Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-18 / 298. szám
»Csendesebb napok a eukovgyúrban A feldolgozási kampány befejeztével „csendesebb” napok következnek a Hatvani Cukorgyárban. Már folynak a karbantartási munkálatok, tervszerűen felülvizsgálják a gépeket. Képünk az egyik új berendezés, a gyorsáramú cukorlé-bepárló ellenőrzésekor ké(MTI-foto.) Zárszámadás előtt Karácsondon Bár a pontos számadatok még nem állnak rendelkezésre, az azonban mégis megállapítható, hogy az idei év jó közepes esztendőnek bizonyult a ikarácsondi Kossuth Termelőszövetkezet számára. Búzából közel 16 mázsás átlagot értele el több mint ezer holdon, az őszi árpa 15 és fél mázsát adott, a tavaszi árpa termése pedig megközelítette a 18 mázsát. Jól sikerült a napraforgó termesztése is, viszont a kukorica kevesebbet hozott a vártnál. A termésre azonban összességében nem lehet panaszkodni — így vélekedik Balázs László főkönyvelő. Saját vágóhíd, húsbolt A növénytermesztésen kívül a termelőszövetkezet másik fő profilja az állattenyésztés. Az idén nem kevesebb, mint száz hízómarhát és közel kétezer hízósertést értékesített, illetve értékesít a közös gazdaság. A sertés tenyésztés fejlesztését nagymértékben elősegítette, hogy a gazdaság 50 férőhelyes fiaztatót és 720 férőhelyes hizlaldát épített. Az utóbbi időben, a szövetkezet nem csupán, arra fordít gondot, hogy árbevételét fokozza, hanem arra is, hogy tagjait, a falu lakosait jobban ellássa hússal, húskészítményekkel. A gazdaságnak saját vágóhídja van — tavaly ősszel készült el —, s így hetenként 15 sertés vágására, feldolgozására van lehetőség. A kedvezőbb ellátás érdekében a termelőszövetkezet saját húsboltot nyitott. Emellett szerződésük van az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal is, kolbászt, hurkát, füstölt . árut szállítanak a vállalat egységeibe. Érdemes megemlíteni, hogy a húsbolt mellett még zöldség- és tej boltja is van a gazdaságnak, jelentős segítséget nyújtva ezzel a kará- csondi háziasszonyoknak. Növekvő költségek Az eredmények mellett természetesen gondok is bőven adódnak. Karácsondon ugyanúgy, mint máshol, erőteljesen csökkent azoknak a növényeknek a területe, melyek művelése nehéz fizikai munkával jár. Ez a helyzet például a paradicsommal és a kukoricával. A szövetkezetben a napraforgótermesz- tés komplex gépesítését már megoldották, most az a cél, hogy megoldják a kukoricáét is. A gépesítés, a fejlesztés azonban nem kis költséggel jár. Jelentős összegbe kerüli az idén az új, ötezer hektoliteres pince és a szőlőfeldolgozó építése, valamint az, hogy a közös gazdaság új tenyészállományt alakított ki, amerikai húshibrid tyúkokból. Igaz, hogy a tojóál- lómánv jelentős bevételhez juttatja majd a gazdaságot, de a fejlesztés költségei magasak. Az alapvető probléma azonban nem is ez, hanem az, hogy maguk a termelési költségek nőnek évről évre. A mezőgazdasági gépek alkatrészei, a különböző anyagok. eszközök egyre drágábbak. Amíg például a termelési érték a szövetkezetben a tavalyihoz képest 150 százalékra nőtt, addig a költségek növekedése meghaladta x a 200 százalékot. Nagy gondot és problémát jelent ez a közös gazdaság vezetőinek, hiszen hiába termelnek többet, a költségek gyorsabban emelkednek, mint a hozamok. il kereskedelem erőpróbája A kereskedelem nagy erőpróbája, a karácsonyi csúcs- forgalom előtt felhívással fordult a belkereskedelem dolgozóihoz a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, A felhívás hangsúlyozza, hogy az eladók helytállása ebben az időszakban túlnő a napi kötelességek keretein, hiszen a vásárlók az üzletekben szerzett