácia AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS ismét szítja a feszültséget a Karib-tenger térségében. Mivel a kubai őrhajók elfogtak két kalózhajót, az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé, amely szerint az Egyesült Államok kormánya „kész” rendszabályokat foganatosítani Kuba ellen, ezt követően a Pentagon harci készültségbe helyezte a Karib-medence térségében állomásozó haditengerészeti és légierőit. A tények fényében az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata csak úgy értékelhető, hogy védelmébe kívánja venni a kubai ellenforradalmár söpredéket, igazolni próbálja az Egyesült Államok és néhány latin-amerikai ország területéről folytatott Kuba-ellenes tevékenységet. A világ közvéleményét nem tévesztheti meg semmi olyan propagandisztikus állítás, amely szerint Kuba „megsérti a tengerek szabadságát”, „veszélyezteti a nemzetközi kereskedelmet” és így tovább. A washingtoni fenyegetőzések azt tanúsítják, hogy az amerikai kormánykörök görcsösen ragaszkodnak Kuba-ellenes politikájukhoz, feltámasztják a hírhedt,, ágyúnaszád-diplomáciát”. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a Kuba-ellenes hisztéria fellángolása akkor következett be, amikor Washington fokozott nyomást gyakorol a latin-amerikai államokra, hogy megakadályozza ezeket normális kapcsolataik helyreállításában Kubával. Washingtoni körökben rendkívüli ingerültséget kelt az az átfogó mozgalom, amely a nyugati féltekén kibontakozott a Kubához fűződő kapcsolatok rendezése érdekében. A KUBAIAK a jogos ügyükért vívott igazságos harcukban érzik a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok népeinek, az egész haladó emberiségnek a szo- | lidaritását és támogatását. A'WAAAW*,A^aSA/\A'WWVWWNMAAVi/WWV^^^^^MWWWVW\AA Amerikai vadászbombázó támadása SAIGON Egy F—105-ös amerikai vadászbombázó támadást intézett egy, a VDK fővárosától, Hanoitól mindössze 144 kilométerre levő célpont, egy ra- darálloníás ellen —, közölte hétfőn egy amerikai katonai szóvivő. A Reuter hírügynök- sék ehhez a bejelentéshez hozzáfűzi, hogy amióta Johnson elnök három évvel ezelőtt elrendelte a VDK bombázását, amerikai repülőgépek sohasem közelítették meg ennyire Hanoit. A szovjet kormány megelégedettségét fejezi ki Aláírás Berlinben BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, a minisztériumok házának dísztermében hétfőn aláírták az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között december 11-én parafáit kőt egyezményt. Dr. Günther Kohrt, az NDK külügyminisztériumi államtitkára , és Ulrich Müller szenátusi igazgató pontban 11 órakor lépett be a terembe és foglalta el helyét az íróasztalnál. Az egyezmények aláírása után tartott rövid beszédében dr. Günther Kohrt kijelentette, kormánya jelentős eseménynek tartja az aláírás tényét. Ez Is bizonyíték rá, hogy a realitások elismerése alapján meg lehet oldani földrészünk bonyolult problémáit is. Ulrich Müller a nyugatberlini szenátus nevében is üdvözölte a megegyezések aláírását. A négyhatalmi megállapodással megnyílt a lehetőség a megértés megteremtésére a szenátus és az Bhutto Pakisztán új köztársasági elnöke KARACHI: Zulfikar Ali Bhutto, a nyugat-pakisztáni néppárt vezetője lett Pakisztán új köztársasági elnöke' —, jelentik gyorshírben a nyugati hírügynökségek. Jahja Khan távozó elnök a köztársasági elnöki tisztségen kívül az eddig általa betöltött másik funkciót, a statáriális jogszolgáltatás „főügyintézőjének” tisztjét is Bhuttora ruházsta át. Zulfikar Ali Bhutto, mint az ország új köztársasági el-T nöke máris letette a hivatali esküt. Ebből az alkalomból kijelentette: elsőrendű feladatának tartja a „nép küzdőszellemének emelését”. A pakisztáni rádió által vasárnap jelzett „reprezentatív kormány” összetétele változatlanul bizonytalan. A nyugat: hírügynökségek szerint nem biztos, hogy Nurul Amin kelet-pakisztáni származású politikus, akit Jahja Khan korábban miniszterelnökké jelölt, Bhutto elnöksége alatt is e tisztség várományosa. A UPI amerikai hírügynökség a pakisztáni személyi változásokat úgy értékeli, hogy Jahja Khan eddigi elnök „levonta a