tapasztalataikból — nemegyszer egész társadalmi rendünkre vonnak le következtetéseket. A szakszervezet elnöksége ezért kéri a kereskedelem minden dolgozóját, hogy a következő napokban tegyenek meg minden tőlük telhetőt a bőséges áruválaszték biztosítása érdekében. Az elnökség bízik abban, hogy a szakma minden dolgozója át- érzi munkája politilcai jelentőségét és olyan légkört teremt a karácsonyi csúcsforgalomban, hogy az ünnepekre készülő lakosságnak öröme leljék a vásárlásban. Különösen fontos most, hogy a belkereskedelem egész kollektívája megsokszorozott figyelemmel, türelemmel és segítőkészséggel könnyítse meg a napi cikkek, az ajándékok kiválasztását és vásárlását. De legalább ilyen fon- tos. hogy a vendéglátó egységek dolgozói biztosítsák a zavartalan szórakozást és családias légkört azoknak a dolgozóknak, akik az ünnepekét vendéglátóipari egységeidben, szórakozóhelyeken tőlük majd. Számítunk arra — emeli ki a szakszervezet felhívása —, hogy a munkában, a kulturált. udvarias magatartásban élen járnak a szocialista brigádok tagjai, akik az eddigiekhez hasonlóan most is kiérdemlik munkatársaik és a vásárlók elismerését. Tudjuk, hogy a munka ezekben a hetekben a szokásosnál is feszítettebb, több áldozatvállalást követel elsősorban a szakmában dolgozó nőktől, akik feleségek, anyuk, háziasszonyok, s az otthon gondja is főleg őket terheli. A kereskedelem dolgozói évek óta mégis sokszor bizonyították, hogy az ország lakossága számíthat rájuk. Ha szükséges — mint most a csúcsforgalomban —, latba vetik minden fizikai és szellemi erejüket a vásárlóközönség szolgálatában. ^ (K. S.) Üres lakások Gyöngyösön Nagyon csendesen, de nagyon elkeseredetten mondta: — Évek óta hiába várok lakásra. Jártam már az elnöknél fogadónapon, beszéltem a képviselőnkkel, de mindig ugyanazt a választ kaptam: sajnos, nincs egyetlen kiutalható lakás sem a városban. Ha majd lesz, kapok. És akkor ott állnak az új lakások üresen, heteken át, a város leülönböző részén pedig ugyancsak található néhány üres lakás. Ki érti ezt? A kérdést, ami csakugyan furcsa helyzetet tárt fel, továbbítottuk Berényi Józsefnek, a városi tanács elnökének. ö mondta el, hogy a Jeruzsálem utca 9. sz. alatt levő lakások a bányáé. Ha azokban még nincsenek lakók. az nem a városi hatóság mulasztása miatt van így. Ezeknek a lakásoknak a bérlőit ugyanis a bánya jelöli ki. Legutóbb a lakótelepen az M—13-as jelű épületet adták át. Tde költöztetik azokat a családokat, akiknek a lakását annak idején le kellett bontani. De itt kaptak helyet a kooperáló vállalatok is a saját dolgozóik lakásigényének kielégítésére: az ércbánya, a posta, a MÁV például. Hozzátette még az előbbiekhez a városi tanács elnöke, hogy az ingatlankezelő vállalat csak most közölte, hogy nyolc lakás megürült a város különböző részén. Ezeknek az új bérlőit tehát ezért nem lehetett még most megnevezni« Megkérdeztük: miért nem tudták a lakáskiutalási határozatokat úgy előkészíteni, hogy azok az úgynevezett lakhatási engedély kiadásakor már csak postázásra várjanak. Hiszen a beköltözésre váró családoknak sem mindegy, hogy mikor jkap- ják meg a hivatalos papírokat. Berényi József hivatkozott arra, hogy az igazgatási osztálynak sokrétű feladatot kell ellátnia. Más dolog, hogy a munkáját úgy szervezhetné meg, hogy a lakáskiutalásokat az adott időre már útnak is indíthatná. Ennek lényegében semmi akadálya nincs, megvalósítása csupán a jó szervezésen múlik. A közvélemény tájékoztatására adott válaszokhoz csak egyet tehetünk hozzá: Akármilyen sok dolga is van a kiutáló szervnek, akkor sem érthető, hogy hetekig üresen álljanak akár teljesen új, akár régebbi építésű lakások akkor, amikor any- nyi család kénytelen életveszélyes körülmények között is tengődni szű/c, romos helyiségben, illetve fogyó türelemmel izgulni évek óta azért, hogy végre a kiutalást elküldjék a nevükre. Arra kell gondolnia mindenkinek, hogy a lakásügy az egyik legkényesebb kérdés Gyöngyösön is. (gmf) ,,.. . az erdei munka névtelenjeinek .. Erdőmúzeum a Szalajka-völgyben A Bükk természetvédelmi erületén, a Szalajka-völgy- «51 kiágazó Horotna-völgy zép tisztásán, a Maira— iger—Nyugat-bükki Intéző íizoítság támogatásával épü- ő erdőmúzeum kapujában a ermészetjáró, kiránduló em- >ereket tábla fogadja: „Év- zázadokon keresztül a ne- léz erdei munkát mostoha uszonyok között csak azok adták végezni, akik szeretek és együtt éllek az erdőjel. Ez a szabadtéri múzeum íz erdei munka névtelenjeinek, az ERDŐ MUNKÁSAINAK kíván emléket állítani.” A tábla hátoldalán Az jrdő fohásza olvasható a 'eljajduló, az embertől irgalmat könyörgő végső kérelemmel: Ne oánts! Az erdőmúzeumban minden a múltat, az erdő munkásainak viszontagságos életet idézi. Felépítették eredeti állapotában, korhűen berendezve az erdőmunkások nyomorúságos szálláshelyeit, s összegyűjtötték ide a kezdetleges munkaeszközöket, szerszámokat, szemléltetve az ősi munkafolyamatokat. Földbe vágott, gondozott ösvény vezet a mészégetők kunyhóihoz. A sor elején levő deszkakunyhó kétszemélyes, előtte tűzrakóhely, Ömassai típus Mellette répáshutai háromszemélyes, té- / liesített belső túzhelyes, sza- badfüstbejáratos kunyhó következik, majd egy fagurí- tós tábori mészégető kemence. A kemence tetején kőidben agyagtapasztás. Csupán annyi részt hagytak hátul szabadon, hogy a berakás jól látszódjék. Látható a tábori kemence kibontva is, égetés után. Egymás szomszédságában építették fel a négyszemélyes jármaskuny- hót, a kerek és a féloldalas kunyhót. A jármaskunyhó belső túzhelyes, szabadfüst- járatos, rőzsefonatos ajtóval. Nemcsak fonná jában, de „építészeti” megoldásában is különbözik szomszédjától a kerek kun>rhó: külső oldala földdel fedett. A faanyag-közelítés eszközeit állítják ki a mészégetők kunyhói mellett: kézi szánkót, fogatot, szekerei őt, szekeret, szántalpat stb. Távolabb láthatók a fakitermelés főbb választékai: rönk. bányafa, tűzifa. Gazdag tárgyi anyag képviseli az erdőmúzeumban a faszénégetés ősi mesterségét. Láthatunk itt nyári és téli faszénégető őrkunyhókat, készülő és már kiégett boksát, a hozzátartozó szerszámokkal. A hajdanvolt cserépfalui faszénégetők földbe vájt kőelejű kunyhója is múzeumi tárgy lett. A kunyhónak ablaka van, belső tűzhellyel, szabad füstjárattal, fekvöpriccsel. Építettek a szabadtéri múzeumban rögtönzött fuvaroskunyhót, ami egyben javítóműhely is, szekéralkatrészekkel. Hatszemélyes —belső túzrakóhellyei, szabad füstjárattal — a fazsindely- készítők kunyhója. A régen kihalt szakma tárgyi emlékei ma már csak itt láthatók. Mint a bemutatásból is kitűnik, az erdőmúzeum létesítményei nagyrészt már elkészültek. A kényszerű téli szünet után, tavasszal tovább folytatják majd a hátralevő. befejező munkálatokat. Hiányzik még a múzeum tárgyai közül a íacsúz- da, a fakitermelés, a seprő- készítés, kosárfonás szemléltető anyaga, s elkészítésre vár a hamuzsír-főzőhely kialakítása is. Megbízást adtak már a szükséges grafikai munkák elvégzésére. Az egyes objektumokban nagyméretű táblákon, grafikai ábrázolással, korhűen szemléltetik majd az ősi munkafolyamatokat, az erdőipun- kősok életének sajátos mozzanatait. Az erdőmúzeum ünepélyes megnyitását 1972. május elsejére tervezik. tpatakv) A tervezett