tanúlságokat csapatainak az India ellen viselt háborúban elszenvedett vereségéből és lemondott”. ' Az AP feltételezi: Bhutto- nak a köztársasági elnöki tisztségben elsőrendű feladata az lesz, hogy döntsön a március 26-án hazaárulás vádjával börtönbe vetett Mudzsibur Rahman sejknek, a törvényen kívül helyezett kelet-pakisztáni Avarrú Liga vezetőjének sorsáról. NDK kormánya között, — mondotta. Ezután a berlini szovjet nagykövetségen Zsárov nagykövetségi * tanácsos tartott sajtóértekezletet. Bejelentette, hogy Mihail Jefremov, a Szovjetunió berlini nagykövete hétfőn délelőtt felkereste Ottó Winzert, az NDK külügyminiszterét, s átnyújtotta neki a szovjet kormány nevében azt a nyilatkozatot, amelynek nyilvánosságra hozatalára kormányától felhatalmazást kapott. Jefremov nagykövet ezután Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesterrel is ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát. A nyilatkozat szövege a következő: „A szovjet kormány megelégedésének ad kifejezést azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az illetékes német hatóságok megállapodásokat kötöttek, amelyek 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezménnyel függnek össze. A. megállapodás zárójegyzőkönyvének a négy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok Franciaország és Nagy-Bri- tannia — által történő aláírása időpontját később állapítják meg”. Heath—Nixon találkozó Nixon elnök és Heath angol kormányfő nyolc órásra tervezett, két napon át tartó bermudai találkozójának fő témája gazdasági jellegű lett volna, de az amerikai kormány pénzügy: intézkedései és a tízek klubjának washingtoni megállapodása lehetővé teszi a két vezetőnek egyéb világpolitikai kérdések áttekintését. Londoni vélemények szerint elsősorban Angliának a Közös Piacban játszandó, új szerepéről lesz szó. Nixon tudni kívánja, hogyan fejlődik tovább a brit—amerikai viszony az angolok közös piaci tagsága után, és milyen erős marad közöttük az atlanti híd. A brit konzervatív kormányzat irányítói új koncepciót vittek az angol—amerikai együttműködésbe. Heath, felismerve az amerikai kormány új orientációját is, olyan diplomáciai alternatívákat keres, amelyek Anglia számára megtartanák az atlanti politika előnyeit, de csökkentik az Egyesült Államok súlyát a kétoldali viszonyban. Anglia ugyanakkor az eddiginél is erőteljesebben sürgeti a NATO erőMagyar vezetők ütívözísi távirata a DHFF megalakulásának évfordulója alkalmából Kádár János, Losonczi Pál és Kállai Gyula az alábbi üdvözlő táviratot küldte dr. Nguyen Huu Tbőnak, a Dél- vietnami Nemzeti Feiszaba- dítási Front Központi Bizottsága Elnöksége elnökének: A Déi-vietnami Nemzeti Felszabadításí Front megalakulásának II. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a dolgozó magyar nép nevében, testvéri üdvözletünket és szívből jövő, őszinte jókívánságainkat küldjük Önnek, a Dél-vietnami Felszabadítási Front Központi Bizottságának, Dél-Vi- etnam hős népének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulása óta eltelt idő alatt a dél-vietnami nép igazi érdekeinek képviselőjévé vált. Az elért katonai, politikai és diplomáciai sikerek meggyőző bizonyítékai a Dél-vietna- mi Nemzeti Felszabadítási Front erejének. Őszintén örülünk a testvéri dél-vietnami nép sikereinek az imperializmus és csatlósai ellen vívott harcában. A magyar nép mélységesen elítéli az Egyesült Államok egész Indokínára kiterjesztett barbár agresszióját, a háború „vietnamizálá- sára” irányuló törekvéseit, a párizsi tárgyalások szabotá- lását. Támogatja a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak és a dcl-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak az agresszió megszüntetése érdekében folytatott tevékenységét és követeli, hogy az Egyesült Államok adjon érdemi választ a déi- vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos javaslatára. A dollár - új helyzetben A dollárt ' leértékelték — s ez a pénzügyi és politika: „világszenzáció”. Ismét megerősítette a régi tapasztalatot, nevezetesen azt, hogy a tőkés világ hatalmainak egymás közötti vitás kérdéseiben a tényleges