részesedést — egy munkanapra 91. forint — azonban valószínűleg biztosítani tudják a tagoknak. A hozamok szempontjából közepes, de a gazdálkodás szempontjából nehéz év volt az idei — vélekedik a főkönyvelő. A véleménnyel egyet is lehet érteni, hiszen nem köny- nyű mesterség a gazdálkodás. Remélhetön azonban továbbra is eredményesen végzik ezt a tevékenységet a karácson diák. (lcaposí) A szovjet gazdaság távlatai AZ SZKP XXIV. kongresz- Szusának anyagát tanulmányozva látszik, hogy nagy f igyelmet szenteltek a gazdasági kérdéseknek. A kongresszus anyagai ismételten bizonyítják, hogy a gazdaságpolitika a párt tevékenységének a legfontosabb területei közé tartozik. Felhasználva az APN Híradó adatait, e helyen főképpen a számokat hívom segítségül a szovjet népgazdaság jellemzésére. Kezdem az ország nemzeti jövedelmének bemutatásával. A háborút (1940.) megelőző öt évben 154 milliárd a nyolcadik (1966—70.) ötéves tervben 1166 milliárd rubel volt a nemzeti j övdelem. Célul tűzték ki, hogy az a kilencedik ötéves terv során érje el az 1625 milliárd rubelt. A szovjet népgazdaság tér-' melése jelenleg nyolcszorosa a 40-es évek. teljesítményének. 1970-ben az ipar majdnem kétszer annyit termelt, mint a háború előtti ötéves tervek során összesen. Ma az erőművek teljesítménye a Szovjetunióban 166 millió. Az ötéves terv végére az új erőmüveit összkapací- tása további 65—67 millió kilowattal növekszik. 1970-ben egy nap alatt csaknem egymillió tonna kőolajat hoztak felszínre. 1975- ben több mint egyharmad- dal többet termelnek majd, s ekkor az új ötéves terv végére a Szovjetunió valószínűleg kivívja a világelsőséget. Ismeretes, hogy a földgáz nemcsak jó fűtőanyag, hanem sok tennék kiváló nyersanyaga is. A Szovjetunióban jelenleg 60-szor any- nyi földgázt hoznak felszínre, mint 1940-ben, 1975-ig pedig a termelés több mint 50 százalékkal emelkedik. Az utóbbi esztendőkben évente átlag 2,5—2,8 millió lakásba vezették be a földgázt. A kilencedik ötéves tervben további 17—18 millió lakás leap gázt. A kongresszusi irányelvek szerint a könnyűipari terme- I lés 35—40 százalékkal bővül. E szám nagyságát érzékeltetik az alábbiak: A könnyűiparban egyszázalékos termelésnövekedés további 7 millió pár bőriábbelit, több mint 13 millió darab kötöttárut, körülbelül 100 millió négyzetméter textiliát jelent. A MEZÖGAZDASÄG össztermelésének évi átlagos volumene 1966—70-ben 21 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző ötéves tervben. A kilencedik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági beruházások összege 129 milliárd rubel lesz, ugyanany- nyi, mint az előző két ötéves tervben összesen. 1959-ben minden ezer dolgozóból 433 ember rendelkezett felső, vagy középfokú képzettséggel. 1970-ben ez a szám 653 volt. A népgazdaság fejlődésének gyors üteme azzal is jár, hogy növekszik a követelmény a gazdasági vezetés iránt. A gazdaságfejlesztésben nem lehet helyes, tudományosan megalapozott döntéseket hozni a hatalmas információáradat feldolgozása nélkül. Ebből következik az automaüzácio szükségessége, az elektronikus számítás- technika széles körben való alkalmazása, mind a tervezésben, mind az irányításban. A MODERN társadalmi termelés méretéi tehát nagy lehetőségeket nyújtanak, de ezzel együtt szigorúbb társadalmi követelményeket is támasztanak a népgazdaság - irányítás iránt és egy sor fontos feladatot tűznek napirendre. Az SZKP XXIV. kongresszusán ezek közül a légfőbbnek azt jelölték meg. hogy jelentősen emelni kell az egész gazdasági munka színvonalát, a gazdálkodás hatékonyságát. Szabó Ferenc jmm® MSI, dctíeuiber 18., szombat