erőviszonyok döntenek. Az Egyesült Államok látszólag kedvezőtlen helyzetből indult. Lanyhuló termelés, fokozódó munkanélküliség, a fizetési mérleg krónikus hiánya, a külkereskedelmi mérlegnek az ország történetében első ízben jelentkező deficitje, a dollár állandó értékvesztése. Ez volt a kiindulópont. De — csupán „tisztán gazdasági” értelemben. Tisztán gazdaság: viszonylatok azonban nincsenek. Bármilyen kedvezőtlen is lett az Egyesült Államok gazdasági pozíciója — tényleges stratégiai, politikai túlsúlya miatt továbbra is az „erő helyzetéből” tárgyalhat a tőkés világon belül. Ez a magyarázata annak, hogy gazdaságilag gyenge pozíciója ellenére a nagy devizacsatában az Egyesült Államok a maga alapvető érdekeit érvényesíteni tudta. Voltaképpen a‘4 Egyesült Államok csak egyetlen ponton hajtott végre visszavonulást. Nevezetesen abban, ' hogy egészen november végéig Washington kereken megtagadta a dollár leértékelését. Addig az amerikai erőfeszítések arra irányultak, hogv a több: országok egyoldalúan értékeltek fel valutáikat — a dollár árfolyama viszont ne mozduljon. Ennek a politikának a szolgálatéban vezette be Nixon a 10 százalékos importkülönadót. amellyel megdrágította a versenytársak ame- rikába irányuló kivitelét. ^ -1971. december 21., kedd Ugyanezt a célt szolgálta az is, hogy. egyes vezető tőkés országokat a valuta „lebegtetésére” kényszerítették. Ez a kereslet-kínálat ideiglenes szabad érvényesülését jelentette, ami az összes vezető valuták árfolyamát magasba hajtotta a dollárhoz képest. A gyakorlatban ez úgy hatott, mintha már fel is értékelték volna ezeket a valutákat. Ez tovább drágította az Egyesült Államok versenytársainak áruit a világpiacon. Más szóval: javította az USA versenypozícióit. Az az eredeti elhatározás, hogy a válságot a dollár leértékelése (tehát az unciánkénti 35 dolláros aranyár megváltoztatása) nélkül kell megoldani, nem elsősorban gazdasági hanem politikai és pszichológiai döntés eredménye volt. Nixon úgy vélte, hogy választási év küszöbén nem lenne tanácsos a leértékelés végrehajtása. Az ősz folyamán azonban mind világosabbá vált, hogy létrejött a vezető tőkés országok egységfrontja Washingtonnal szemben. Ezek az országok nyíltan kijelentették: egyodalú lépésekre nem hajlandók, csak akkor értékelik fél hivatalosan a maguk valutáját — ha Washington is „hozzányúl” a dollárhoz. Ebben a helyzetben az amerikai pénzügyi és bankvilág taktikát változtatott. Olyan döntés született, hogy az Egyesült Államok is leértékeli a dollárt — de ugyanakkor súlyos kereskedelempolitika: követeléseket is támaszt vetély társaival szemben. Így történt, hogy Rómában, a tíz vezető tők"'' ország tanácskozásán, maid utóbb Brüsszelben Washington bejelentette a leértéke lést — s egyben új követeléseit is. A leértékelésre vonatkozó döntést azután megerősítette a Nixon—Pompidou találkozó. A mennyiségi arányokat pedig meghatározta a Washingtonban vasárnap hajnalban véget ért kétnapos pénzügyminiszter: konferencia. A dollárt 7,89 százalékkal értékelték le, ami azt jelenti, hogy 1934 óta első ízben megváltozott az arany dollárban kifejezett hivatalos árfolyama: 34 dollárról 38-ra emelkedett. Ezzel egyidöben felértékelték a japán yent 7,6 százalékkal, a nyugatnémet márkát és a svájci frankot 4,6 százalékkal, míg az angol Amt és a francia frank árfolyama változatlan maradt. A különbségek természetesen összeadódnak. A „lebegtetés” előtti utolsó fix árfolyamhoz képest tehát a yen 15,6 százalékkal, a nyugatnémet márka és a svájci frank 11,6 százalékkal, a frank és a font pedig 7,8 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest. Ebből is látszik, hogy — ha hozzá is kellett nyúlni á dollárhoz — az amerikai követelés alapvető gazdasági része; nevezetesen a versenytársak devizáinak felértékelése, teljesült. Ezen a tényen semmit sem változtat, hogy Nixon törölte a 10 százalékos importkülönadót. Először is: ez kezdettől fogva ideiglenes intézkedés volt és célját a felértékelés kikényszerítésével elérte. Másodszor: az1 importkülönadó csak az Egyesült Államokba irányuló exportot drágította meg a versenytársak számára, a vezető valutáknak a dollárhoz viszonyított '“’értékelése viszont az egész világkereskedelmi .................. v forgalomban olcsóbbá teszi és ezzel ösztönzi az amerikai exportot. Az Egyesült Államok tehát — bár pusztán gazdasági szempontból gyenge pozícióból indult — voltaképpen elérte céljait. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a dollár leértékelését a szenátusnak még jóvá kell hagynia. Az amerikai kormány — nem is túlságosan gyengéd formában — már közölte szövetségeseivel: erre a jóváhagyásra csak akkor lehet számítani, ha teljesítik az amerikai kereskedelempolitikai igényeket. Ezek lényegében a Közös Piac ellen irányulnak és hármas alapvető követelést tartalmaznak. Először: a Közös Piac megnyitása az amerikai mezőgazdasági behozatal előtt és a mezőgazdaságot támogató protekcionista rendszer megszüntetése. Másodszor: megszüntetni a Közös Piac, valamint az afrikai és a mediterrán térség tizenkilenc állama között már létrehozott egyezmények rendszerét. Harmadszor: abbahagyni a tárgyalásokat az angol, dán, norvég csatlakozás után „kimaradó” EFTA-tagállamokkal; nevezetesen: Svédországgal, Ausztriával, Svájccal, Portugáliával és a társult Finnországgal. _ indez arra mutat, P* hogy a csata távolról sem ért véget. Iga?: az Egyesült Államok eredeti céljait nem az eredeti formában érte el: a. dollar leértékelését elkerülni nem tudta. Alapvető gazdasági követelése t azonban teljesültek, a Közös Piac pozíciói elleni offenzí- váral egyben már meg is nyitotta a tőkés világon belüli gazdasági küzdelem következő szakaszai* sítését és a katonai együttműködés új formáinak kialakítását. A „különleges viszony” formáinak lazulását jelenti, hogy Heath nyilvánvalóan újabb menetbe bocsátkozik az amerikai protekcionista kereskedelmi korlátozások további lerombolására, amelyek bénítólag hatnak az angol gazdasági életre. Hétfőn a jeleg szerint döntő szakaszhoz érkezett a köztársasági választás 11 napja folyó eseménysorozata. Délelőtt a parlament épületében a képviselőkből, szenátorokból és tartományi küldöttekből álló választói testület megejtette a 18-ik szavazást is. Ez újra eredménytelennek bizonyult. De Marti- nő, a baloldal (kommunisták, szocialistáit, proletáregység pártiak és független baloldaliak), közös szocialista jelöltje ismét egyszáznál több szavazatot kapott. A 420 fős kereszténydemokrata választó: tömb' vasárnap késő este ülést tartott, hogy meghatározza az elkövetkező szavazásokon követendő taktitkát. Az ülés azonban úgy ért véget, hogy semmiféle határozatot nem hozott. Megbízta a tiárt vezetőségét, hogy folytassa konzultációit a többi pártokkal annak felderítésére, milyen megoldást hajlandók elfogadni és változatlanul támogatásáról biztosította Fanfan :t, a szenátus elnökét, aki eddig a párt egyetlen hivatalos ei- nokjeloltje. Ez azt jelenti, Meggyőződésünk, hogy a dél-vietnami nép hősi küzdelme a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével győzedelmeskedni fog. Biztosítjuk Önöket, hogy a magyar nép teljesen szolidáris Önökkel, és a végső győzelemig támogatja a szabadságáért és függetlenségéért harcoló vietnami népet. hogy a „patthelyzet” Változatlan; a kereszténydemokraták még mindig nem döntöttek új jelölt mellett, annak ellenére, hogy Fanfani jelöltsége a jelek szerint visszavonhatatlanul vereséget szenvedett. A parlament folyosóin, a kulisszák mögötti pártközi megbeszélések azonban sejtetni engedik, hogy szóbake- rtilt már más, a többi pártok számára elfogadható kereszténydemokrata politikus jelöltsége, is. A legnagyobb esélye közöttük kétségkívül Al- od Moro külügyminiszternek van. M:g a szocialista párton belül Ugyancsak felmerült ‘De Marttnoén kívül — aki mellett a párt hivatalosan továbbra is kitart — új név; Nennié, az idős pártelnöké és Pertinié, aki jelery leg a képviselőház elnöke. Megfigyelők véleménye szerint várható, hogy a kereszténydemokrata választói testület hétfő esti újabb ülése esetleg mar újabb jelöltek mellett határozhat, így a keddi, vagy szerdai szavazáa meghozhatja a végső döntést. Végs8 döntés várható az olasz elnökválasztásban )
